Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-09-27 / 39. szám

XLII, évfolyam. 39. szóm. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét illelö minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Va évre 6 K, 1.'4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 ko­rona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond so­ronként 40 fillér. A sárgák. A sárga csúnya szin. Az emberek ál­talában az irigység jelképének tartják. Em­berek is vannak sárgaszinüek s ezek kö­zött legtöbbet emlegetett a sárga Japán. Midőn a világháború megindult, min­den józan politikus azt hitte, hogy a ja­pánok, kik csak nem régen vívták az oro­szokkal élet-halál harcukat, most midőn Oroszország másutt van elfoglalva, fel fog­ják használni az alkalmat, hogy régi el­lenségükkel végleg leszámoljanak s az antant ellen fognak állást foglalni. E he­lyett az történt, hogy a japánok hadi ál­lapotban levőknek jelentették ki magukat Németországgal és velünk szemben. Értse, aki érti. A józan ész meg áll ily nyakatekert eljárással szemben. Német­ország, bár gyarmata van a japánok szom­szédságában, távol fekvésénél fogva soha­sem válhatik Japánország versenytársává, mi meg még nem is gondolhatunk arra, hogy ott messze keleten gyarmatokat sze­rezzünk s igy a japánok köreit zavarjuk. Mig ellenben Oroszország már Japánor­szág szomszédságában erősen megvetette lábát s mint a pár év előtt lezajlott Orosz- Japán háború mutatja, komoly versenytársa. Már most micsoda őrült politika az : a halálos ellenség pártjára állani s annak sikereit előmozdítani akarni. De hát Japánországban nem régen uralkodó változás állott be s igy változ­hatott a követett politika is. Végre is nem minden uralkodó lehet egyszersmind jó politikus is. Mert hát vegyük sorra a be­következendő eshetőségeket. Feltéve azt, hogy a hármas antant­nak sikerül bennünket és Németországot legyőzni, akkor a győzelmes Oroszország majd könnyen a japánok nyakára ül s kapzsi terveiket meghiúsítja. Mig ellenben ha a japánok mellettünk foglaltak volna állást s teljes erejük latbavetésével ipar­kodtak volna Oroszországot letörni, hosz- szu időre megszabadultak volna veszélyes ellenfelük folytonos zaklatásaikból. De mi messze vagyunk a japánoktól s igy alig tudhatjuk az indokokat mérle- ‘gelni, melyek az élelmes japán kormányt, szerintünk félszeg magatartását előidézték. Lehet, hogy Oroszország olyan Ígéretek­kel tudta őket megnyerni, melyek előttük nagy fontosságúak, ha ugyan ezen ígére­tek be is fognak váltatni. De hát Orosz­ország még eddig minden szövetségesét becsapta, be fogja csapni a japánokat is, akkor azután elmélkedhetnek eljárásuk kö­vetkezményeiről. Különben Japánország állásfoglalása sem Németországra, sem ránk nézve nem valami nagyon fontos esemény. A hábo­rút nem keleten s nem Japánország hoz­zájárulásával döntik el. Igaza van a németek nagy császárjá­nak, midőn a japánok állásfoglalásáról ér­tesülve, igy nyilatkozott: egy hadüzenet­tel több, az már nem számit. " _ Boda Vilmos. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Mit végzett Hindenburg tábornok egy hét leforgása alatt Oroszországban. Beriin, szeptember 25. A Wolff-ügynökség jelenti: A keleti sereg főparancsnoka, Hindenburg tábornagy, a VIII. hadtest katonáihoz a következő napiparancsot bocsátotta ki: Uj babérokat öveztek Zászlóitok köré. Két­napos csatában a Mazuri tavaknál és több napon át kíméletlen üldözés közben Licauenen keresztül^ messze túl az orosz határon, nemcsak megverté­tek a Keletporoszországba betört két ellenséges hadsereg utolsóját, amely a 2., 3., 4., 20 és 22. hadtestekből, valamint a 3. szibériai hadtestből, az I. és V. lövészbrigádból, az 53., 54., 56,57., 72. és 76. t rtalékhadosztályokból és az h, II. gárdahadosztályból állott, a Vilna-hadsereget, ha­nem le is tiportátok. Eddig több zászlót, körül­belül 30,000 meg nem sebesült foglyot, legalább 150 ágyút, gépfegyvert, lőszerosztagokat és szá­mos hadi járómüvet számláltam össze a nagy ki­terjedésű zsákmányból. A hadizsákmány azonban még mindig növekedik. A ti harci vitézségteknek bámulatraméltó eredményeiteknek és ragyogó bátorságtoknak köszönhető mindez, — Tisztelet legyen érte istennek. Velünk lesz továbbra is. Éljen őfelsége a császár és király. Prémet a katonáknak. Budapest, szeptember 25. Felkértek a következő sorok közlésére : Vi­téz katonáinknak főként az északon harcolóknak az etjdlgin kívül csakhamar egy uj ellenséggel az északi hideggel fog kelleni szembeszállaniok* E küzdelem szintoly erős lesz, mint az élő ellen séggel való barcz, de ebben az itthon maradtak is ..részt vehetnek, segithetnck. Épp ezért az ál­dozatkészségnek már is annyi jelét tanúsító ma­gyar társadalomhoz fordulunk. A hadsereg Jól el van látva, de mivel az éltető melegből sohasem lehet elég, ezennel felkérjük a közönséget, hogy ami nélkülözhető uj vagy ócska prémes holmija van, azt katonáink