Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-08-23 / 34. szám

puskákkal együtt, szokolisták által támogatott csapataink nagy veszteségekkel megfutamították.

A balkáni blokk.

Román—Török—Bolgár egyezség. J

' Berlini ä gusztus 21.

Reichspostjelenti Bukarestből: Románia és Törökország közt megegyezés létesült közös defenzíva tárgyában egy nagyhatalom támadásával szemben. Károly király a német császárnak kéziratot küldött, melynek tartalma a két Hochenzollern uralkodóház közötti. barátságot juttatja kifejezésre. Ügyancsak Reichspost Sofiai jelentése szerint a Bolgár kormány tárgyalásai Talaat Beyel teljes megállapodásra vezettek.

Csapataink győzelme.

Lemberg, augusztus 21.

Stojanowból jelentik, hogy ott két kozák szotnya augusztus 14-én átlépte'a határt, Rövid harc után az osztrák-magyar határőrség lefegyverezte az oroszokat. A fegyverátadás közben egy orosz őrnagy agyonlőtte magát.

I +

X. Pius pápa meghalt

Mélységes nagy gyásza van az egész katboli- kus világnak. Csendesen elhunyt a róm. kath. any'aszentegybáznak látható feje, a Szentséges atya. Szent István napján halt meg a keresztény világ feje, X. Pius római pápa, akinek halálhíre még a mostani világháború idejében is a föld egész kerekségén megdöbbenést és fájdalmat keltett.

Magyarország minden kath. templomában harangzúgások hirdették, hogy Krisztus helytartója elköltözött a menyei birodalomba, aki behunyta szemét és elhaló hangon u’ójára ezt mondotta : „Isten akarata teljesüljön, azt hiszem végem van.“

X. Pius pápa 11 évig uralkodott Szent Péter trónján bölcsen, igazságosan és szelídséggel.

Pápaságát tudvalevőleg annak köszönhette, hogy I. Ferenc József királyunk Rampola bibornok jelöltségé ellen vétójával. Ennek a vétónak következtében a conclavé 1903 augusztus 4 én római napává választotta, hogy reá bizza az egész róm. kath. anyaszentegyház vezetését.

A történelem feljegyezte, hogy a szerény és istenfélő Giuseppe Sarto velencei pátriárkából pápává választott, Isten akaratában és rendelésében megnyugvó kiválasztott férfiú, midőn Szent Péter templomában a tiarát, vagyis a háromas koronát fejére tették, áldást osztva, könnyes szemmel igy szólt a lombardi kollégium tagjaihoz : „Imádkozzatok, értem, mert súlyos keresztet vettem vállaimra.“

Az elhunyt pápa rövid életrajzi adatai a következők:

Sarto József, X. Pius néven pápa, 1835 ben született a Treviso mellett lévő Riese községben. Apja szerény szegény földmives volt, aki apró földjéből nyolcz gyermeke számára túrta a kenyeret. Józsefen kívül hat leánya és egy fiú volt a családban. Szerény igényű, egyszerű emberek maradtak akkor is, mikor testvérük már patiárka, majd pápa lett.

Sarto József kilencz évig plébánoskodott Tombolo és Salzanoban. Azután trevisió kononok lett. 1884 ben Mantua püspökségét nyerte el 1893-ban pedig a velenczei partriárcbátust kapta. Neve nem szerepelt a harcos főpapok közt. Élt jámbor erényekkel, békés egyszerűségben. XIII. Leó halála után pedig, úgy hogy maga se hitte és nem akarta, pápává választották bibornok-társai 1903. augusztus 4-én. Az erős, harczias Rampolla, XIII. Leó államtitkárjának és a szelid Vannu- tellinek harczából Sartó József került ki győztesen. Többszöri sikertelen szavazás után, hogy elüssék Rampollát a tiarától, az igénytelen Sartó József választotta meg Yannutelli pártja. Tudták róla, hogy ő semmilyen politikai iránynak nincs elígérve, hogy megvan rá minden erénye, ami békességes pápaságot biztosíthat. A szelidlelkü főpap Isten rendelésének vette megválasztását s rga a lelke visszakivánkozott Velenczébe, elfo- dbáta a liarát és VIII. Piusz emlékezetére, aki szintén Velenczéből került a pápai trónra, X. Piusz néven pápa lett.

Esztendőkig csak akkor jött hir a pápáról, imikor egy-'gy bánatos nyilatkozatban Velenczét

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

emlegette s az elvesztett szabadságát. Úgy élt továbbra is, mint kanonok és pátriárka korában. Há rom kedvelt nővére : Róza, Anna s Mária ott voltak most is mellette és a régi jóbarátok Velenczéből gyakran meglátogatták, Amikor azután megnyilatkozott benne a főpásztor. Krisztus helytartója szólott a modernizmus ellen, hirdette s követelte az apostoli idők egyszerűségét || hitét, megrégulázta a szerzeteseket, visszaparancsolva rendházaikba az ősi idők kemény fegyelmét. Amilyen szigorúan szabta meg a maga életrendjét, azt követelte meg minden papjától is és kivált a szerzetesektől.

