Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-09 / 6. szám

4

TOLN AMBOY Blf 'KÖZLÖNY

1913 január 26.

Fulolvauá« a múzeumban. Folyó hé 26 án vasárnap este fél 9 órakor dr. .Hartal Kornél H- gimnáziumi tanár folytatja a múlt raaárnap meg' kezdett felolvasását a balkáni államokról, a ntü veit közönség számára. Sorra kerül most Szerbia, Bulgária és Törökország.

— A zöldségtermelés és a baromfitenyésztés. A földmivelésügyi miniszter igen helyesen súlyt helyez arra, hogy a zöldségtermelést és a baromfitenyésztést a magyar néppel megismertesse és megkedvettesse. Ezen célból kiküldötte Gailenberg Hál igazgatót, aki múlt vasárnap a „Dombóvári Kisgazdák Köréiben tartott igen hasznos előadást « zöldségtermelésről és a baromfitenyésztésről.

Az uj adótörvényt mégis elhalasztják. Az országos és nemzeti munkapárt csütörtök esti klub-értekezletén Lukács László miniszterelnök olyan kijelentést tett, hogy az egyenes-adókivetések m folyó évben a régi törvények alapján történnek, mire nézve legközelebb egy rövid tör vényjavaslatot fognak benyújtani.- Szekszárd és Paks között még karácsonykor megindult az autójárat, de egyezerre berckcdt. Mint halljuk, legközelebb menetrendet fognak kiadni, hogy a közönség tájékozást nyerhessen nz autó indulása és érkezéséről. A -menet dij szeinélyenkint 5 korona lesz.

Halálos vasúti szerencsétlenség Molnár János tnáv. kocsirendező f. hó 17-én vonatreode- zés közben két kocsi ütközője közé került és rü viel, de kínos szenvedés után meghalt. Özvegye és két árvája siratja.

Meglőtte a pajtását. Ge.iszluuter Mihály szekszárdi polgárim múlt vasárnap játszás közben l'rci László pajtásának s szemébe lőtt, akit ápolás végett a szekszárdi Ferenc//, közkórháziul vittek.

Fogorvos.

Kovács J.

Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és einail-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre mii foga kai és szájpadlás nélkül tógáikat.

Foghúzás érzéstelenítéssel!

Müfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek.

Lakást a gimnáziummal szemben.

IRODALOM.

A magyar városi jog. A Kendezott Tanácsú Városok Polgárin ostoroméit Országos Egyesülete kiadta dr. Sugg Ferenc miskolczi polgármesternek . A magyar városi jog" ciinII érdemes szakin link áj át, moly egybefoglalása a teljes városi jognak a törvény, miniszteri rendelet és a s/.a bályrondelet forrásai ól. A szöveg között a szerző ismerteti n m. kir. közigazgatási bíróság fon tosnbb elvi jelentőségű döntéseit és a minisztériumok agyanily természetű egyes határozatait. A magyar városi jognak ilyen rendszeres feldolgozása még eddig egyedül álló s éppen ezért felhívjuk arra az érdekelt körök figyelmét.

Közigazgatásunk reformja irta : Sehulthoisz Rezső Béla. A ml\ ezer koronával jutalmazott pályamunka, mint n címlapja is elárulja. írója nem ismeretlen lapunk közönsége előtt, évekkel élőbb még mint szárny pró bá Iga tó verses diáknak lapunkban nem egy ügyes dolga jelent meg. Ma már végzett jogász, elméleti tanulmányain kivid atyja oldala mellett elsajátított gyakorlati ismeretekkel. (Atyja Keszőhidcgkut község érdemes jegyzője) Maga is a megyei közigazgatás szolgálatába készül s mint tudjuk, már 2 Ízben pályázott is nálunk a megyéhez — Az a sok és alapos közigazgatási ismeret, mellyel reform tervét az egész vonalon felépítette, bizonyára minden gentri-származásnál jobban képesít is komoly hivatalára. A koránál fogva szinte meglepő szakismerettel megirt mii szak bírálata alól felment bennünket az a körülmény, hogy a 200 oldalas müvet Vásárhelyi Gyula belügyminiszteri osztálytanácsos, dr. Blahu Sándor belügyminisz téri titkár, Jászberényi Miklós orsz. jegyző-egyesületi főjegyző, Brüller János és Hoacli Mihály egyesületi jegyzők ítélték érdemesnek abszolút becsénél Fogva is a pályadijra. Mi csak annyit teszünk hozzá, hogy könnyed és fordulatos nyel vezetőnél fogva kellemes és éppen nem fárasztó olvasmány is. A mü éppen ezért úgy n hivatali szakkörök, mint állami életünk iránt érdeklődők részére általában is tanulságos és ajánlható. A könyv ára fűzve 6 korona, angol vászon kötésben 7 korona. Megrendelhető a szerzőnél, vagy az I

