Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-31 / 22. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 .~ Országos vásár. A tamásii országos vásár, junius 2-ikán lép'z, a szakértői teendőire1! Sail Gyula járási kir. állatorvos, W'itt/Jenő," Reber Ignác és Oszetzky György körállátor- vosok 'égzik. Nagy tűz Szekszárdon. Az elmúlt hét szombatján, május ,23 án éjjel-fél 11 ói> tájban hatalmas tűz szinhejye volt Szekszárd alsó . város részé,.hol az Alkotmány-utcában^Pozsouyi.György bognár mester háza gyulladt ki, s a tető, .mü- hely, szin, ig.en sok megmunkálásra váró faanyag s a vele összeépített ugyanazon portán lévő Vi- dák József cipész tulajdonát képező ház teteje a lángok martalékává lett. A csendes, szélmentes időjárásnak köszönhető .elsősorban, bogy a nád- fedéles-szomszéd házak s a falusi módra tűzbiztonsági szempontból tűrhetetlen módon szalrna- szénabaglyákkal megrakott, környék végig nem pergselódött. Az oltásban elsőknek a szomszédos polgárság fejtett ki nagy fáradozást, csakhamar megjelentek a derék es népszerű cserkészek), majd a tűzoltóság, akiket a toronybeli elkésett harangjelzés nem elég gyorsan tudott összeszedni. A szerkocsik is késéssel és akadályokkal futottak meg. Tűzoltóságunk megjelent tagjai teljes erejűkből dolgoztak, s az oltás munkájának kö szönhető, hogy a szomszédos nádas ház, mely az égő házzal csaknem összeért megmenekült a tüztől. Azonban szeles időben a késedelmes megjelenés, a zavarokkal történő szerrekapás, a nem kifogástalanul funkcioqáló^ szerek súlyos követ kezményekkel járhatnak. Tekintve azokat a fon- :,tös érdekeket és értékeket, melyek az önkéntes tűzoltóság kezébe letéve vannak, felhiyjuk tűzoltóink és a város figyelmét, hogy az éjjeli őrszolgálatot a városi pénztárból folyósítandó napidijjal szervezzék meg, s a tűzoltóság pedig a már elhatározott gyakorlatokat kezdje meg, hogy igy a gépek és szerek minden percben való kifogástalan használhatósága is biztosítva legyen. Fogorvos. Kovács I. Specialista fog-és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélkül fogaikat. Foghúzás érzéstelenitéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás: a gimnáziummal szemben. A világbéke és a népiskola. Irta és felolvasta Jártas Róza szekszárdi tanitónő a Pécs- egyházmegyei Róm. Kath. Tanitóegylet szekszárdi esperes- köri tanítói közgyűlésében Szekszárdon, május hó 28-án. Mikor ezt a címet olvastam, önkénytelen eszembe jutott szent Ágostonról az a bájos kis lörténet, midőn egy égi gyermek kagylócskával akarta kimeríteni a tenger vizét egy gödröcskébe. Éppen ilyen viszony van a két fogalom közt is: Világbéke |. , Szédületes, nagy, fenséges eszme . . . S a népiskola apró csötlő botló, kis borzasfejü emberkéi, parányi kis tudásukkal, mely „tudás“ inkább csak sejtelem még náluk, — hamureteg alatt szunnyadó piciny kis parázs. Hogyan kapcsoljuk össze e két „világot“ ? Mert egész világot rejt magában mindegyik. De lám, szent Ágoston előtt az az égi gyermek a hit .angyala volt . . . Itt a kulcsa a „világbéke és a népiskola“ két óriási távolságban levő eszméjének összekapcsolása. Igen, a hit, a tudás, a szeretet képessé fog bennünket, tanítókat, tenni arra, hogy beleültessük a kisgyermekek lelkivilágába : a béke nagy és fenséges eszméjét. De jöjjünk tisztába a világbéke gyönyörű gondolatával. Mi az a, béke?;Tudjuk mindnyájan : a szeretet ikertestvére. Vagy tigy is mondhatjuk, a béke lelke: a szeretet. Egy testben egy lélek. ... . ^ Már Krisztus urunk is igy üdvözlé tanítványait: „béke. veletek“. A béke eszmejo, fo galma — mondhatjuk -r- egyidős az emberiséggel. A békettiozgalo.m kisebb-,nagyobb szálai visz- szanyulnak az ókorba,: a görög bölcsek müveiben, a középkor vallásos szellemi könyveiben is nyomára akadunk. Amint a kultúra emelkedett, ininden kornak nagy elméje foglalkozott a világ- béke eszméjével. Már 1095-ben a „Trenga Dei ‘ Istenbékéje ciuien hozott határozatot a klermonti zsinat. Podjebrád cseh király, IV. Henrik francia