Néhány szó a mai időkhöz.

Történelmi napokat élünk, amely tettekre kész asszonyokat vár. Kész a cselekvésre ma minden magyar asszony, siet segíteni ahol tud, ahol lehet. Segítségre kész jó szivüknek fényes bizonysága a polgári leányiskolának Vöröskereszt kórházzá történt gyors és lehetőleg tökéletes berendezése.

Kovácsné Nagy Lujza meleg szivét mindig munkára és cselekvésre kész egyéniségét mindenki ismeri, igy külön kiemelui már alig kell. Minden fáradtságot és munkát magasztó társa volt Bajó Pálné. Elismerés és köszönet.jár a Tolnavármegye és Közérdekben feltüntetett adakozók.n kívül azoknak az úrnőknek is, akik a legnagyobb készséggel segítettek a kórház berendezésén.' Többen vannak közöttük akik két, sőt három s?emélyre szánt, teljesen felszerelt ággyal járultak hozzá. Nevüket azonban nem óhajtják I nyilvánosság elé hozni

Áldozatokat kér tőlünk a jelen, de még nagyobbat kíván majd tő ünk a jövő. Bizton irom, hogy cselekvésre és tettre készen talál mindnyájunkat mindig büszkén vallottuk magunkat magyar as ‘zonyoknak. Ma kétszeresen tehetjük azt, midőn a történelmi tények bizonyságai, az első kultur nemzetek körré emeltek bennünket.

A mi kultúránk nem csak külső már és nem a párisi sik ben rejlik. Miénk a legszebb kultúra: a ió nemes szív. A mi műveltségünk a lelkekben rejlik asszonyainknál, a lovagias b csü- letben a férfiaknál.

Még egy kérő, egy könyörgő szavam volna azokhoz a családokhoz, akik vérszerint nincsenek érdekelve a harctéren ; főként a hölgyekhez I ez a kérő szó talán felesleges is; de nem tudom elfojtani, toliam leirja önként.

Legyen még oly nagy a diadal, a siker, melyet reményeink szerint, vitéz seregünk a ha c téren hazánk védelmében kivívni fog, az öröm közé sok fájó könny, sok bánat vegyül. Akiknek senki hozzátartozójuk nem küzd a hazáért, gondoljanak e napokban és hetekben azokra az asz- szonyokra, akiknek férjeik, családfentartójuk azokra az anyákra, szülőkre a kiknek gyermekeik, életüknek egyedüli célja, öregségük reménye, támasza, napról-napra és óráról órára mindnyájunk érdekébe szembenéz a halállal. Ez a komoly gondolat késztesén mindenkint a szerető együttérzésre és elkerülésére mindannak; ami azoknak a családoknak nehéz napjait, aggódásait még nehezebbé, még fájóbbá teszi. M.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Távirataink kifüggesztése. A Magyar Sajtóiroda utján lapunk mindennap többször távirati értesítést kap a háborúkról és egyéb fontos eseményekről a miniszter- elnökség sajtóosztályától, melyeket a Molnár-féle papirkereskedés ajtajára függesztünk ki, hogy azokat az érdeklődők elolvashassák.

— Kinevezés. A m. kir. pénzügyminisztérium Vendrei Pál paksi kir. adóhivatali főtisztet ugyanoda kir. adóhivatali ellenőrré nevezte ki.

— Szent István ünnepe. Az első magyar apostoli királynak ünnepét bzekszardon is hagyományos kegyelettel ülték meg. Dr. Fent Ferenc apát-plébános végezte az ünnepi nagymisét a belvárosi rkath. templomban fényes segédlettel, me- lyeu a hivatalok testületileg vettek részt. Nagymise után Lajos Gyula pécsi énekiskolai prefektus gyönyörű szentbeszédet tartott dicső szent királyunkról és háborús viszonyokról.

— Az első sebesült katonák Szekszárdon. Mint a futótűz terjedt el folyó hó 21-én a városban, hogy a délután 5 órakor érkező vonat a harctérről sebesült katonákat hoz. Szekszárd közönségének százai már d. u. 5 óra előtt várták a vasúti állomásnál a hős fiakat meleg szeretet tel és virágokkal. A várakozók között voltak : Kovács Sebestény Endre főispán, Forster Zoltán alispán, a szekszárdi Vöröskereszt Egyesület tagjai testületileg, az orvosi kar több tagja és még igen sokan. A vonat pontosan érkezett meg a

