Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-19 / 29. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1914 julius !9. értékük, amit egy ilyen kirándulásra kinosah takarítottak össze és bizonyára itt is az okozza náluk a legfőbb gondot, hogyan oszthatják be, hogy mindenre kifussa. ó, mennyi hazug dolog is tömörül össze rövid, pár éji órára, hogy a csillogó, üres értelmetlen külszin a világ előtt elismerést és méltánylást kapjon. Hogy másnap reggel a kereskedő és hivatalnok fázósan bandukoljon a körúton hi vatása után és töprengő, kábult agyával azon té- pelődjék, hogy mire való is volt az a tegnapi túl-költekezés, a feleség pedig otthon borzasán, kinyütt pongyolában számitgassa, hogy mennyi szükséges dologtól kell magukat ebben a hónapban visszatartani, hogy a konyhapénz elég legyen. A lányok pedig, az éjjel még hercegnők, tunyán, fakó arccal, kiégett szemmel hajolnak mélán varrásuk vagy írógépük fölé és keserűn gondolkoznak azon az igazságon : a boldogság csak röpke perc a keserűség végtelen idejében. A nagyúri fiatalemberek bunyászkodva kuporodnak Íróasztaluk vagy könyveik fölé és a tegnapi kiskirályok, hangos urak szava elnémul, helyébe lép a mindenesetre sokkal józanabb munka és tanulás, amelytől eltérniük bizonyára kár volt, úgy szellemi, mint anyagi szempontokból is. Ilyen és effajta gondolatok szállanak rám most, amint ülök itt ebben a parkban és nézegetem a hullámzó tömeget. A zene még javában szól, lágy valcerok akkordjai pajkosan csikland ják az emberek fülét, összeolvadva női kacagással s tomboló jókedvvel. 0, hogy is jut eszembe ilyeneken tépelődni ilyen környezetben ? Mikor még nékem is ott kellene lennem köztük s leszedni a múló szenvedélyek gyönyörű virágait ; ahelyett itt ülök csendesen, szótalanul, mosolyu tanul és elzárkózom egy képzelt bölcBeletem szigorú körében s összeráncolom homlokomat és komolyan Ítéletet mondok ezek fölött, akik élni és élvezni mernek, akik rabszolga sorsuk keser vés gyötrelmein tulnevetnek s néhány órára elfelejtik, hogy éhes szolgák, egymást felfaló vadak, de most im e néhány órára kibékülnek és vigan mutogatják : lám, én íb ember vagyok! Erről jut eszembe, nem messze innen van egy nagy kerthelyiség, hol reggel gyülésezni fognak a munkanélküliek és küldöttséget menesz- tenek egy pár úrhoz, hogy kenyeret adjanak nekik, mert máskülönben az éh-halál lesz osztály részük. Már előre is tudom a feleletet: menjetek szépen haza, kedves polgártársak, méltányoljuk is kivánságtokat és mihelyt lesz, majd értesítünk benneteket, mert szivünk veletek érez és szenved. A korgó gyomrok majd aligha lesznek megelégedve e válasszal s néhány zúgolódó kiáltás is fog hangzani, tán a rendőrök is beleavatkoznak a dologba, pedig milyen egyszerűen elintézném én ezen ügyet: jertek, ti munkások, valamivel iáébb, jertek be ebbe a parkba s kérjétek e díszes úri népet, hogy fejenkint csak 20 fillért adjanak és ha egy hétig igy csináltok, ti kedves munkások, annyi pénzetek lesz, hogy akár egy évig sem kell dolgoznotok, mert annyian járnak ide ; kíséreljétek meg, meglátjátok, hogy sikerrel jár----.. . Hajnalodik. Rózsaszínű felhősávok tar- kázzák be a reggeli eget s friss keleti szél lengeti a fák duslombu koronáját. Üresen, gyűrötten az éji piszoktól, portól tátonganak most a széles utak s néhány korán kelő ember egyhangú kopogása ijeszti a