Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-09 / 10. szám

TOLNA MEG YÄl KOÄLONY

1913 aárcias 9.

•karom tartani agy, "'kSfint ért a 48 íki történyhoiflAc ffintartották, Tnfáőn at oAértlmk fftfsza bódítása és az akkori időkhöz mérten iWertiSz demokratikus alkotások mán » mttvkr nem** aég ttfeltartott* k Vetítő sziirapet. L>e miért ? Azért, inert 6 c<Áiáht Kein dífene esináHáfc, de ő csinálta rtmg

9fipp sty meg akaróin tarfkni a vezérszói#- jiet k TOrsaOTföm ásón elemei számára, amelyek arra Wtéküíwffel T<%va hivktoítak ; He nem mesterséges körülbástyázásokkal, amelyek szegény- ségí bizonyítványt jelentenek azátnokíV hkfiém azzal, amint 4H ban a magyar nemesség tette, hogy ezen korszakos reformnál Ok legyenek annak eszközlői, annak zászlóvivői. — De. t. Ház, ezek csak rövid szemelvén. dk, amelyek megerősítenek engem abban á tétéiben, bogy 1ia még egy ideális választói rendszer érdekében ia helytelen és az alkotmány osság szellemével homlokegyenest ellenkező volna azt kereszt|U vinni akarni akkor, amikor a parlament egy alkotó eleme — nem szeszélye, liánéin komoly alkotmányos meggyőződése és lelkiismeretének sugallata által ki van zárva abból, hogy 'a parlament rendes munkájában résztvegyen : akkor kétszeresen káros következményeiben, a közmegnyugvást illetőleg kétszeresen végzetes lébet egy ilyen természeti) reformnak keresztUlerőszakolriHa ilyen viszonyok közt, olyan reformnak, amely a legszélesebb rétegékben keserves csalódást és ebből folvó elkeseredést okoz.

Néhány napja csak, bogy a Ház ezen oldalán fölszólalt egy igen t. barátom, aki az én nagy fájdalmanira és uoki is bizonyára fájt

politikailag elvált tőlünk. Tisztelem ebbeli meggyőződését, de azzal, hogy minket elhagyott, egy hajszállal sem jött közelebb önökhöz. () bizonyos tárgyilagos-tággal Ítélve meg a helyzetet, olyan bevezetés után, amelyet a túloldalról megtapsoltak, olyan eredményre jutott, amelyet már hidege l,l •én fogadtak, arra az eredményre tudni* illik, hogy oszlassák föl a képviselőluiznt és nj választások utján jöjjön létre egy uj képviselőké z, amely hivatva lehet a választói reformnak problémáját megoldani.

Eu is elsősorbun ide kotilcludálok. A most mindent domináló választójogi probléma tekintetében nem lehetne többé tág magyarázatit általános szólamokkal a választók elé lépni, hanem előttük elhatározott, félremngy tini/.hatatlan két platt form állana : a kormány javaslata és az ellenzék választójoga és választhatnának közöttük.

Vftgy ba nem tudnák magukat elhatározni, hogy őfelségének a Ház feloszlatását tanácsolják ; ha azt hiszik, hogy ebben a parlamentben nemcsak a minket formailag és alkotmányjogilag, közjogi meggyőződésünkben elválasztó kérdésekben lehet orvoslást találni és hogy azzal egyidejűleg a lélektani el válasz, ló falakat és ellentéteket is le lehet rombolni vagy legalább enyhíteni — ám kisértsék meg, vegyenek arra maguknak időt és a választói törvényjavaslat tárgyalását balasz- szák arra az időpontra, umelyben ez sikerül, a melyben a kormánypárt és ellenzék, többség és kisebbség tényleg vállvetett inunkat végezhet.

