Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-03 / 18. szám
XLll. éofolvnm. 18. szóm. Szekszárd. 1914. május 3. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utCa 6. iz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Paktum-kudarc. Minden kissé elfogulatlanabb magyar ember, ki képességei iránt tisztában van s a Magyarországon lakó nemzetiségek törekvéseit tanulmánya tárgyává tette s igy alaposan ismeri, tisztában volt azzal, hogy a mi nemzetiségeinket semmiféle engedményekkel a magyar nemzeti állam eszméjének megnyerni nem lehet. Az ő törekvésüknek megingathatlan végcélja hazánkat darabokra tépni s a maguk számára külön állami alakulást létesíteni, hogy azután fajrokonaik lakta szomszédos államokba beolvadhassanak. Nem lehet biztosan megállapítani, hogy bécsi parancsra, vagy saját tévhitének útmutatása alapján, Tisza István gróf miniszterelnök vállalkozott a lehetetlenség keresztülvitelére, holott tán kívüle mindenki tudta, hogy ha a nemzetiségek elfogadnak is engedményeket, azt csak azért teszik, hogy megerősödve annál nagyobb sikerrel folytathassák egyetlen törekvésük megvalósítása iránti elhatározásukat. Az vasutügyben feláldozta a miniszterelnök a magyar állami nyelv elévülhet- len jogát s iskolaügyekben több rendbeli engedményeket tett a Morvátoknak s most már előreveti árnyékát a tett engedmény végzetes következménye. A szaborban többségben levő koalíciós párt a napokban tartott értekezletén egyhangúlag kimondotta, hogy olyan osztályfők kinevezését követelik, kik a szábornak telelősek, ami nem volna egyébb, mint *a horvát országgyűlésnek a magyar parlamenttel való teljes egyenjogúsítása, az TÁRCA. . Nocturno. Fehér kezekkel játszik valaki. .. halk akkordok szállnak, szállnak.. . valami bus és ki nem fejezhető, mint messze zuhanó tavaszi felhő, árnya támad lelkem bánatának. . . Miért mélázok mostan és mindig ? . .. miért hat meg a távoli zene, miért nem nyugszik minden bennem: a vágy, a sirás s az Elérhetlen ?... miért száll hozzám halál izenete ? . .. Sötétek a magány órái és busák.. . s én mégis mindig a sötétben élek, hol képzeletnek, búnak virága hajol reám, bus álmadójára, kit csalnak folyton kába reményeK .. Fehér kezekkel játszik valaki.. . fehér a keze... s mint rémes Csontváz bemarkol életembe irigy — rután ■ s ha futok előle, sötét az utam . .. s kísérőm a lelki benső Láz, a kábult, álmos—ólom ház. . ■ KOVÁCH EDE. Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ A koldus. — A .Tolnamegyei Közlöny, eredeti tárcája. — Irta: Sepsiszentgyörgyi. — Végre! egyetlen mentődeszkám a fenyegető adósság árjábi n . . . Istenem! sóhajtott s egy levelet bontott föl s olvasott kipirulva szinte mámorosán özvegy Fehérváryné. Kint, a két kis árvája, Feri és Klári csintalankodó, hangos kacagása hangzott be hozzá. Utána nyomban éles kiáltás:. — Anyus ! hol vagy ? Nem mert kiszólni nekik. Csak a dajkát bizta meg a szigorú felügyelettel és parancscsal, hogy 12 óra előtt semmi szin alatt sem szabad beengedni hozzá a gyerekeket, bármint erőszakoskodjanak is. Mert akkor jön ő. Túlságos aggodalma végre enyhült, mert minden baj nélkül múlt az idő. Pont háromnegyed 12 tőkor szétnyílt a nehéz selyem függönyajtó s belépett a varva várt vendég, a kérő ; (ifjúkori első ideálja, de akit annak idején kiko- s*razott nyárspolgárias elvei s más egyébb „hóbortjai“ miatt.) Tekintélyes alakja, deresedő haja, kifejezésteljes arca és átható tekintete, kellemes benyomást gyakoroltakig mikor a legfeszültebb idő következett be : a helykijelölés és társalgás megkezdése, berontott a két kis vadóc, Feri, ki a nadrággombokkal épp -n hadilábon állt és Klára, utána hosszú piros öve úszott a padló puha szőnyegén. Egymást túl harsogva visítottak. — Anyus, a Klári meghúzta a haiam 1 ki , áltotta Feri. Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Va évre 6 K, iU évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további* sor 30 fillér. —Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. — Anyustám ne hidd el neti! kottyantott bele Klárika. A szegény özvegy, ki a „tönkszélénél“ éviekéit már, zavartan, tekintett az elnémult kérőjére. (Bizony még elrontja szerencséjét két kis neveletlen gyermeke.) — „Menjetek ki drágáim s legyetek jók, szólt hozzájuk.