reggeli csendet, amint a kocsim nesztelen, némán suhan el mellettük. Alszik még minden, az egész város s csak lassú, hatásos pihe- géae hallatszik, hogy néhány óra múlva álmából százszoros erőre keljen, hogy vért izzadjon a pó rusán keresztül: a dolgozó, fáradó testén át. A város közepén járunk már, a nap első sugarai szélesen biborozzák a karcsú tornyokat s már szinte félálomban hallom csak csupán egy távoli gyárnak üvöltő bőgését, amint dübörögve száll át a tiszta légen. — Kezdődik, kezdődik az élet. . .. Budapest, 1914 junius. (k. 6.) TAN ÜGY. Gyermekeink neveléséről. A szülőkre éppen úgy, mint a taniiókra, gyermekeik nevelése és oktatása háramlik. Első ízben is a szülők kötelessége ez, mert hisz a tanitók csak 6 éves korukban kapják meg őket, addig szülői felügyelet alatt vannak, a nevelés és oktatás pedig mindjárt kezdődik, mikor a kis csemete gagyogni kezd. Neveljük gyermekeinket vallás erkölcsi alapon. Legbiztosabb alap, legerősebb eszköz a vallás. Ez teszi minden jó és nemes iránt fogékonnyá. Vallás oktatásunk legyen külső és belső is, de mindenütt példát lásson a gyermek. Ellenkezőleg az erkölcsi érzés gyönge és meddő marad. Cselekedetet is lásson a kis ártatlan gyermek. Ez nehéz, mert az erkölcsi cselekvés sokszor áldozatot követel tőlüok, önző hajlamaink kielégítéséről való lem ndást, indulatok legyőzését, kényelmünk megzavarását. A jó érzések nem hiányoznak az emberekben, de fájdalom, az ellentétesek sem és ezek sokszor sokkal erősebbek. E tekintetben nagyon fontos és döntő a szülő példája. A gyermek szülőjében a tökéletesség mintaképét látja és őt utánozza cselekvésében. Mindig helyesen cselekedjünk, szakjuk meg azt, az erkölcsi érzések intését kövessük és az ellen téteseknek ellentálljunk. A szülői mintakép legyen és azt követelje meg gyermekeitől is. A gyermek szobájában a falakon szent képeket, szenteltviztartót, olvasót, az asztalon feszületet lásson. Ezeket magyarázza is meg a szülő neki gyenge értelmi felfogásához képest. Még jobb a példa. A szülő reggel imádkozzék, tekintsen a szent képekre, csókolja meg az olvasót és a feszületet, ha kimegy a szobából, hintse meg magát szentelt vízzel. Ezt lássa a gyermek és utánozni fogja. Délben a szülő is imádkozzék, ne csak a gyermektől követelje azt meg, példát lásson és azt követni fogja. Ebéd előtt, ebéd után együttesen imádkozzanak. Este és lefekvés előtt az egész család térdelve, fenhangon fohászkodjék a minden jót adó Istenhez. Ez a szoktatás, ez a példa, kötelességtelje- sités. Ez nem nagy áldozat, gyermekeink val láserkölcsi nevelése érdekében — melyre minden embernek szüksége van — megtehetjük és meg is kell tennünk. A falakon ne tartsunk mindenféle katholikus emberhez, jó Ízléshez nem illő képeket. Ilyeneket ne lásson a gyermek. Szépen beszéljünk mindig a családdal, ne perlekedjünk, veszekedjünk, hogy a gyermeknek ilyenhez fogalma se legyen. A jó katholikus családban igy van. Menjünk csak a németekhez. Tele van szobájuk szent képekkel, Mária szoborral, mely előtt folyton ég a mécs, olvasókkal, szenteltviztartókkal. Minden imádságukat szűz Mária szobra előtt térdelve mondja el az egész család. Lakásukat templomnak tekintik. A mezőkön mindenütt találni keresztet, mely előtt mindenki megemeli kalapját és oda megy, megcsókolja azt. Mielőtt munkáját megkezdi és bevégzi, imádkozik. Németeknél a templom