Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-26 / 30. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY lábbadozzunk a bajainkból. Bevezetett bennünket az O csudálatosán, szépen beplántált kertjébe, hogy abban a beteg tüdőnket kikuráljuk az igazi szabadság és egyenlőség üde, tiszta levegőjével. Mi, akik itt élünk az Óceánon innen, mi tudjuk csak felfogni ennek a két szónak : szabadság és egyenlőség hatalmas isteni erejét. Ez ébresztett fel bennünket az emberi méltóság tudatára. Ez ád nekünk erőt és kitartást a mindennapi munkához. Ez ád vigasztalást a mi bánatunkban és szomorúságunkban. Ez gyújtja lángra sok emberben a régen szunnyadó tehetséget. Ez láncolja ehhez a hatalmas országhoz .a világ összes nemzeteinek sorsüldözött fiait. Ezen a nivón szeretnénk látni a mi édes hazánk szabadságát és egyenlőségét. De ezt a nagy és nemes munkát csak akkor lehet megteremteni, ha majd hazánknak minden egyes polgára jogot kap arra, hogy az ország ügyeihez függetlenül, a saját véleménye szerint hozzászólhasson.Ehhez az általános, egyenlő és titkos szavazati jog kell. Ez tette naggyá, hatalmassá Amerikát. Ez fogja nagygyá és boldoggá tenni a mi hazánkat, szép Magyarországot. Megdöbbentően szomorúak az állapotok odaát a mi édes hazánkban. Ma-holnap nem minket kivándorlókat kell sajnálni, hanem azokat, akik még otthon vannak. A mai szomorú állapotokon azonban változtatni alig lehet, azon kár is erőlködnünk, vagy keseregnünk. Ahelyett azonban szigorú kötelességünk szervezkedni és erőt gyűjteni, hogy amikor üt az óra, hogy hazánk jobbrafordulásáért harcba szállnunk kell: készen legyünk! Örömmel tapasztaljuk, hogy már is megkezdődött a nagy munka. Kezdik már leszedni a fegyvereket a falról, amelyek már olyan sokszor elgörbültek és kicsorbultak. Károlyi Mihály, a mester, azért jött immár másodszor Amerikába, hogy azokat itt kijavítsa, hogy fölhevítse itt azokat az igazi szabadság tüzében és hogy azután az egyenlőség savmentes tiszta olajában újra megedzze, hogy azok többé se el ne görbüljenek, se ki ne csorbuljanak. Igazat mondott Károlyi Mihály gróf, amikor azt mondta az amerikai magyarságról, hogy otthon számíthatnak ránk, mert mi megteszünk mindent, amit innét megtehetünk. De elvárjuk az otthon levő véreinktől is, hogy minden igaz magyar honfitársunk hazánk jobbrafordulásan és fajunk boldogulásán fog munkálkodni és abban a táborban fog sorakozni, amely a népjogok érvényesítéséért fog harcba szállni. Amelynek zászlaján egyik felül az van Írva: Szabadság és Egyenlőség, a másik felül pedig civilizáció és megélhetési mód nyújtás a népnek. Bedford O., 1914. julius 4. Cselenkó József. Küzdelem a választó jogért. Napok óta dolgozik már a városháza tanácstermében az összeíró küldöttség, hogy a következő három évre elkészítse a választók név jegyzékét. Sajnos, nem sok munkája akad, mert csak nagyon gyéren, nagyon kis. számban jelentkeznek a jogosultak a küldöttség előtt a névjegyzékbe való felvétel végett. Nem tudjuk, mi az oka annak a részvétlenségnek, annak a bűnös, megdöbbentő közönyösségnek, mellyel polgárságunk a választói jogosultság megszerzése iránt viseltetik. Bizonyára nem kis oka ennek az, hogy az összeírás időpontját, szinte azt lehetne hinni, tendenciózusan, a legnagyobb munkaidőre tették. Akármi azonban az oka, szomorú ez a jelenség, melynek súlyos következményeit — úgy látszik — nein látja és nem ismeri a polgárság. Ne feledje el senki, hogy nem annak lesz