Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-09 / 10. szám

6

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1913 március 9

NYILT-TER

E rovat alatt kőzAltekért nem vállal felelősséget a szerte.

„ffe mortuis nil, nisi bene.“

így szó! a régi < pogány közmondás: ,.A halottakról semmit, csak jót.a így gondolkoztak már á .zordszivü rómaiak. Bezzeg nem ennek az elvnek Hódolt P. Zs., aki e kezdőbetűk mögé bújva, a- Tolnamegyei Közlöny múlt heti számában egy dapi hirecskében jónak látta orvul támadást intézni egy halottnak emléke ellen. „Párhll zam két gazdag ember közölt“ volt a hirecske cime. Benne a szerző párhuzamot vont Zsolnay Miklós pe'csi majolika gyáros s a most elhunyt HatVani-Deutsch Sándor között (Sándor volt ,a boldogtalannak neve, kit a cikkíró tollára vett s nem Ignác, mint tévesen írja.) Azt mondja, Zsolnay királyi kitüntetést kapott, főrendiházi taggá neveztetett ki s „midőn alkalmazottjai őt e címen fényesen ünnepelték s lelkesen megküszön- tötték: ő 10,000 'koronát jolyósiiott azzal a nemes célzattal hogy ez az ’összeg áronnál oszlassák ki szegény s beleg munkásai közölt. A napokban elhunyt Hatvani Deutsch Ignác (helyesen Sándor) milliomos — szövi tovább meleg szívtől sugalt okoskodását — végrendeletének egyik pontja ellenben, miként budapesti újságomban olvastam, akképpen szól, hogy örökhagyó nem érzi magát indíttatva jótékony ‘ célokra számszerű összegeket hagyományozni ... Lehetne ebhez kommentárt is fűzni, nevezetesen arról, hogy a két gazdag ur közül ki hogyan jutott nagy vagyonához, de én arról egy szót sem szólok. Egyszerűen csak leszögezem ezt az érdekes párhuzamot. S gondoljon ki-ki amit akar . . Következik a már említett névaláírás „P. Zs.“

E sorokat valóban szó nélkül hagyni nem lehet. Minő logika s milyen sötét gyűlölet! Látjuk a célzatot. Nemcsak Hatvani-Deutsch Sándort akarta ütni P. Zs., hanem rajta keresztül alattom- ban ütni akart egyet fajtáján is, hogy tudom is én, milyen megengedhetetlen módon jutnak ezek a vagyonukhoz. Ha tudni akarja P. Zs., hogy miképpen jutott Hatvani Deutsch Sándor a vágyó nához, olvassa el a Budapesti Hírlapnak, mely éppen nem filoszemitizmusáról ismeretes,, február 20-iki számában a Deutschról szóló megemlékezést, ahol egyebek között azt is fogja találni; „Hatalmas vagyon urává tette őt tehetsége, ké pessége ^ vagyonával jól tudott bánjai,“ íme tehetsége, képessége, takarékossága révén jutott Hatvani-Deutsch az ő vagyonához. A viszonyok ismerete- nélkül miképpen gyanusithatja meg s szennyezheti be orvul P. Zs. egy halott embernek emlékét ? Hol marad az sokat hangoztatott szeretet ? Föltéve, hogy Deutsch nem volt jótékony ember, miképpen lehet erről vagyonszerzésének módjára következtetni ? Ilyen tótágast álló logikára csak az elvakult gyűlölet képes. S honnan tudja P. Zs., hogy Deutsch nem volt jótékony? Olyan pontosan ismeri életét, működését? Jó adag könnyelműség és fölületesség kell ahhoz : vaktában egy .ember felett Ítélni, pláne haló poraiban elhomályosítani emlékét. Vaskos kegyetlenség az. Hát még, mikor az ilyen Ítélet nem felel meg a való Ságnak, mint a mi esetünkben. Mert vegye tudó másul P. Zs., hogy Deutsch igenis nemesszívü emberbarát volt. íme jótékonyságának ismertebb, számszerű adatai ! 200.000 koronás alapitvány- nyal kibővítette a pesti zsidókórházat nőiosztály- lyal anyja emlékére, a poliklinikán, mely nem zsidó jellegű intézmény, 200 000 koronás alapítványt tett, 50 000 koronás alapítványt tett az Erzsébet tüdőbeteg-szanatórium, javára. Halála napján pedig 12.000 koronát osztott szét családja felekezeti megkülönböztetés nélkül szegények között. Ravatalánál egy alkalmazottja lübbek közt ezt mondta róla: „Vele nemcsak az éles alkotó elme, a langieikü teremtő erő távozott, hanem elment körünkből egy melegen érző* nemes szív, mely megdobbant mindenkor, ha fájdalom enyhítéséről,'könnyek felszántásáról,' nemes cselekedetről volt szó.“ Az ilyen emberről holta után azt állítani, hogy nem volt jótékony, hogy ridegkeblü, önző volt: a ^gnagyobb brutalitás, amit elképzelni lehet. Az ilyen „szeretet“ felett magasan áll tündökölve, sugározva a régi pogány mondás: „De mortuis nil, nisi bene “ X. Y,

Tolnavármegye

nagy térképe

vászonra huzva, lécekkel ellátva, legújabb kiadás szerint kapható a

MAI MHB-féle részvénytáraság köniiv- liULIlHK kereskedésében SZERSZÁRDON.

