Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-10 / 19. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1914 május 10. megtették és rámutattak arra, hogy fűtéssel, a gyümölcs levegőiének melegítésével a késői fagyok ellen eredményesen lehet védekezni. Nekünk csak alkalmazni kellene azt, amit ők már célravezetőnek találtak. Kétségtelen azonban, hogy nálunk is a gyümölcstermesztés terjedésével, főként a nagy károkat okozó tavaszi fagyok gyakorisága miatt, mind többen fognak rendszeresen védekezni az áprilisi és májusi világos napok idején és sokan lesznek, akik gyümölcseikkel, szőlőtelepeiken az amerikaiak által kipróbált módszert alkalmazni fogják. Ez a körülmény indított arra, hogy az eddig dívó amerikai eljárásnak egy módosítását, kombinációját közöljem, mellyel elméleti megfontolások alapján sokkal eredményesebben lehet védekezni, mint az egyszerű fűtéssel. Közlöm pedig ezt azért, hogy azok, akik egyébként is vállalkoztak volna arra, hogy gyümölcsösüket amerikai kályhákkal szereljék fel, tegyenek kísérletet az alább leirand, módosított Hamilton-kályhákkal, hogy ily módon ezen kombinált eljárásnak a gyakorlati értéke is meg legyen állapítható, mert csak sokaknak tapasztalata alapján és többszörös kipróbálás után lehet véglegesen dönteni valamely eljárás használhatósága felett. Mellőzve a sokféle védekezési mód leírását, csak röviden említem fel, hogy a levegő pára- tartalmának fokozásával, gőzfejlesztéssel lehet még legsikeresebben védekezni a fagyok ellen, tudva azt, hogy 1 Hl. viz elpárologtatására any- nyi hő kell, ameunyi elegendő lenne egy kataszt. hold felett 18 méter magasságig a levegő hőmérsékletét 2 C°-al emelni. (Kleinkauf György Kertészet 1913. 9. sz.) Eddigi alkalkalmazásában azonban ez az eljárás a különleges berendezés miatt is igen költséges volt, úgy, hogy ezt egészen elhagyva, ez idő szerint csupán a levegőnek szénnel, koksszal, vagy petróleummal való melegítését alkalmazzák. A mi viszonyaink között bizonyára legolcsóbb a kőszénnel való fűtés és ezen célra Machács Mátyás is a Hamilton féle egyszerű bádogkályhát ajánlja, melyből kát. holdanként 70 darabot kell elhelyezni, hogy tavasszal szükség esetén a terület jlevegőjének hőmérsékletét 4—5 fokkal emelhessük. Ezen Hamilton-féle kályhát módosítottam én akként, hogy a tölcséralaku vasbádog széntartónak állványát abroncsvasból készíttetve, úgy alakítottam, hogy közvetlenül a széntartó 2 harántujjnyira egy ónozott bádogból készült 16—17 liter ürtartalmu olyan kerek edényt lehessen tenni, mely alapjával köröskörül valamivel túléri a széntartó peremét. Az ilyen berendezésű kályhának a következő lényeges előnyei vannak : Fűtési kísérlettel megállapíthattam azt, hogy a kályhát 120 kg. szénnel töltve meg, ha a víztartó nélkül szabadon égett a szén, az 4 óra alatt elhamvadt. Ha pedig a víztartót föltéve, abba 15 liter vizet öntöttem, ugyanazon szénmennyiség 6 óráig égett és a 15 liter vizet ezalatt teljesen elpárologtatta. Tehát kiadástöbblet nélifju. Nemes, hatalmas, nagy harc, mert a puska, a ló, az asszonyért rajongó katona szive és a poézissel, ideálizmussal telt ábrándos ifjú egy dolmány alatt dobog: két különböző személy egy emberben. Vájjon, ki nyeri a harcot: a reális katona e, avagy a kis, szerelmes, ideálista ifjú ? — e gondolattól összerázkódott a hadnagy s hirtelen a pohár után nyúlt, lehunyta a szemét és