Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-18 / 3. szám
2 TOLN AMEG YEL KLtZUON^ KÜLÖNFÉLÉK. Gazdakört sem tudtunk alakítani, analfabéta tanfplyampt sem lehet ^tartani. A káplánunk saját pénzén ^vetítőgépet vett s a nagyfokú pártolatlanság miatt még a kölcsön képeket is jóformán maga volt kénytelen megfizetni; S mennyit ^tudnék még rövid 2 évi ittlétem óta, tapasztalt, a nép arroganciájáról, konzervatizmusáról s indolens maga- tartásáról mondani, bár soha nem bántottam s mindig csak jót tettem vele : de nem célom őket ezért teljesen elitélni. Ők még yalóban nem érettek meg az ilyenekre. <— ők mindenből momentán és anyagi hasznot várnak, a szellemi hasznot nem akarják elismerni. Bár a tudás alapján erősödik a gazdaság is. Én ilyen téren egyenlőre letettem a fegyvert, amint már sok mások is s megmaradt idealizmusomat arra használom, hogy mindezeket a szép eszméket más formában és más módon adom majd be — mégis a népnek. Visszavonultunk a küzdőtérről s más módon szolgáljuk Istenért s hazáért — a népet l Ha azután egyszer enyhébb szelek fújnak, ismét hajóra szállunk s újra nyílt harcra kelünk a hazánk érdekében — ismét csak a : népért! A múlt év mezőgazdasági mérlege. Az 1912. évi költségvetés tárgyalásakor mondott beszédében Serényi, akkori földmivelés- ügyi miniszter a gazdák nagy tetszése közben mutatóit rá, bogy annyi súlyos esztendő útin a mezőgazdálkodás kezd a 'rentábilis, foglalkozások közé vergődni, a mezőgazdasági termelés kezd jövedelmezőbbé válni és az áralakulás terén Európaszerte olyan áramlat van,* melyet szemr lélve, a legsötétebb pesszimizmussal sem lehet föltenni, hogy a kedvező ártendencia megváltozzék, jött az 1.913. , esztendő,., melynek különösen a végén, .olyan áresés, mutatkozik,, mely szinte megmagyarázhatatlan és erősen ijesztgeti , a gazdákat. Mindezekhez még egy balsikeres esztendő-., nek snlyos terhe jár. Eltekintve attól, hogy 15 vármegye., földmivelő népét aratás előtt férgét eg és égiháboru árvízzel, egyUtt látogatta, ennek követ kéziében igen sokan a közirgalom istápolására vannak utalva, hogy nz Ínséget elkerüljék. Hogy ezek az existenciák mikor állnak talpra s mikor, feledik el a katasztrófát, ezt egyenlőre senki sem tudjam De hát pemesak.,.t>U okoz az 1915. esztendő gondot, ahol az Isten,sajtó,.keze ránehezedett a népre, hanem megérezzük a bajt az egész, TÁRCA. — Irta; jászai Mari: — Úgy vannak velünk az újságírók, mint a gyermek a ( babajátékával 4,, ,-r— míg a> szemété ki nem piszkába az ujjacakáivaL,; hogy megnézze mi ran mögötte, *$- és a. gyomrából ki nem húzkodta a kenderkócot, addig szereti;, azután földhöz vágja és keres uj, babát ; kivált idegen, átutazókat, kikbea nehéz, vagypláne lehetetlen bejutni. Akikhez lehetetlen bejutni,\azok az egész Istennők« 7. > Egy elsőrangú journalists suttogó áhitattal beszélt nekem egv ilyenről amiért semmi kin csért sem tudott bejutni hozzá, amiért.az misztikus ködben burkolódzik előttük és sem zsurnalisztát nem fogad,, sem újságot .nem olvas ! «r Ellenbep egy ,70 frtoanköoyyagáml^in. ennek » külföldinek extasisba esett az.,» magyar,Journa^ lista a lapja hasábjain. — Ha tudtam....volna,.: hogy ez oly igen