Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-09 / 6. szám

p f kényelmiére dolgoznak, mely társadalmi kénye- lenrlj® a főhasznöt mégis ok liuzzák. A kénye lemszeretetünk és Ízlésünk napról-napra nagyobb lesz, tehát az ő jövedelmük is fokozódik, .(igaz, hogy nekünk meg a zsebünk apad!) Már most, ha az bizonyos, hogy a kénye­lemszeretet mindig nagyobb lesz, (az pedig fájda­lom, bizonyos !) bizonyos az is, hogy az ő jöve­delem forrásuk is nagyobb lesz; tehát a meg­élhetésre mindig biztatóbb a jövőjük. Kell ezt bizonyítani ? Minek, hisz látjuk napról-hapra. Az iparos -— ha szorgalmas és törekvő - fokozhatja a tőkéjét, mig mi, fix- ijzetésos em­berek soha! Nekünk nin,cs is időnk reá, hogy fokozhassuk, mert a megélhetési viszonyok azt a csekélyt kétszer is tulkövetelik. Sokkal biztosabb azután az olyan iparosnak a jövője, aki nemcsak iparos, hanem tanult, isko­lát végzett, sőt talán maturált iparos is. És itt szeretnék én ' valamire rámutatni. Arra t. i., hogy taníttassuk gyermekeinket — ka lehet — minél tovább s ha már elméleti) *n min dent megtanultak, akkor adjuk f— ne Írnoknak, gyakornoknak — hanem iparosnak ! Ne mosolyogjunk kérem. Ez nem is olyan moso’yogni való ! Vaun ik már ilyen szülők s lesznek még többen is, akik így tesznek ! Avagy mit gondolunk, mi az egyik fő oka annak, hogy pl. Németország ipara olyan elsőrangú?!? Nem más, mint az, hogy ott sok nagyon sok az iskolázott iparos ! Vau már — hála Isten —nálunk is dokto rátust végzett iparos, de még kevés — nagyon kevés. Kérdezzünk meg egyszer egy középisko­lát végzett iparost, hol boldogul jobban : az ipari pályán, vagy ha hivatalnok lett volna ? 70°/o-ban biztos vagyok benne, hogy az elsőn ! Természetes, hogy mindig szorgalmas és törekvő iparosról be­szélek Es most még valamit. Mit gondolunk, befogadja-e az úri társa dalom az olyan iparost, aki nemcsak a fizikai produktumával, hanem a szellemi intelligenciájá­val is kifogástalan | Nemcsak befogadja, lianem sokan irigylik is, különösen akkor, ha az mellett az anyagi g arapodását is szemtől-szembe látják! Nem mondom én azért ezzel, hogy most hajrá! — menjünk mindnyájan ipari pályára Oh nem! Mert a latáner pályán főként szüksé­günk van tudós és képzett emberekre. Én csak azt mondom, hogy7 ne erőltessük azt a gyereket feltétlenül „un“ pályára, hanem ne idegenkedjünk az ipari pályától, külön -sen, ha hajlamot érez arra ! Hiszen ezzel nemcsak a gyermeknek teszünk hasznot, hanem főként a mi iparilag a külföld elölt úgyis lenézett ház luknak s a magyar iparnak is. Miért — mondjuk — Németország, miért nem Magyarország az első. iparban az egész világon ? Hát feltétlenül szükséges, hogy mi kullogjunk a külföld ipara után ? Hát nem jöhetne majd vala­mikor éppen úgy a külföld mi utánunk ? Mit verjük a hazaszeretet mázsás kövével a mellün­ket, ha nem iparkodunk a hazánkat minden szép- ben-jóban az első helyre tenai | Hiába pártoljuk mi a hazai ipart, ha az a külfölddel nem verseny­képes! Legyen ami iparunk ne csak versenyke- pes, hanem múlja is felül a külföldit ! Csakhogy oda nem egy-kettő, hanem nagyon sok müveit és tanult iparos kell! .Minden olyan szülő előtt, ki gyermekét nem átalja — ha kedve van hozzá legalább négy középiskolai képzettséggel iparosnak adni, a leg­mélyebb tisztelettel emelek kalapot, mert az jót tesz gyermekével. Lehet, hogy7 nem lesz nagy ur, de valószínű, hogy boldog és főként m gelégedeii lesz az életben s ha már azt eléri, akkor emberi életének egy főcéljához eljutott. Ne