Orsz. központi községi nyoigda- r. t.-nál. A tiszta jövedelem 10 százalékát a szerző a községi és körjegyzők Erzsébet királydéről nevezett árvaháza és segítő egyesületének, engedte át.

színház és művészet^

Színészet Szekszárdon.

Hétfő: Frankfurtiak. Báróvá avanzsált par- venllk, pénzek, nagy pénzek, lezüllütt, üres kasz- száju operett hercegek, csődbe jutni készülő karri kn túra-államok, remegő kezű arisztokraták és meredek örvények felett diadalmasan egyesülő szerelmesek.— Istenem! Milyen szerencse, hogy Kössler vígjátékot és nem Ohnet-szerü fanyar drámai limonádét csavart ebből a sokszor átjátszott és sokszor lenyelt keserű citromból! így, egy ilyen mulatságos környezetben, szívesen bevettük ezt a száz és egy éves mesét minden, csak a beavatottak előtt teljesen érthető, rituális kiszólásaival és kóser humorával együtt! Némo lyek ugyan a színészek talán kissé túlzó felfogása miatt nehezteltek is ; ezeket megnyugtatjuk, Köss lét' intenciói csak tompítva kerültek elénk és végre is, mit akarunk egy szezon eleji vagy szezonvégi szatírától!? Akarunk egy vaskezü, energikus börze-Napóleont (Halász), aki mindenre képes; egy vén házias zsidót (Mátray), két másik vérbeli börziánert (Kiss és Balta), no meg egy fel - vért (Lenkey) akit Paris éjszakája megfogott, és aki mellesleg fütyül a börzére és inkább hajlik romantikus parki sétákra őszi holdak alatt, ha ott van igazán kedves szerelme (Serfőzy). - Akarunk egy fagyos arisztokratát (Bihary), egy remegő tábezes hülyét, egy kiélt herceg-karrika- turát (Kndrődy), egy zöld udvaruokot (Kertész) és a totejibo egy gondos tn imát (Lányi) — és egy jó, mulattató vígjátékot. Es ezt meg is kaptuk. — Mein Liebchen, was willst du noch mehr?! Igaz is! Valamit mégis csak akarunk, helyesebben kérünk! Vagyunk egy páran, akik tudjuk, hogy scenikus ős egyéb magasabb tekin tétekből nincs darab „húzás" nélkül: de akkor minek mun létező és ,,húzott" szereplők neveinek Nzinlapratételévcl a mit sem sejtő publikum orrára kötni a kulissza masztixos titkait, mikor ahhoz igazán semmi közük sincs?! llát nem V!

Kedd. Bőregér. Erről a pehely könnyű, szobalánnyal, személycserével, részegséggel, álarccal és egyéb jó Öreg fogásokkal manipulált) jó öreg operettről már első ízben megmondtuk n véleményünket. Most csak a múltkor tévedésbő! kimaradt Földessy Imréről jegyezzük fel, hogy szép és iskolázott tenorbangja, otthonos játéka nem kis meglepetést keltett, annyival inkább, mert a legtermészetesebb AI Íród ot most hallottuk és láttuk tulajdonképpen először; egyebekben teljesen fentartjuk múltkori véleményünket, kivéve a „kisiklások" passzusát.