huszonhárom sebesülttel, akik közül csak három súlyosan sebesült, mig a többiek könnyen sérülték. Kinek a feje, kinek a karja és lába van meg- lőve. Ezek mind tízabács bevételekor sebesültek meg. A Vöröskereszt Egyesület a sebesült baká^ kát'a pályaudvarban virágesővel, meleg kávéval és cigarettával fogadta. Majd a cserkészek fogatokra és előre elkészített kocsikra segítették a hadfiakat és lassan megindultak a város, fele, ahol mindenütt megható részvéttel üdvözöltek őket. A polgári leányiskolában nagy gonddal berendezett kórházba vitték sebesültjcinket ahol átöltöztették mindegyiket tiszta fehér alsóruhába és azután dr. Kramolin Gyula tb. vármegyei orvos a többi orvosokkal uj kötéssel látta el őket. Este pompás vacsorát kaptak, melyet hálálkodva költöttek el. Ápolásuk gyengéd, gondos és szeretetteljes, ami jói esik a szenvedőknek. A súlyos sebesültek csak keveset beszélnek, de annál bővebb beszédüek a könnyen sebesültek, akik majdnem hihetetlen dolgokat es eseteket meséltek a háború borzalmairól, a rácok embertelen kegyetlenségeiről és azon hősi bátorságról, mellyel szembe szállanak katonáink az ellenséggel, akik többnyire túlerővel lépnek fel; de azért mindenütt fényes győzelmet aratnak fölöttük. Általában megállapítható,. hogy ezek a sebesültek is — kevés eltéréssel — ugyanazokat es épp úgy beszelik el, mint a hogyan a fővárosi lapok is megiriak. A Szekszárdra hozott sebesültek folyó hó 22-én, szombaton a délutáni vonattal Székesfehérvárra szállítják ; mert mindnyájan a 69-ik ezredhez tartoznak.

— Adakozások. A tolnamegyei hadba- vonultak segélyre szoruló családtagjainak segélyezésére Forster Zoltán alispán kezéhez adakoztak: .Wolf Henrik Szekszárd 200, Wigand János Szekszárd.; 10, báró Schell Józsefné Katalin-puszta 300, Kovács Antal Szakály 3, Szabó Ferenc tanár Szekszárd 10, Kelecsényi Ambró Szekszárd 20, Szabó Géza Szászvár 10, Duzs Dániel Őcsény 10, Klein Jakab Regöly 2, Koros József Tamási 5, Adler N. János Szekszárd 30, Kátai Endre 10, Veszeley Zsigmond 200, Dr. Mayer ' Gyula 10, Vásárhelyi Ernő 50, Strasszer János 50, Széky Géza 3, Széky Gézáné 2, Magyary Kossá József 50, Hónig Imre 10, Velt- mann Simon 20‘, Niefergall Nándor 10, Dr. Spányi Leó 25, Reisner Béla 5, Vurm Ignác 20, ifj. Zsikó János 20 koronát. Az országos Vöröskereszt egylet javára adakozott Wolf Henrik Szekszárd 1000 koronát. —- Aug. 18. Katonanap-ra adakoztak: báró Schell Józsefné 100, Beze- rédj Pál vbtt. 100, Szekszárdi vöröskereszt egylet 10, Pártos Zsigmond Mözs 10, özv. dr. Szigeth Gáborné 20 K. — Ugyancsak adakoztak erre a nemes célokra: Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök és neje 100 koronát a szekszárdi bevonultak hátramaradt családtagjainak és 100 koronát a szekszárdi Vöröskereszt Fióknak, Dr. Müller Ferenc 50, Telkes Margit 20, dr. Krón Ferencné 20, Rácz Miksa és neje Leopold Róza 100 koronát.

— Amire nincs halasztás. Sokan vannak abban a téves hitben, hogy a moratóraim az adó és egyéb köztartozásokra is kiterjed. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy az állami, városi, megyei, hitközségi és egyéb adók, városi villanydijak, szőlőfelujitási kölcsön tartozások esedékességük szerint fizetendők. Az erre vonatkozó hirdetmény szerint augusztus 15 ig már a f é. III negyedévi adótartozás befizetése is lejárt s most már külön intés nélkül kényszer behajtással fogják az adó és egyéb köztartozásokat, illetékeket beszedni. Az adózási kötelességet tehát mindenek 1 előtt le kell róni, épugy, mint a katonai kötelezettségét. Ha valamikor úgy a mai nagy időkben meg kell adni az államnak azt, ami az államé.

Eljegyzések. Cservényi Alajos; a Tolnamegyei Taaarék és Hitelbank paksi fiókjának cégvezető könyvvezetője, eljegyezte Szamossy Margitot Pakson.

Szabó László főhadnagy, Szabó Jdihály nyug. koppányszántói jegyző fia, eljegyezte Maár József győri kir. törvényszéki biró leányát, írónkét. A vőlegény eljegyzése után hadbavopult, hogy harcoljon az oroszok ellen.

— Rendkívüli érdekes. A világháború most megjelent európai térképét 1 mtr. átméretü 15 szinti gyönyörű nyomással 1 -kör. 20 fillér beküldése ellen rögtön portómentesen kijfdi^ iNem- zeti Állam Kiadóhivatala Budapest, Férencz tér 4.