Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-18 / 42. szám
42. szóm. Szekszárd. 1914. október 18. Szerkesztőség Bezerédj István-ut'ca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. 1 Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH 1GNÁCZ Megjélen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár; Egész évre 12 K, V> évre 6 K, V* évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 ko1 róna, további sor 3Ö fillér. — Hyilttér: garmond soronként 40 fillér. Felhívás Tolnavármegye közönségéhez. Pár hét múlva ünnepeljük Mindenszentek napját, mely évente a szeretet különös megnyilatkozásának van szentelve, hiszen nemcsak az élőket fűzi szorosabban egymáshoz, de újra felmelegiti sziveinkben a kedves elköllozöttek drága emlékét is! Legyen tehát a mai szomorn időkben Mindenszentek ünnepe egyszersmind az Irgalmasság nagy nüpja azáltal, hogy mellőzné temetőinkben minden nagyarányú díszítést, fordítsuk a koszorúkra szánt összeget megyénkből a harcban elesett hős katonák szegénysorsu árvái támogatására. Ez megfelel a társadalom érzelmeinek, méltó cselekedet, mely meleg együttérzésről tanúskodik és megfelel egyidejűleg szeretett halott" ink intencióinak, kik életükben az áldozatkészség nemes példájával jártak előttünk. Tehát adakozzunk mindnyájan, kiki tehetsége szerint, hiszen ügy sem az összeg nagysága, de a jószándék ad értéket ajándékuknak. Ha mindenki csak egy csekélységgel járul is hozzá, tekintélyes összeg jöhet össze. Iparkodjunk, hogy ez mentül nagyobb legyen, mert sajnos, úgy is kevés minden hálánk lerovása azok iránt, kik családjukat és mindenüket elhagyva, életüket áldozták a hazáért! Báró Schell Józsefns. Ezt a fennkölt gondolkozásra valló felhívást és az abban kifejezésre juttatott igazán hazafias, emberbaráti célt, teljes meggyőződéssel, a legmelegebben figyelmébe ajánlom, jelenleg az én gondjaimra bizolt szeretett vármegyém, magasztos célokért minden időkben lelkesedni tudó közönségének jóindulatába azzal a megnyugvással, hogy mindannyian, kicsinyek és nagyok, szegények és gazdagok, ez alkalommal is tehetségükhöz mérten készséggel fognak áldozni a haza és a jótékonyság oltárán; lehetővé téve ez által azt, hogy gyűjtésűnk eredményéből nyújtandó segélyünkkel legalább némileg is enyhítve a gondokat, felszánthassuk azoknak könnyeit, kiknek fenntartója, gondozó édes atyja, szeretett Hazánkért, a Magyar nemzet orvul megtámadott létének védelméért és az igaz ügyért felvett nagy harcokban szenvedett dicső Halált! Az isteni Gondviselés kifürkészhetlek végzése nagy idők elviselését juttatta osztályrészül nekünk! Hogy erre méltók lehessünk, teljesítse mindenki kötelességét az élet minden terén. Dolgozzék és áldozzék mindenki legjobb tehetsége szerint, soha sem feledve a nagy igazságot: „Segíts magadon és Isten is megsegít!“ Szekszárdon, 191 A. évi október hó 15 én. Hazafias üdvözlettel: nagyobb tetterő ; az igaz ügy iránti nagy lelkesedés f oly tán i egyetértés s végül az emberiséget igazgató jóságos Isten, ki nem engedheti* hogy a földön azok uralkodjanak, kik másokat elnyomnak, anyagilag kizsákmányolnak s az erkölcstelenség fertőjében tivornyáznak. Győznünk kell, mert a mi részünkön van az igazság, mely ha egy időre homályba borul is, isteni rendelés szerint a végleges győzelem mindig az övé. Boda Vilmos. VÁRMEGYE. — Meghívó. Van szerencsém a törvényhatósági bizottság t. c. tagjait a vármegyei székház gyüléstermében folyó évi október hó 30 án délelőtt fél 10 órakor tartandó őszi rendes közgyűlésre azon figyelmeztetés mellett meghivni, hogy a közgyűlésen a vármegyei házipénztári szükségletek fedezetére eddig is igénybe vett 2°/0-os és a vármegyei, tisztisegéd , kezelő- és szolgaszemélyzet — nyugdíjalapja javára az eddig igéuybe vett l°/o-os pótadó helyett 1 és V2°/o-os pótadónak az 1915. évre