Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-09 / 32. szám
Xlll. évfolyam, 32. szem. Szekszárd. 1914. augusztus 9. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap A becstelen muszka. Teljesen megbízható híradások szerint a világ megdermedve áll Oroszország párját ritkító pokoli gonoszságával szemben. Az történt ugyanis, hogy az orosz külügyminiszter, hadügyminiszter és az orosz vezérkar főnöke egyértelmüleg becsületszavukat adták gróf Szapáry pétervári nagykövetünknek, hogy nem terveznek semmiféle ellenséges akciót Ausztria-Magyaror- szág ellen s ugyanakkor elrendelték 16 hadtest mozgósítását a monarchia ellen. Ezt a párját ritkító becstelenséget csakugyan érdemes íeljegyezni a történelem számára, mert hisz hasonló hitványság alig fog benne előfordulni a jövő századokban és évezredekben. Lehetetlen feltételezni, hogy az orosz állam három legfelsőbb állásban levő hivatalnoka ilyen gonoszságot mert ' volna elkövetni uruk és parancsolójuk: a fehér cár engedelme nélkül; tehát a tény egész ocsmány sara magára a minden oroszok urára száll vissza s őt fogja a tiszteséges gondolkodású emberiség előtt a maga valóságában bemutatni. Valóban a király és orgyilkosok országa nem találhatott volna kerek e világon hozzá méltóbb pártfogót s fegyvertársat az orosz cárnál. Teljesen egymáshoz illők s az emberiség a jövő századokban egy lapon : az emberi romlottság és becstelenség lapján fog róluk megemlékezni. Hát Oroszország az elkövetkező világháborúban, számbeli erő tekintetében csakugyan jelentékeny szerepet fog betölteni, csakhogy a hadjáratok sorsát nem a nagy tömeg, hanem a lelkesedés, elszántság, készültség és a felszerelés foka szokta eldönteni s nem a kancsukák által fegyelmezett nyers és vad tömeg. Minden jel arra mutat, hogy az orosz járókölélen vergődő Francziaország is szakit dicsőséges múltjával s a minden szabadságot kiirtó Oroszország oldalán fog a páratlan harcban résztvenni. — Csakhogy Francziaországban a népesség egy jelentékeny része, különösen a munkásság határozottan állást foglal a természetellenes szövetség és a vandal-izü háború ellen ; Oroszországot ellenben egyszerre három oldalról is forradalom fenyegeti. Az elnyomott oroszok, a kiirtással küzdő finnek s a feldarabolt Lengyelország elkeseredett népe mozog a közös zsarnok ellen. Ázsiában pedig Japánország készül másodízben is elverni rajta a port, melyre annyira rászolgált. Oroszország ezen helyzetével áll szemben a hármas szövetséghez tartozó három állam népességének páratlan lelkesedése, harckészsége és párját ritkító határozottsága. A végeredmény, amennyiben emberi belátás megállapíthatja, nem lehet kétséges. A muszkát megverte a török, elbánt vele Japán, most rajtunk a sor. Megkapja a kegyelemdöfést. Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Igaza lehet annak a katonai szakértőnek, ki a háború következményeit így jellemezte : Az orosz gyenge, katona, nincs kitartása, a fegyelme gyorsan meglazul és akkor a kancsukával dolgozó, egyébként kis műveltségű tisztek sem mennek vele sokra. A leigázott finneket, lengyeleket, georgiaia- kat, kisoroszokat, örményeket és ugartörzseket is besorozzák, ezek azonban úgy gyűlölik az elnyomó oroszokat, hogy a kívülről jövő ellenséget szinte jóbarátnak tekintik. Az orosz zsarnokság utolsó háborúja lesz ez és katasztrofális jelentőségű lesz a szabadságot és kultúrát elnyomó cárizmusra és a vele szövetkezett barbarizmusra.