Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-10 / 19. szám

1914 fnájus 10. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 val együtt emlegetik, a kettőjük nevéhez fűződik az a hatalmas gondolatrendszer, melyet ,,szárma­zástan“ néven isn er a világ. Annál csodálatosabb, hogy Lamarektól eddig magyar nyelven semmi­sem jelent meg, elméletét mindenki csak jobb- rosszabb kivonatokból ismerhette s igy érdemes szolgálatot tesz a „Darwin-Könyvtár“ a magyar közönségnek, mikor e világhírű munkát, mint eredeti forrást hozzáférhetővé teszi. A fordítást Haner Viktor végezte igen gondosan. Mindkét füzet 60 fillérjével kapható a könyvkereskedé­sekben. Fejérváry Géza báró temetéséről öt jó fo­tográfiai képet találunk a harmincötödik életévét jáfó „Ország Világ“ e heti számában. Egyéb ér­dekes képek: „Török nők a telefonközpontban“, ,,Az angol trónörökös ski kiránduláson“, „Tampico varosa Mexikóban“, „Aviatikusok szerencsétlen­sége“, „A megbontott Lánchíd“, ,,Az Erzsébet­ied“, „A városligeti szökőkút körül“, „A buda- pest—bécsi repülés hősei“ (2 kép), „Nyári divat“ (3 kép), ,,A newyorki szabadságszobor“, „A j francia választások“ stb. Egy sereg arckép is I gazdagítja e héten az Ország-Világ illusztratív tartalmát. A lap irodalmi részében költeménye­ket, regényeket, novellákat, kritikai cikkeket és verseket írtak a szerkesztőkön, Váradi Antal és dr. Fáik Zsigmondon kívül: Csávolszky Mihály, Földes Sándor, Hangay Sándor, Molter Károly, Moly Tamás, Pereszlényi Pál, Sehmittelyné Feer Eliz, Sebők Lajos, Szentkirályi B., Zivuska An dor. Kitünően szerkesztett ro átok ezenfelül: Színház, Művészet, irodalom, Hirek, 'Zene, Sport stb. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, V. kér., Hold-utca 7.), ahová az elő­fizetési pénz is beküldhető. A lap ára félévre 8 korona. Minden uj előfizető is díjtalanul és portó­mentesen megkapja az Ország-Világ Almanachot, ez a pompás kétkötetes diszmüvet, mely száz iró és művész munkáját foglalja magában. Fogorvos. . Kovács I. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, pörcellán-, cement- és email-töméseket, Arány, platina és por­cellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél­kül fogaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás : a gimnáziummal szemben. VIDÉK A dunaföldvári polgári leányiskola „Tavaszi előadása“. Dunaföldvár, május 2—3. A nemzeti szabadság bimbófeslésének örö­kösen tavaszias lelkű csalogánya az otthon, a családiasság bűbája keretei közt lelkében mintegy megolvadva, ellágyulva ujjongó, néhány repke pillanatra ismét megnaivult, átlátszóan őszinte hangon pajzánkodik: «Gyermek vagyok, gyermek lettem ajra! Lovagolok füzfasipot fújva!> — Szinte látom, hogy dobja félre h csak rö­vid időre, a lelkén át viharzó országos, sőt egy világrésznek phőnixként való megifjodásával járó súlyos gondjait, gondolatjait ... és zavartalanul éldeleg a százszor visszasírt gyermekkor színes, ábrándos álmainak sorompóin, a családi ház és udvar falain belül! . .. A XX. század intelligens emberének — nem túlozok — majdnem azt mondom, hogy 80°/0-ban az iskola a szülői háza, hisz a legtöbbbje csak léte és öntudatlanságának korát tölti szülői körében, mert a már kissé összefüggőbb gagyo gásban rügyezni induló értelem, a kérdezosködés- ben a „miéri“ et kutatni kezdő lélek első hajtá­sait az előrelátó szülők rögtön valamely iskola istápolásával karózzák meg; az emberpalántát az anyai ölelés melegágyából a reménybeli óriások fáskertjébe iskolázzák, hogy ott szellemileg meg­izmosodva, megterbélyesedve az élet országutja mellett, a tomboló elemek közt is megállhassa a helyét. Úgy érzem, ez a tanult emberek psycholo- giája, mely gyermekdeden vágyik vissza a lélek otthonába, az intellectualizmus, az eszményies, humánus gondolkodni-tudás családi körébe, az iskolába! * Egy egyszerű halványkékre nyomtatott kis levélkén, szerény, de