Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-29 / 13. szám
1914 március 29. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 Keményfy K. Dániel előadása a gyermekvédelemről. A keresztény gyermekvédelem nagy agitátora, Kemenu fg K. Dániel esztergom-vizivárosi plébános, szentszéki ülnök, dr. Fent Ferenc apátplébános meghívására múlt kedden Szekszárdra érkezett, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a szekszárdi Katii. Olvasókörben előadást tartson az elhagyott, elzüllött és veszni induló szegény gyermekek megmentéséről Az illusztris, kivaló szónok meghallgatására szerdán d u. fél 5 órára annyian siettek a Katik. Olvasókörbe, hogy ann&k tágas nagyterme ps mellékhelyisége is a zsúfoltságig mégtelett közönséggel, melyben az intelligencia is nagy számb n volt képviselve. Ott láttuk a papi kart dr Fenj Ferenc apáttal, Forster Zoltán alispánt, dr É'i Márton vm. dr. Szentkirályi Mihály polgármestert, Major Imre kir. tanácsos, pénzügyigazgatót, dr. Drágíts Imre vm. főorvost, dr. KromoUn Gyula tb. vm. főorvost, a Kaszinó elnökét, Wigand János főgitnn. igazgatót Varga Ferenc és Pulakg Jákó tanárokkal, dr. Steiner Lajos. dr. Zsigmond Ferenc ügyvédeket, Szévald Oszkár vm. tb. fő jegyzőt, dr. Pestiig Pál vezető kir. járásbirót, Salamon Iván, Fejős Imre, Véaess Ferenc, Mirth László és Wächter Károly kir. tör vényszéki bírákat, Török Béla takarékpénztári ügyészt, Rácz József városi rendőrkapitányt, a városi tii-ztvise'ői kar több tagját, a tanitói kart Horváth Ignác igazgató-tanítóval és még másokat városunk szereplő ferfiai közül. Az előkelő hölgyvilág is nagy érdeklődést tanúsított az elő adás iránt, mert impozáns nagy számban jelent meg, ami természetes is, mert a gyermekmentés terén a hölgyek tesznek és’tehetnek a legtöbbet. Keményfy K Dániel nagyszabású, lendü letes siónoki hévvel előadott szabadelőadása, mely közel 1 óráig tartott, teljes mértékben lekötötte a hallgatóság figyelmét. A gyermek elzüllését és védelmét hiven megrajzoló és általános helyeslés sei kisért beszédének dióhéjba foglalt gondolata a következő vo’t: A gyermek elzüllését természeti, egyéni és társadalmi körülmények idézhetik elő. Kü'önösen a városokba olyan környezetbe kerülhet, amely a szeny, piszok s az elvadulás mocsarába rántja. Dé a gyermeknek hibája és rossz cselekedetei mellett is észre kell vennünk az ékkövet, a gyermek lelkét, amelyért tulajdonképen él az a gyermek- A lélek az Isten szentségének s szépségének mintegy életképes magja bennünk s ez a mag a gyermekben hajtásnak indul, mihelyt a Krisztusi tanítás tápláléka hozzájárul. Ez agyer- meklélek a züllésnek indulás stádiumában lázhan van, de ha Jézus kegyelmével j | beteghez hozzálépünk, ez a kegyelem irányit a lázas, beteg lélek ‘ legnagyobb szükségletére, hogy az felkelve szolgáljon Jézusnak. A züllött gyermek megmentésének, a pre venció munkájának ütőere s életidege nem a jogvédelem, nem a higiénia, nem a külső neve lési dresszura, nem a fényes rnenhely, nem a büntető igazságszolgáltatás, hanem Krisztusból fakadó s erősödő hit és erkölcsi nevelés, mely azt mondj j: ember ! közösséged van az utca gyermekével, ezzlel az utszéli rokkanttal, mert az ’isteni lélek által hozzá vagy kötve s ezért jelentkezik nálad a szeretet és testvériség, a részvét, az áldozat az odaadás szolgálatában. A közösség eme kiképzéséből fejlődik ki azután a kötelesség, mely a gyermekvédelemben közelebb hozza az embereket a lélekhez. Tekinthetjük ezt a köte lességet a gyermekmentésre nézve a társadalom önféntartáM, önvédelmi felfogásának, melyre akkor 'helyezkedünk, ha