kihajtotta a gyöngyöző bort, mintha azzal akarta volna lemosni, eloszlatni szivébeh, lelkében felmerült érzéseket, gondolatokat. Es amint felnyitotta a szemét, közelebb hajolt az arcképhez s úgy susogta éóváran, tik kadt, csókra szomjas ajakkal: — Te ismeretlen szépség, te vagy minden : egy végtelen szenvedésü élet minden ragyogása, minden gyönyöre. Te vagy a lobogó láng, mely izzóvá heviti a vér millió parányát és te vagy a dermesztő hidegség, mely fagyos iehelletével deresre festi az ember haját is és ráncot rak a sima homlokra. .. Te, te . . . csak a neved tudnám . . . Csak egyszer láthatnálak ! . . . Másfél hét Óta nem volt pillanat, hogy képed a szemem elől távozott volna , . i Napkeltétől napnyugtáig szivemben hordozom hajad színét, mély tüzü szemed varázsos, villogó fényét, alakod rajza, mintegy álomkép járja be a lelkem . . . Csak egyszer, egyetlen egyszer hallanám a hangod . . . — Szervusz Lehóczky — zavafta fel tépe- Iődéseiből egy hang a hadnagyot, aki — mint mikor az embert szép álmából riasztják fel — nézett révedező tekintettel az ismeretlen idegenre, kit a nagy kabátjából hámozott ki az egyik pincér. — Hát nem ismersz már Lehóczky — mondta az idegen mosolyogva s a kezeit dörzsölte, amint a hadnagy asztalához közeledett. A hadnagy lassan becsukta a fénykép alkül, ugyanazon fűtőanyag mennyiséggel 2 órával hosszabb ideig melegithettém a környező levegőt akkor, amidőn egyúttal vizet is párologtattam el. — A víztartóban levő viz a begyújtás után 1 és fél óra múlva kezdett párologni és a 15 liter teljesen elpárolgott, amidőn a szénnek a parazsa még izzó volt. Ha számba vesszük azt, hogy 1 kath. holdnyi területen 70 kályhával ily módon ugyancsak kiadástöbblet nélkül 10 Hl. vizet párologtatunk el, ez oly hőmennyiséget jelent, mely az előbb említett számítás szerint ezen terület levegőjét 18 m. magasságig már 20 C° ra lenne képes emelni, ha ezen gőzmennyiség ott ismét vizalakjában lecsapódna. Azáltal, hogy a szén égésénél vizet párologtatunk el, tulajdonképpen egyenletessebbé tesszük azon hőmennyiségnek az elosztódását, mely a szén elégésével fejlődik. Ha szabadon ég a szén, ez a felette levő levegőoszlopot felmelegitve, a meleg levegő nagy gyorsasággal egyenesen a magasba emelkedik és csakhamar eltűnik. De ha víztartó van az égő szén felett, ez egyrészről lassítja a szénnek az égését és a felmelegitett levegőnek nagyobb szétterjedését örvénylő, kavarodó mozgását és igy lassúbb eltűnését idézi elő, másrészről a -hő legnagyobb része a viz felmelegítésére, gőzzé való átalakítására fordittatván, a szétterjedő gőz magával viszi azt a nagy melegmennyiséget, mely szükséges volt arra, hogy a viz gőzzé váljék. Ezt a nagy melegmennyiséget pedig leadja a gőz ott, ahol lecsapódva ismét vízzé változik, leadja pedig olyan mennyiségben és pedig akkor, amidőn arra a legnagyobb szükség van. A deres fagyok esetén, napfelkelte felé és aztán, amidőn leginkább szokott elfagyni a gyümölcs, vagy a virágja. Amennyiben pedig ezen kályhákkal az egész gyümölcsös területen fejlesztünk gőzt, az egész terület felett meglehetősen egyenletes gőzréteg lebeg, mely nagyon alkalmas arra, hogy a földnek sugárzó melegét visszatartsa, ne engedje hirtelen elszállni. Ez is számbaveendő előnye ezen kombinált fűtési eljárásnak. Sokan a kőszénnel való fűtést azért kifogá solják, hogy a kőszénnek az égés kezdetén kép ződő sürü füstje