De hu u t. urak ezen módozatok egvikét sem fogadják el, ha a mi figyelmeztetésünk ellenére arra határozzák magukat, hogy tényleg saját körükben, ellenzék nélkül tárgyalják le és viszik keresztül ezt a javaslatot: nagyon jól tudom, hogy nekünk nincs módunkban ezt megnka dályozni. Ha az én t. barátaim tanácsomat követik, nem is fognak kísérletet tenni arra, hogy ezt megakadályozzák. — Ha azok a tömegek, amelyek most mind egy nagy demonstrációra készülnék, az én tanácsomat és kérésemet meg hallgatják, ők nem fognak erre kísérletet tenni, meg fogják kímélni magukat az erőszakosság kétélű fegyvereitől, araikor világos előttünk az ut, amelyet követnünk kell. Azt az utat pedig megjelöli előttünk az a tény, hogy bár emeljék önök az eddigi mód szerint törvény erejére ezt a javaslatot, az azért még életbeléptetve nincs és ba élet belépne is, ezzel a kérdés egy pillanatig sincsen nyugvópontra hozva. Ez a kérdés él és működik tovább, ugyanazzal az élességgel, ug van azzal az impetussal, amellyel működött addig, amig ezt a törvényjavaslatot benyújtották.

Es ez jellemzi ennek az alkotásnak elliibá- zo'ttságát. Minden hasonló természeti) alkotásnak olyannak kell lennie, amely jóidőre legalább nyugv^póntra hozza a kérdést. Ez az alkotás ezt nem eredményezi, ez elmérgesiti a helyzetet. Es mi, t. képviseli ház, a magunk részéről fogadat inat is teszünk azoknak, akik várják jogaiknak komoly elismerését és kiterjesztését, hogy minket ennek a javaslatnak törvénybe iktatása egy per cig sem fog megállítani abban a tántoríthatatlan munkában, abban a tántoríthatatlan agitációban, hogy megállapodásaink érteimébeu egy komoly, őszinte, jogkiterjesztő, demokratikus választójogot létesítsünk.

Ezeket tartottam kötelességemnek ebben a komoly órában elmondani, elmondani úgy a magam, mint politikai barátaim nevében, ismétlem, esA után visszatérünk anon «4vi A*Wfefpontunitnak telj** tisztaságához, hogy mindaddig- míg a par-, káenti jogrend tielyreáltitásának tárgyi és személyi garanciái nincfctenek még, ennék a HáMak érdemleges munkájában rákét nem veszünk. “

Ha van a munkapárt tagjaiban -egy szöfnernyijé a pa^lamerrti értéknek, sjaik- ráija az ugvnevetéft efcfcréves alkotmányos életet élő ugyancsak úgynevezett hagyo- mfeniyos érzéknek, ha teíisíJké nemzefti becsületére, úgy erre a hatalmas és megrázó beszédre meg kell hogy mozduljon.

Vissza-e vagy előre?

Ez a kérdés foglalkoztatja Székszard r. f. város lakóit, az országos mozgalom, mely a r. t. városok nagyközséggé való átalakítására megindít látott, úgy látszik erős talajra talált nálu'nk is, de nemcsak a földtnives osztálynál, mert nálunk, amint ezt az aláirások igazolják, társadalmi állásra való tekintet nélkül sorakoznak abba mindazok, kiket a tetemesen emelkedő pótadó terhel.

Amit még súlyosabbá tesz az 1912. évi LVIII. t. c. 14., 16., 18. és 25. § mi, mely a tisztviselők fizetésemeléseinek rendezéséről szól, ennek tetejébe jön a jelzett törvény 19. §-a, mely kötelezi a r. t. városokat tisztviselőik és alkalmazottjaik részére nyugdíjintézetet létesíteni.

A tisztviselők fizetése már az 1913. évi költségvetésben 104.850 korona van előirányozva, bogy a fenti törvény alapján mennyire fog emelkedni, nem tudom, mert még az erről szóló szabályrendelet nem áll rendelkezésemre, de még a múlt képviselőtestületi gyűlés alkalmával maga a polgármester ur úgy nyilatkozott, hogy belekerülhet még 8 év is, mire kész lesz, de úgy hallom, hogy a fizetést már a szerint utalják, sőt mi több, azt is hallottam, hogy a pénzügy igazgatóság mellé rendelt számvevőség ezt kifogásolta, tehát azt akarom ezzel felemlíteni, ba csak a fent kitüntetett 104 850 koronához ha vesszük a ina még általuk fizetendő 35®/o nyugdijat, amit a fenti törvény 19. § a 1914. év január elsejével a városokra ró, 86 522-f-104.350 összesen 140.872 koronába keiül évente a városi adminisztráció, de, hogy ez a fentjelzett törvény értelmében mennyire fog emelkedni^ erről még az adatok hiányoznak, de azt hiszem, hogy az itt bemutatott adatok is igazolják a mozgalom szükséges ségét.