a züllésuek indult gyermeket közveszelyes fertőző elemnek tekintjük s megmentésükkel a jövő társadalmon akarunk tulajdonképen segíteni. Ez | tulajdonképen- a társadalom önvédelme. Tekinthetjük e kötelességet a I nemzeti érdek szempontjából is, midőn a gyermekek magunknak, a haza céljaira mentjük meg’ Minden gyermek nemcsak a családé, hanem a hazáé is. A magyar nemzet felett őrködő szellem, midőn a magyar sorsán elgondolkozik, bizonyára aggódva látja, mint szakadozik a magyarság életének vérfolyama egy-egy gyermek elzüllésével. Az a züllésnek indult gyermek éppen úgy része a nemzet testének, mint mi. — Fia nem tartjuk mienknek, ha száműzzük a kultúrából, amelybe ő is beleszületett, felnőve, csak ellenségünk lesz. Minél több ilyen életet mentünk meg, annál intenzivebb a nemzetmentés érdeke. Dé tekinthetjük a gyermekvédelem kötelességét még magasabb vallási s etikai szempontból is, midőn a gyermeket,- mint a menny zálogát, mint lelki ér téket, tekintjük, melyet a züllésből mint emberértéket akarunk kiemelni s megmentem. Ez az igazi, magas szintájon álló gyermek- mentő hivatásos programm. A keresztény irányú gyermekvédelemnek a lélek értékelése ad alapot és lényeget, ez emeli az égi, a magasságok szin tájára,' Krisztus felé 1 Lelkes éljenzéssel és tapsvilnrral honorálta a közönség a keresztény gyermekvédelem hivatott apostolát, akinek dr. Fent Ferenc apátplé bános mondott köszönetét. Az előadást jól mpg válogatott műsor egészítette ki Ku:i Lajos ügyvezető elnök rendezésével. A műsor pontjai voltak : 1. Ezüst fátyol legendája. Várady Révész meló dráma, szavalta Mirth Margitka, zongorán kiséfte Polyúr Margitka. 2 Az éji látogatás. Gyulay Pál, szavalta Nemes Margitka. 3. Szeresd a gyér meket. Pósa L-ijos. Szavalta Illés Boriska.' 4. Mese a könnycseppről. Sik Sándortól Szavalta Mayer Márta 5 Megfagyott gyermek. Br. Eötvös Józseftől. Szavalta Silling János. H Dalok. Énekelte Nagy Mariska, harmoniumon kísérte Szent- ioányi József Olvasóinkhoz! Ha valamikor, úgy e megpróbáltatások idejében szüksége van minden önmagát becsülő, családját féltő és hazáját szerető magyarnak egy olyan sajtóorgánumra, mely a lelket sorvasztó bajokra a nemzet életét, belső és külső békés fejlődését veszélyeztető kóros képződményekre rámutat, követelve azok megorvoslását. Sajtóorgánumra, amely a legnagyobb bajok közepette is megóvja a lelket a végső kétségbeeséstől, s mely a csüggedés perceiben is a nemzet igazának beteljesedését hirdesse. Ilyen akarunk mi lenni azok részére, akik már eddig körénk sorakoztak, s ilyen leszünk mindazoknak, akiket magunkhoz hivunk.' Közönségünk szivéből akarunk szólni, a mi hü közönségünk szivéhez. Ha ezt elérjük, célunkat értük el. Felkérjük olvasóink önzetlen táborát, hogy lapunkat, s ez által az abban hirdetett eszméket minél szélesebb körben propagálják. Lapunk előfizetési ára: V, évre . . 3 kor. 1/2 évre ... 0 kor. egész évre . 12 kor. Tanüggyel ‘ hivatásszerüleg foglalkozók félárban kapjákJapunkat. Honfiúi tisztelettel a „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. KÜLÖNFÉLÉK. — Pápai kitüntetés. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök előterjesztésére X. Pius pápa Weit- ner János nagymányok derék polgárt a »Bene merenti« éremmel tüútette ki. Weither János 15 000 koronát adományozott a nagymányoki zárdának, ho^y régi épületét megújíthassa és egy óvóhelyiséget épithessen. Blandl György plébános folyó hó 19 én szentmise után adta át az érmet Weither Jánosnak. Azután felolvasta gróf Zichy Gyula megyéspüspöknek, dr. Igaz Béla egyházmegyei és Padányi Andor kir. tanfelügyelőnek ez alkalo.mra küldött leveleit, melyben a legőszintébb elismerésüket küldték az .