egész nap nyitva van, oda mennek egy rövid fohászt mondani, mikor reggel hazulról távoznak és oda sietnek este hazajövetelkor hálát adni Istennek. Vasárnap zsúfolásig telve van a templom ájtatos hívőkkel. Ott buzgón, igazi tiszta szívvel imádkoznak, kerülvén a más megbotránkoztatá- sát, vigyázva az áj tatosság emelésére, Vigyázva még a tisztaságra is. Ezt kövessük mi is. Szoktassuk erre kis korukban gyermekeinket, vigyük a templomba, ne féltsük hidegtől,. melegtől, hisz edzeni kell őket már csecsemő korukban, hogy az élet nehéz küzdelmeiben megállják helyüket, ne rettenjenek vissza mindentől. Szigorúan követeljük meg tőlük, hogy a templomban, mely Isten háza, imádkozzanak és énekeljenek, jól viseljék magukat, ott ne lármázzanak, ne futkározzanak, adjanak helyet az idősebbeknek, kiket mindig tiszteljenek, mást ne háborgassanak és illendően távozzanak onnét ki, ne tolakodjanak, várjanak és szépen, csendben menjenek haza. Erre kell a gyermekeket figyelmeztetni, otthon számon kérni, akkor becsületes, emberszerető polgárokat nevelünk, kiket tisztelni, becsülni és szeretni fog mindenki. Ruházatunk is katholikus emberhez illő legyen, ne feltűnő és kirívó. Társadalmi életünkben is erkölcsösen viseljük magunkat, oly helyekre menjünk csak, oly barátokat szerezzünk s gyermekeinket is oly helyekre vigyük. Az olvasásnál oly könyveket válasszunk ki és adjunk a gyermek kezébe, melyek valláserkölcsi alapon nyugosznak. De legyen vallásosságunk főkép belső. Magunk is tegyünk jót mással, másért és másokért élni tudjunk, használjunk a köznek, segítsünk másokon. A baráti és bajtársi viszony érzéseit érezzük mindenkor. Járuljunk magunft is az Ur asztalához, min denben tartsuk be a parancsolatokat és ezekre tanítsuk gyermekeinket is. Példánkat kövessék, utánozzák és akkor nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk el, gyermeket adtam a Hazának, de oly vallás erkölcsös, hazafiasat, kiben gyönyörködni fog az Egyház és Haza. Gyermekeinket mindenre figyelmeztessük, amit egy jó gyermektől kíván a társadalom. Az utcai, iskolai magaviseletre, mások megbecsülésére óva intsük. Ne bántson mást, tiszteljen, becsüljön mindenkit, akkor őt is tisztelet, szeretet és közmegbecsülés övezi. Ne becézgessük gyermekeinket és ne oktassuk olyanra, minek káros következménye lehet. Minek becézgetni, mikor az életben majd úgysem lesz benne később része, mily nehéz lesz akkor neki a kellemetlenségekkel megküzdeni! Neveljünk erős, edzett, bátor, nélkülözni tudó és a viharral szembe szálló polgárokat. Nagy Béla. kir. s. tanfelügyelő. — A késmárki állami felső kereskedelmi isko Iának hozzánk beküldött értesítője alapján t. olvasóinkkal a következőket közöljük : Ez iskolába felvétetnek oly tanulók, kik a felső népiskola II., a polgári- és reáliskola vagy a gimnázium IV-ik osztályát (a latin nyelvből nyert osztályzat nem jő tekintetbe) sikerrel elvégezték. A III-ik évfolyam befejezése után a tanulók érettségi vizsgálatot tesznek. Ezen bizonyítvány alapján elnyerik az egyéves önkéntességi jogot és alkalmazást nyernek üzletekben, gyárakban, biztosító- és pénzintézeknél és mindazon hivatalokban, melyeket az 1883. évi I. t.