K mozgalom, mint ezt már a felhívásunkban is jeleztük, nemcsak nálunk, hanem az egész országban megindult, hogy kinek a felhívására, az mellékes, csak az a kérdés jó-e, indokolté? Azt hiszem, bogy a fentiek eléggé igazolják, mert mint felhívásunkban is jeleztük, az 1905. évi költségvetés alapján a nagyközség adminisztrációja csak 28.132 korona.

Mindezek után legyen szabad soraim cimére rátérni, miután vannak, kiket a cím bánt. Vissza- fejlődni! Mikor a XX. század az ,,előre“ jelige alatt küzd. A tentiek előterjesztése alapján megállapítható, hogy a mostani alapon városunk fejlesztése ki van zárva, mert ha körülnézünk, még szépészeti szempontból sem fejlődött nagyközségi idő óta semmit, mert a 157 korona állami adónk 110% át fölemészti a kamat és a tisztviselők fizetése. Ez az „előre“ ?

Annyi bizonyos, hogy egyben nagyot haladt — az adósság terén.

Ennek összegét pontosan nem tudom, de annyit tudok, hogy az 1906. évi 1. r. t. városi első költségvetésben 16.088 korona kellett a kamat törlesztésére. 1918. évben kell 34.828 korona* Ez mutatja, hogy -e téren kissé előre is mentünk. 6 év alatt több mint 100°/o al. No még a pótadónál, amennyiben községi életben volt 37°/0 és ebből minden rezsijét fedezte, inig most papiroson 99°/o, de valóságban több. Mégis, mint hallom, a

10.000 koronányi gimnáziumhoz való hozzájárulásért az állam végrehajtással fenyegeti a várost. No de itt lehet még egy kis baj és mi lesz a többivel ? Mert úgy tudom, 10.000 koronára van fedezet. Ha kell fizetni, miből fizetik ki a többit?

Ha a képviselőtestület esetleg megtagadja a kölcsön utján vagy a pótadó utján való rendezést, mert ezen 10.000 korona kiadás évente szerepelt a költségvetésbe, erre a pótadóban a fedezetet ki is vetették.

Itt tűnik ki, hogy vagy felhasználták másra vagy nem elég a pótadó fedezet, ami megint csak nekünk ad igazat.

Azzal is érvelnek, hogy egy 10.000 lakossal bitó város hogy lehessen nagyközség ? Igaz, hogy a lakosság száma megvan, de mennyi fizet pótadót? A mi városunk lakosságának 80°/o-át fölmenti a fent jelzett törvény, mint magán- és köz tisztviselőket, ha az uj adótörvény életbe lép, amennyiben városunk 30°/o-nyi lakosságának tiszta jövedelme nem haladja meg a 800 koronát, ha

|

mégis igen, kevéssel. Ki marad pőladó fizető i A városunk kikoMfpáMI 40Va, Unsjtiwsm *jgy4ar- mád része. Tessék fciteé gdMÍolbwfciH aatA*ak, kik « pótaáófizetők közé tartoznak, rwfriayvvél fég emelkedni a póteáfljjuk.

Úgy Hüllőm vawmwk, kik csafádi és qgjréb üameicöttetéwk révén, *Öt a vári# ’titaflsviselHk is ■snail érvéinek, hqgy dtveaatjtík aa áüanisegtÉye- k«t, a imtviMiők fizetésének kiegészítését óa a rendőrség -ia élánraátv* fesz ét art vs az titkain fizeti. A rendőrség államosításával éppúgy járhatunk, 'inirll a tisztviselők fizetésének kiegészítésé- sével. Itt is azzal vezettek félre bennünket, mikor beillesztették, hogy «az állam egészíti ki és mi keli . . .

Hogy lerázhassa az állam magáról azon tetemes Összeget, melyet a tisztviselők fizetésének kiegészítésér« évente ulalváityozott, meghozta a fentjelzett törvényt és fizetteti a várossal De meg nagyközségnél éppúgy lehet csendőrség és állami rendőrség mint a városnál, ha est a község

kiváltja.

