Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-23 / 8. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1913 február 23. 2 Nem egy széles mederben lefolytatott bizonyítási eljárás következtében mondták ezt ki, hanem annak teljes mellőzésével. Ez az ítélet, ez a pör szintén egy korkép, mely beszélő darab gyanánt fog beillesztődni a .jövő történetiró mozaikjába. Az ítéletről s a porról sokat írnak, sokat beszélnek. — Üti kiki a másik zsidaját. Egyet még nem olvastunk azonban a legmunkapártibb lapokban sem. Hát a munkapárti Oroszlánszivü Pisták nem kevesellik a Désy büntetését ? Hát nem hallatlan az, hogy egy ország kormányának, a nemzet képviselőinek fejét és pedig immár bírói eljárással konzervált fejét, a király legfőbb bizalmasát, ország-világ előtt meghurcolni, meggyanúsítani, szóval, de sok-sok Írásban olyan vádakkal illetni, melyeknek egy milliomod részéért egy bármely kis beamtert már az ügyész s a vizsgálóbiró régen hivatalból eljárás alá vont volna: hát Lukács Lászlót ily nevetségesen csekély büntetés árán lehet kipellengérezni | Egy hónapi kártyapárti a szegedi fogházban, 200 K pénzbüntetés s aztán sanctionálva van a hallani is hajmeresztő bűntett ! ? — S nem adni meg az ártatlanul meggyanúsított kormányfőnek annyi törvényes elégtételt sem, mint egy falusi Kenő Borbálának, hogy ártatlansága a hitvány rágalmak bebizonyithatatlansága folyt ín megcáfol- tassanak ? ! Csodáljuk, hogy a munkapárt, a nemzet többsége, beéri ily sovány elégtétellel. A közvélemény azonban nem érheti be ezzel. A bíróság kisütött egy csoda igazságot, amelyet éppen azért, mert csodaszülött, fogad kétkedve a köz vélemény. A bíróság Kolumbus tojásként kezelte az ügyet, nem akart megállani, egyik végére állította, s rácsapott a tetejére „Őfelsége a király nevében!“ A tojás összetört, záp volt, befreccsentette a birói széket s bűzével megtölti az egész országot s most már látja mindenki, hogy csakugyan romlott volt, azért nem is akarták szépen módja szerint kikölteni. Az ítélet azonban meghozta mindjárt az alábbi nyilatkozatot. „NyilatkozatDésy Zoltán súlyos vádat emelt Lukács László miniszterelnök ellen. E vád bizonyítását a kormányt képviselő vádhatóság a bíróság által is elfogadott formai kifogásokkal ellenezte, hogy ilyen módon a megvádolt miniszterelnök az elégtétel látszatát és formáját szerezze meg. Ámde a közéleti tisztességet érintő ez a kérdés a tényállás formális elintézésével és erőszakolt leplezésével el nem intézhető. Módot és alkalmat kívánunk tehát adni Lukács László urnák, hogy formális elégtétel helyett valóságos elégtételhez juthasson. Kijelentjük, hogy meggyőződtünk a következő tényállás valódiságáról: Lukács László a Magyar Banktól négy millió koronát felülhaladó összeget kapott különböző, az állam és a bank között kötött üzletek, szerződések és egyezségek alkalmával, különösen a sószerződés meghosszab bitásának alkalmával, a Magyar Bank diszkrét kiadásainak tételéből szabad rendelkezésre. Ezt az összeget, habár állami tisztviselő nyugtázta, Lukács László soha az államkincstárba be nem szolgáltatta, azzal soha — mint állami pénzzel — el nem számolt, hanem azt a munkapárt választási költségeinek ^fedezésére fordította. E nyugták a Magyar Banknál még most is őriztetnek. Lukács László tehát azt az alkalmat, midőn az állam nevében járt el, arra használta fel, hogy politikai pártját illegitim vagyoni előnyhöz juttassa és ugyanezen összeg erejéig az államot megkárosítja. Ezt a vádat tehát magunk is emeljük és a tények teljes ismeretével, komoly felelősségünk tudatában elvárjuk, hogy törvényes feleletre vonassunk. Budapest, 1913. február 18-án. Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf, Zichy Aladár gróf.,i S azóta félreverik az egész országban a harangokat, ma még a veszedelmét kongatják s nemsokára Lukács László közéleti szereplését kell temetniük, ha a vádak alaptalansága a nyilvánosság előtt látható meghazudtolást nem nyerend. Felhívás Szekszárd r. 1 város adófizető polgáraihoz! Magyarországnak 112 rendezett tanácsú városa közül 104 csatlakozott már eddig azon mozgalomhoz, melyet az országos kisbirtokos, kis iparos és kereskedőkből alakult szövetség indított hivatkozással az 1886. XXIL t.-c. 151—157. §-aiban a rendezett tanácsú városok visszafejlesztésére vonatkozólag foglaltakra, mert a városok adófizető polgáraira ólomsullyal nehezedik rá a tisztviselők fizetésemelése, melyet az egyéb anyagi terhekkel küzdő, adófizetők ki nem bírnak. És a mellett a legújabban az 1912. évi LVIII. t.-c. 14. §-a még súlyosabbá tette a terhet s a jelzett törvénycikk 19. §-a ezenfelül kötelezi a rendezett tanácsú városokat tisztviselői és alkalmazottjai részére nyugdíjintézet létesítésére s ehez járul a törvény azon intézkedése, hogy a magán és köztisztviselőket felmenti a pótadó fizetéstől, ami ismét az adózó polgárok terheit szaporítja. Ezen nagy terhektől való félelem indított minket is arra, hogy csatlakozzunk a fenti mozgalomhoz és felkérjük városunk minden adófizető tagját mozgalmunk támogatására. Mert nincs oly város a hazában, hol indokoltabb volna a visszafejlődés, mint nálunk, hol a lakosságnak az uj törvény értelmében majdnem 50°/0 a mentes a pótadó fizetéstől, forgalom nincs, az ipar és kereskedelem pang, a földrajzi viszonyaink igen rosszak, jövedelem forrásra egyáltalában nem számíthatunk, az összes rezsink a pótadóra van alapítva, ha csak magunkat külön meg nem adóztatjuk, de ez megint csak a mi zsebünk bői menne ki. A földmives osztály is alig lélegzik, mert földünk nincs, egyedül a kopár hegyekre vagyunk utalva s a mai munkás viszonyok és egyéb terhes fentartási költségek mellett ne adj Isten, hogy legkisebb elemi csapás érjen, mert akkor teljesen tönkre megyünk. De nem csak mi, hanem az ipar és kereskedelem is, mert vidékünk nincs és a város önmagára van utalva, az adóssága tetemesen emelkedik, már is l1/* millió korona, mert mindent kölcsön pénzből rendez, a pótadót felemészti a kamat és a terhes adminisztráció, 1913. évi költségvetésünket a kamat 39.758 koronával, tisztviselők fizetése pedig 110.858 koronával terheli. A fent jelzett törvény ezt még tetemesen fölemeli, továbbá 1914. évben életbelép a nyugdíj- szabályzati rendelet, > mely mint uj teher nyom bennünket. Hogy mily nagy különbség van a nagyközségi adminisztráció fentartásában, bemutatjuk az 1905. évi költségvetést, mely szerint az összes adminisztrácionális kiadás 26 557 korona, a kamat pedig csak 16.080 korona volt, ez mutatja, hogy az adósság azóta több mint l000/o kai emelkedett. Továbbá községi életben bírtunk 37°/0 pótadó mellett hol egyik, hol. másik utcát kövezni, parkírozni, mi van azóta;? fizetés és pótadó emelés; még mint nagyközség a gymnáziumhoz szükséges évi 10 000 koronás hozzájárulást is rendezni tudta a fent jelzett pótadó mellett; mióta rendezett tanácsú város vagyunk, ez sincs rendezve, úgy, hogy már az állam vi-grehaj'ássál fenyeget. Az idei költségvetésbe 99°/o pótadót illesztettek be, de ha a szükséges évi rezsijüket rendezni akarnak, 120% is kevés volna. KÍ8zámithaiat)an, mennyire fog ez emelkedni, ha a fönti törvényeket végrehajtják. Szükséges tehát, hogy ezt idejében megakadályozzuk, a fenti törvény módot nyújt erre azon hivatkozással, hogy amennyiben az adózás összességének felénél több a nagyközséggé, való átalakulást kívánja, kimondandó. Tekintettel erre és a fent előadottakra, aláírási iveket bocsájtunk ki és kérjük mindazokat, kik a mozgalomhoz csatlakozni akarnak, neveiket sajátkezüleg az összes állami adójuk megjelölésével