király, Kant német filozófús stb. De igazi, koronás fenségében: a keresztény vallás hirdette, belőle sarjadzott ki a béke. Azonban nézzünk vissza a mi édes nemzetünk múltjára. Hosszti-hosszu századokon áty csaknem folyton háború dalt hazánkban. És éppen e miatt maradtunk vissza a nemzeti fejlődés utján. A többi nemzetek művelődtek minden téren, mig nálunk, a férfiak keze, mindig a fegyvert szorította csak s nem az eke szarvát és a békés fog- | lalkozás szerszámait. Véres századok, halálhör- gés és jajkiáltás, égőfalak, füstölgő romok jelölték őseink vándorutjait. Mindig csak a nyers erő hadakozott. Mintha a béke örökre eltűnt volna a lelkek bői; avagy talán nem is ismerték igazi fenségében Ázsia pusztáinak fiai? Nem*. . . Csak mikor őseink elkezdtek .állandó lakhelyeket ké sziteni, akkor, mintha a béke égből szállt angyalának szárnysulianása simogatta, csitította volna, harcos őseink szivét, lelkét. Mintha észrevétlen kezükbe dugta volna a békeangyala a fegyver helyébe a haladás, a békés munkásság üdezöld olajágát. S bála az isteni gondviselésnek, nemcsak megértette, de megérezte szívvel lélekkel a magyar nemzet, hogy nem az örökös erőmérkőzés fogja biztosítani számára az uj hazát és az idegen nemzetek rokonszenvét, hanem a nyugodt, öntudatos, békés munkásság: S amint fejlődött, gyarapodott s művelődött nemzetünk, amint kezdett elterjedni a keresztény vallás, úgy erősbö ■ dött meg a keblekben a béke ismerete és egyszersmind annak szeretete is. S azóta elmúlt sok s?áz év, hogy a béke szolgálatába szegődtünk, Szent István óta, a kereszténység elterjedése által, többé kevésbbé honos lett hazánkban is a béke áldásos szelleme. S most, pár évtized alatt valami különös tisztult világnézet kezdett úrrá lenne a lelkekben. Tiszta áttekintést nyertek a nemzetek a háború véres és rémitő pusztításairól . . . S a kultúra óriási szárnyalása, mely a jelenkort jellemzi, ma fokozottabb mérvben szomjazva, vágyva-várja, akarja a világ minden nemzete egyképpen azt : hogy gyökerezzék meg a világ minden müveit nem zetének életében a béke szent eszméje. Legyen ez a kapocs, mely összekösse a világ minden kulturnemzetét; úgy a belső, mint a külgő béke által. Ez képezze minden nép életcélját . . . S a vérontó háborúk maradjanak vissza a múlt idők világában. És ne utánzásra, hanem éppen az ellenkezőjére serkenjünk általa. Igaz azonban Jókai Mór költőfejedelmüüknek Brüsz szélben, 1895-ben tartott beszéde, miszerint „a háborút nem lehet örökre elnémítani. Ha az egész világ egy nyelvet beszélne, összekapnának a dialektus fölött. Ha egész Európának csak egy vallása volna, akkor egymásra támadnának a miatt, hogy milyen legyen a keresztvetés alakja vagy összekapnának egy darab kenyérért, vagy azért a gyönyörűségért, hogy láthassák ellenfelüknek, testvérüknek! a halálküzdelmét“. ... A világ legfőbbjei, kiváló tudósai, művészei, egyaránt elitélik a háborút. Sehrman tábornok szerint : j,A háború valóságos pokol“. Tolsztoj szerint : „Minden háború kárhoztatandó, mert mindig ugyanaz: gyilkolás és erőszak“. Seneca mondja: „Nem szégyenük az emberek, hogy örömüket lelik embertársaik vérontásában, jóllehet, a vadállatok békében élnek egymással“. De folytathatnám még tovább is, miként fejezi ki rosszalását, mint ítéli el a világ minden tudósa, bölcse, művésze egyaránt a tömeges vérontást, a háborút. S még is mit látunk ? és olvasunk naponta ? Miként rendeznek a „béke érdekébeií“ próbaháborut; mint készít s rendel mind több és több fegyvert, hadihajókat, katonai léghajókat stb. Európa legtöbb nemzete. A balkáni háború vér- és puskaporszaga még el sem tűnt, már újból tart a háború Amerika szabad földjén is. Azunfelül tudjuk jól, mily sokféle, nem éppen biztató és vigasztaló hireket hajt felénk a szellő innen-onnan. Pedig igazán, már okulhattak volna a nemzetek a múlt véres történetén . . . megelégelhették volna a sok milliónyi életet, mely a csaták tüzében elhunyt . . .; Hisz száz és száz békeegyesület van a világon. Dolgoznak