sok kátrányos alkatrészt tartalmaz és ez. a gyümölcsfákra csapódva le, káros hatást fejt ki. Ha szabadon ég a szén, a sürü füst tényleg szétterjed a fák között; de ha víztartó van a szén felett, ennek kezdetben hideg fenekére éppen | nehezebb kátrányos alkatrészek lecsapódnak és lassanként vissza csepegnek a kőszén felületire és ott “Csaknem egy ujjnyi vastag kátrányos réteg képződik, mely utoljára ég el teljesen. Azáltal, hogy a felső széndarabokat csaknem összefüggő réteg gyanánt borította ezen visszacsepegett kátrány, egyúttal lassította és egyenletesebbé tette a szén égését, másrészt elégése által több hőt is szolgáltatott, amely különben kárbaveszett volna, ha víztartó nélkül szabadon égve, füst alakjában tűnt volna el. Nagy előnye ezen víztartókkal felszerelt káljTháknak az is, hogy amennyiben a védekezés érdekében jóval a várható fagyok előtt megtöltve kell már azokat a gyümölcsös területen elhelyezni, az időközben beálló esőzések nem áztatják át a bumot s maga mellé csúsztatta a zsöllyébe s közben odanyujtotta kezét az ismeretlennek. — nát nem ismered meg már a Gábort, a Karancsy Gábort ? •— kérdezte nevetve az idegen s erősen megrázta Lehóczky kezét. *— Tötete ... te vagy az Karancsy ? — mondta izgatottan Lehóczky, felugrott s megölelte Gábort — fene mód megváltoztál! — Tessék, foglalj helyet — mondta a hadnagy, amint elvette a székről a lapokat. — Köszönöm —szólt Karancsy és leült — én is kételkedve szólítottalak meg, alig ismertelek fel, annyira belehajoltál abba a térképfélébe, persze újabb stratégiai tervek, holmi katonai taktikák foglalkoztatnak még itt is ! — Ne-e-em, dehogy ... — mondta pirulva Lehóczky s hátrább tolta az albumot — s egyéb ként, ha szabad kérdeznem, mi szél hozott ide -r- terelte másra a beszédet kissé gunyorosan a hadnagy. — Üzleti ügyek, meg miegymás . . . — Üzleti ügyek ? — hát búcsút mondtál „Kronprinz Rudolf“ parancsnoki hídjának ? — kérdezte tűnődve Lehóczky, — ha jól tudom, hajósalkapitány voltál már! — Na, na, hisz most is az vagyok, csakhogy igy télidőn be vagyunk fagyva. S az üzleti ügyeket csak azért mondtam, hogy nehezebben találd ki, hogy miért jöttem ide — mondta mosolyogva Karancsy. — Bizony ide, ahol együtt kezdtük tanulni az : ante, apud, ad, adverzust, és ahol együtt szoktunk ácsorogni a Felsőbb Leányiskola előtt,. . hej-haj, azok a csütörtöki napok... no meg a matúra. — De erre már iszunk egyet.— mondta a hadnagy — s már is kocintottak. (Folyt, köv.) kőszenet és különösen az alatta levő gyújtó- forgácsot és fát, mert á viztartóedény annyira fedi a széntartót, hogy az oldalt csapódó eső sem igen juthat a szénre, úgy, hogy szükség esetén a szárazon maradt gyújtó révén ezek akadály nélkül működésbe hozhatók. Mig dia víztartók nélkül állanak az ily kályhák a szabadban, a széntartó tölcsérszerüen kiszéleseeő része a reáhulló esővizet mind a tölcsér fenekére vezetve, az ott levő gyujtófát annyira átáztathatja, hogy azt nem egy esetben éppen a begyújtás előtt ki kell cserélni, ami sok vesződséget és nagy idő- veszteséget okoz Ha a kályhákba 14 kg. szenet teszünk, akkor az 8 óra hosszat ég bennük, amely idő tartam közönséges deres fagyok esetéo untig elég a védekezésre. Ilyenkor csak a vizet kell még a teljes elpárolgás előtt utána tölteni, hogy az a szén elégése után a sokáig izzó szénparázs felett még párologhasson. Az ekként módosított Hamilton-féle