Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-12 / 15. szám
olyan kép, mely megdöbbenti a nézőt, ekkora I nyomort nem íb remélt. Mint sóshalak, úgy vannak összeszoritva az emberek a tégladobozokban. A viskók kívülről becsületes maradványai a falu- nak, de belül a nagyvárosi nyomorúság éjjeli menedékhelyei. A babonás orosz nyomorúság, a ruhának nevezett gőzölgő rongyok között terjed a tüdővész. Világvárosi gőggel csillognak a villanylámpák lángjai, mint valami tejút á fekete Dyomorusagban. De milyen gvönge vigasz ez annak, aki tudja, hogy a fény mögött ennyi az árny. Egyik helyen reá bukkantak egy asszonyra, aki nem muidíanélküli. Egész nap diót tör és keres napi negyven fillért. Az összeíró bizottság zavarba jön, kereset e napi negyven fillér, ahol a kenyér kilóját ennyiért mérik '? A másik helyen falusiakra akadnak, akiket a meginduló élet vonzott a nyomorúság Babilonjába és itt kódorognak már hetek óta, munka nélkül Odahaza a tehenük is különb almon alszik, mint itt az embert gyilkoló tanyákon a felvándorolt emberek. A pénztelenségnek, a pangó iparnak,a szü netelő építkezésnek ekkorra pusztításait nem merte senki sem hinni. Tudták sokan, hogy a csillogó város nem fenékig tejföl, de hogy Gorkij Maxim birodalma Budapesten is ilyen megdöbbentően megnőtt, a fantasztikus regényíró sem álmodta Ne is induljon mitőiünk senki a nyomorváros felé. Annyi a munkanélküli már most, hogy az összeirott éhes emberek kinyújtott kezébe sem tudnak elegendő munkát, adni. A beköszöntött tavasz apaszt valamit a nyomorúság áradaton, de valami nagy fellendülést nem vár senki. Még , egy esztendőben sem kértek oly kevés építési engedélyt a fövárosbat), régen volt ennyi össze roppanás és üzembeszüntetés az ipar terén, mint az idén. A nyomor éjszakája mindezt igazolta. Mint egy kinyújtott kar mutatott ki a vidékre, hogy valahogy a hiú reménykedőket visszatartsa, figyelmeztesse: ne rohanjatok a kész veszede lembe, a magyarok csillogó fővárosa olyan mint az almi, kívül piros, belül rohadt VARMEGYE. Mogyogyfilés. Tolnavármegye törvényhatósága a f. évi április 7 én tartotta meg idei tavaszi közgyűlését, melyre a bizottsági tago«c igen nagy számban vonultak fel. Jó részüket a gyönki szolgabirói állás betöltése mozgósította s csaknem teljes számmal vonultak fel az uj megyebizottsági tagok is. Kovács Sebestény Endre főispán nyitotta meg a gyűlést, üdvözölve a megjelenteket. Elnöki megnyitó beszédében vázolta az elmúlt év eseményeit s a közgazdasági viszonyokat. Elismeréssel szólott a megyebeli, első sorban a szekszárdi pénzintézetek szolid és humánus magatartásáról, mellyel a közgazdasági válságban a nagyobb bajok elháritói voltak. Az ülést megnyitottnak jelenti ki, s hivatkozva arra, hogy a magyar királyi trón várományosa, Ferencz Ferdinand trónörökös most TOLNAMEGYEL KÖZLÖNY töltötte be születésének 50 éves évfordulóját, javasolja, hogy a vármegye közönsége tavaszi közgyűlésének első határozata gyanánt a trónörököst feliratilag születése 50-ik évfordulóján üdvözölje. Az indítványt a gyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el. Megemlékszik a főispán az elismerés szavaival dr. Kammerej Ernőt ért s lapunk más helyén közölt királyi kitüntetésről. Elparántajta Fiáth Elemér bárót, a megye reményteljes volt szolgabiráját. Ezután Reich Oszkár tb. főszolgabírónak elismerő szép szavak kíséretében nyújtja át az Őfelségétől nyert kitüntetést, a Ferencz József-rend lovagkeresztjét, melyet mint annak idején megírtuk, a hadgyakorlatok idejében szerzett érdemei elismeréséül nyert Reich Oszkár. A terjedelmes tárgy- sorozatra tért át ezekután a lözgyüles, melynek fontosabb határozatait híreink közé helyeztük el. A minden ragyobb emóció nélkül lepergett közgyűlés d. u. fé' két órára véget ért. Előléptetés és kinevezés a vármegyén Haypál Sándor dr. II. aljegyzőt I. osztályú aljegyzővé léptette elő az április havi megye - gyűlés. Mádi Kovács Dénest a főispán az Eibach Ödön megválasztásával megüresedett közigazgatási gyakornoki állásra kinevezte. Az adófelszólamlásl bizottság tagjai. Az 1914/1916.’ évekre Szekszárdon alakítandó egyenes adó felszólamlási bizottságba az április 7 én megtartott megyegyülés dr. Leopold Kornél es Török Béla bizottsági tagokat rendes tagokul, Leicht Lajos és Szabó Ferenc bizottsági tagokat pedig póttagokul megválasztotta. Az osztrák bortörvény szigorítása. A borhami-itás szempontjából minden bortörvénynek legfontosabb rendelkezései azok, amelyek a must és a bor cukrozása és a törkölyborra vonatkoznak, mert köztudomású dolog, hogy a legtöbb visszaélésre és hamisításra épen a cukrozás és a törkölyborkészites nyújt módot és alkalmat, ha az megfelelő korlátokhoz és ellenőrzési rendszabályokhoz kötve nincs. E tekintetben eddig nagy eltérés volt a magyar bortörvény szigorú rendelkezései közt s az Ausztriában érvényben volt sokkal enyhébb idevonatkozó szabályok közt. Ez egyrészt meg nehezítette borkereskedőink versenyképességét az osztrák borkereskedőkkel szemben, másrészt pedig tág teret engedett Ausztriában a borhamisításnak, minélfogva mi is ki voltunk téve annak, hogy Ausztriából hamisított bort hoznak be Magyarországb i Ezt az utolsó években a dalmát bor behozatalánál sajnosán tapasztaltuk is Ennek folytán bortermelőink és borkereskedőink ismételten kifejezést adtak annak a közös óhajtásnak, hogy a magyar kormány hasson oda, hogy az osztrák bortörvény rendelkezései szigorittassanak és a mi bortörvényünkkel ossz hangzásba hozassanak. E célból Ghillány Imre báró földmivelés3 ügyi miniszter még a múlt évben tárgyalást kezdett az osztrák kormánnyal, mely arra az örvendetes eredményre vezetett, hogy a must és a bor cukrozására s a törkölybor készítésére nézve rendeleti utón Ausztriában is olyan korlátozásokat szigorításokat és ellenőrzési rendezabályokat léptettek életbe, amelyek, ha teljesen nem is egyeznek meg a magyar bortörvénynek némely tekintetben még mindig szigorúbb rendelkezéseivel, ezeket azonban nagyon megközelítik s a borhamisítást Ausztriában is lényegesen megnehezítik. Az eddigi- állapothoz képest az Ausztriában most életbe léptetett lényegesebb változások a következők : A must és bor cukrozását, amire eddig az osztrák közigazgatási hatóságok minden korlátozás nélkül bárkinek, bármikor és bármennyi cukor felhasználására adhattak engedélyt, jövőre csak a cukrozási kérvények szigorú elbírálása után és csak oly célból engedik meg, bogy a must cukortartalmát amely a szőlő érésére kedvezőtlen időjárása miatt a rendesnél kevesebb lett, vagy az ilyen mustból készült alacsony szesz- tartalmat a rendes -fokra emeljék, vagy pedig azért, hogy a hibás vagy beteg bort áterjesszék. A cukortartalom cukrozással legfeljebb csak annyira emelhető, amennyi az adott körülmények között (tudniillik a termelés helyén, az ott alkalmazott szőlőmivelési mód mellett, az illető szőlő fajták mustjában) rendes évben szokott lenni. Az egy hektoliterhez adható cukor mennyisége jövőre „a cukrozási engedélyben fog meg- állapiitatni és hektoliterenként négy (4) kilónál több nem lehet. Olyan mustot, melynek eredeti cukortartalma szüretkor 15 foknál nagyobb volt, cukrozni tilos. A cukrozás végrehajtásának helye és ideje a pincefelügyelőnek előzetesen bejelentendő. Kész bor eukrozasa csak piucefelugyelő