Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-29 / 13. szám

6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1914 március 29. — Fizetésképtelenség. A bécsi hitelezői véd­egylet fizetésképtelenséget jelentett be Winkler Béla tolnatamásii kereskedő ellen. — Az iskola-alap vagyona. A legutóbbi vá­rosi közgyűlésen bemutatott számadás szerint az iskola alap 1913. évi bevétele 12,877 kor. 86 f, kiadása 9,567 kor. 12 f, vagyis 3,310 kor.' 74 f pénztári maradványt mutat. Az alap cselekvő vagyona 4,197 kor. 89 fill., szenvedő vagyona pedig 137,137 korona 91 fillér. — Bölcske hazafias gazdaközönségenek ün­nepe. Bölcske község , hazafias érzelmű gazda­közönsége lelkesen ünnepelte meg az idén már­cius 15-ét, a Bölcskei Gazdakörben, mely alka­lommal egyidejűleg a kör zászlószentelési ünnep­ségét is megtartották. Göbölös Imre, a kör ügy- buzgó jegyzője tartotta az első ünnepi felszólam lást, megemlékezve az ünnepség nagy jelentősé- ségéről. — Üdvözölte a zászló-anyát, Szakács Györgyné szül. Berek Erzsébetet s azokat, akik a kör zászlójának létesítése körül buzgólkodtak, köztük különösen Czeinner Istvánt és nejét Tóth Évát. Kéri a kör tagjait, hogy a zászló körül tömörüljenek, mert arra a magyar hazaszeretetet s a szabad, független magyar gazdaközönségnek, a magyar agrár államnak felvirágozása és boldo­gulása van felírva. Lelkes szónoklatát I. Ferenc • József magyar király éltetésével végzi. A közön- ■ ség zajos lelkesedéssel fogadta beszédét. Utánna Komáromi István és ifj. Bátor György szavaltak Petőfi Sándor hazafias költemén) eiből, majd az ünnepséget a Szózat lelkes éneklése zárta be, melyet együtt, felállva énekeltek a jelenvoltak. Ünnepség után társasvacsora volt s utánna vidám jó kedv. A kör háznagya, Keresztes János, egy hordó sört üttetett csapra, a cigányok húzták a szép szomoru-vig magyar nótákat reggeli 4 óráig. — Botos Imre műasztalos Szek- szárd, Selyemgyár-utca 567. (Saját házában). Ajánlkozik elsőrendű szobabútorok készítésére, mérsékelt árak mellett. — A visszavitt ajándék. A reggeli órákban beállít egy falusi polgárasszony a járásbiró lakására. Jobbik karján nagy kosarat cipelt, bal kezében meg egy pár csirkét tartott. Ahogy a biró felesége elé került, nagy bő­beszédűséggel mondotta el, hogy az ő áldott jó urának pőre volt a tekintetes járásbiró ur előtt, aztán hogy olyan ártatlan volt, mint a ma szü letett bárány, de még anDál is ártatlanabb, a tekintetes ur fölmentette. Hát ezért a szívessé­géért hozta ajándékba a tojást is, meg a csirkét is. A járásbiróné ugyan nagyon meg volt hatva, de a hála ily kézzel fogható kifejezése ellen hatá­rozottan tiltakozott. — Nem fogadhatom el — mondta a járás­biróné — a férjem nem enged', hogy bármit is elfogadjak ajándékba. — De bizony, csak teásén elfogadni — unszolta a hálás polg árasszony — nagyon tzive sen adom ám, aztán nem is kell azt senkinek sem tudni, hogy én hoztam, még a tekintetes járásbiró urnák sem. — Nem, nem — szabadkozott a járás­biróné — ja világ minden kincséért se fogadom el. — Ejnye, ejnye — sopánkodott a polgár- asszony — most visszacpeljem ezt a nehéz hol­mit. Mit szól az uram, ha újra hazaviszem ? A járásbiróné megsajnálta a jószivü polgár­asszonyt. — Tudja mit, jó asszony ? Hogy ne kelljen visszavinnie, megveszem a tojásait. Hogy adja ? — Hát szépek is, meg frissek is — dicsérte ajándéknak szánt portékáját a polgárasszony — a nagyságának négyet adok két hatosért. — Négyet csak ? ! Az drága. — Drága, lelkem nagysága? Bizony nem drága, azt ne is tessen mondani. — Már hogyne. A heti piacon ötöt kapok. — Ötöt? —fortyant föl a falusi asszony — hát akkor csak vegyen a nagysága a hetipiacon, de én el nem pazallom, inkább viszem haza. így szólt a jó falusi polgárasszony és dühö sen loholt el az . ajándéknak szánt tojással és csirkékkel. — Állattenyésztésünk fejlődésének nagy akadálya, hogy a rétek és kaszalók