Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-12 / 15. szám

olyan kép, mely megdöbbenti a nézőt, ekkora I nyomort nem íb remélt. Mint sóshalak, úgy van­nak összeszoritva az emberek a tégladobozokban. A viskók kívülről becsületes maradványai a falu- nak, de belül a nagyvárosi nyomorúság éjjeli menedékhelyei. A babonás orosz nyomorúság, a ruhának nevezett gőzölgő rongyok között terjed a tüdővész. Világvárosi gőggel csillognak a vil­lanylámpák lángjai, mint valami tejút á fekete Dyomorusagban. De milyen gvönge vigasz ez annak, aki tudja, hogy a fény mögött ennyi az árny. Egyik helyen reá bukkantak egy asszonyra, aki nem muidíanélküli. Egész nap diót tör és keres napi negyven fillért. Az összeíró bizottság zavarba jön, kereset e napi negyven fillér, ahol a kenyér kilóját ennyiért mérik '? A másik helyen falusiakra akadnak, akiket a meginduló élet von­zott a nyomorúság Babilonjába és itt kódorognak már hetek óta, munka nélkül Odahaza a tehe­nük is különb almon alszik, mint itt az embert gyilkoló tanyákon a felvándorolt emberek. A pénztelenségnek, a pangó iparnak,a szü netelő építkezésnek ekkorra pusztításait nem merte senki sem hinni. Tudták sokan, hogy a csillogó város nem fenékig tejföl, de hogy Gorkij Maxim birodalma Budapesten is ilyen megdöbbentően megnőtt, a fantasztikus regényíró sem álmodta Ne is induljon mitőiünk senki a nyomor­város felé. Annyi a munkanélküli már most, hogy az összeirott éhes emberek kinyújtott kezébe sem tudnak elegendő munkát, adni. A beköszöntött tavasz apaszt valamit a nyomorúság áradaton, de valami nagy fellendülést nem vár senki. Még , egy esztendőben sem kértek oly kevés építési engedélyt a fövárosbat), régen volt ennyi össze roppanás és üzembeszüntetés az ipar terén, mint az idén. A nyomor éjszakája mindezt igazolta. Mint egy kinyújtott kar mutatott ki a vidékre, hogy valahogy a hiú reménykedőket visszatartsa, figyelmeztesse: ne rohanjatok a kész veszede lembe, a magyarok csillogó fővárosa olyan mint az almi, kívül piros, belül rohadt VARMEGYE. Mogyogyfilés. Tolnavármegye törvényható­sága a f. évi április 7 én tartotta meg idei tavaszi közgyűlését, melyre a bizottsági tago«c igen nagy számban vonultak fel. Jó részüket a gyönki szolgabirói állás betöltése mozgósította s csaknem teljes számmal vonultak fel az uj megyebizottsági tagok is. Kovács Sebestény Endre főispán nyitotta meg a gyűlést, üdvözölve a meg­jelenteket. Elnöki megnyitó beszédében vázolta az elmúlt év eseményeit s a közgazdasági vi­szonyokat. Elismeréssel szólott a megyebeli, első sorban a szekszárdi pénzintézetek szolid és humánus magatartásáról, mellyel a közgaz­dasági válságban a nagyobb bajok elháritói voltak. Az ülést megnyitottnak jelenti ki, s hi­vatkozva arra, hogy a magyar királyi trón vá­rományosa, Ferencz Ferdinand trónörökös most TOLNAMEGYEL KÖZLÖNY töltötte be születésének 50 éves évfordulóját, javasolja, hogy a vármegye közönsége tavaszi közgyűlésének első határozata gyanánt a trón­örököst feliratilag születése 50-ik évfordulóján üdvözölje. Az indítványt a gyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el. Megemlékszik a főispán az elismerés szavaival dr. Kammerej Ernőt ért s lapunk más helyén közölt királyi kitüntetés­ről. Elparántajta Fiáth Elemér bárót, a megye reményteljes volt szolgabiráját. Ezután Reich Oszkár tb. főszolgabírónak elismerő szép sza­vak kíséretében nyújtja át az Őfelségétől nyert kitüntetést, a Ferencz József-rend lovagkereszt­jét, melyet mint annak idején megírtuk, a had­gyakorlatok idejében szerzett érdemei elisme­réséül nyert Reich Oszkár. A terjedelmes tárgy- sorozatra tért át ezekután a lözgyüles, melynek fontosabb határozatait híreink közé helyeztük el. A minden ragyobb emóció nélkül lepergett közgyűlés d. u. fé' két órára véget ért. Előléptetés és kinevezés a vármegyén Haypál Sándor dr. II. aljegyzőt I. osztályú al­jegyzővé léptette elő az április havi megye - gyűlés. Mádi Kovács Dénest a főispán az Eibach Ödön megválasztásával megüresedett közigaz­gatási gyakornoki állásra kinevezte. Az adófelszólamlásl bizottság tagjai. Az 1914/1916.’ évekre Szekszárdon alakítandó egye­nes adó felszólamlási bizottságba az április 7 én megtartott megyegyülés dr. Leopold Kornél es Török Béla bizottsági tagokat rendes tagokul, Leicht Lajos és Szabó Ferenc bizottsági tagokat pedig póttagokul megválasztotta. Az osztrák bortörvény szigorítása. A borhami-itás szempontjából minden bor­törvénynek legfontosabb rendelkezései azok, amelyek a must és a bor cukrozása és a tör­kölyborra vonatkoznak, mert köztudomású dolog, hogy a legtöbb visszaélésre és hamisításra épen a cukrozás és a törkölyborkészites nyújt módot és alkalmat, ha az megfelelő korlátokhoz és ellen­őrzési rendszabályokhoz kötve nincs. E tekintetben eddig nagy eltérés volt a magyar bortörvény szigorú rendelkezései közt s az Ausztriában érvényben volt sokkal enyhébb idevonatkozó szabályok közt. Ez egyrészt meg nehezítette borkereskedőink versenyképességét az osztrák borkereskedőkkel szemben, másrészt pedig tág teret engedett Ausztriában a borhami­sításnak, minélfogva mi is ki voltunk téve annak, hogy Ausztriából hamisított bort hoznak be Magyarországb i Ezt az utolsó években a dalmát bor behozatalánál sajnosán tapasztaltuk is Ennek folytán bortermelőink és borkeres­kedőink ismételten kifejezést adtak annak a kö­zös óhajtásnak, hogy a magyar kormány hasson oda, hogy az osztrák bortörvény rendelkezései szigorittassanak és a mi bortörvényünkkel ossz hangzásba hozassanak. E célból Ghillány Imre báró földmivelés­3 ügyi miniszter még a múlt évben tárgyalást kez­dett az osztrák kormánnyal, mely arra az örven­detes eredményre vezetett, hogy a must és a bor cukrozására s a törkölybor készítésére nézve ren­deleti utón Ausztriában is olyan korlátozásokat szigorításokat és ellenőrzési rendezabályokat lép­tettek életbe, amelyek, ha teljesen nem is egyez­nek meg a magyar bortörvénynek némely tekin­tetben még mindig szigorúbb rendelkezéseivel, ezeket azonban nagyon megközelítik s a bor­hamisítást Ausztriában is lényegesen megnehezítik. Az eddigi- állapothoz képest az Ausztriában most életbe léptetett lényegesebb változások a következők : A must és bor cukrozását, amire eddig az osztrák közigazgatási hatóságok minden korlá­tozás nélkül bárkinek, bármikor és bármennyi cukor felhasználására adhattak engedélyt, jövőre csak a cukrozási kérvények szigorú elbírálása után és csak oly célból engedik meg, bogy a must cukortartalmát amely a szőlő érésére ked­vezőtlen időjárása miatt a rendesnél kevesebb lett, vagy az ilyen mustból készült alacsony szesz- tartalmat a rendes -fokra emeljék, vagy pedig azért, hogy a hibás vagy beteg bort áterjesszék. A cukortartalom cukrozással legfeljebb csak annyira emelhető, amennyi az adott körülmények között (tudniillik a termelés helyén, az ott alkal­mazott szőlőmivelési mód mellett, az illető szőlő fajták mustjában) rendes évben szokott lenni. Az egy hektoliterhez adható cukor mennyi­sége jövőre „a cukrozási engedélyben fog meg- állapiitatni és hektoliterenként négy (4) kilónál több nem lehet. Olyan mustot, melynek eredeti cukortar­talma szüretkor 15 foknál nagyobb volt, cuk­rozni tilos. A cukrozás végrehajtásának helye és ideje a pincefelügyelőnek előzetesen bejelentendő. Kész bor eukrozasa csak piucefelugyelő jelenlétében