Továbbá, ha mi voltunk % kerékkötői annak, hogy városunk nem fejlődött, hát tessék megnézni végig a képviselőtestületi határozatokat, hisz mi megszavaztunk mindent, hirdetési dijakat, köve zet vámot, vízvezetéket, sőt még a városi takarék- pénztárt is megszavaztuk volna, ha a tanács elő mert volna vele állni, mért nem hajtják az előb- I hieket végre, mert maguk is belátják, hogy egyik sem hoz a városnak. Az utóbbi hozna, de nincs kurázsi előállni vele.

így nem marad egyéb bátra, mint mindent a pótadóra utalni. Ok maguk is belátják, hogy ezt már emelni nem leint, a mostani hova kell, kimutattam.

Ha a kövezetvámot behozzuk, elriasztjuk az amúgy is kevés vidékünket, így marad minden a régi állapotban.

Utcáink járhatatlanok, van időszak, hogy egyáltalán közlekedni sem lehet, ezért van szükség az átalakulásra. Gondoljik meg azok is, akik talán húzódoznak a visszafej lesztési iv alá Írásától.

Ha a varos évente körülbelül 150000 ko rónál megtakaríthat és ezt utcái rendezésére és egyéb szükséges intézkedésére fordíthatja, vissza ment-e vagy előre ? Szuliman György.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Kinevezés. Hajó Pál központi főszolgabíró Simon Ferencet a központi főszolgabírói hivatalba dijnokká nevezte ki.- Kitüntető megbízás. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Eber Sándor bajai állami tanítóképző intézeti rajztanárt és neves festőművészt megbízta, bogy a képzőművészeti főiskolában a rajztanárjelöltek szamára értekezést tartson és ebben ismertesse meg eredeti rajz- tanítási módszerét és tanmenetet. A megbízásnak a kiváló tanár készséggel eleget fog tenni.

— Közigazgatási bizottsági ülés. Toluavár- megye közigazgatási bizottsága szokásos havi illését folyó hó 12 én tartja meg a vármegye székhazában.

Seg ed jegyző választás. Hőgyész nagyközség képviselőtestülete a megüresedett segéd- jegyzői állásra Halmi Emil okleveles jegyzőt választotta meg.

A főgimnázium megvizsgálása. Dr. Kárpuli Kelemen, a székesfehérvári tankerület főigazgatója, múlt vasárnap érkezett Szekszárdra, hogy a főgimnáziumot megvizsgálja. A főigazgató dr. Fent Ferenc apát-plébános vendégszerető házában szállt meg. A főigazgató folyó hó 6 án utazott Székesfehérvárra.

— Személyi pótlékok. Gyulaj nagyközség

képviselőtestülete Friihivirth Jenő kér. esperes- plébános, tb. kanonok indítványára a község derék főjegyzőjének ; Kiss Pálnak 1000 korona személyi pótlékot szavazott meg. — (Izóra

nagyközség képviselőtestülete főjegyzője részére 360, Decs nagyközség képviselőtestülete pedig Simon Lajos 11 od jegyző részére 500 korona személyi pótlékot szavazott meg.

— Tanitóválisztások. A szászvári rom. katli. iskolaszék Szabó Géza tb. pápai káplán, plébános elnöklésével tartott ülésében múlt vasárnap kilenc pályázó közül egyhangúlag Jäger Antal rácmecskei kántortanitót választotta meg osztálytanítóvá és s. kántorrá. — Az izménvi ág. hitv. népiskolához Szabó János választatott meg tanítóvá.

— Adakozás a népkonyhára. A népkonyhára adakozott : Hirsclifeld Gyula Szekszárd, 12 kiló hast, mely kegyes adományért számos szegényeink nevében hálás köszönetéin fejezem ki. Bezerédj Pál.

— Vadászterület bérbeadása. A bogyiszlói vadászterületet augusztus 1-től kezdődő 6- évre bérbeadják. A nyilvános szóbeli árverést folyó hó 16-án délután 3 órakor tartják meg a bogyiszlói községházán.