történendő kivetése fog javaslatba hozatni. ; Az állandó választmány t. c. tagjait pedig értesítem, hogy az állandó választmány ülése folyó évi október hó 29 én délelőtt 9 órakor veszi kezdetét. Kovács Sebestény Endre, Tolnavármegye főispánja, úgyis mint az állandó választmány elnöke. Távirataink. Kovács Sebestény Endre főispán. űyőzelemről—gyázelenire. Rendithetlen bizalmunk igazságos ügyünk győzelmében kezd mindinkább több jogosultsággal bírni. Úgy bosszuló hadjáratunk a gonosz Szerbia ellen naponként közeledni látszik befejezéséhez, mind Galíciában ránk erőszakolt nagy harc a légkedvezőbb körülmények között folyik s a győzelem biztos reményével kecsegtet. Már maga az óriási orosz erőktől körülvett Przemysl győzelmes felmentése s az ellenség sorainak nagy pusztítása kell, hogy bennünket a végleges győzelem iránti hitünkben megerősítsen. Hűséges szövetséges társunk, a hadi erényekben gazdag Németország pedig a belgiumi erődök s köztük a megyíhatat- lannak hitt Antwerpen bevételével nagy lépésekkel halad előre, hogy az egyesült Francia-Angol-Belga seregeket végleg legyőzve, Párisban diktálja a békét a hamis cég alatt egyesült ellenfeleknek. Minden kedvező előjele megvan tehát annak, hogy végleges győzelmünkben való bizakodásunk jogosult s a hitünk szerinti eredménnyel fog végződni. Nem vagyunk azonban annyira elfogultak, hogy be ne látnánk, miszerint a végbefejezésig még nagy ut van vissza s nehéz viszonyok között még nagyon jelentékeny erőfeszítésre lesz szükség, hogy reményeink megvalósítását kierőszakoljuk. Van azonban egy biztos támpontunk, mely példátlan erejével a döntésnél nagy szerepet fog játszani. A németek hadi készültsége az osztrákok megingathatlan elhatározása s a magyariság ősi erényje: a vitézség egyesült legyőzhetlen falánkszá s képezi azt a legyőzhetlen erőt, mely kell, hogy ellenfeleinken győzedelmeskedjék. S győzedelmeskedni is fog, mert bár- mint igyekezzenek is a sötétség lovagjai a célokat hamis színekbe öltöztetni, azért a mi szövetségünk képviseli ebben a világháborúban a fejlődést, a szabadságot és a haladást. A másik részen pedig a megvalósítandó cél a nemzetek elnyomása, a kalmár szellem uralkodása, a kancsuka- uralom s az erkölcsökben való, mint fran- ciaországban látjuk, mélységes sülledése. Ezekből a célokból pedig nem kérünk s mig egy ember lesz a haladás táborában, addig minden erőnk latbavetésével küzdeni fogunk e gonosz áramlat ellen. Győzni fogunk tehát, mert győznünk kell. Részünkön van a korszellem, mely kulturális haladást kíván; a haladás szülte A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. A németek elfoglalták Ostendét. Az oroszokat Lycknél, a franciákat Rheimsnél visszaverték az angol-belga utóvédet Ostendénél megsemmisítették. Beriin, október 16. A nagyvezérkar jelenti (október 16-án délben): Az oroszok október 14-én ismét megkísérelték, hogy elfoglalják Lycket. Támadásukat visszavertük. 800 foglyot ejtettünk, 1 ágyút és 3 gépfegyvert zsákmányoltunk. Csapataink e hónap 14-én Brüggét, 15-én pedig Ostendét szállották meg. A franciáknak Rheimstől északra intézett heves támadását visszautasítottuk. A franciák hivatalos tudósításaikban azt jelentik, hogy a harcvonal különböző helyein, igy például Berry, Au Dac körül, Rheimstől északnyugatra látható előrehaladást tettek. Ezek a hírek egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak. Csapataink győzelme Galíciában. Az oroszok visszavonulása. Budapest, október 16. A főhadiszállásról jelentik: A harcok egész harcvonalunkon Stary Sambortól a San torkolatáig tegnapig folytak. Márama- rosban az ellenséget üldöző csapataink birtokukba vették Rahót. A fekete Bystrica völgyében az oroszok, akiket csapataink Rafailovánál megvertek, Vielona felé vonulnak vissza. IBf“ Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.'^MI
