Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-26 / 17. szám

A

TOLNAMEGY Si KüZLONi

1914 április 26.

nagyobb szeretettel lés-i.lelkesedéssel karolja fel az eszu)éti A;'.társulat elnöksége; .-,<lr. Thallóczy Lajos vbt. tanácsos éltjük, Csáhky Dezső ; dr. és Féjérpataky'LtszlS’ aleínökők már hozzáfogtak az előkészítés nagy munkájához, amelyben rajtuk kívül jelentős szerep jutott Odescalchi Arthur hercegnek, a Társulat választmányi tagjának, Szadeczky Lajos kolozsvári egyetemi tanárnak és Iványi Béla dr. társulati titkárnak. Ezek a mun kálatök már megindultak, és bizonyos, hogy a magyar nemzeti kultúra még nagyobb és jelentősebb eredményeket ér el majd a trencséni kongresszuson, mint aminőket Liptóban elért.

Trencsénvármégyében a szakférfiak és a hivatalos faktorok természetesen a legnagyobb örömmel támogatják az előkészités nehéz és felelősségteljes munkáját. A vármegye tisztikara, de különösen Zamaróczy János baáui főbiró, Pázmány Lajos főlevéltáros, Bráncsók Kárqly dr. kirí tanácsos, múzeumi igazgató, Badik Béla rendőrkapitány, a város tisztikara eddig is értékes felvilágosítással és szeretetteljes támogatással mozdították elő ezt a nemzeti szempontból olyan nagyfontosságu közügyet. 5

Az előkészités célja : bemutatni a kongresz- szusnak a vármegyének azokat az Írásban megmaradt emlékeket, melyek érdekes dokumentumai a trencséni nagyidösnek és amelyek a haj dani magyarságról, ebnek nagy kultúrájáról tesz.- nek bizonyságot. — Az előmunkálatok még nem haladtak annyira, hogy teljes és világos képet alkothassanak maguknak a vármegye dicsőségben gazdag múltjának minden fázisáról, azonban a lelkes támogatás és az előmunkálatban résztvevő szaktudósok elég garanciát nyújtanak arra, hogy a nagygyűlés után nyomdafesték alá kerülő jelentés sok olyan eseményről és időről számol majd be, amelyek eddig Magyarország történetében ismeretlenek voltak.

Trencsénvármegyével részletesen keveset foglalkozott a komoly história. A várromokhoz fűződő mondák megmaradtak ugyan, apáról fiúra szálltak, de a megye múltjáról — Trenesén várát kivéve — keveset Írtak meg a tudósok. Pedig ennek a vármegyének jelentős szerepe volt a középkorban. A Vág már akkor kitűnő kereske delmi ut volt Sziléziába és Lengyelországba, amely országokkal élénk kereskedelmi életet folytatott a vármegye. — Sokáig magyar volt itt ! minden, a nagy szlávoskodás csak a liussziták idejében ért véget, amikor tüzzel-vassal pusztították itt a magyart. Az eddigi kutatás, amely nagyrészt Iványi Béla dr. munkája és érdeme, érdemes dokumentumokat hozott felszínre a közép kor romantikus éveiből. Pál JÓb.

Tavaszi cikk.

(ó) Nem utolsó jelenség hazánkban, hogy nálunk a legmegátalkodottabb merkantilista is öregségére, vagy ha közben jól megtollasodott; földbirtokot vásárol. Minálunk mindenki szereti a földet és a vele való foglalkozást tartja a legszebbnek, a legvonzóbbnak. És tegyük hozzá, hogy valóban a földmivelés a legszebb, a leg- függetlenebb foglalkozás. — Noé apánk is ezen kezdte: szőlőt ültetett. A szőlőültető ember tudja, mennyi gyönyörűsége van vele. Hát a gazdag rendet vágó, — nem tudja? Csakhogy szeretet kell hozzá és átlátás. A róna acélizmu, egészség tői duzzadó szántóvetője, vajon nem sajnálkozással nézi a négy fal között körmölő sápadt, sovány, vértelen hivatalnokot? Annak talán a jobb életével nem cserélné el a magáét, mert a magáét farkasétvágygyal eszi; annak, aki ülő foglalkozása eltespeszt, piszmog, kelletlenkedik az evésével. Hiába, nem a legjobb szakács főzte neki a táplálékot: a jó étvágy.