kályhák az ónozott bádogból készült víztartóval felszerelve sem olyan drágák, hogy azokat ne volna érdemes beszerezni annak, aki a siker kilátásával óhajt a tavaszi deres fagyok ellen védekezni. Részemre Jeney Endre mübádogos, Békéscsabán, 3 koronájával készítette darabját. Tiltakozzunk Rákóczi Ferenc gyalázása ellen. A megdicsőült nagy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc a magyar nemzetnek ragyogó, fényes csillaga, önzetlen szabadsághőse megtámadtatás- ban, igaztalan és meggondolatlan bírálatban részesült egy képzelt, kiforratlan bécsi levéltáros által, akit ezért a gyalázkodásáért még szülővármegyéje, Fejérvármegye is elitéit. Fejérvármegye törvényhatósági bizottsága ugyanis egyhangúlag a következő megbélyegző indítványt fogadta el: „Fejérvármegye közönsége S z e k f ü „A száműzött Rákóczi“ cimü és a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent könyvét a nemzeti kegyelet és történeti igazság ellen elkövetett merényletnek ítéli és mélyen megbotránkozik azot, hogy a legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf által alapított Magyar Tudományos Akadémia ezen hazafíatlan könyv kiadásához és terjesztéséhez erkölcsi tekintélyével és anyagi segítséggel hozzájárult“. ■ Fejérvármegye példáját követni kellene minden vármegyének, igy Tolnavármegyének is. — A nemzeti fölháborodás sújtsa le azt, aki legnagyobb nemzeti ideálunkat kigunyolni merészkedett. Még emlékezhetünk vissza a 15 év előtt történtekre, amidőn egy könyv jelent meg, amelyben Kossuth Lajosnak hírnevét, nimbuszát akarták megtépni. A nemzeti felháborodás akkor oly erővel támadt ezen merénylet ellen, hogy a társadalom nem is juthatott e könyvhöz, mert az országban hatalmas tiltakozások hangzottak el a könyv ellen, sőt egy képviselőt, aki a hirdetést lapjában — mondjuk ébertelenségből — megengedte, formálisan a néhai Olay Lajos képviselő és társai megbotoztak. E fölháborodás és tett - legesség érthető is volt, mert amely nemzet nem becsüli meg nagyjait s nem védi meg azok tiszteletét, pusztulásnak indul. Eszmények nélkül egy nemzet se élhet. Kossuth Lajosnak, az uj Magyarország megteremtőjének kisebbítése tehát nem sikerült, megtörött a nemzet akaratán, mely félve, kegyelettel őrzi emlékét. Az Urnák 1914. esztendejében ismét egy könyv jelent meg, mely Rákóczi hírnevét, nimbuszát s a nemzet lelkében lángoló tiszteletét alkalmas megtépázni. Azt hittük, hogy ez ellen is tiltakozik majd a munkapárti országgyűlés. — Szentül hittük, hogy a -nemzet fölháborodása ezt a könyvet is elsepri, mert ez is kegyeletsértő a legnagyobb fokban. És mit látunk ? Azt, hogy az országgyűlés tudomást sem vesz a kegyeletsértésről. A hazafi - ság szent tüze egy-egy helyen lángot vet ugyan, de ezt is lokalizálják —- más oldalról. Felháborodás is van — szórványosan, de ezt is tüntetéssé degradálják —. opportunitásból. A jó hazafiak tiltakoznak a tendenciózus könyv ellen s annak, mint értéktelen portékának terjesztése ellen, de a «tudomány» nagyképü férfiai előállanak s a tudományszabadság, szabadkutatás, szabadgondolat, szabadsajtó nevében óvást emelnek ellene. Hogyan, mi ez? Hát 15 ,év előtt nem volt tudományosság? Csak most jöttünk a szabadságok tudatára, — a Magyar Tudományos Akadé miával együtt? Kossuth Lajos a haza atyja volt hát Rákóczi Ferenc nem az volt? Kossuth feláldozta minden erejét és tehetségét a hazáért, a