jelenlétében hajtható végre. Az osztrák bortörvény szerint rossz Bzüret esetén nemcsak egyes feleknek, hanem a községi elöljáróság vagy szaktestületek kérésére egész községek határára vagy nagyobb területekre kiterjedő általános cukrozási engedély is adható. Mindazonáltal az illetékes hatóságok oly utasítást kaptak, hogy ilyen általános cukrozási engedélyt csak egészen kivételesen s az ezt indokoló előfeltételek beható elbírálása alapj in adjanak. A cukrozási kérvények véleményezés végett előzetesen mindig közlendők a pincefelügyelőkkel. Törkölyben: készítését ezentúl csakis a bortermelőknek, csakis saját termésű szőlőjük törkölyből és csak a háziszükséglet céljaira engedik meg s a készíthető törkölybor mennyisége a házi fogyasztásnál figyelembe vehető egyének számához viszonyítva fejenként és naponként két (2) liternél nem lehet több. Az idevonatkozó uj rendszabályok folyó évi március hó 24-én léptek életbe. Ezt az eredményt bortermelőink és bor- kereskedőink kétségkívül örömmel fogják fogadni, — Na ja, magának azért sikerült Margit nagysád engem kelepcébe csalni, mert már régen megfeledkeztem a fogadásról, de most, hogy már egyszer felsültem, nem lesz könnyű újból kányát fogatni velem. Minden szó, tett, mozdulat gyanús lesz és ilyen vigyázat mellett majd elválik, egészen levernek e vagy csak félig. — Egész győzelmet akarunk kapitány ur és meglátja, Sárika sem lesz ügyetlenebb, mint én. Adja meg magát tehát, mielőtt teljesen le- vernők. — Nem, soha! — válaszolta nevetve a kedélyes tiszt — inkább teljes leverés, mint gyáván meghátrálni. Aztán elegánsan összecsapja bokáit, szalutál és a postával kezében haza siet, hogy mindent elintézzen és parancsait kiossza. Az utcán Sárikával találkozott, ki a főerdőmérnökékhez sietett s ki mögött a harangozó, jobban mondva, „dékán“ vitte azt a nagy babát, melyen a varrónők a ruhát varrják. — Jó reggelt 1 hová ? hová ? Sári nagysád ? — Irmáékhoz ruhát varrni a mai pezsgős estélyre — felelt nevetve Sárika és meg sem állt, csak sietett tovább. — No lám, Sárika meg épenséggel egész biztosra veszi már, hogy nyerni fog — gondolta magában a kapitány, pedig hát csak várjunk egy kicsit. Otthon aztán számtalan elintézni való dolga akadt. A logborzasztóbb az volt, hogy az egyik katonának etetés közben a hátába harapott a ló és egész taktusra vagdalta a földhöz s mig végre segítségére jöttek, félholtan húzták ki a szerencsétlen embert. Ilyenkor a kapitány fáradhatatlan volt. 0 maga intézkedett, hogy a legény a legjobb ápolásban részesüljön és mindent elkövetett, hogy enyhítse a beteg fájdalmát. Persze, nem csoda, ha már majdnem delet harangoztak, mire végre a főerdészékhez érkezett. Körülnézett, merre van Sárika, de csak nem találta. — Sárit keresi kapitány ur ? — kérdezte a főerdőmérnökné, — az lenn van a pataknál halászni. Folyton leste egész mostanig, de hát végre is megunta magát és elment. — No, nem baj, majd felkeresem, bizonyára ott van a fánál. A kapitány tehát elment Sárika keresésére. Nem kellett messze mennie, mert a patak a főerdészék kertjükben csörgedezett, sőt a kert I közepén jókora nagyságú medret ástak s ebben Legújabb rendszerű amerikai ÍRÓGÉPEK látható Írással! KÉT ÉVI JÓTÁLLÁS I Fő előnye: Az irás gyors elsajátítása. — Szalag nélküli berendezés. — Sokszorosítás. .Weitblick.“ Ára 220 korona. Több 1/ZA AAA darab van mint lvvtUvU forgalomban. Ára 220 korona 5. sz. 290 korona. Ugyanazt a munkát végzi, mint a 6—700 K-ás írógép. 5. sz. minta. Ára 290 korona. Árjegyzéket és leírást szívesen küld az amerikai írógépek magyarországi képviselete: MOLNÁR-féle iróalzatgyár részvénytársaság SZEKSZÁRDON.