“ — Jó, Anyus, timegyünt, — úgy e Feri ? — csat mond med előbb, ti ez a bácsi ? Nini! iszen lisztes a haja is! Várjon bácsi, én med födöm tefélni; tudom ám. Anyitáét is medszottam, attoj nem sirtam Ugy e anyus? S nyomban szaladt is a finom kefe után. A kérő csak nézett hol az asszonyra, hol a gyerekekre. — Bocsásson meg Nagy ur, ezek a kis jószágok ma nagyon csintalanok. — Menjetek ki szépen, mindjárt megyek én is. — Anyus, előbb mond med hát, ti ez a bácsi ? s rábökött ssöbb ujjával a zavartan mosolygó urra. — M*jd én megmondom baba," ha a kedves anyika is megengedi, szólt közbe Nagy. — Anyus, ugye medendeded ? én atajom tudui ! nyelvelt a kis Klári. — Meg angyalom, megengedem. — Én leszek ezután papaj*; a babának és a Ferinek is , Ugye édes mama ? — tekintett föl hajolásából, kérő pillantással Fe.hérvárynéra. Az, kissé remegő kezét odanyujtá, feleletül ; s meg lett törve a feszült zavar — Na, most már tudóin. P-i-pa ! szót golta a csacska Klári. Csat endedje med, hadd dud- jnin bele a zsebebe ezt a statulát euiletiil ; (a osztályfőknek miniszteri jelleggel való felruházása s a magyar kormány törvényes befolyásának teljes kijátszása. Lám, hogy megjött az étvágyuk az engedmények folytán a tisztelt horvátoknak, kik most már egyenesen a magyar nemzeti államegység megszüntetésének rovására egész nyíltan dolgoznak. Még kétségbeejtőbb eredménnyel végződött Tisza István grófnak az oláhokkal folytatott paktum tárgyalása, akikről, Tiszán kívül, mindenki tudta, hogy nekik egészen más céljaik vannak, semhogy bármity engedményekért törekvéseiket feladni hajlandók lennének. Ok Erdélyt akarják oláh állammá átalakítani, hogy esetleg azután, ha a körülmények úgy alakulnak, a nagy gyomru Romániába bekeblezhessék. Most már Tisza és Vajda Sándor a magyar- gyalázó országgyűlési képviselő közt nyílt harcra került a sor s az összeütközésnek az lett a következménye, hogy a Tisza által mérsékelteknek nevezett és dédelgetett többi oláh országgyűlési képviselő is Vajda háta mögé állott s vele szolidaritást vállalt. Hát nem ismeri a miniszterelnök azon jelen esetben nagyon is alkalmazható magyar közmondást, hogy bizonyos állatból nem lesz — szalonna. A legfőbb veszedelem azonban abban rejlik, hogy a miniszterelnök, állítólag magán körben úgy nyilatkozott, hogy ő, dacára az általa tervezett kibékitési kísérletek immár látható kudarcának, azon engedményeket, melyeket a nemzetiségeknek Ígért, végre fogja hajtani, azt remélvén, hogy ezekkel sikerül még is az oláhoknak egy részét a magyar nemzeti állami egység eszméjének megnyerni. Tehát tervbe vette a magyar állam jogainak lényeges feláldozását, hogy úgy járjon, mint az egyszeri ember, ki jégverés alkalmával maga is karót ragadott s paskolta az érett szőllő- fürtöket, egyre kiabálva: lássuk én édes Istenem, melyőnk tud nagyobb pusztítást véghez vinni. Tisza is, midőn már láthatja, hogy eddigi hiú kísérletei a béke helyreállítása érdekében, minő eredménnyel végződtek, még több magyar jogot akar a kibékitetlen nemzetiségeknek feláldozni, hogy saját faját, nemzetét gyengítse s egy utópiának hódoljon. De talán mig erre kerül a sor, sikerül a tisztelt békéltetőnek szemeit azoknak felnyitni, kik már ez irányban eddig is untig eleget tettek. Ha már saját nemzetének intő szavaira nem hallgat, hallgasson azokra, kik őt terveikről meggyőzni elég készségeseknek mutatkoznak. Boda Vilmos. Az oldott kéve. Jönnek a megdöbbentő jelentések : kevés a katonának való, alkalmas legény. A Kinizsy Pálok helyett csenevész, satnya fiatalság vonul a sorozó bizottságok elé. Visszaemlékezésnek is fájó és bántó érzés, hogy évről-évre konstatáljuk e bajt, mely nemhogy szűnne, de évről-évre növeli a statisztika számát. Keseregnünk azonban egészen céltalan. Még csak nem is érünk el vele semmit, amely a jelenségen javítana. Inkább keresnünk kell az okot, amely e bajt hozta és keresni kell az okozatot, amely a bajt megszünteti. Az okot nem nehéz megtalálni. Ahol azelőtt 1^» Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére, vtf Szerkesztőség Bezerédj István-utCa 6. iz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők.