is a béke érdekében. Százakat, ezreket tűznek ki jutalmul a kifejtett eredményes munkásságért. És mindez semmi. Csepp a tengerben. Azért, most legújabban a társadalom lelkes rétegei újra megmozdultak, fokozott lelkesedéssel és akaraterővel azon fáradoznak, hogy az eddiginél nagyobb ará nyokbap, szélesebb körre terjesszék ki a béke, világföntartó és átalakító eszméjét. Megmozdultak milliók szive és lelke, hogy visszaszorítsák az újból föltámadni látszó háború véres, rettenetes szellemét. Megmozdultak milliók szivében a legnemesebb érzelmek és gondolatok, hogy kitépjék, kiragadják a vérontás vörös zászlait, a nagyravágyó s mindenáron terjeszkedni akaró nemzetek kezéből és helyébe a békés megoldás szelíd fehér lobogóját tegyék. Hogy beláttassák mindenekkel, miszerint nem annyira a fegyelmezett testi erőké, mint inkább a fegyelmezett s Krisztus szellemétől átitatott lelkeké a jövő, a fejlődésnek biztos és győzelemmel teljes útja. És ezen isteni szép kulturmunkából, mi tanítók ne vennők ki részünket ? Sőt ott a helyünk legelői nekünk, kik egyik kezében a Krisztusi szeretet aranyos féuybeö ragyogó, hófehér lobogóját, másik kezünkben a keresztet tartjuk . . . (Folyt, köv.) IRODALOM. — Nők a jogi pályán. Nemrégiben az a hir járfa be a sajtót, hogy a nőknek a jogi pályára bocsátása elé akadályokat gördítenek. Ezzel szemben a Feministák Egyesületének hivatalos lapja „A nő“ autentikus értesülések alapján bősz? szabb cikkben közli a nők jogi stúdiumának tényállását, amelynek alapján minden valószínűség szerint a legrövidebb idő alatt megDyilik a jogi fakultás is a nők előtt. A lap ezen száma a május 18 iki békenappal kapcsolatban a pacifizmus és feminizmus eszméjének van szentelve. Giesswein Sándor arsz. képviselő a békemozgalom és nő- mozgalom törekvéseiről, Dániel Arnold az emberélet értékéről és a nő. értékéről írtak hosszabb terjedelmű cikket, -rr- Ellen Key cikke szintén a béke eszméjét szolgálja. Szirmay Oszkár né a béke szerepéről a nevelés terén ir, mig Glüklich Vilma a római nemzetközi kongresszusnak a béke és a nők választójogáról hozott határozataival foglalkozik. A feminizmus kiskátéja, a hadseregről irt glosszák, továbbá a Feministák Egyesületének és a Nőtisztviselők Országos Egyesületének hírei egészítik ki e számot. A béke eszméjét szolgálják a művészi reprodukciók is Többek között Verescsaginnak „A háború apotheozisa“ Midderigb asszonynak, a hires hollandi festő- művésznőnek allegorikus falfestménye is reprodukálva van a lapban. „A nő“ kiadóhivatala (Budapesten, V., Mária Valéria-u. 12.) készséggel küld mutatványszámot. Előfizetési . ára egész évre 5 korona, félévre 2 korona 50 fillér. — Albániáról közöl tizenhét szép és eredeti képet a már harmincötödik évfolyamát járó „Ország Világ“ e heti száma. Egyéb érdekes és jórészt igen aktuális képek : Tampico pusztulása, A Panama-csatorna, A szicíliai földrengés, Keréknélküli mótorkocsi, A középnómetországi hajózócsatorna, Tiepólo "grófné a férjével, Nemzetközi csavargónyelv, Egy mexikói bandita az amazoncsapatával, A kassai Rákóczi ünnep stb., stb. Zeneszám is van az „Ország-Világ“ e heti számában : Sas Nácinak a „Szölke Pepi“-ből való kis kupléja. Egy sereg arckép is gazdagítja e héten az „Ország-Világ“ illusztris tartalmát. A lap irodalmi részében költeményeket, regényeket, novellákat, kritikai cikkeket és verseket Írtak a szerkesztőkön, Váradi Antal és Fáik Zsigmond dr. on kívül: Bacbátné Némethy Anna, Herczeg Ferenc, Kubinyi Imre, Lantos József, Moly Tamás, Radnai Oszkár, Radványné Ruttkay Emma, Vajthó László. Kitünően szerkesztett rovatok ezenfe-ül: Színház, Művészet, Irodalom, Hírek, Zene, Sport stb. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, V. kér., Hold-u. 7), ahova az előfizetési pénz is beküldhető. A lap ára félévre 8 korona. Minden uj előfizető is díjtalanul és portómentesen megkapja az „Ország-Világ Almanach„-ot, ezt a pompás kétkötetes diszmüvet, mely száz iró és művész munkáját foglalja magában.
