Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-02 / 31. szám
2 TOLNÁM EGYE. 1914 augusztus 2. hatalmasabb nemzet, Németország és Olaszország, ha kell, a végletekig. — így elkészülve és felkészülve, a háború csak . a rég óhajtott jobb kort hozza meg. A nép »■ lelkesítő szavakat élénk éljenzéssel fogadta. Tizenfgy óra felé járt az idő, a tüntetők a vasúti állomáshoz vonultak s a katonákat szállító vonatokat ^ostromolták meg lelkesedésükkel. — Szétoszolni, nyugovóra térni is alig akartak. — Kevesen aludtak péntek éjjel Szekszárdon. íme, a magyar vér meg nem tagadja magát soha. — Nagyon is korai volt gálád ellenségeink hitvány Indítványozza, hogy a közgyűlés nem egyszerű tudomásul vétellel intézze el Tordaaranyos vármegye megkeresését, hanem Tolnavármegye közönsége is hálás elismeréssel, legmelegebb együttérzéssel és tántoríthatatlan ragaszkodással a hármas szövetség iránt annak érdekében külön feliratot intézzen az országgyűléshez és hivja fel csatlakozásra a társtörvényhatóságokat. Az indítványt a közgyűlés az alispán pártoló hozzájárulása után zúgó helyesléssel egy- liangnlag elfogadta. öröme. Tolnavármegye közgyűlése. Tolna ármegye törvényhatósági bizottsága julius hó bO-ikán d. e. 10 órakor tartotta meg nyári rendes közgyűlését Kovács Sebestény Endre főispán elnöklésével, melyen a bizottsági tagok a meginditott háború miatt csak csekély számban jelenlek meg. Az elnöklő főispán utalva a komoly megpróbáltatás napjaira, melegen üdvözölte a meg jelenteket és a közgyűlést megnyitotta. Napirend előtt a főispán beszédet intézett a közgyűléshez, melyben kifejtette, hogy az események rohamosan fejlődnek, tegnap volt — úgymond — egy hónapja gonosz orgyilkos megölte a trónörökös párt és négy hét múlva bekövetke zeit; amitől tartottunk. A hírlapokból tudjuk, hogy megtörtént a részleges mozgósítás, a király hidat üzent Szerbiának ; az ifjúság színe, virága hadba ment. — Mindenki érdekelve van, mindenki teljesítse hazája és királya iránti kötelességét. Az itthon maradóknak kötelességük a csendet és rendet fen- tartani. — Mindenkit kér, hogy ügyeljen polgártársai nyugalmára, mert erre feltétlenül szükség van a háború alatt. — Figyelmeztet mindenkit, hogy hamis híreknek fel ne üljön és ezeket ne terjessze. . / Üres pletykák alapján igazságtalanság ne történjék senkivel. O hiszi, hogy a nemzetiségiek is nagyban megteszik kötelességüket. — Egyért mindenkit büntetni nem lehet és nem is szabad. A háborús időben meg kell mutatnunk, hogy méltó utódai vagyunk harcias és dic-ő őseinknek, akik életüket és vérüket áldozták fel a hazáért. Beszédjét a király ezen szavaival fejezte be: „ mindent megfontoltam és meggondoltam. Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára. Bízom népeimben, akik minden viharban híven és egyesülten sereglettek mindig trónom köré s hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldozatokra is mindig készen állottak. Bízom Aosztria-Magyarországnak önfeláldozó lelkesültséggel telt vitéz hadseregében. És bízom a Mindenhatóban, hogy fegyvereimnek adja a győzelmet.11 A közgyűlés percekig éltette a királyt. A főispán indítványára a közgyűlés ki mondotta, hogy az egész megyében gyűjtést in dit meg a mozgósított katonák hátramaradt családjainak segélyezésere. — A gyűjtés vezetésével Forster Zoltán alispán bízatott meg. A tőispán bejelentette, hogy dr. Kiss István körorvost es dr. Ries József községi orvost tb. vármegyei orvosokká nevezte ki. A közgyűlés ezután rátért a tárgysorozatra, melyet minden" vita nélkül intéztek el, csupán Torda-Aranyos vármegye közönségének körlevelénél szólalt fel dr. Leopold Kornél bizottsági tag általános, nagy