számára küldje be a hadse- gélyző hivatalhoz (Budapest, IV., Váci utca 38.) E küldeményeket, csomagokat a posta teljesen díjtalanul szállítja bundát, karmantyút, bekecset, sipkát, keztyüt, prémgallért stb. a hadsegélyző hivatal mindent szívesen fogad és a szükséghez képest felhasznál, átdolgoztat. Ez a jó szivektől jövő jó meleg ajándék lesz vitézeinknek a leg­kedvesebb. Az országos h idsegélyző bizottság ru­házati albizottsága nevében Pékár Gyula. Legújabb. Németek előnye Franciaországban. Páris, szeptember 25. A „Petit Párisién“ Rousset alezredesből cik­ket hoz, amely rámutat a németek igen erős állá­saira és kitűnő erődítési munkálataira, melyekre való tekintettel a csata alighanem lassan fog előbbre jutni. A néraétek éjszakai támadásai a csapatok fáradsága ellenére tagadhatatlanul ügyelek. A természet is koloszálisan kedvez a németeknek. Milano, szeptember 25. A „Secolo“-nak jelentik Bordeauxból: Mig a hadügyminisztérium azt jelenti, hogy a hadsereg állásában semmi változás nem történt, a sajtóiroda a következő jelentést adta ki : Az Aisne mellett folyó csata, amely immár nyolc napja tart, nem kelthet bennünk csodálko­zást. Elég, ha az orosz-japán háborúra utalunk. A Marne melletti csatában, az ellenség ellen, amely nem is várta és ideje sem volt rá, hogy defenziv pozíciót foglaljon el, az egész francia offenzivával fordultunk. Homlok egyenest ellenkezik ezzel az Aisne melletti csata, amely megerősített állásban (evő ellenség ellen folyik, olyan állásban, amely­nek a természet is kolosszálisán kedvez s amely lépésről-lépésre javítja az ellenség hadá lását. Pusztul egész Szerbia. Szófia, szeptember 25. Bolgár lapok írják Nisből, hogy Szerbiában a folytonos vereségek következtében nagy a megdöbbenés. A köztudat tisztában van vele, hogy a szerb offenziva kudarcot vallott és egyet­len esetben sem ért el eredményt. A szerb sereg teljesen felbomlott és a nép feladott minden re­ményt, hogy ez a hadsereg még talpraállhasson. A Kambana hiteles értesülése szerint a Timok-divízió teljesen megsemmisült, helyébe Szerbia a Sumadia divíziót vetette az osztrák­magyar hadsereg elé, de ez is olyan súlyos vesz­teségeket szenvedett, hogy többé már nem szá­mit. A szerb nagyzási mánia belefulladt abba a vértengerbe, amelybe a monarcbia seregei sülyesz- tették Szerbiát. Az ellenfél rettenetesen gázolt végig Széí'bián és a Balkánon nincs senki, a ki segítségére vonulna, mindenki érzi és tudja, hogy Szerbia sorsa meg van pecsételve. A 42-centiméteres mozsarak Verdun előtt. Rotterdam, szeptember 25. Ideérkezett francia lapokból kitűnik, hogy a francia sajtó kezdi pesszimisztikusan megitélni a folyamatban lévő döntő csata állását. A lapok attól félnek, hogy a németeknek sikerül átörniök a francia frontot, miáltal teljesen elvágnák a francia keleti hadsereget. Lázas aggodalmat kelt az a hir is, hogy e félelmetes 42 centiméteres mozsarak már Verdun előtt működnek. Általában véve a francia sajtó hangulat nyomott. A lapok félreis­merhetetlen félelemmel várják a nagy döntő csata kimenetelét. Az ittboRmarodtak megadóztatása. Az egész országban méltó érdeklődéssel fo­gadták Nemes Marcel kir. tanácsos indítványát, mely arról S'.ól, hogy minden húsz éven felüli férfi aki a háborúban katonai szolgálatot nem teljesít, vagyonához mérten 10 koronától 5000 koronáig háborús segélyadót fizessen. Ezen lel­kes indítvány Nemes a miniszterelnöknek is meg- küPdötte, melyből a következőket közöljük: A rendkívüli idők rendkívüli méretű rend­szabályokat, intézkedéseket, sőt intézményeket követelnek. Látjuk ugyan, hogy a társadalom apraja-nagyja boldog örömmel tesz eleget a köz­jótékonyságra való minden felhívásnak, de ez mind csak csepp abban a mérhetetlen tengerben, melynek a háború után újból meg kell termé­kenyítenie a pauperismus által elöntött földünket. A bevonultak családjainak rendszeres segítése a háború alatt; a keresetnélkülieknek és munka- alkalmaikat elvesztetteknek kárpótlása I az özve­gyeknek istápolása; az árváknak egy hosszú életen át leendő ellátása olyan irtózatos nagy­ságú feladatok, amiket az állam a maga roppantul megterhelt háztartásából s a társadalom a maga százfelé igénybevett áldozatkészségével még egy győztes háború esetén sem fog kielégítően meg­oldhatni. Ide egyetlen, nagy, gigantikus állami gesztus szükségés ; egyetlen, de példátlanul nagy­szabású állami aktus, mely egy csapásra oldja meg az egész kérdést s melynek rendkivüliségét a rendkívüli helyzet bízvást igazolja. Tiszteletteljes indítványom oda irányul: vessen ki a törvényhozás egyszer, egyetlen egy­szer megállapítandó és kivetendő rendkívüli hadi vagy háborús segélyadót, mely a vagyoni, illetve kereseti viszonyok mértékéhez képest rovassák ki az ország minden olyan húsz éven felüli férfi lakosára, ki e háború folyamán katonai szolgá­latot nem teljesít. Az egyszer s mindenkorra szóló

Next

/
Thumbnails
Contents