Szerda: Az Apostol, közkívánatra másodszor. A közkívánat usque 50 ember kongó házával jelentkezett, ami körülbelül azt jelenti, hogy a mi közönségünk nem igen veszi be Rourgct-t az ő minden falrengető szociális csődjével és zenélő drámaiságával együtt. A szereplők épp úgy, mint első ízben, most is mindent megtettek : a közönség most is, mint első ízben, nem fukarkodott könnyeivel; mégis, érthetetlen módon, még a felvonások vegén is elfelejtett tapsolni! miért, ó miért ?! Talán a meghatottságtól, vagy talán mert annyira meglepték a darab komoly és szociális tartalma, hogy u meglepetéstől nem tu dott szóhoz jutni ? miért, ó miért ? Mindegy ! Az este művészi élvezetet nyújtott és ez elég az üdvösségre!

Csütörtök-péntek : „I ’sőkszanatőrium". Nagyon kedves, közvetlen és meleg esték voltak. Kabarészertl második felvonásával sikerült a közönséget is a kabaré közvetlen hangulatába bele- vinni. Tomboló tapsok és lelkes nevetések muzsikája kisérte véges végig a svindli szanatórium svindli betegeinek lehetetlennél lehetetlenebb helyzetekből összeszerkesztett operett históriáját. Mátray, a vérbeli svindler, diplomata ravaszsága igazgató szerepében ismét felülmúlhatatlan alakítást nyújtott. Liszt Ferike és Bihary mübeteg szerelmesek sikere a medvetáncban kulminált, amelynek művészi értéke tekintetében ugyan némely kételyek is merülhetnek fel, még inkább a Liszt Ferike és Lenkey nem eléggé diszkrét tyuktán- cát tekintve is, de elvégre is operettet néztünk és nem orosz hallottét! Kelen Rózsi a csibész- romantika minden kedvességével bájossá tett ál- hercegnő a ligeti romantika végtelen kedvet sifutójánál, a ..Liasé-lizsé . . mélabus hangulatánál volt a legközvetlenebb, a legigazibb, a vurstli levegőjében élő és mulató pmcérleátiy; méltó partnere volt az ex-piucér, ál-gróf: Lenkey. Kolosszális. augrotoszk alakítás volt Endródy Zenith Beduinja. Az örökösen rímelő, földig érő.nyak- kendőz alanyi költő állandóan hangos nevetésben

tartotta a közönséget. Lányi Szidi, Balls, Koltai Lola, Földessy és Kiss vették még ki részüket az operett nagy és vig sikeréből.

Műsor : Szombat: Limonádé ezredes. V a sárnap d. u.: Éva; este: Cigáoyszerelem. Hétfő: Nincs tovább (félhelvárakkal). Kedd szerda: Asszony faló. Csütörtök péntek: A farkas.

VIDÉK.

Levél a Szerkesztőhöz!

Kedves Szerkesztő ur I Ön bizonyosan nem tudja ij ezért én megírom, hogy mi itt, Tamásiban, igen sokan valóságos kultureletet élünk. — Igen bizony I Nem beszélek a levegőbe, be is bizonyítom, amit mondok.

Hát először is: van kisdedóvónk. Azután van bárom iskolánk. Az ám, három is, nem ugv, mint szegény helyen. Sőt, mivel az egyik iskolánk emeletes és padlása is van, hát egy kis nagvzolással közép- és felsőiskoláról is cseveghetünk.

Azután vannak társasköreink, egyesületeink. Ezekből nagyon sok v.tn, ezen a téren kezdjük már lefózni a világvárosokat. — Van itt külön egyesületük a polgároknak, iparosoknak, kereskedőknek, kicsi uraknak, nagyobb uraknak. — A legnagyobb uraknak nincs, mert ők oly kevesen vannak, hogv közülük még az apagyilkosoknak is meg kellene kegyelmezni. Külön egyesületbe járnak a katliolikusok, luteránusok, meg a zsidók. A inuft évben letelepült itt két szál bolgár kertész Ezek most alakulnak. Ilyen még Londonban sincs. Az lesz a címük, hogy „Bolgár Kertészek Köre" és báli alkalmakkor kitűnő zöldségekről gondoskodik a rendezőség. Ilyesmiről ugyan n többi rendezőség is gondoskodik, de szerényen elhallgatják.