“ Boda Vilmos. TolniiniESye — a háborúban. Királyunk „Képeimhez“ intézett szózatában hivatkozott vitéz magyar népeire, mely trónjának s a monarchiának a legnagyobb támasza. Busz kék lehetünk arra, hogy eme szózat bennünket is érint, különösen tolnamegyeiket, mert rajtunk függ a világ szeme, hogy a királyi szót menynyire tudjuk megbecsülni, diadalra juttatni. Őfel sége egyik legvitézebb hadtestét a4-iket mozgósította, amelybe a színtiszta kunság, a tolnamegyei és somogyi magyarság is tartozik. Ebbe helyezi ama haditettek legdicsőbb, legragyogóbb bizodalmát, ezekbe helyezi azt az erős hitet, mely végre gátot vet a szerb handabandá: zásnak, megtöri azt a kemény diót, melyet a szlavizmu3 ellen folytat. Letörni azt a kulturát- lan népfajt, mely szégyenfoltja az európai műveltségnek, tisztességre tanítani a királygyilkosokat s mindazokat, akik a monarchiát évek sora óta a legpéldátlanabbul provokálták. Ütött az utolsó óra ! Az elégtételt vétel fegyveres utón szerezzük meg nemzeti becsületünk számára ! Mint Fehérvárott járt tudósítónk látta, 'a legnagyobb gyorsasággal s rendben vonultak fel úgy a tartalékos, mint népfelkelő katonák, hogy hazafiui kötelességüknek eleget tegyenek. Vármegyénkből, különösen Szekszárdról is tömegesen jelentek meg, fájó búcsút véve a családoktól egy szent, magasztosabb cél, a nemzeti becsület meg- védelmezésére. A mozgósítás óta nap-nap után zsúfolt katonavonatok szállítják a harcosokat a felszerelési állomásra, honnét a beosztások megtörténtével a harctérre vonulnak. Tolnamegyeiek ! Testvérek! Gyüijük le az érzékenységet, az öncélt, keressünk vigaszt fiaink erős karjában ! Ne féljünk, ne öltsünk gyászruhát, vértezzük fel magunkat a hit, remény aranyos pajzsával, mint egykoron a hős spártai anyák, akik fiaik kezébe pajzsot adtak azzal a jelszóval: „hogy ezen hozzanak, vagy ezzel jöjj haza !“ Vessük el a szomorúság képét, ezzel úgy sem segítünk az ügynek. Szorítsuk össze öklünket s kipirult arccal, a lelkesedés mámorával énekeljük aktuális katonafiank nótáit: Megállj, megállj, hitvány Szerbia, Nem lessz tied újra Bosznia! Mert a magyar nem enged, Mig egy csepp vére meleg Királygyilkos szerbeknek! Katonáink óriási lelkesedéssel és hideg vérrel, biztos kezekkel mennek a harcvonalba. Ne aggódjunk családos apáink bevonulásán, hisz ők jobbára népfelkelők s a határon belül teljesítenek szolgálatot s igy nem forog életük annyira kockán. Hadvezetőségünk s hadseregünk iránt viseltessünk a legnagyobb bizalommal, mert annak úgy felszerelése, mint működése semmi aggodalomra nem ad okot. Legyen ez az elismerés legnagyobb záloga ama ténynek, amely rövid időn belül világszenzációt fog kelteni. Vármegyénk katonái leküzdötték .a kishitűséget I a legnagyobb készséggel várják a munka Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, ‘/s évre 6 K, V* évre 3 K • Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér i garmond soronként 40 fillér. kezdetét. Székesfehérvár hadiállapotban van. — Múlt héten indultak útnak a jászkunmegyei huszárok. A vasútállomásnál a tisztikart dr. Saára Gyula polgármester búcsúztatta el a város nevében, melyre Horti István ezredes válaszolt, megköszönte azt a tapasztalt hevülő meleg hazaszeretet I azt a ragaszkodó