I | Értesítés. i

•jjj Van szerencsém úgy a helybeli, valamint, a vidéki nagyérdemű közön• ség szives tudomására adni, hogy Szeksfcápdon, «* főutcában levő,

^ s év óta fennálló Mehrwerth Ferenc-féle was«, fűszer- **• *£ CS festékáru-üzletet február hó. 1-én átvettem é§ azt

Mehrwerth Ferencz Utóda 1

•í*

»!»

*?•

n»

4»;

L eim alatt, fogom tovább vezetni.

K Feltörekvésem oda fog irányulni, bogy az üzletet elődöm szellemében SS

•i* vezessem s az ő iránta 'tanúsított bizalmat a magam részére is kiérdemeljem. **•

•fii —■ - . 4 0 .mm iMák «•

•i*

•fi

•fg

$

Raktáron tartok mindennemű vas-, fűszer- és festekápukat« •#>• A n. é. közönség szives pártfogását kérve, maradtam teljes tisztelettel

•!•

•8»

Dittrich jozsei g*

vas-,' fűszer- és* festekáru kereskedő. •*•

í •••

% Szolid árak! Pontos kiszolgálás! *|

Hm •?•

í;í •&••• ftV. .9. tfirn t^i t*. (t. 1(Vj .tj ftV.- §9j (9. tfi ifi I ifi ifi ifi ftfi ]•% ifi ifj ftfi ftfi fftfi *fi ifi ifi *fi *fi

^fjf *£• »4« »4« I (i* tj. fj« *i«Sí« *4« *é* *é* V V 1V •*» V , »i* V V V V V V

Heiypénzszedfr

A paksi vásártér és piacz- tereken a helypénzeknek szedése 3f esetleg 5 évre haszonbérbe adatik.

A kivenni szándékozok özv. Kern Józsefné tulajdonosnővel lépjenek érintkezésbe Pakson.

Előkelő fővárosi nagykereskédőezég Szekszárdon vagy Tolnámegye egyébb alkalmas helyén

bizomiinyi detaU-Ozletet

óhajt -létesíteni. Ügyes, fiatal kereskedők,' kik kellő biztosítékkal és helyi ismeretséggel rendelkeznek, ajánlkozhatnak. .

Bővebb felvilágosítással szolgál e lap kiadóhivatala.

ir^«i-W 31'2—1913& lág. szám.

fii

m

LnJ

fül

Árverési hirdet mén y.- ........*:***;..................

KT

i in

u : -» . i

•Ti Bogyiszló község elöljárósága közhírré teszi, hogy a községnek Bel- WJ

bogyiszlón 5590 kát. hold Külbogyiszlón 3206 kát. hold területen gyakorolható

$ vadászati joga M

W ... fií

1913 augusztus 1-től 6 évre Bogyiszló községházánál 1913 március 16-án dél- Ü után 3 órakor mindkét területre külön-külön megtartandó nyilvános szóbeli gj] árverésen haszonbérbe fog kiadatni. ffltí

Ü I Árverési feltételek a hivatalos órák alatt a főjegyzői irodában megtekinthetők.

bl Bogyiszlón/ 1913 február 14-én. Li

U fiI ■ í- , 3-jií „ S „ U

^ Bencze Sándor, bíró. Kálmán Dezső, főjegyző.

E* •—"JI ássa mz^m

Szőlőbirtokosok

különös figyelmébe!

Ha Forhinnal permetez, Rézkénporral poroz és

Bagollal

öli a szőlőmolyt

f-ször ■* Kevesebb a gond, -szór Kevesebb a munka, -szór Kevesebb, a munkabér!

mert a

FÓRUM

PADHIN a sokszor*a megjavított bordói keverék és számtalan köszönő- és elismerő-Ievé! tanúsága * wltfllll szerint mindenütt a legnagyobb megelégedéssel használják. A

nak nincs üledéke, vízbe'dobva azonnal oldódik és biztosan pusztítja a percnoszporát j

egy kész anyag, főalkatrésze rézgálic, tapadó képessége oly nagy, hogy bármely harmat" nál permetezhet vele;

használata óriási munka- és pénzmegtakarítást jelent,'mert az anyag teljesen kész 1

fillÜniHlffllAUthasználjanak saját érdekükben Californiai lét, a gyümölcsrovarok eleni véde- V1V lllllUlhdllCi LwwmwII Gzésre rovarenyvet minden kártékony rovar lekötésére, rovarfogó övét az összes 1 kártékony rovarok elfogadására, Laurnnát a rovarok ellen nyári védekezésre

Lauril Karbolineumot a rovarok elleni téli védekezésre Lauiril oltóviaszt az oltványok nemesítésére, lehneumint a zsenge virágok permetezésére, Nicotin Quassia kivonatot faiskolák permetezésére, Topomort mezei egerek pusztítására. Pampilt rovarok és. darazsak elfogására. Tessék minden cikkről kimerítő leírást és használati utasítást kérni

melyet ingyen és bérmentve küld az összes érdeklődőknek a

F0RHIN szölőpermetezési anynggyár Budapest, Ul., (Idrl-ut 93/v

valamint képviselői: Faragó és Dávid Bonyhád, Bondi Ernő Pincehely Schlésinger Ignác Szekszárd, Thész

Dombóvár, Steiner Vilmos Paks, Stáuber János Dunaföldvár.

•• Antal