Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-07 / 23. szám

6

TÓíLftÁMÉfcYEi KÖZLÖNY 1914- jutfiiiff <7.

dönti el, kinek van igazsága vagy melyik fél szenved jogtalanságot?

$

Pa igy dolgozunk, ha igy kapcsoljuk bele tanításunk keretébe és szellemébe a világbéke eszméjét akkor igazán honmentő hőseink, nemzet- hóditó nagyjaink nyomdokaiba lépünk . . .

Ha a világbéke szelleme otthont talál kicsinyeink s nagyjaink kebelében, akkor „megújul a föld színe“, elnémulnak a torzsalkodások és véres harcok rémes hangjai; és bő gyümölcsöt fog teremni számunkra nemcsak a föld, hanem az Ég is.

*

Mélyen tisztelt közgyűlés!

Midőn ezzel szerény munkámat befejezném, az erre vonatkozó javaslatomat van szerencsém a következőkben beterjeszteni:

1. Évenként tartsunk békenapot s mint az egész világon, mi is: május 18-án tartsuk ezt meg.

2. A békenapra okvetlen meghívandók lennének a szülők is.

E napon az ünnepi beszéd inkább a szülőké legyen. A gyermekek számára pedig ünnep legyen e nap. A béke ünnepe.

3. Mint tanitók is tűzzünk ki béke jutái makat növendékeink számára, bogy a béke szelleme minél intenzivebb kifejezést nyerjen. S a jutalmazandó gyermek ünnepélyesen ryerje el a békejutalmat vizsga napján. Hadd lássák a szülők és érdeklődők, miszerint a béke szellemét a legkomolyabban vesszük.

4. Minden tanteremben függesszünk ki egy faliképet, melyen a békére vonatkozó, kifejezésteljes jelmondás álljon. Mert ha van Himnuszunk, van Alkoholellenes képünk, legyen a „béke" cimén is egy ábránk, melyre ilyenféle mondatot is írhatunk:

,,A béke legyen / szived és lelked koronás uralkodója", vagy „A béke a nemzet legdrágább kincse. E kincset minden igaz magyarnak őriznie kell."

De képekben is ki lehet fejezni a béke <s háború két ellentétes eszméjét.

TANÜGY

Mesiutolnwzott magyarosító tanítók.

Egyetlenegy vármegye sem szentel annyit az idegennyelvü honfitestvéreink és ezek gyermekeinek megmagyarositására, mint a mi vár- megyénk, melynek törvényhatósági bizottsága a millennáris évben kerek 100.000 koronát szavazott meg erre a hazafiasán nemes célra. Ezen összegnek évi kamatait s/6 részben a magyarosító tanitók és óvók, Ve részben pedig azon tanulók között osztják ki, akik legszebb eredményt tettettek a magyar nyelv és a magyar beszéd elsajátításában. Minden évben a Tolnavármegyei Magyarosító Bizottság Ítéli oda a magyarosi tóalap kamatait az érdemes tanítók, tanítónők és óvók között a kir. tanfelügyelő előterjesztésére. A bizottság múlt szombaton tartott ülést Forster Zoltán alispán elnöklésével, melyben megállapították, hogy a kiosztandó 6151 korona 68 fillér bői 5126 korona és 50 fillért a tanitók jutalmazására, 1025 korona és 18 fillér pedig a tanuló ifjúság között osztanak szét.

Padányi Andor kir. tanfelügyelő javaslatára 150—150 koronát kaptak: Grieszhaler E. Henrik szárazdi ev., Lagler Sándor bonyhád- varasdi rk., Eirtz István teveli rk., Vágó József bátaapáti ev., Reithberger Vilma nagymányoki rk., Echer János apari rk., Dächert Jakab bi- kácsi ev., Walter Antal czikói rk., Ering Gyula kétyi ev., Szabó Ádám mőcsényi rk., Romaisz Katalin várdombi rk., Éberhardt János mucsii rk., Aikelin Lajos udvari ev., Schneider Oszkár györkönyi ev., Bajor Rezső tolnai rk., Brunner András pári i rk. és Máté József bátaszéki községi tanitók.

100—100 korona jutalomban részesültek : Bayer Károly závodi rk., Bayerné Egry Jolán závodi rk., Lehner Charitas nagymányoki rk., Barat Györgyné csibráki rk., Barat György csibráki rk., Halász Ármin kalaznói ev., Günt- herné Töpfer Emma kistormási ev., Neubauer Károly murgai ev., Bitter Antalné szakadáti rk., Bitter Antal szakadáti rk., Rettinger István duzsi rk. és Busz Henrik felsőnánai ev., Molnár Ilona tolnai rk., Weil Henrik gyönki ev., Marth Péter györkönyi ev., Hoffmann Ákos györkönyi ev., Bátor Bálint bátaszéki községi és Károlyi Károly tolnai állami tanitók.