ünnepeknek. — Kinevezések. A király Brunner Olivér pécsi posta- és távirdsi főtanácsost a VI ik fizetési osztályba posta- és távirda*gazgatóvá nevezte ki. A igazságügyi miniszter Kiss József szekszárdi kir. törvényszéki fogházfelügyelőt, jelenlegi alkalmazása helyen fogházgondnokká nevezte ki. — Elismerés. Ghillárjy Imre báró földmi- velésügyi miniszter leiratot intézett Tolnavármegye ürazdasági tudósítóihoz, melyben hangsúlyozza a miniszter, hogy a gazdasági tudósítók az 1913. évben még az eddig tapasztaltnál is fokozottabb .ambícióval és alapos hozzáértéssel végezték a hírszolgálat nehéz munkáját és ezáltal újabb bizonyítékát szolgáltatták a magyar gazdaosztály intelligenciájának, amely lehetővé tette, hogy a magyar gazdasági hírszolgálat a külföld által is érdeklődéssel kisért és elismert rendszerré lett. — Áthelyezések. Az igazságügyi miniszter dr. Jozgils Béla devecseri kir. járásbirósági »1- birót. dr. Jozoits János bonyhádi kér. esperes öccsét, sajár. kérelmére a paksi kir. járásbírósághoz helyezte át. Az igazságügyi miniszter Török Géza pécsi ügyészt a pozsonyi kir. ügyészséghez helyezte át. — Államsegély. A vallás és közoktatásügyi miniszter a szekszárdi iparostanonciskolának 1700 korona államsegélyt utalványozott. — Személyi pótlék. Páli község képviselőtestülete Szilli Lajos községi jegyzőnek 240 korona személyi pótlékot szavazott meg. — Szekszárd r. t. város közgyűlése. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete a folyó év március hó 26 án délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés nevezetesebb határozatait lapunk hírrovatában külön ismertetjük. — Elbocsájtás minden nélkül. Dr. Komáromy Gyula volt városi főorvos hosszú évtizedeken át szolgálta példátlan lelkiismeretességgel Szek- szárd város lakosságának közegészségügyét. Fizetése pár száz forintokra rúgott, a szerény látogatási dijakat sok szegény, városi orvosra szorult betegnél fel sem vette, sőt sok esetben a maga zsebéből adott patikaszerre, egy kis húslevesre a nyomorúságos betegnek. Dr. Komáromy Gyula orvosi működése úgy a városi orvosi állás viselése idején, mint még ma is valósággal áldás városunk lakosságára. Aki idegen városunk utcáinak bejárására szánta el magát, az dr. Komáromy Gyula jellegzetes egyes fogatával minden utcában találkozott és találkozik még ma is. Sokan el sem tudják képzelni Szekszárdot dr. Komáromy Gyula orvosi működése nélkül, különösen a szegényebb sorsú néposztályban. És a sors keserű iróniája, hogy a városnak ez a tisztviselője, aki egymaga látta el éveken át a városi tisztiorvosi teendőket s akin annyit takarított meg a város, — érdemes szolgálatai külső elismeréseképpen nem kaphat a várostól semmit a megalkotott nyugdijszabályzat alapján. A folyó hó 26-iki városi közgyűlés foglalkozott ugyanis dr. Komáromy nyugdíj iránti kérvényével, de a városi közgyűlés kérelmét elutasította, mivel a volt városi főorvos a városi nyugdijszabályzat megalkotásakor már állásáról lemondott volt s az 1912. év óta csak mint heLegújabb rendszerű amerikai ÍRÓGÉPEK látható Írással! KÉT ÉVI JÓTÁLLÁS! »Weitblick.“ Ára 220 korona. Főelőnye: Az írás gyors elsajátítása. — Szalag nélküli berendezés. — Sokszorosítás. Több AAA darab van mint lUUtvlIv forgalomban. Ára 220 korona 5. sz. 290 korona. Ugyanazt a munkát végzi, mint a 6—700 K-ás Írógép. Árjegyzéket és leírást szívesen küld az amerikai írógépek magyarországi képviselete: MOLNÁR-féle iróalzatgyár részvénytársaság SZEKSZÁRDON.