figyelem között, ritkán szokta — úgymond — a közgyűlés türelmét igénybevenni, főleg körleve’ek tárgyalásánál, mert ézek nek az autonómia iránti minden tisztelete mellett h parlamentáris kormányforma óta különösebb jelentőséget nem tulajdouit. Azonban ezekben a nehéz órákban, ezekben a történelmi pillanatokban lehetetlen meg nem emlékezni arról a mindnyájunkat megható bajtársi hűségről, tántoríthatatlan ragaszkodásról és igazi ön- feláldozásról, amelyet Németország s egész lakossága éppen a legválságosabb időben irántunk tanúsít. Büszkék lehetünk reá, hogy Európának kultúrában, vagyonban és katonai erőben leghatalmasabb nemzete a mi hűséges szövetséges társunk, amely rendületlenül kitart ha- > záink és a monarchia mellett Tábori posta. A hadrakelt sereggel való postaforgalom közvetítésére tábori postahivatalok állíttatnak fel, melyek magánküldeményeket is szállitatnak és pedig: I. A hadrakelt sereghez: a) közönséges (nem ajánlott) leveleket egyenkint 100 gr. súlyhatárig, tábori postai levelezőlapokat, (Rózsaszínű papiron postai értékjegy nélkül „Tábori postai levelezőlap“, illetve „Feldpost-Korrespodenzkarte“ feli rással készülnek.) közönséges (hivatalosan vagy magánúton előállított) levelezőlapokat, nyomtatványokat, hírlapokat, árumintákat és üzleti pa pirókat és' b) pénzesleveleket 1000 K értékig. II. A hadrakelt seregtől: «) tábori postai levelezőlapokat, (Rózsaszínű papiron postai értékjegy nélkül „Tábori postai 'evelezőlap“ felirással készülnek.) b) közönséges (hivatalosan vagy magánúton előállított) levelezőlapokat, c) közönséges, nyitva feladott leveleket, d) pénzt, — 1000 K összegig — mely pénzeslevélben csak a felettes parancsnokságok (hatóságok, intézetek) utján küldhető. A hadrakelt sereghez szó'ó, vagy onnan eredő magánküldeményeket ajánlottan kezelni nem lehet. Az express- és utánvételes kezelésnek sem a hivatalos, sem a magánküldeményeknél nincsen helye. Postautalványokat, postai megbízatásokat és postatakarékpénztári fizetési utalványokat a tábori posta nem továbbit. A „saját kezeihez“ való kézbesítést kikötni nem lehet. Az, hogy magáncsomagok a hadrakelt sereghez szállithatók-e és milyen feltételek mellett, későbbi elhatározásnak van fentartva, amikor is azt közhírré fogják tenni. Tábori postai levelezőlapokat az állami postahivataloknál darabonkint 1 fillérért mindenki kaphat. A tábori postaküldemények díjazására nézve a következők mérvadók: á) A hivatalos (szolgálati) küldemények és az önkéntes betegápolás ügyében váltott küldemények, ugyanabban a terjedelemben, mint bel földi forgalomban, portómentesek. b) A hadi foglyoknak szóló, vagy az általuk feladott levélpostai küldemények úgy a bel földön és a rendeltetés országban, mint a köz beeső országokban az összes postadijaU alól mentesek. c) A hadrakelt sereghez, az erődített helyek hadi vádőrségéhez és a hajóhadhoz tartozó összes katonai és polgári egyének (Beleértve a hadrakelt seregnél, az erődített helyek hadi véd- őrségénél és a hajóhadnál szolgálati vagy szerződéses viszonyban álló egyéneket.) által az osztrákmagyar monarchiába, vagyis az ő császári és apostoli királyi Felsége uralkodása alatt álló ösz- szes országok területére kü dött, valamint az innen az előbb említett összes gyénekhez intézett (a tábori postával való továbbításra alkalmas) magánlevelezés (levelek 100 gr. súlyig és tábori postai levelezőlapok) portómentesek. Ez a portómentesség folyó évi augusztus hó l én lép életbe. dj Minden más küldeményért ugyanazokat a postadijakat kell fizetni, mint béke idején. Azokért a pénzeslevelekért és csomagokért mindazonáltal, melyék a hadrakelt sereg egyes részei közt váltatnak, vagy az osztrák-magyar monar cliia területén, avagy ennek területére adatnak fel, sulyportó fejében, a távolságra való tekintet nélkül, be kell szedni: A) pénzeslevelekért ....................