imponál neki — majdnem any- nyira mint az, hogy sirásközben a puszta kezével törölgette az, orrát, szalon .ruhába^! , akkor meghívtam .volna magamhoz, . ahol gyönyörköd- . hetett volna a könyvszekrényeimben nem egy -olyan munkában, melynek egy-egy kötete kerül annyiba, holott Isten bocsássa meg, csak azok vagyunk, amik ők, a külföldiért ájuldozó kritikus urak : magyarok; ha meg nem sértem vele ? . Mint fölényes nagy tulajdonságát emlegetik csodáiéi ezen idegen nagyságnak, hogy újságot nem olvas! (Éppen az újságírók)! Ezzel szemben én azt merem állítani, hogy országban. Ugyanis a termés, mely hasánk jólétére oly döntő befolyással van. a következő volt1 Búza termett 41,000000 métermáesa, rozs 12.000 000, árpa 17,000.000, zab 14,000.000, tengeri 44,000.000, burgonya 48,000.000, dohány 660iÓ00, cukorrépa 47,000.000 métermázsa. Ezzel szemben 1911-ben 47,000000 métermázsa, búza, 12,000 000 rozs, 16,000 000'árpa, 13,000.000 zab, >34,000.000 tengeri, 44,000 000 mázsa burgonya termett. Még kedvezőbb termésátlagok voltak a mull esztendőben, hiszen csak a búzatermés r47,000.000 métermázsán felül volt--- Pedig az utolsó két esztendő nem a bőtermő évek közé számítható ; nálunk 50,000 000 búzatermés az az átlag, melyet bőségesnek kell mondanunk termésben arról a bat milliót meghaladó búzatermő magyar alföldről, mely exisztenciáuk alapja. Mivel számokkal bizonyítunk, legyen az elmúlt esztendő mérlege még azzal az elszomorító számadattal is feltüntetve, melyet árviz és egyéb veszedelem a terület elöntésével okozott. A buzavetés 117 000 holdon semmisült meg az árviz következtében. A legtöbb 39.000 hold a lviiályhágón túl. De tulajdonképpen az országos termelésben az a 45 000 hold számit, mely a Tisza jobb és bal partján vált semmivé, ol.OOO hold rozs, 51.000 hold árpa, 66,000 hold zab, 101.000 hold tengeri és 21.000 hold burgonya ment tőnkre az árviz következtében. Úgy, hogy jóllehet, nálunk mindig 6,000.000 holdon felül tér elünk búzát, ezután a vetésterület az 5 és fél millió holdat sem érte el. Érdekes lesz egyébként feltüntetni az utolsó öt esztendő termési statisztikáját: 1909 1910 1911 1912 1913 mill i ó m é t e r m á z s a Bnza ,. . 33 49 • 51 47 iá 41 Rozs -n. . 11 18 12 13 12 Árpa ,5. . 287a 22 29 15 17 Zab . . . 14 11 14 11 14 Cukorrépa. 26 29 29 48 47V* Kedvezőbb képet tüntet fel állattenyésztésünk, amelynek az utóbbi két esztendő csapadékos időjárása következtében nem kellett a takarmány ínséggel megküzdeni, mely különösen 1908 és a rákövetkezendő két esztendőben any- nyira visszavetette állattenyésztésünket. Mig szarvasmarhaállományunk 1891-ben 6*/j millió darab volt, a múlt évben már közel egy millió darabbal növekedett a -nemzeti vagyon. Sertés- tenyésztésünk tíz év alatt éppen kétszer akkora lett, ámbár sajnos, az állatjárványokkal ma is oly rettenetes harcot állunk, mint a: múltban. A legutolsó- kimutatás szerint a sertésvész 2348 udvarban pusztít. A száj- .és körömfájás is felette teljed.Az év végen már .