-c. előttük megnyitott. Beléphetnek a kereskedelmi és gazdasági akadémiákba, a vasúti, posta- és távirda-tiszteket képző vagy a közigazgatási (jegyzői) tanfolyamokba, esetleg kiképezhetik magukat felső kereskedelmi iskolai tanárokká. Felvételi dij 10 korona, tandíj éppen úgy mint az összes hazai állami felső keresk. iskolában 100 korona, amely összeg részletekben is fizethező. Az összes tandijaknak ^4 részét az érdemeseknek elengedik. Ez iskola konviktussal van összekötve, amelyben a tanulók havi 22 koronáért ebédet és vacsorát kapnak. A tanulók privát házakban laknak, ahol szállást reggelivel, uzsonnával stb. vei havi 16—28 koronárt kapnak. A konviktusban évenként 150 tanuló étkezik. A német nyelv tanítására — a város sajátságos viszonyainál fogva — igen nagy gondot fordítanak. Minden osztály tanítványai megosztva, a kezdők és haladók csoportjában taníttatnák s azonfelül díjmentesen német nyelvi társalgási gyakorlatokban is részesülnek s miután a város lakosságának egy része német anyanyelvű, a tanulóknak elég alkálma nyílik e világnyelv elsajátítására. Az iskolával kapcsolatos egy női keresk. tanfolyam, polgári fiú- és kereskedő tanonciskola. A felső keresk. iskolákban a felvétel és beiratás ugyan julius 1 tői 5-ig tart, de levélbeh jelentkezéseket — tudtunkkal — a vakációban is elfogadnak és az elkésetteket most is felveszik. Ez intézet 'jránt érdeklődő olvasóink bővebb felvilágosításért forduljanak az iskola igazgatóságához Késmárkon. m A Pozsonyi Kereskedelmi- és Iparkamarától ■ fk | fenntartott nyilvános, három évfolyamú I Felső Kereskedelmi Iskola Pozsonyban L *~**^^® Érettségi vizsgálat. . Állásközvetítés.""^-intérnátüs! P ■■■■■ Értesítőt kívánatra küld: az igazgatóság. KÖZGAZDASÁG. — Cukorrépa termelők figyelmébe. A cukorrépatermelők és a czukorgyárosok országos bi zottsága megállapította annak az egyezménynek a szövegét, amelynek az képezi tárgyát, hogy a cukorrépa átadásánál a termelő és a gyár között felmerülő vitás kérdések választott bíróság utján legyenek elintézhetők. Fölösleges ezen egyezmény szövegét lapunk keretébe felvennünk ; mert a termelők a velük szerződéses viszonyban levő gyáraktól azt már bizonnyal megkapták. Felhívják azonban a termelők figyelmét arra, hogy az egyezményt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató választmánya is a cél megvalósítására alkalmasnak találta és éppen azért midazoknak a termelőknek, akik a répa átadás körül felmerülhető viszályoknak a polgári peres úttal járó hoszadalmas, körülményes és költséges módját elkerülni akarják: az egyezményelfogadását ajánlja. Az elfogadási nyilatkozattal felszerelt egyezményt legkésőbb a f. évi augusztus 1-ig kell felküldeui az Országos Magyar- Gazdasági Egyesülethez (Budapest, IX., Köztelek- utca 8.) amelynek titkári hivatala az egyezményt ez irányú megkeresés esetén megküldi azoknak, akiknél a cukorgyárostól előbb vett példány esetleg veszendőbe ment. A választott bíróság elnökeinek névsorából Tolnavármegye területét érdeklő adatokat a következőkben közöljük : A kaposvári és ercsi-i cukorgyárak répabeszerzési területen elnökök : 1. A budapest—ujdombóvári és a puszta- Szabolcs—paksi vonalakra : Gyerey Richárd Ozora; Leopold Lajos Szilfamajor. 2: Az ujdombóvár—bátaszéki, a rétszilas— bátaszéki és bátaszék—pécsi vonalakra: Dőry Hugó Tüske; Wiltzek Sándor Hídja. 4. Az ujdombóvár—lepsényi vonalra: Reó Jenő Veszprém ; Csikvándy Ernő Ágostonpuszta, u. p. Lepsény. 6. Az ujdombóvár—gyékényesi' vonalra Somsich Miklós Somogysaárd; Förster János. Somogyszob.