annál közvetlenebb, mele­gebb hangon tavaszi előadásra hívogatta egy csendben, zajtalanul, de lélekkel dolgozó iskola hófehér hangulatú falai közé a vele együtt do­bogó, megértő sziveket. — Az élet gondjaitól le­foglalt igazi anyák helyett pusztán a rügyező, fakadó lelkeknek élő és munkálkodó „szellemi“ anyák invitálnak rajta; mintha mondanák, jöjje­tek, segítsetek örülni és tovább munkálkodni lelkigyermekeink lelkének reményteljes, tavaszias kiindulásán ! — Jöjjetek, hisz tulajdonkép ők a tiéitek ! Szinte kár, hogy mindeme figyelmes jó­akarat azt diktálta nekik: „minthogy helyszűke miatt egyszerre 60 nál több vendéget kényelme­sen el nem helyezhetünk, tehát az előadást 2 egymísután következő délután tartjuk!“ ;— Úgy szerettük volna ezt a végtelenül bájos előadást Dunaföldvár legnagyobb termében, zsúfolásig tolongó (de csendes!) * publikuma előtt végig­élvezni, hiszen olyan finom, nemes, a legapróbb részeiig gondosan elrendezett és kidolgozott mű sor volt, melyet rajongással néztünk volna végig még akkor is, háT az előadók egész tanéven át csak ezt, és mellette nem a sok ákom bákom szám- és mértani, nyelvtanokat, természetrajzot, biki böki kézimunkát, meg .... meg a jó Olga néni tudja csak, hogy mit mindent nem tanultak volna! Szeretettől meleg érdeklődéssel jelentünk meg a poetikus ünnepélyeiről előnyösen ismert iskola barátságos falai között, de a mit ma lát­tunk és hallottunk, az a leggavallérosabban elő­legezett várakozásunkat is nemcsak felülmúlta, hanem egyszerűen lefőzte! A növendékek úgy a szorgalmas betanulásban, mint a rutinos előadás­ban egyenesen bravúros dolgot produkáltak. A műsor legelején Gaal Ferenc „Akác­virágok“ c. melodrámájának épen mesterkélet- lenségével közvetlen tavaszi hangulatfestését Lin- dinger Teruska interpretálta igen igen kedvesen A második sz. „Karének“ ben az összes növen­dékek remekeltek, mikor Mendelssohn B. édes, lágy melódiáit majd 2, majd 3 szólamban, még a határozottan nehéz chromatikus requentiákkal is gyönyörűen megküzdve, igazán finom kidolgo­zásban érvényesítették. De ez csak Ízelítő és bevezető volt. A programm következő pontjában Tordai Grail Erzsébetnek, egy réndkivül hangulatos és szimpatikus írónőnek „Fecskék“ c. úgynevezett töhbesbeszédjében lépett fel az iskola I. és II osztályának 17 ügyes kis növendéke. Europa 17 államának földrajzi viszonyait csicseregtek el ezek az aranyos kis madárkák pompás naivság- gal és természetes eredetiséggel, de olyan édesen, hogy ilyen előadásban nemcsak egy rendkívül érdekesen összeállított curiosum-stilü, hanem egy tankönyv szárazságával megirt földrajzi leckét is szívesen elhallgattuk volna. A kínaiaknak van ehető fecskefészkük (állítólag) ; nekünk azonban határozottan ennivaló kis fecskéink voltak. — Főleg a kis magyar fecske, a Sárdy Erzsiké az ő igen igen hálás szerepében igazán cukros volt! Végre utolsó számnák a III. és IV. oszt. növendékek „A madarak dalversenyé“-ben mu­tatták be — pardon! -— oroszlánkörömszerü te hetségüket. — Dr. Martos Ferenc puhán, simán folyó rigmusaira réndkivül fülmemászó, Verdi és Poldini napsugaras, finoman hajlékony dallamai­hoz hasonló zenét irt Sztojanovits Jenő. Maga a darab — tekintettel a leánykák egyéb elfoglalt­ságára és a műénekben épen fiatalkoruk miatt való kisebb előhaladottságára — határozottan ne­héz, mert a modulatiók frappáns és gyakori volta, nemkülönben a darab technikájában, dinasztiká- jában egyaránt elhelyezett értékes szépségek ki váltása és felszinrehozása ,nagy gyakorlatot és öntudatos hozzáértést igényel. Annál nagyobb és érthetőbb volt tehát a bámulatunk, mikor az emlitett körülmények da­cára, megkapóan precíz, színpadra illő előadást élveztünk ! Az erdei tündér főszerepében játszó Kurucz Vilma megjelenésében, a publikumon és a dara­bon egyaránt uralkodó természetes fellépésében, mozdulatainak simaságában, főleg pedig