idegenkedjünk tehát attól az ipari pá lyától annyira, mert az nem olyan nagyon lebe csüLndő. tiőt, iparkodjunk mindnyáján —kiknek módjukban all — az ipari pályát másokkal — de lehetőleg nem bukott diákokkal — nemcsak megkedvelteim, hanem az ipar fejlődését minél nagy obb mértékben az ilyenekkel e ősegiteui, mer? — amint már mondtam — ez nemcsak szülői, illetve társadalmi, h mein nagyrészt hazafiul kötelességünk is. TDLNAMEGYEi KÖZLÖNY KÜLÖNFÉLÉK. — Kinevezések. A király, az i£»fcaágügy­miniszter előterjesztésére Stockiayer János dr. miniszteri fogalmazónál a miniszteri segédtifkári címet és jelleget adományozta­A főispán Széky Pál mözsi segédjegyzőt a müzsi anyakönyvi hivatalhoz helyettes auyakönyv- „vezetővé., pevezte ki. Ugyancsak a főispán Rill József vm. kiadót irodaigazgatóvá, Morvái] Láaz ő eddigi árvaszéki nyilvántartót irodatisztté nevezte ki. A pénzügyminiszter Such Gusztáv békés gyulai lakost a bonyhádi m. kir. adóhivatalhoz segélydijas1 gyakornokká nevezte ki, A földmivelésügy miniszter Havas Béla tamásit gazdatisztet a ,,Sióberki Társulat“ véle ményező bizottságába rendes taggá nevezte ki. A pécsi kir. Ítélőtábla elnöke Szendrődi Rezső végzett joghallgató, pécsi lakost a pécsi kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszter Kialva Géza szekszárdi p. ü. segédtitkárt kir. p. ü. tiikárrá nevezte ki. — Áthelyezés. Kovák István őrmester simon- tornvai csendőrőrsparancsnokot szentgotthárdi esendőtjárásp uancsnoknak felsőbb helyről át­helyeztek, kinek személyében a járás, egy köz szeleteiben és tiszteletben állott egyént veszített. Kívánjuk, hogy az uj állomáshelyén is oly sze­retetben és tiszteletben részesüljön, mint itt. — Előléptetések, A m. kir. pénzügyminisz­ter Erdei Lajos szekszárdi ra. kir. állami végre hajtót, kit lapunk olvasói, mint ügyes tollú és sokoldalú újságírót ismernek, a X. fizetési osz­tályba léptette elő. — Igazságügyi kinevezések A m. kir. igaz ságügvi miniszter dr. Kalmár Vilmos szekszárdi és Szász Károly dárdai kir. albirókat kir. járás- birákká nevezte ki. — Névmagyarosítások. Mánál Sándor paksi lakos „Mündt“-r«, Kémenyas János dombóvári lakos „liomlúsi“ ra, Weintraub László gürbői születésű, budapesti lakos „boros“ ra, Vick Péter mórágyi lakos „Víg“-re magyarosították családi nevük :t. — Uj kaszinói tagok. A szekszárdi Kaszinó rendes tagjai sorába télvétettek : Mayer Lajos hittanár,' Danielovics Ertíő p. ü. fogalmazó és John Sándor gazdasági segédtitkár. — Kölcsönös áthelyezés. Az igazságügy miniszter Péter Ferenc kalocsai kir. törvényszéki bírót és K. Lippich Dezső dr. kalocsai kir. járás- birót, fü'dinket, saját kérelmükre kölcsönösen áthelyezte. — Egy volt szekszárdi ádótisit sikere. Dr. Nyári] Andor, volt szekszárdi adótiszt „Csak ügyesen“ cimü kitűnő vigjátékát február 1-én mutaija be a székesfehérvári sziuház A próbák már javában folynak. A szerzőnek ugyanezen darabját a győri szinhiz is elő ülj i legközelebb. — Bizalmatlanság. Arad szab. kir. városban a szövetkezett ellenzék nagyszabású tűntető nép- gyülést tartott múlt vasárnap, melyen a polgárság óriási számban jelent meg. A n-‘pgyülés egyhan­gúlag hozott határozattál kimondotta, hogy Arad város képviselője, 1 isza István oróf iránt biza lommal nem viseltetik, mert benne látja a demokratikus nemzeti haladás legfőbb aka dátyát. — Tisz eleldij feleimlé;e. A szekszárdi K iszinó választ ni árny a legutóbb tartott üléséjen liácz József pénztárnok tiszieletdiját 700 koro­nára, Holllb János könyvtáros tiszieletdiját