aláírni szíveskedjenek. Fel tehát a közös munkára addig, mig nem késő ! A szekszárdi kisgazdák és mezőgazdasági tanács vezetősége. KÜLÖNFÉLÉK. — Kinevezések. Az igazságügyminiszter Zlinszky Vidor dr. dunaföldvári gyakorló ügyvédet a szekszárdi kir. ügyészség kerületére ügyészségi megbízottá nevezte ki. A földmivelésügyi miniszter Wallentmy Ottó paksi m. kir. járási címzetes főállatorvost valóságos főállatorvossá nevezte ki. — Áthelyezések. A pécsi posta- és távirda igazgató btrott Gyula dunaföldvári posta- és táv- irdagyakornokot Szekszárdra helyezte át. Glavilia Alajos máv. hivatalnok Pándor- falváról Bátaszékre helyeztetett át. — Személyi pótlék. Ozora nagyközség képviselőtestülete Cholnoky Lajos főjegyzőnek 360 korona személyi pótlékot szavazott meg. — Névmagyarosítások. Palmann János sárszentlőrinci illetőségű, budapesti lakos családi nevét Pálmai-ra magyarosította,. Kemenyás János dombóvári lakos, valamint János és Margit nevű gyermekei vezetéknevüket belügyminiszteri engedéllyel Komlósi-ra, változtatta. — Boda Vilmos ügyvédi irodát nyitott. Lapunk felelős szerkesztője, Boda Vilmos, a szekszárdi választókerület volt országos képviselője, ki képviselősége előtt a köz- igazgatási és birói pályán működött s ki a múlt év novemberében a Szekszárdi Népbank elnökigazgatói állásától pihenés céljából lépett vissza, örökösen munkában töltött életét annak estére hajoltával is az immár nélkülözhetetlenné vált tevékenységnek fogja áldozni. A pécsi ügyvédi kamaránál bejegyeztette magát s irodáját Bezerédj-utcai házában nyitja meg. Reméljük, hogy kiterjedt közigazgatási és birói gyakorlati tudásával sokáig fogja a jogkereső közönség érdekeit megvédhetni. — Uj nyugdíjas papok. Zichy Gyula gróf pécsi püspök a pécsegyházmegyei papság szavazása alapján és a székeskáptalan hozzájárulásával Kömives Gyula naki plébánost az üresedésben levő rendes papi nyugdíjas helyre nevezte ki, Pfisterer Emil püspökpusztai lelkészt pedig a papi nyugdíjalap terhére számfelett nyugdíjazta. Mindkét plébános nyugdíjazása 1913 április 1-én veszi kezdetét. — Háziipari kiállítás. A vallás és közoktatásügyi miniszter támogatása folytán a szekszárdi gazdasági iskola vezetője : Pigniczky Ferenc az idén is tartott mezőgazdasági háziipari téli tanfolyamot, melynek befejezéséül a tanfolyamot végzett tanulók munkáiból kiállítást rendezett a polg. fiúiskola tornatermében. A kiállítást ma délelőtt 9 órakor Padányi Andor kir. tanfelügyelő nyitja meg. A kiállítás folyó hó 23—24 én lesz nyitva s látogatása teljesen díjtalan. — Eljegyzés. Urbán Iván jegyző eljegyezte Tillmann Annuska simontornyai posta- és távirda kiadónőt. — Fizetésemelés. Dunaföldvár nagyközség képviselőtestülete a halottkém fizetését 400 koronáról 1000 koronára, lakbérét pedig 200 koronáról 400 koronára emelte fel. — Adakozás a népkonyhára. A népkonyhára adakoztak: Tolnai Polgári Takarékpénztár Tolna 10 K. és Tolnamegyei Takarék és Hitelbank Szekszárd 20 K., mely kegyes adományokért számos szegényeink nevében ezúton is hálás köszönetem fejezem ki. Bezerédj Pál. im miff CLVCL Zk50 Siessen addig, mig nem késő egészségét visszaszerezni! Egy jelentéktelennek látszó meghűlés aa összes légzőszervek legkülönfélébb megbetegedését Vonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mert a könnyelmű elha- nyagoláe sokszor végzetessé válhatok. A meghűlésből eredő köhögés, rekedtség, meghűlés, nehézlélegzés és a légzőszervek httrutos megbetegedéseinél kitűnően hevált az orvosi előkelőségek V||Qén|a| Mindenütt kapható. Egy üveg ára Z korona SO fillér által javasolt I IIDEKIIa egy nagy üveg ára S korona. Postán legkevesebb 3 üteg rendelhető meg utánvétellel az egyedüli főraktárból: Diana-&y6jyszeriár, Budapest, Károly-k8mf 5, szám *11 Cl IHM tf 1* fI «ff* Zk.50