szavazati joga a legközelebbi választáson, kinek jogosultságát a törvény megállapítja, hanem csak annak, aki benne lesz a választók névjegyzékében. A legközelebbi választás a demokrácia küzdelme lesz az agrárfeudalizmus, a független polgári szabadság küzdelme a munkapárti korrupció, elnyomás és alkotmánytiprás ellen. Erre a harcra kell most felkészülnie a független, demokratikus érzésű polgárságnak, ennek a harcnak a győzelme érdekében kell minden független polgárnak arra törekednie, hogy választójogot szerezzen és be kerüljön a küzdők táborába. Mindenki, aki azt akarja, hogy Magyarország egy szebb, boldogabb, szabadabb jövő felé az első nagy lépést meg- tegye, aki azt akarja, hogy ennek, a korhadt, pusztító, fojtogató rendszernek vége legyen, aki azt akarja, hogy a képviselőház ne csak egy osztásnak az érdekképviselete legyen, hanem a nép millióinak akaratát, vágyát juttassa kifejezésre, az ne sajnálja, a fáradtságot, jelentkezzék a küldöttség előtt, szerezze meg a választói jogát és szaporítsa annak ai tábornak a híveit, mely eze kért az eszmékért és colokért száll harcba a leg közelebbi választáson. Megírtuk már, kinek van választójoga. De mindenkinek, kinek kételyei vannak, forduljon az egyesült ellenzék vezetőségéhez, szívesen szolgálnak bármiféle felvilágosítással. Dr. Horváth Jenő és dr. Zsigmond Ferenc ügyvédek ingyenes jogtanáccsal segítik a jelentkezőket s ugyancsak náluk a „Választójogi káté“ cimü függetlenségi kiadmány dijtalanul megkapható. Még egyszer figyelmeztetjük a polgárságot, hogy az, kinek eddig választójoga nem volt, csak úgy kerül be a névjegyzékbe, ha okmányaival az összeíró-küldöttség előtt jelentkezik. Jelentkezzék ott mindenki, kinek véleménye szerint meg van a jogosultsága és szavazatával részt akar venni a legközelebbi választási harc eldöntésében. A most készülő névjegyzék három évre szól, aki most nem szerzi meg szavazati jogát, három évig nem juthat hozzá. A belügyminiszter elrendelte, hogy az ösz- szeiró-küldöttségek munkálataikat (névjegyzéktervezet) legkésőbb 1914 augusztus 10 ig befejezzék s azokat a központi választmányhoz beterjesszék ; a központi választmány a beérkezett névjegyzék-tervezetek alapján az ideiglenes névjegyzéket legkésőbb 1914 augusztus 10-től kezdve vizsgálat alá veszi, azt bezárólag 1914 szeptember 10 ig összeállítja és a felszólalások és észrevételek megtehetése végett 1914 szeptember 10-től bezárólag 1914 október 10 ig közszemlére teszi ki, a felszólalásokat, észrevételeket pedig bezárólag 1914 november 25 ig érdemlegesen intézi el és erre vonatkozó határozatait 1914 november 26-tól bezárólag 1914 december 10-ig közszemlére teszi ki, illetőleg kézbesíti s végül a beérkezett panaszokat esetleges észrevételek kíséreté ben 1914 december 31-éig a közigazgatási bírósághoz terjeszti fel. A miniszteri rendelet értelmében a központi választmány a névjegyzék-tervezetet évenkint április 15-től kezdve naponkint folytatólag tartott ülésében veszi vizsgálat alá. A mostani első elkészítés alkalmával a kérdéses határidő e'ső napja legkésőbb 1914 augusztus 10-ike lesz. A központi választmány a névjegyzék tervezetet vizsgálat alá veszi, a rendelkezésre álló vagy pótlólag beszerzett adatok alapján a törvény 44—54. § ai szabályainak megfelelő alkalmazása mellett módosítja s a mennyiben a rendelkezésre álló adatok engedik, az összeírás óta időközben történt változtatásokat is figyelembe veszi. E rendelkezésekből következik, hogy a központi választmánynak joga van egészen uj felvételeket is foganatosítani, ami már csak azért is termé- szetes, mert a névjegyzék-tervezetnek csak előmunkálati jellege lévén, magát a névjegyzék ösz- szeállitását a központi választmány végzi; a névjegyzék adatai tehát nem záródhatnak le azzal az időponttal, amelyben az előmunkálatok történtek. Újítást jelent e §. 5, bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely a központi választmányt arra kötelezi, hogy azokat, akik az uj névjegyzék-tervezetbe felvétettek ugyan, azonban az ideiglenes névjegyzékből kihagyattak, a kihagyásról az oknak megjelölésével postai utón közvetlenül értesítse. Azokat, akiket a központi választmány a névjegyzék tervezetből az ideiglenes névjegyzékbe nem vett át, azért kell értesíteni, mert ezek abban a tudatban, hogy az összeíró küldöttség őket a tervezetbe már felvette, ügyük iránt tovább esetleg nem érdeklődnének és kihagyásukról nem birván tudomással, a jogorvoslattól elesnének. Felhívja a központi választmány figyelmét arra is, hogy a két példányban kiállítandó ideiglenes névjegyzéket és a kihagyottak névjegyzékét betűrendben kelt összeállítani s hogy az e szakaszban említett hirdetmény kibocsátási határideje az első összeírás alkalmával legkésőbb 1914. évi augusztus 31-ike. A választókerület összes választóinak névjegyzékét a kihagyottak jegyzékével együtt a választókerület székhelyén az egyes városok és községek választóinak névjegyzékét pedig ugyancsak a kihagyottak névjegyzékével együtt az illető városban, nagyközségben és a körjegyzőség székhelyén, a jelen első összeirás alkalmával 1914. évi szeptember 10 ikétől bezárólag 1914. évi október 10 ikéig kell közszemlére kitenni. Nyári szabadság. Az iskolai vizsgálatok véget értek. A tanulásra fogott városi gyermek, akinek egészséges fejlődéséhez jó levegő kellene, ki vágyik a szabadba, ahol nincs goromba házmester, ki a játékos gyermeket leintse. Ez a körülmény és hozzá még az is, hogy az iroda zárt fala között senyvedő hivatalnoknak is, ha csak egykicsikét ápolni akarja egészségét, — gyakorolnia kell Reousseou jelszavát: Vissza a természethez! A petyhüdt, a sápadt, a ráncos arcú hivatalnokkal csodát tesz egy hat hetes nyári szabadság 1 A megfakult arcra az élet rózsája helyezkedik el, a szellemi taposó malomban folyó munka is jobb, gyorsabb és lendületesebb lesz. Ne sajnáljátok, ha a Budapest környéki faluk megtelnek az élet minden vágyával lelkesedő, a természet szabadságát élvező hivatalnoksereggel, hiszen mellesleg mondva nagy jelentőségű közigazgatási kérdés, hogy a tisztviselő pihenését hol tölti és hogy restaurálja egészségét. Nem is sajnáljuk mi, hogy a hazai fürdők megtelnek vakációzó családapákkal, családanyákkal, a Balaton mente a sekély vízben lubicskoló gyermeksereggel, — hanem' sajnáljuk azt, amikor a nyári vakációra összegyűjtött, összehitelezett milliók nem itthon, hanem külföldön köttetnek el. Tehát mégis kilyukadunk a hazai fürdőLegújabb rendszerű amerikai ÍRÓGÉPEK látható írással! KÉT ÉVI JÓTÁLLÁS! •Weitblick." Ára 220 korofia. Főelőnye: Az irás gyors elsajátítása. — Szalag nélküli berendezés. — Sokszorosítás. Több AAA darab van mint IÜV.UVU forgalomban. Ára 220 korona 5. sz. 290 korona. Ugyanazt a munkát végzi, mint a 6—700 K-ás írógép. 5. sz. minta. Ára 290 korona. Árjegyzéket és leírást szívesen küld az amerikai írógépek magyarországi képviselete: MOLNÁR-féle irőalzatgyár részvénytársaság SZEKSZÁRDON.