De a földművelőnek szeretet, szív is kell a foglalkozásához. Nem elég a jól fogó kapa: az is kell, hogy azt a számtalan növényt, melynek <ő a gondozója, szeresse. A szív nélkül való kapás, óhatatlan, hogy kárt ne tegyen benne : aki pedig a foglalkozását szereti, az nem tűrné el, még ha napszámos is, hogy a kapával kifordított cserebogárpajort el ne pusztítsa; hogy kárt tegyen, ahhoz nincs szive.

Minden, amivel a földmüvesember bajosko- dik, rá van szorulva szive igaz hajlandóságára. Hiába adta a jó Isten a kikelő csirkének az életet, hiába költötte ki a tojást a kotlós tyuk, egy sem marad belőle, ha a gazdasszony tiszta puha ruhával alól kipelyhezett garabolyban melegen nem tartja a kis pályákat, aztán rendre olyan táplálékról nem gondoskodik, hogy felpendered- jenek. Kertben, szántóföldön a növény; istállóban a jószág el nem lehet nem a jó bánás, de a gondviselője szive nélkül, mely mindenre vigyáz, ápol, óv és gyöngéd szeretetével ott van állandóan. Nem láttuk e sokszor, hogy a ló a jó kocsis közeledtére mily hálás, mily biztos, mily megelégedett tekintettel néz rá. És ellenben, de erről ne is essék szó. Hiszen tudja mindenki.

Vagy az égbe szálló pacsirta nótája mellett vágni a rendet, nem gyönyörű foglalkozás4«^? rt-;- Gyümölcsösben, méhesben ném a/ kedvés - fögllil-; kozások egész sora vár-e az emberre. Arany János hattyúdalában, melyen a költő utolsó versét nevezzük, csak azon panaszkodik, hogy|egy vágya volt : kis kertjében szemzeni, oltaui. És ez a vágya»* nem teljesült. Mennyire szerette e nagy férfiú, nemzetünk örök büszkesége a földművelést ? .. . Mindezekre a maga foglalkozása szépségét nem tiszta szemmel látó földműves azt mondhatná : könnyű az urnák, a kalamáris mellett a mi foglalkozásunkat dicsérni és miután cikkét megirta, beülni a kávéházba, bőrszivarra gyújtani. No hát ne mondja ezt senki. Mert aki e sorokat Írja, az nem vizet prédikál és bort iszik, hanem alig várja, hogy ezen írása végére pontot tehessen, aztán egy életküzdelmével szerzett kis dirib darab futóhomokjára szalad. Nyitjuk ott a szőlőt, nyesegetjük a gyümölcsfákat. — Ide-oda virágba borul a termőfa.

Istenem! ezen a földön kósza szelek szárnyán repült ide, nem is régen századokon át a sárga homok és egy fűszál nőtt itt ott a zsombék helyén, —- Most pedig az emberi küzdő értelem, munka és szeretet meghódítja lassan ifi , földet: a magam kicsiny dirib darabján megy végbe egy szerény honfoglalás. Duzzadó kebellel érzem — és hálás fohászom fölhatol az égbe, — hogy még öt évi küzdelem és a sárga, eddig csak tintaporzónak való homok termőfölddé alakul.— Aki keblében hittel, munkáskézzel évek óta nézi küzdelmének jobban-jobban mutatkozó sikerét, anél kül, hogy a sikertelenség első néhány évé után akárcsak meg is tántorodott volna — annak ne lenne nagy, igaz jussa ahhoz, hogy hirdess? a földművelő foglalkozásának gyönyörűségét ?

Kik választhatnak képviselőt?