termőképes­sége Magyarországon alig fél akkora, mint a nyugati államok rétjei, mert a magyar gazda csak kaszálni szereti rétjét, azonban nem ápolja, nem trágyázza, s igy természetes, hogy annak termőképessége kimerül, 8 a széna minősége is évről-évre gyengül, holott helyes ápolással és trágyázással nemcsak megkétszerezni lehetne a termést, de a számát is 30—,40 százalékkal le hetne értékesebbé, táplálóbbá tenni, ami ismét arra vezetne, hogy kevesebb szemes takarmányt kellene az állatokkal etetni. A rétek ápolásának most közéig az ideje. - Hóolvadás és felszáradás után erős fogasotás, 150 kg. szuperfoszfát, 50 kg. káli és 30 kg. chilisalétrom , keverékek kiszórá­sával lehet a retek termését megkétszerezni. — A munkásgimnázium ez idei utolsó fel­olvasó estélyén f. hó 29-én Krompaszky Ede „A nőx< címen .tart felolvasást a modern nő moz­galomról. A felolvasás kezdete fél 9 óra, belépti dij 20 filléi\ • — Csőd. Néhai Heppe Mátyás volt német­kéri lakos hagyatéka ellen az 1914. március 24 én a csőd elrendeltetett. Tömeggoudnok dr. Spitzer Károly dunaföldvári ügyvéd. Bejelentési határidő 1914 május 13. CSARNOK. Baba Dotia. — Irta; Lengyel Rezső. — Mikor a mi Dunántúlunkban a nyár — a kánikulán túl — erőtlen öregként a végelgyengü lésnek készül adni magát és még egyszer erőt gyűjt — megfonja fonalát, hogy gúzsba kösse az örök rend törvényét, dacol az ősz hervasztó hatal­mával, melyet megtörni képtelen, az fonalát millió darabra tépve adja át a szélnek — mondjuk, itt a pókhálós, ökörnyálas nyár. a vén asszonyok nyara. Nyilván azért kapta e nevet, mert mosolya gyenge, fagyosan meleg, mint a hideg-meleg lázé. Vagy talán egy megszemélyesített, múltbeli regének elmosódott nyoma e név. Ami a szép Dunántúlunk nyarában a vén asszonyok nyara, ugyanaz a havasok telének éle­tében az a 9 nap, mely rnárc. 6—15-ig tart. Ez a vén asszony Dotia vagy „baba Dotia“ tele. A mi Dunántúlunk s Alföldünknek általam bejárt területén nem volt módomban hallani a vén asszonyok nyarának megszemélyesített alakjá­ról, így hát azt kell hinnem, már rég kimúlt s a szerepének szájról-szájra adása megszűnvén, a feledés hullámaiba temetkezett. A „baba Dotia“ még él itt. Tanyája a havasok komorsága, fagyossága, a megmászhatlan zughélyek, hova ember lába nem taposhat. Már meglehetősen vén ő. A képzelet birodalmában együtt született a Páring és Retyezát havasokkal, velük egy idős és iker testvér. Nem is válik tőlük. Rajtuk él, köztük él. Éjszakák idején jár egyiktől a másikba vendégségbe, boszorkány-szárnyakon, kit meglesni csak a mesemondónak, egy egy min­denkit lebilincselni tudó halandónak lehet, aki ■azután létezését, hatalmát hirdetni köteles a hívők­nek. Közülük indul le ősszel, hogy hópihék hin­tésével a havasok csúcsától minél messzebb tolja ki birodalma h itárait. E télen fehér mezbe vont mindent s meg­mutatta, hogy az ő elévülhetetlen hatalma az idő­vel izmosul. : ' De mégis vén asszony ő, a „Dotia“ és tele most már a vén asszonyok telévé lett. Birodalmá­nak határai mind szőkébbekké válnak. Most márc. 6—15. között újra lejött s völgyekbe, hogy vissza hódítsa azokat. De pihéi elolvadtak s ő keser­vesen hullajtottá könnyeit a hűtelen területekre, melyek a jelentkező tavas», üde mosolygását szí­vesebben fogadták, rniut lehelletének dermesztő fagyát. Kebléből előtörő mély sóhajtások még a tavasz derűs, mosolygó képét is a szánalom bo­rújába vonták és hideg( tavaszi szél alakjában sirtak végig csípőn és szemrehányón a tájon. Baba Dotia sirt, bolyongott, bolyongásában kért, könyörgött, könyörgésé csupa fájdalom volt. De hiába! A szánalmat mutató neki, a rideg, könyör­telen vénnek, ki nem nézte a nyár és ősz bajait, gyengeségét, bosszuállását megtorolja most; ki régi fényébe vissza fogja hozni a múlt évben megtépett, tönkre tenni akart nyarat, teljes derü- jével. „Baba Dotiát“ most látták visszamenni fel a havasokra. Elment a vén román