hangjá­nak könnyedén és értelmesen szabályozott hajlé­konyságában és Istenadta tiszta csengésébe^, sok- sok szólójának kimerítő, de mindvégig tökélete­sen kidolgozott regisztrálásában mintha nem is csak kis rátermettség, hanem egy még szunnyadó vagy talán már ébredező művésznőnek sokat Ígérő silhuettje liobent volna el előttünk ! Eltekintve az összelőadás mindenkép ki­fogástalan és élvezetes harmonikusságától : még külön is I megemlitem a rigó szerepében Kron­berger Böskét, | pacsirtáéban Engelberg Fridát és az általában Csárika néven közismert kis fü- lemilét, a nagyok közt egyetlen II. osztályos Ber- tics Zsófikét, mint kik a jóból is a legjavát adták. * Valaki azonban szerényen megvonult az * Szedőgyerek! ünnep hátterében, a rendező, a fáradozó munkás, a gyermeklel keket művésznyelven megszólaltató vezető, a munkájában minden elismerésre, sike­rében pedig meleg gratulációra érdemeket szer­zett tanárnő: Góllá Valéria, a kislánykák „ara­nyos Vali nénikéje“. Tudora, hogy distinquált lelke tiltakozik minden nyilvános elismeréstől, de a mig valami igazán korszakos tekintély a tisztelet és hála megnyilvánitását elfogadható érvekkel banalitás­nak nem minősíti, addig — mint a jelenlevők fogadatlan krónikása — úgy hiszem, jÓ utón já­rok, mikor a köszönetünk és nagyrabecsülésünk tavaszi bokrétáját a nyilvánosság előtt fonom hóm’okára. Úgy a darabok ízléses megválasztása, mint a betanitás fáradalmai és a zongorakiséret finom és higgadtan intelligens, választékosán stílusos applicálása valóban méltóvá teszik a legmesszebb­menő elismerésre! A kislányokkal való végtelen szerető és gondos bánásmódért és vesződségért pedig azt gondolom, nem leszek tolakodó csak figyel­mes, ha a dunaföldvári polgári leányiskola egész tanári kara előtt egyenkint és összesen a meg­hatott szülők osztatlan köszönetét tolmácsolom ! Aranyos Vali néni! A tanítványai közvet­lenségével és publikumának szeretetével kérem, rendezzen nekünk máskor is ilyen édes perceket, mi mindig megértő és méltányoló lélekkel hono­ráljuk idealizmusát! — Van-e ennél jólesőbb ön­tudata az önzetlen kulturmunkásnak V Kalauz E. reaúkiTfil ölesé, meri lunciukbél készült A Pécsegyházmegyei Rom. Hath. Tanítóegyesület igazgatósági és választmányi ülése. A Pécsegyházmegyei Róm. Kath. Tanító­egyesület folyó hó 7-én tartotta igazgatósági és választmányi ülését Pécsett a belvárosi kath. kör­ben dr Iga z Béla kanonok egyházi és Horváth Ignác világi elnökök elnöklete mellett. Az igazgatósági ülést dr. Igaz Béla kano­nok, egyházmegyei tanfelügyelő délelőtt 9 órakor imával nyitotta meg Majd Báter János titkár felolvasta gróf Zichg Gyula megyéspüspök le­iratát, melyben köszönetét fejezi ki az őt ért tá­madások után hozzá intézett bizalomnyilvánitásért. Ugyancsak a titkár felolvasta á Szekszárd vidéki tanitóegylet ösztöndíj alapitó levelét. A tanitó- egylet ugyanis 1400 koronás ösztöndij-alapitványt létesített, amelynek kamataiból azon szekszárdi, bonyhádi és dunaföldvári esperesi kerületi taní­tók gyermekei részesülnek, akik közép-, vagy főiskolába járnak. A titkár előterjesztésére az igazgatóság Sági Ferenc gyüdi kántortanitó ré­szére gyógykezeltetés címén 200 korona segélyt szavazott meg. Bejelentette továbbá a titkár, hogy dr. Igaz Béla kanonok elnök, Báter János, Lassányi Já­nos és Szieberth Róbert tagokkal megalakult a tanulmányi kirándulási bizottság, amely három­féle utazási tervet állított össze. Az első útirány Fiume—Trieszt—Velence; a második Nagykani­zsán át Grác—Semmeringen—Bécs és vissza a Dunán; a harmadik az Alduna. A bizottság a közgyűlésen fogja bejelenteni, hogy melyik uta­zási programmot valósítja meg. A titkár előterjesztésére elhatározta az igaz­gatóság, hogy az ez évi rendes közgyűlést julius hó 6 án, Szekszárdon tartja meg. Ugyancsak a titkár indítványára elhatározta az igazgatóság, TANÜGY.

Next

/
Thumbnails
Contents