| 48 fillért ; B) csomagokért : a) 5 kilogramm súlyig......................60 fillért 5 b) mind en további kilogrammért, vagy en ] nek részéért 10 fiiéit; Az összes postadijakat mindjárt a küldemények feladásánál kell lefizetni. í. " e) Portéköteles küldemények frankokény- szer alá esnek. Ha nincsenek eléggé bét mentesítve, avagy teljesen bérmentesitetlenek, nem továbbittatnak. Gint zések j . I. A hadrakelt sereghez, a tábori postával közvetítendő küldemények cimiratainak tartalmaztok kell • . a) fi-nn balra — a feladó nevét és címét; bj fenn jobbra — a „Tábori posta“ jelzést; c) középen — ft címzett nevét 5 parancs- nokságoknak, csapatoknak vagy intézeteknek szóló küldeményeknél azok előirt megnevezését, az egyéni névre szóló küldeményeknél az^ egyénnek nevét, rendfokozatát és a csapattestet ^ (parancsnokságát, intézetét stb.), a legénységnél még az alosztályt és d) alul jobbra — tábori vagy hadtápposta- hivatalt, (Minden parancsnokság, csapattest, intézet, valamiút a hadrakelt sereghez tartozó minden egyes egyén meghatározott tábori vagy had- táppostahivatalhoz van utalva és köteles annak a számát mindazon helyekkel (egyénekkel) közölni, ahonnan (akiktől) küldeményeket vár.) amelyhez címzett utalva van. Például: A feladó I Tábori posta neve ......._............................I , ci me....11 ti®................. I Kov ács Antal tizedesnek 1. honvédhuszárezred 3. század Tábori postahivatal 82. Az illető csapattest (parancsnokság, intézet stb.) felettes magasabb parancsnokságát (dandár-, hadosztály-, hadtest-, hadseregkötelékét) megjelölni tilos. Azoknak a címzetteknek a küldeményei, akik valamely magasabb parancsnoksághoz vannak beosztva, csak ez utóbbit kell jelezni. II. Azon küldemények cimiratainak, mely küldemények a cs. és kir. hadihajókon, torpedónaszádokon stb. lévő haditengerészeti parancsnokságokhoz és egyénekhez vannak intézve, tartalmaztok kell: rí) fenn balra — a feladó nevét és címét, b) fenn jobbra — a „Tábori posta“ jelzést, c) középen — a cimzett nevét: parancsnokságoknak szóló küldeményeknél ezeknek előirt megnevezését, az egyéni névre szóló küldeményeknél ezeknek előirt megnevezését, az egyéni" névre szóló küldeményeknél az egyén nevét, rendfokozatát, a legénységnél még a századot és a hajó (naszád stb ) nevét, d) alul jobbra — ha cimzett hajón a tengeren tartózkodik „Póla 1. sz postahivatal“, ha a cs. és kir. dunai b .jóraj valamely járművén tartózkodik, „Budapest, haditengerészeti különítmény parancsnokság“ (Marinedetachement Kommando) kitételt. Például: Tábori posta Szabó Gergely kormányossegédnek 7. század O. F. „Tegethoff“ hajóján Pola 1. sz. postahivatal III. Ha a postaküldemények azon parancsnokságok, csapatok stb. számára adatnak fel, melyek tábori vagy hadtáppostahivatalhoz nincsenek utalva (erődített helyek védőrségei stb), valamint ha a haditengerészet azon parancsnokságaihoz. stb. szólnak, melyek behajózva nincsenek, a cimiratban a „rendeltetési helyet“ (postahelyet) kell kiírni. Hiányos, vagy meg nem engedett címzésű küldemények nem továbbittatnak. A hadrakelt sereghez és a hajóhadhoz intézett kü'deményeken a feladó címét fel kell tüntetni, hogy kézbesithetetlen küldemények a feladóhoz visszaterelhetők legyenek. A tábori posta működését csak a hadsereg főparancsnokságának rendeletére kezdi meg, mihelyt a tábori postaszolgálat megengedhetőnek látszik. Azt, hogy a tábori posta működését mikor kezdi meg, nyilvános hirdetmény aljéin teszik majd közhírré.