És van, kérem, remek közvilágításunk. -— A lámpák olyan közel állanak egymáshoz az utcákon, hogv tiszta időben, egy közönséges szín- linzi látcsövei az egyiknek a tetejéről meg lehet látni a másikat. — Ez már ki is lett próbálva, mert van a faluban egy szinbázi látcső is, amihez nemsokára építünk egy színházat. — A lámpák vörösre festett vasoszlopokon lógnak. Ez azért jó, hogy ha az ember a sötétben neki megy az oszlopnak, nem kap szálkát a szemébe s ha be is zúzza a fejét, a vérmérgezés ki van zárva Azt mondják, remek fényük is van ezeknek a lámpáknak. Én még égve nem láttam őket, mert még csak fél éve lakom itten.

Az utcáink kivétel nélkül kövezettek. Minden második tégla vályuszerüen ki van kopva s ha esik nz eső, ezekben a mélyedésekben megáll a víz. Ez azért jó, meri ha a gazclasszony elfelejt vizet készíteni a baromfiaknak, libák, tyúkok kimennek a járdára s ott találnak pompás esővizet nz ártalmas talajvíz helyett. Ezért nincs szükségünk nekünk ártézi kutakra. Igaz, hogy a járás egy kicsit kényelmetlen ezeken a hcpc-hupás járdákon, síkos útban pedig veszélyes is de ilvenkor meg van engedve a kocsiuton való járás s ha az ember esetleg mégis kitöri a lábát, van a faluban két orvos is, akik közül vagy az egyik, vagy a másik majd minden héten itthon van 2 napig.

Azután a lakásaink! Kérem, 4—5 szobás lakásokban tanyázunk. Van fogadószobánk, úri- szobánk, dolgozószobánk — könyvtár nélkül. — Könyveket mi nem vesszünk, mert az ember alig rendel meg néhány kötetet, rögtön pürlik a részletekért. — Ha o v.tsni akarunk, ott vannak az egyesületek könyvtárai. A helybeli pókok megállapították, hogy a hálószövés zavartalan munkájához legalkalmasabb terület egy ilyen könyvtár.

Es, kérem szépen alássan, mindezeknek a betetőzéséül itt van a Felnőttek Vasárnapi Iskolája. Tetszik tudni mi ez ? Megmondom. Az emberi művelődés terjesztésével lelkesülő urhülgyek és urak elhatározták, hogy a téli idényben vasárnaponként ismeretterjesztő és szórakoztató felolvasásokat tartanak. Hát ez az, kérem. Akinek ♦> éves korában egyese volt az olvasásból, az elő.- adó, a silányabb olvasók pedig hallatátok

Mi tamásiak nagyon jól tanuló fiúcskák leheltünk hajdanán, mert több közöttünk a felolvasó, mint a közönség, de ez nem baj, mert az I a szép, de igazán szép szokás honosodott ineg köztünk, hogy minden felolvasásra elmegy a felolvasók egész tábora — közönségnek Ez a megjelenés nem a felolvasó személyének szól, hanem jelezni kívánja azt az elismerést és bálát, amivel a felolvasónak tartozunk a köz érdekében kifejtett fáradozásáért. Épen itt azonban a január 19 iki felolvasás alkalmával egy kis szépséghibát tapasztaltam, amit jónak látok megróni. A felolvasó, a maga is székely-ember, a székelyekről olvasott fel. Talán azt gondolta, hogy több tamásii ember látott már zsiráfot, mint székelyt, hát érdekes lesz a tárgy. Érdekes is volt, a felolvasás n*?.'on szép volt, tanultunk is belőle, kacagtunk is, amint elö-elö csdláinlotl az igazi székely hu-