<345 község volt fertőzve. Azok a jó feltevések,- hogy an árusított szérumok megenyhitik a sertésvész csapását, nem váltak be, A sertésvész gyógyszere felfedezőjére még most- i* várnunk: kell. Orvendateaehh jelenség,- hogy szarvasmarha .tenyésztésünk nemcsak szám-,* hanem értékbeli- emelkedést mutat,. .A törvényhozás által-létesített közgazdasági alap hatalmas fejlesztő hatással-volt. nagyobb bátorság: kell. ahhoz, hogy a* ember mindent elolvasson. Újságot nem olvasni óriási kényelem, küny veket olvasni -gyönyörűség ! ■ Újságot ((olvasni >* - legfárasztóbb - kötelesség.. A mindennapi , küzdelem megkezdése - az. Az eleven levegő beszivása, mely« éltet és öl. Abból érzem meg-a velem együtt élő ember-, társaim- szive lüktetését/-az örömét és fájdalmát,: -valamint ember test véreim .is az enyémet, melyet egy nrássalum-asztunk. nElzárkózni az eleven élet küzdelme elől nem lehet érdeme, dicsősége senkinek, aki ennek a társadalomnak a javait elfogádja és* élvezi. ' És önök maguk mondják, hogy annyival érdekesebb, amennyivel unkább -elzárkózik önök' ,«lől..,-r- Ezt értem. Ez örök emberi.- De bocsássák meg .nekünk, i hogy mi nem lehetjük-a felhő-- takaró nagyon sok pénzbe kerül. Az Olympus drága ! Magyarországon nem tellik arra a fejedelmi kényelemre, hogy elzárkózhassunk. Egy ilyen, rajtunk keresztül szágu1 dó üstökös cd (tagot is csak pár napra ,bírjuk kifizetni, otthon ők is olcsóbban adják., -o De itt a kőrútjuk kifizeti , a titkárt, impresszáriót, komornak at, akik elállják körülöttük .az utat a közeledők előtt. A mi vendégszereplés! körülményeink ezt a luxust meg nem engedik. Mi hozzánk az ujság- , író urak egyszerűen bekopognak és- benyitnak patriarchalisan; bemutatkoznak, bessélgetünk —r kész az intervju. Lehull a saisi fityól, vége a misztériumnak, a baba gyomra kifordítva, abban is csak fiirészpor volt. Fiatal koromban, --r mig mindent roppant komolyan vettem, t— nekem minden intervju vesszőfutás volt. Ijedtséget és szívdobogást oko» zott, mert azt éreztem, hogy : most olyannak kell — Kinevezések. A rá. kir. pénzügymiffízBtér Hirmann Emil dunaföldvári kir. adóhivatali^ ellenőrt a IX. fizetési osztályban váló meghagyása mellett, a topánfalvai kir; adóhivatalhoz pénztaéh nokká kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Pap ft Gizellát, a paksi magán polg.’ leányiskola tanát'-* nőjét, Budapestre helyettes tanárnőnek nevezte ki. Bécsi István kajmádi községi tanító a tolnai állami iskolához neveztetett ki az elhunyt Krátkyné Omeisz Ida helyébe. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Deim Jánost, a verseczi kir. tanfel- ügyelőségi kirendeltséghez szolgálattételre rendelt állami elemi iskolai tanitót Tolnavármegye kir. tanfelügyelőségéhez jelen minőségében áthelyezte. — Jószágkormányzó. A magyarországi kegyes tanitórend kormányzója az elhunyt Vámos Károly dr. helyébe Szinget roméit*- a szegedi városi fő- ■ gimnázium igazgatóját,.Merengére jószágkormányzóvá nevezte ki a 25 ezer holdnyi terület vezetésére. Az uj jószágkormáuyzó vármegyénk szülötte, Szinger Mátyás dombóvári állatorvosnak még jóval alnl van a 40 éven és már is igen a fia, aki szép karriért tett. —- A pécsi kereskedelmi iparkamara a törvényhatósági ipartanácsba Brick Jakab és Herger Nándor bonyhádi lakosokat rendes, Stockinger Vince hőgyészi és Bálint Lajos paksi' lakosokat' póttagokul választotta