asszony. Fején lobogó fehér kendője (propoda) még most is lát­szik a naptól fehérlő havasok csúcsán, a havasok oldalán pedig a kecske-bunda terül. Tarajos bocs- kora a hegyélekben vigyprog vissza a völgyekbe. „Majd rugók én is még rajtatok“ — mondja. Fogorvos­Kovács J. Specialista log- és szájbetegségeknél. Készít I arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és por­cellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél­kül fogaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készittetnek. Lakás: a gimnáziummal szemben. Berson TANÜGYI HÍREK. — Felügyelő igazgató. A vallás és közok­tatásügyi miniszter Szieberth Róbertét, a pécs- ágostontéri áll. elemi leányiskola igazgatóját, a pécsi áll. iskolák felügyelő-igazgatójává nevezte ki. — Kántortanitó választása. . A várongi iskolaszék, az elhalálozás folytán megüresedett kántortanitói állásra Németh István -sütvény- pusztai tanítót választotta meg. — TanítÓnŐVálasztáS. A dunaszekcsői róno| kath. iskolaszék, a megüresedett tanitónői állásra Kiss Anna bátaszéki községi tanítónőt válasz­totta meg. — Újítás az elemi iskolák vizsgálatainál. Tudvalevő, hogy az uj választójogi törvény értel­mében vagyoni cenzus hiányában, csak akkor lesz valakinek választói jogosultsága, ha legalább a hat elemi iskoláról bizonyítványt tud felmutatni, így tehát minden állampolgárnak jól felfogott érdeke, hogy ezen iskoláról’ vizsgát tegyen, A bizonyítványt nem a tanító adja, hanem egy kü­lön, az állam által kinevezett bizottság. Minthogy a tanfelügyelők a körzetükbe tartozó összes isko­lákhoz nem mehetnek el a VI. osztály vizsgála­taira, a vármegyék körzetekre lesznek felosztva, amelyekben nyugalmazott tanfelügyelők, képezdei, polgári és elemi iskolai igazgatók, tanárok stb. fognak mük‘ödni, mint vizsgálóbizottsági elnökök, kik napidijban s mégfelelő-utazási pótlékban fog­nak részesülni. A szülők kötelessége immár, hogy gyermekeikkel elvégeztessék' a 6 elemi osztályt s részükre egykori állampolgári jogaikat már most biztosítsák. — Fölvételi pályázat a -tanitóképző-intézeti növendékek számára. A bajai m. leír. állami elemi népiskolai tanítóképző intézet az 1914—-15. isk. évre, a párhuzamos első osztályba összesen 80 növendéket vesz fel teljes ingyenes, féldijas, tel­jes fizető, bennlakó vagy bejáró s ösztöndíjas be járó segélyállomásaira. A féldijas bennlakók havi 15 koronát, a teljes fizetők havi 30 koronát fizet­nek a teljes ellátásért. Az összes növendékek tan- dijmentesek. Az'-L osztályba csak éptestü és jó zenei hallású növendékek vétetnek fel, akik éle­tük 14 evét már betöltötték és 18 évesnél nem idősebbek- és akik az elmúlt iskolaévi bizonyít­ványukkal és utolsó félévi értesítőjükkel annyi előképzettséget igazolnak, amennyit a polgári iskola, gimnázium, vagy reáliskola négy alsó osz­tálya nyújt. Az egykoronás bélyeggel ellátott- folyamodványok mellékletei: I -születési anya­könyvi kivonat, 2. tiszti orvosi bizonyítvány arról hogy folyamodó a tanítói pályára alkalmas, 3.’ hiteles községi bizonyítvány, a családfő- polgári állasáról, á szülők vagyoni állapotáról, évi jöve­delméről, a - keresetképtelen kiskorú gyernlekek számáról, 4. az utolsó évvégi bizonyítvány és félévi értesítő, 5. a folyamodó honosságáról szóló hatósági bizonyítvány. A vallás- és> közoktatásügyi miniszter úrhoz címzett folyamodványok május 31-ig a bajai m. kir. áll.- elemi népiskolai tanító­képző-intézet igazgatóságához küldendők. Felvétel tanitóképzö-intózetbe. A pápai tn. kir. állami elemi iskolai tanítóképző-intézet L osztályában a jövő 1914—15. tanévre 4 teljesen 5 féldíj at fizető es 1 ösztöndíjas hely jön üresedésbe, mig az intézet 120 növendék szá­mára berendezett internátusában 12 teljes dijat fizető növendék nyer lakást és ellátást. A ked­vezményes helyek a közép vagy polgári iskola IV. osztályát jó eredménnyel végzett tanulólsnak

Next

/
Thumbnails
Contents