hajtható végre. Az osztrák bortörvény szerint rossz Bzüret esetén nemcsak egyes feleknek, hanem a községi elöljáróság vagy szaktestületek kérésére egész községek határára vagy nagyobb területekre ki­terjedő általános cukrozási engedély is adható. Mindazonáltal az illetékes hatóságok oly utasítást kaptak, hogy ilyen általános cukrozási engedélyt csak egészen kivételesen s az ezt indokoló elő­feltételek beható elbírálása alapj in adjanak. A cukrozási kérvények véleményezés végett előzetesen mindig közlendők a pincefelügyelőkkel. Törkölyben: készítését ezentúl csakis a bor­termelőknek, csakis saját termésű szőlőjük tör­kölyből és csak a háziszükséglet céljaira engedik meg s a készíthető törkölybor mennyisége a házi fogyasztásnál figyelembe vehető egyének számá­hoz viszonyítva fejenként és naponként két (2) liternél nem lehet több. Az idevonatkozó uj rendszabályok folyó évi március hó 24-én léptek életbe. Ezt az eredményt bortermelőink és bor- kereskedőink kétségkívül örömmel fogják fogadni, — Na ja, magának azért sikerült Margit nagysád engem kelepcébe csalni, mert már régen megfeledkeztem a fogadásról, de most, hogy már egyszer felsültem, nem lesz könnyű újból kányát fogatni velem. Minden szó, tett, moz­dulat gyanús lesz és ilyen vigyázat mellett majd elválik, egészen levernek e vagy csak félig. — Egész győzelmet akarunk kapitány ur és meglátja, Sárika sem lesz ügyetlenebb, mint én. Adja meg magát tehát, mielőtt teljesen le- vernők. — Nem, soha! — válaszolta nevetve a kedélyes tiszt — inkább teljes leverés, mint gyáván meghátrálni. Aztán elegánsan össze­csapja bokáit, szalutál és a postával kezében haza siet, hogy mindent elintézzen és paran­csait kiossza. Az utcán Sárikával találkozott, ki a főerdőmérnökékhez sietett s ki mögött a harangozó, jobban mondva, „dékán“ vitte azt a nagy babát, melyen a varrónők a ruhát varrják. — Jó reggelt 1 hová ? hová ? Sári nagysád ? — Irmáékhoz ruhát varrni a mai pezsgős estélyre — felelt nevetve Sárika és meg sem állt, csak sietett tovább. — No lám, Sárika meg épenséggel egész biztosra veszi már, hogy nyerni fog — gon­dolta magában a kapitány, pedig hát csak vár­junk egy kicsit. Otthon aztán számtalan elintézni való dolga akadt. A logborzasztóbb az volt, hogy az egyik katonának etetés közben a hátába harapott a ló és egész taktusra vagdalta a földhöz s mig végre segítségére jöttek, félholtan húzták ki a szerencsétlen embert. Ilyenkor a kapitány fáradhatatlan volt. 0 maga intézkedett, hogy a legény a legjobb ápolásban részesüljön és mindent elkövetett, hogy enyhítse a beteg fájdalmát. Persze, nem csoda, ha már majdnem delet harangoztak, mire végre a főerdészékhez érkezett. Körülnézett, merre van Sárika, de csak nem találta. — Sárit keresi kapitány ur ? — kérdezte a főerdőmérnökné, — az lenn van a pataknál halászni. Folyton leste egész mostanig, de hát végre is megunta magát és elment. — No, nem baj, majd felkeresem, bizo­nyára ott van a fánál. A kapitány tehát elment Sárika keresésére. Nem kellett messze mennie, mert a patak a főerdészék kertjükben csörgedezett, sőt a kert I közepén jókora nagyságú medret ástak s ebben Legújabb rendszerű amerikai ÍRÓGÉPEK látható Írással! KÉT ÉVI JÓTÁLLÁS I Fő előnye: Az irás gyors elsajátítása. — Szalag nélküli berendezés. — Sokszorosítás. .Weitblick.“ Ára 220 korona. Több 1/ZA AAA darab van mint lvvtUvU forgalomban. Ára 220 korona 5. sz. 290 korona. Ugyanazt a munkát végzi, mint a 6—700 K-ás írógép. 5. sz. minta. Ára 290 korona. Árjegyzéket és leírást szívesen küld az amerikai írógépek magyarországi képviselete: MOLNÁR-féle iróalzatgyár részvénytársaság SZEKSZÁRDON.

Next

/
Thumbnails
Contents