Most az egész országban erről beszélnek az emberek és erről Írnak a lapok. Mi is szükségesnek tartjuk az alábbi részeket közölni az uj vá lasztási törvényből. Közöljük különösen azokat a a feltételeket, melyek alapján azokat is fölveszik a választók névjegyzékébe, akije eddig ki voltak rekesztve az alkotmány úgynevezett sáncaiból.

Az uj választói törvény 5. és 6. § ai szerint választók azok, -akik az elemi népiskola hatodik osztályát, vagy ezzel a választói jogosultság szempontjából legalább egyenlő értékű más iskolai osztályt, vagy más tanfolyamot sikeresen elvégeztek és még a következő föltételek valamelyikének megfelelnek :

a) legalább 2 K egyenes állami adóval vannak megterhelve;

b) önállóan, iparengedély alapján ipart űznek, vagy kereskedést folytatnak;

c) vagy olyan alkalmazottak, kik éjszakai üzlet vagy vállalat körében — bárminemű idő óta — vezető munkás vagy felügyelő gyanánt vannak alkalmazva;

d) akik az előbbi pontban fölsoroltakboz tartoznak ugyan, de ugyanannál a munkaadónál köz- vagy magánszolgálatban legalább három év óta alkalmazva vannak;

e) valamely választónak gazdaságában, ipari üzletében vagy vállalatában mint kisegítő családtagok működnek

f) katonai vagy csendőrségi szolgálatban altiszti fokozatot értek el.

Választók továbbá azok, akik Írni, olvasni tudnak ugyan, de nincs az elemi iskola VI. osztályáról szóló bizonyítványuk, ba

a) akár egy, akár több adónemből együtt 20 korona állami egyenes adóval vannak meg róva ;

bj iparengedély alapján önálló ipart űznek vagy kereskedést folytatnak és legalább egy segédmunkást alkalmaznak, vagy egy adónemből, legalább 10, több adónemből együtt legalább 20 korona állami egyenes adóval vannak megróva;

c) olyan alkalmazottak, akik ipari üzlet vagy vállalat körében — ideértve bányászatot, kereskedelmet és közlekedést és — nem csupán napszámosként vannak alkalmazva. Ha iparos inas volt és erről bizonyítványt kapott az ipar hatóságtól vagy az utolsó öt éven belül akár egyfolytában, akár megszakítással legalább három éven át ugyanegy ipari munkanemben dolgozott, vagy őstermelésben vezetőmunkás, vagy föl- ügyelő, vagy

d) aki az első pont d), e), f) szakasza valamelyikének mpg tud felelni.

Az elemi iskola VI. osztályával egyenértékű az elemi iskola IV. osztályának és közép- vagy polgári iskola, vagy iparos és kereskedő inas iskola két osztályának elvégzése.

A miniszteri rendelet értelmében a választók összeírása már e hó folyamán megkezdődik. A bizottságoknak egyrészt az a föladatuk, hogy az iskolai naplókból összeállítsák azoknak a jegyzékét, akik VI. elemit végeztek, másrészt föladatuk az irni-olvasni tudókat, bár az elemi is- -kola VI. osztályáról szóló bizonyitványuk ninés, választási jogosultság, megállapítása céljából levizsgáztatni.

. KÜLÖNFÉLÉK.

— Királyi kitüntetés. A király Hardy Sándor kúriai bírón tk. a pécsi kir. törvényszék elnökének, nyugalomba vonulása alkalmából, sok hü és buzgó szolgálata elismeréséül a Ferenc József- rend középkeresztjét adományozta.

— Kinevezés. Az igazságügyminiszter dr. Kun László győri kir. törvényszéki joggyakornokot a tamásii kir. járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki.

— Egyházmegyei gondnok, A belsősomogyi ref. egyházmegye megüresedett gondnoki, tisztére Huszár Aladár kaposvári kir. törvényszéki elnököt választották meg.

— Hivatalelfoglalas. Dr. Hagymáissy Zoltán tb. főszolgabíró múlt szombaton foglalta el Szekszárdon állását.