bizalmat, melyet a város és az ország lakosai részéről megnyilvánult. Kijelenti, hogy a jászkunsági huszárok, mint eddig, ezután is oroszlánokként küzdenek és harcolnak a polgárok békés otthonukért s arra kéri őket, ha majdan visszajönnek, úgy fogadják ugyanazzal a meleg szeretettel, amint most a buesu- zásnál megnyilvánult. Éljen a király! Éljen a nemzet! — voltak végszavai. Orkánszerüen zúgta az óriási tömeg utána, megtoldva azzal: Éljen a háború ! Szem nem maradt szárazon ; a cigány rázendített az ,,Isten áldd meg a magyart“-ra, levett föveggel énekelték a tisztek a közönséggel. A zenekar húzta a szebbnél szebb magyar nótákat: a Rákóczi és Klapka-indulót, melyet csak a tiszt urak énekelték. Majd pedig mikor a felvirágozott vonatba szálltak s búcsút vettek hitveseiktől, a közönség folytonos „Éljen a háború!“ kiáltásai s a nők, gyermekek sírásai közben robogott el a vonat, vitte őket arra a mezőre, ahol nem virágot* hanem — talán — halált osztogatnak. Ezen impressziók hatása alatt önkénytelenül is kicsordultak könnyeim s bizonyos szemrehányással illettem a sorsot, hogy engem egy beteg lábbal áldott meg s nem követhettem őket oda, ahol férfira, katonára van szükség. Kérjük arra a magyarok Istenét, aki oly sok balszerencse közt s annyi viszály után megtartotta nemzetünket, vezérelje a szerencse csil laga a háborúban s mielőbb térjenek vissza hazájukba, családi meleg fészkükbe. Tolnamegye kereskedőit, tehetős, anyagi ja vakkal megáldott polgárait pedig arra kérem a küzdő katonák családai részéről, ha már a haza becsülete iránti kötelesség elszólitotta őket családi tűzhelyeiktől, támogassák őket anyagilag, nyújtsanak nekik munkaalkalmat, hogy kereső nélkül maradt gyermekeiket e válságos időben is élelemmel láthassák el. A hatóságot ugyancsak kérjük, hogy ne engedjék meg azt a gálád eljárást, mely egyes kapzsi, hirtelen meggazdagodni vágyó embertől telik ki, kik egyes árucikkek árát a kiuzsorázásig emelik fel. Épp e válságos pillanatban van szükség a segélyre, nem pedig a honmaradt lakosság kiuzsorázása. Katonáink megteszik kötelességüket a haza iránt, a haza pedig tegye meg kötelességét annak lakói iránt. Koretzky János. Zichy Gyula gráf megyéspiispöR Körlevele a habomról. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök a háború idejére szóló intézkedéseket illetőleg a következő körlevélben fordul a pécsi egyházmegye papságához és híveihez: „Hosszú és komoly tűrés után a Haza méltóságának, erkölcsi súlyának s anyagi érdekeinek fegyveres védelmére hiv a királyi szózat. Minden megfontolt apostoli bölcsességével s népének osztatlan ragaszkodását, kitörő lelkesedését váltotta ki, mikor kardot rántott a béke s további áldásos munkásságunk védelmére azok ellen, kiknek fondor útját vérontás jellemzi s vakmerő merénylet minden ellen, mi öröklött hűségünk, tiszta honszeretetünk előtt szent és sérthetetlen. Önfenntartásunk erkölcsileg 1 anyagilag egyaránt szükségessé tette, hogy végre biztosítékot találjunk a hosszas s vérfagyasztó aknamunka ellen, melyet a szomszédos szerb királyság területéről szőttek ellenünk elbizakodottan. A megkisérlett, de sikertelen békés megoldás viszautasitása kihívás. Egyedüli választás a békétlen szomszéd ellen az ágyudörgés, háború, melyet férfias elszántsággal s kitartással állunk az utolsó csepp vérig Felséges