50—50 korona jutalmat kaptak: Kresz János kisdorogi rk., Jany Julia bonyhádvarasdi rk., Giintherné Kircz Berta teveli rk., Main József teveli rk., Bischof János nagymányoki rk. és Unger Teréz cikói rk., Erdősi János mözsi rk., Schnell József bonyhádi rk., Kocsis Paula kurdi rk. tanitók ; továbbá ugyancsak 50—50 koronát

kaptak': ' Plesk Ida nagyníáhyöki rk., Scholtz Anna hőgyészi rk. óvónő, Glosz Ilona bonyhádi óvónők és Roszkopf Jánosné bátaszéki községi menház-vezetőnő.

— Mezőgazdasági tanfolyam néptanítók és tanítónők számára. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a kisebb fokozatú ismétlő iskolákhoz a gazdasági tárgyak tanítására hivatott népiskolai tanitók illetve tanítónők gazdasági kiképzése céljából folyó évi julius hó 18-ától bezárólag augusztus hó 18-áig, az algyógyi, adai, békéscsabai, breznóbányai, hódmezővásárhelyi, jászberényi, lu gosi, karcagi, pápai, rimaszombati, nagyszent miklósi, szilágysomlyói, szabadkai, csáki, sirokai (Árva vármegye) földmives iskolánál 20—20, összesen 300 és pedig a sirokai iskolánál kizárólag a m. kir. földmivelésügyi minisztérium felvidéki kirendeltsége által is ajánlott néptanító, továbbá a kecskeméti földmives iskolánál folyó évi julius hó 1-től julius hó 31-ig 20 tanitónő részére gazdasági tanfolyamot rendez. A tanfolyamon résztvevő tanitók (tanítónők) egyenként 100 azaz egyszáz korona általányt élveznek, mely összegből az ellátási dijat és mindennemű költséget tartoznak fizetni. A tanfolyamokra olyan tényleges alkalmazásban levő néptanítók (tanítónők) vétetnek fel, akik mezőgazdasági tanfolyamot még nem végeztek. Felvételi kérvényt a földmivelésügyi miniszterhez kell címezni és folyó évi junius hó 12-éig az illetékes kir. tanfelügyelőségnél benyújtani. A jelölést a tanfelügyelőség illetőleg a sirokaira nézve egyúttal az említett felvidéki kirendeltség és tanfelügyelőség javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter teljesiti.

KÖZGAZDASÁG.

az elasztikus cipősarok

r »

gyelje meg

TARTÓSSÁGÁT

Cukorrépa sorbamütrágyázási eredmények 1913-ban.

Az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás már évek óta végez cukorrépa sorbamütrágyázási kísérleteket, a melyek során bebizonyult, hogy a sorbamütrágyázás nemcsak jövedelmezőleg fokozza a cukorrépa terméseredményt, hanem egyúttal hathatós védőszer a répa gyökér fekély betegsége ellen is. Az 1913. évi kísérletek eredményét az állomás most tette közzé, melyek a következőleg hajtattak végre: két parcella trágyázásán maradt, két parcella 100 kgr, szuperfoszfáttal, kettő 25 kgr. chilisalétrommal, kettő pedig 100 kgr. szuperfoszfáttal és 25 kgr. chilisalétrommal mütrágyáztatott sorba.

Az ország különböző vidékein 20 gazdaságban végzett kísérletek közül hét tönkre ment és igy ezeknél az eredmény nem volt megállapítható. A gyökér fekély három helyen lépett föl: két helyen a sortrágyázás hathatósan megvédte a répát a gyökér fekélytől, mig egy helyen az a mütrágyázott és trágyázatlan részen egyformán pusztított, itt azonban a késői fagyok gátolták a gyenge répavetés kifejlődését.

A sikeres kísérleteknél a trágyázatlan parcellákon kát. holdanként 110—194, átlagban 171 métermázsa cukorrépa termett.

A 100 kgr. szuperfoszfáttal trágyázott parcellák kát. holdján a termés 102—240, átlagban 213 mm., a terméstöbblet 42 mm., ennek értéke 105 kofona, a sorbatrágyázási költség 11 korona, a mütrágyázási tiszta haszon tehát 94 kor. volt.

A 25 kgr. chilisalétromozás után 111—224, átlagban 197 mm. termés, 10 mm. terméstöbblet 40 korona értékben származott, a melyből levonva |

a 9 korona mütrágyázási költséget, a mütrágyázási tiszta haszon kát. holdankéut 31 korona.

100 kgr. szuperfoszfát és 25 kgr. chilisalétrom után a kát. holdankénti termés 102—245 mm., átlagban 221 mm., a terméstöbblet pedig 50 mm. volt 125 korona értékben ; ebből levonva a 20 korona mütrágyázási kültséget, 105 korona tiszta haszon mutatkozott.

E kísérletek eredményeiből kitűnik, hogy már a tisztán szuperfoszfáttal való sorbamütrágyázás is 94 koronával, tehát igen jövedelmezőleg fokozta a cukorrépatermést, de a haszon némi chilisalétrom hozzáadásával még tetemesen szaporodott. Az egymagában adott chilisalétrom ellenben csak ott mutatkozott jövedelmezőnek, ahol a répát nem friss trágyás, hanem három és több évvel ezelőtt istállótrágyázott földbe vetették.