— Pónzügyigazgalói kinevezés, őfelsége a király Gallér Janos szekszárdi pénzügyi tanácsos, p. ü. igazgató helyettest az alsó-kubini m. kir. pénzügyigazgatóság élére m kir. pénzügy igazgatóvá nevezte ki. Az" uj pénzügyigázgató május első felében foglalja el állomáshelyét s a szekszárdi pénzügyigazgatóság nemcsak közszeretetben álló helyettes főnökét vesziti benne távoz- tával, hanem szinte páratlan munkásságu főtisztviselőjét is.

— Igazgatósági és választmányi gyűlés. A „Pécsegyh izmegyei Róm. Kath. Tanítóegyesület“ igazgatósága és választmánya f. évi május hó 7-én d. e. 9 órakor Pécsett, a Kath. Körben gyűlést tart dr. Igaz Béla kanonok, főtanfelügyelő egyházi és Horváth Ignác igazgató-tanitó, világi elnök együttes elnöklése alatt.

— Lelkészbeiktatás. Kálmán Gyula, a belső- somogyi ref. egyházmegye esperese, folyó hó 28-án iktatja be Kájel Istvánt felsőiregi ref. lelkészi állásába.

— Lemondás és választás. Melter György szekszárd—belvárosi egyházfi és iskolaszolgá ié mondott az állásáról. Dr. Fent Ferenc apátplébános az igy megüresedett állásra Tóth István újvárosi egyházfit, Mosoai Sándor újvárosi plébános pedig Fintá József Simont választotta meg újvárosi egyházfinek. Az iskolaszék és hitközségi tanács folyó hó 19-én’ tartott ülésében mindkét választást egyhangúlag tudomásul vette.

— Irnoki kinevezés. Kovács Sebestény Endre főispán a dunaföldvári járási irnoki állásra Kocsis József volt csendőrőrmestert nevezte ki.

— Áthelyezés. Az igazságügyminiszter dr. Zábrák Jenő tamásii kir. járásbirósági jegyzőt a zalaegerszegi kir. törvényszékhez helyezte át.

Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök Csokonai Béla tamásii és Kapossy Iván magyar- keszii, Szolga István laskafalui és Hauser Imre kajdacsi segédlelkészeket kölcsönösen áthelyezte.

— Kirendelés. A pénzügyminiszter Than- hoffer Lajos kataszteri mérnököt a simontornyai járáshoz tartozó községekben megejtendő határ leírás végzése végett kirendelte

— Rendkívüli vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 28 án d. e. 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart Kovács- Sebestény Endre főispán elnöklésével. Az állandó választmány ugyanezen a napon d. e, órakor tartja ülését. A rendkivüli közgyűlés tárgysorozata csak 4 pontból áll, tehát rövid közgyűlés lesz. Fel olvassák a belügyminiszter rendeletét az országgyűlési képviselőválasztó kerületek részletes beosztása tárgyában érkezett rendeletét; megállapítják a szavazóköröket; megalakítják az uj központi választmányt és bemutatják a belügyminiszternek a községi és körjegyzők, valamint a segéd- jegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényt.

— Madarak és fák napja. Dr. Igaz Béla egyházmegyei főtanfelügyelő hivatkozva gr. Zichy Gyula pécsi megyéspüspök rendeletére, felszólította a kér. tanfelügyelőségeket, hogy a madarak és fák napját tartsák meg. A szekszárd-belvárosi és a béri Balogh Ádám-utcai r. k. iskolák tanulói f. évi május hó 29-én ülik meg szokásos módon a madarak és fák napját.

— A szekszárdi bortermelők mozgalma. A

magyar bortörvény szigorúsága a szőlősgazdákat éppen nem elégíti ki, azért a szekszárdi szőlősgazdák hegyközségi szervezete követve az ország minden borvidékén megindult mozgalmat, legközelebb gyűlést tartanak, hogy a szükséges teendőket megbeszéljék és sürgessék a bortörvény szigorúságának enyhítését.

— Hivatalszolga áthelyezés. 4- kaposvári kir. törvényszék elnöke Püsztai Istváfi szekszárdi kir. törvényszéki hivatalszolgát a kaposvári kir. törvényszékhez helyezte át.