meg. — Önálló működési körrel felruházott jegyző, Az igazságügyminiszter Gózong Aladár dr. szék-- szárdi kir. törvényszéki jegyzőt önálló működési körrel ruházta fel. — Hadnagyi kinevezések. A király Jáross Béla ésMohaySándor szekszárdi m. kir.'adó''-* tisztekét tartalékos hadnagyokká nevezte ki. — Érdekes és tanulságos előadás. Koerfer István div miniszteri titkár meghívás folytán folyó hó 14 én a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület igazoló-választmányi'ülésén igen fontos és félette tanulságos előadást tartott a tejellenőrző egyésü- ' letekről, amilyen már a mi megyénkben is van. - A tejellenőrző egyesületnek célja fokozni a tejelőképességet olyan módon, ámint az Skandináviában és Hollandiában'történik' Ezen - államokban' 1 3000^-3500 ' liter egy-egy tehén v tejelési átlaga - ' : egy évben, addig nálunk az *- átlagos fejelési ké- pesség csak 1600 liter. A nagyfigyelemmel kisért- előadásért gróf Széchenyi Domonkos indítványára köszönetét szavaztak és egy szakosztályt szerveztek gróf Széchenyi Domonkos elnökléSé- . vei. A szervezkedéshez, újabban ezek csatlakoztak gróf Appanyi Qézn, h&ró - Rudnyánszky fDezső, özv. bitó ‘ Jeszenszky Jánosné, Forster*/* Zoltán, Dőry Hugó, -Dőry Frigyes,. Förster 1st- ; ván és Wolf Henrik.-t-~ Borkóstoló - estély. Kun Lajos, a szekszárdi Kath. Olvasókör ügyvezetó éTnöké/ a Kör' ' -nagytermében' 4olyó hó 18-átí, - ma borkóstoló- estély-t rendaz. melyen a bortermelő1-' gazdák be- fctk> mutatják 1913. évi termésük legjavát. lennem, amilyen lenni nem 'tudok: érdekéének f*- brilliánsnak, rendkívülinek ! — Kevés tadásommal,' nagy naivitásommal, éreztem éú úgy homályosan; hogy et embérkinzás, hogy külömbttgy sem tú- ' dók lenni* 4tt a ■ szobámban, mint á színpadon; ahol a lelkem javát adom,» ahol1 egyedül 'fifZetÄ40** magamat otthon — mig itt gyalogszerrel', lé- fegyverezve, bátortalan és ügyetlen vagyok;?^ Ez az érzésem idővel határozott tudattá v : vált, sőt nagy tekintély nyomta rá az igazság' pecsétjét ? Oszkár rWilde 'móndtá lrr a mővészök- 'ről, hádd húzzam 'rá ezt a ' törvóftyt a* ml hiva'-íur" táhunkra is : „Acokamfivészek, « akik (nappali ig társaságbani)' föllépésükkel másokat - elbájolnak*/'1 rossz ’művészek V — Jó művészek mindenüket a művészetüknek adják és ezért magúkba^ érdek-1’ ’télének;'■ 1 Tovább pedig--fi'„Egy válóban 'négy művész' W* á legköltőietlenebb lény mindén élő lény'közöttC'*1" Okvetlenül ennek-»'igazságát" r-érzi a fönn t& 1 említett külföldi diva, azért nem száll le olympusi 1 "• magaslatáról az intervju profág közelségére. Mióta az emberiség, nem pédig csak á színészet a legmagasabb ideálom-, mióta'úeúv tartom " kötelességemnek'» minden áron éS1 erővél ésetletí'1- érdekesnek látszani,' azóta nincs lámpalázam -az ' intervjuk alatt. Nem félek olyan embernek -látszani nappali viselkedésemben, amilyennek az Isten megteremtett; sőt mióta tüdőm','hogy nem kell csodabogarat esiuálnom magamból, igen örö- r‘ meat beszélek -minden felebarátommal,11 az ellen- ■égeitumel is. Nem féltem tőlük sem a tudásomat sem a tudatlanságomat; Ahol az én tudásom véget ér, ott kezdem én a kérdezősködést és a látogatás végével kvittek vagyunk.