Ha a nem sikerült’kisérleteket is számításba vesszük, úgy 100 kgr. szuperfoszfát után kát. holdanként még mindig 30 korona, 100 kgr. szuperfoszfát és 25 kgr. chilisalétrom után pedig mintegy 60 korona tiszta haszon származott. A sorbamütrágyázással tehát a cukorrépa termelés jövedelme nagy arányokban fokozható.

A gyönki kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság. 1928. sz./tkvi 1914.

Árverési hirdetmény-kivonat.

Lengyel Istvánná szül. Nagy Erzsébet medinai, lakos végrehajtatnak, Hamar István tolnanémedii lakos végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében, a telekkönyvi hatósága végrehajtási árverést 100 korona, valamint a csatlakozódnak kimondott Simontornyai Takarékpénztár javára 4000 korona tőke és járulékai, — továbbá Nagy Sándor medinai lakos javára 100 korona tőkekövetelés és járulékai behajtása végett, a gyönki kir. járásbiróság területén levő, Tolnanémedi községben fekvő s a tolnanémedii 37 számú tjkvben A. f 175.- hrsz. alatt foglalt, Hamar István nevén álló 90. népsorsz. ház, udvar és kertre 800 korona, — u. o. 443. sz. tjkvben A. f 935/21. hrsz. alatt foglalt, a bozóti dűlőben fekvő szántóföldnek Hamar Istvánt illető fele részére 298 korona 50 fillér kikiáltási árban elrendelte.

Az árverést 1914. évi augusztus hó 19*én délelőtt 10 órakor Tolnanémedi község házánál fogják megtartani.

Az árverés alá kerülő ingatlanok a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adhatók el.

Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10. százalékát készpénzben, vagy az 1881: LX. t. c. 42. § ában meghatározott árfolyammal számított óvadék- képes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (18ol : LX, t.-c. 147., 150 , 170. §§.,1908: XL. Uc. 21. §.).

Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett,. ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908: XLI. 25. §.).

Gyönk, 1914. május hó 12.

Dr. Kőv ágo, kir. járásbiró.

A paksi kir. jbiróság, mint tel.kkönyvi hatóság.

2151./1914 szám.

Árverési hirdetmény és feltételek.

Dr. Szabó Imre paksi ügyvéd által képviselt, Griesz Lipót végrehajtatónak, Kiss Márton és neje végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében, a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében, az 1881: LX. t.-c. 144., 146. és 148. §§-ai értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 125 korona tőkekövetelés, ennek 1913. évi január hó 1-ső napjától járó 5 százalékos kamata, 87 korona 90 fillér eddig megállapított per és végrehajtási és árverési kérvényért ezúttal megállapított 5 korona költség, valamint, a csatlakozódnak kimondott Gyönki Takarékpénztár 980 korona tőke- követelés és járulékai behajtása végett, a paksi kir. járásbiróság területén levő, Paks községben fekvő és a paksi 172. sz, betétben I. 1., 2 sorsz., 335., 336. hrszámu, 14. népsorszám alatt felvett ingatlanokra 1671 korona, — az u o. f 1. sorszám, 17,526. hrszámu szőlő, (a Csámpa-dűlőben ingatlanra 420 korona becsár, mint kikiáltási árban elrendeli.

A telekkönyvi hatóság az árverésnek ezen telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében megtartására, 1914. évi július hó 2-ik napjának d. e. 10 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881: LX. t.-c. 150. §-a alapján a következőkép állapítja meg:

Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási árnál illetve a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron' eladni nem lehet. (1908: XLI. törvénycikk 26. §.)

Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10% -át készpénzben, vagy az 1881. LX. t-.c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképek értékpapírban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881: LX törvénycikk 147., 150., 170. §-a, 1908: XLI. t.-c. 21. §-a.

Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni.

Ha ennek a kötelezettségnek eleget nem tesz, ígérete figyelmen kivül maral és az árverésben, amelyet haladéktalanul folytatni kell, részt nem vehet.

Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben és pedi» az elsőt az árverés napjától számítandó 30 nap alatt a má° sodikat ugyanazon naptól számítandó 60 nap alatt, a ’harmadikat ugyanazon naptól számítandó 90 nap alatt, minden egyes vételári részlet után az árverés napjától számítandó 5 százalékos kamatokkal együtt, az 1881. évi december hA 6-án 39,415/1. M. szám alatt kelt rendeletben előirt módon a gyönki kir. adóhivatal, mint bírói letéti pénztárnál lefizetnie

A bánatpénz az utolsó részletbe fog számíttatni.

Az ezen árverési hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt ezen, kir. bíróság, mint tlkvi hatóságnál és Paks község elöljáróságánál tekinthetők meg.