pe­dig 600 koronára emelte fel. — Orvosválasztás.! Gmdlicsalád község kép viselőteslülete dr. Laoq Rezső volt szekszárdi kórházi alorvost községi! orvossá választotta meg. — Felirat, Szeged szab. kir. város törvény hatósága feliratot intézett a kereskedelemügyi mi­niszterhez, hogy a budai)est—orsovai és a nagy­várad—fiumei vonalakon is léptesse életbe a gyorsvonatokon a III. o£zt. kocsik járatását, to­vábbi, hogy a már annyiszor sürgetett nagy­várad—fiumei gyorsvonatot állítsa be. Szálkai missiók és piebánosi installátió. Folyó hó 19-én fejeződtek be a szálkái missiók. Két íeobeni rédemptorista atya tartotta. A .8 napi lelkigyakorlat eredménye az volt, hogy' a hívek nagy része meggy ónt, sót többször is áldozott. Említésre inéltp, hogy a lelki életre való buzdí­tás mellett az ifjúságot arra is felhívták, hogy édes hazájuk magyar nyelvét erkölcsi kötelessé­gük szeretni és ápolni. Az egyik missios atya a szálkai iskolákat azzal tüntette ki, hogy szónoki beszédében kijelentette, miszerint missios kürutat- ban hasonló módszeres és tökéletes gyótiási elő­készületet még nein talált. A mis sió -kereten be­lül'; az. olíári szentség ünnepélyével. kap.oselat.osan installálta dr. Jozgits János.;esperesplebános Éber Géza újonnan kinevezett szálkai plébánost, A. ket­tős ünnepély zsúfolásig megtöltötte a. templomot füvekkel, jóllehet köznapön tartatott. Az ünne­pélyes bevonulásnál ott láttuk a megjelent pap­társakon és missiósatyákon kívül dr-. Perczel Béla bonyhádi főszolgabirót a szálkai jegyzőkkel és tanítókat a fehérruh is lánykákkal s a többi . is­kolásokkal. Az bitári szentségi missios szónoklat és engesztelő imádás után történt a beiktatás, dr*. Jozgits János esperesplebános lélekemelő beszéde kíséretében. Majd Eher Géza plébános kifejti működése programúiját, ez: a béke és szeretet. Ezt követte a rnissiós atyák által fenyőgalyakkal és pazar gyertyafénnyel ékesített oltárnál az ünnepélyes mise szentségkitétellel. Délben a p.e1- bánián a szeretet lakomán a kettős ünnep oly emelkedett hangulatát a nívós toasztok raiudve- gig fenntartották. Éber Géza a pécsi püspökre és a hercegi pátronusra, dr. Jozgits János az uj plébánosra és híveire emelte poharát, mig Perczel Béla dr. főszolgabíró a plébános magasztos mű­ködéséhez mindenkori támogatását igéne. Úgy az áldásos missió, mint a kettős ünnepély sokáig emlékezetes marad Szálkán. — Adományozás. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök az uj apátvarasdi kát ti. körnek 50 koronát adományozod. — A bátaszéki Theresianum-alapitványi ura­dalom bérbeadása. Ezt a címet nagy hűhóval, szép kövér betűkkel irta le annak idején a sajtó. Hogy ne, mennyi mindenre kínálkozott ez orvos­ságnak ! Növelni a nép keresetéi, adózókép-ssó- géi, megszüntetni a kivándorlást! íme, u magyar kormánynak van szociális — érzéke; kisbérietek teremtésével enyhiti a kötött birtokok okozta gazdasági békót, faluk lakosságát juttatja föld­it 3z, munkához, kenyérhez; s nem kell már itt­hagyni a kövér kalászok melleit éhséggel áldott Kánaánt. Hogyne, hiszen még ennek megkönnyí­tésére direkt ezért, punt ezért, törvénnyel csinál­tak egy altruista bankot, hogy ez segítse dohány- nyál I pénzetlen föidnélküliekct. — Szépen segí­tette, mondták volna már a praehisztonkus kor szellemesei a Lipótvárosban. — Megtörtént a bátaszéki Theresianum alapítványi uradalom bér­beadása — s a szociális, a nép földszegénységétől áthatott kultuszminisztérium kinek adta a bérle­tet V Orbó, Uj-. és Oberek, Betekints, Nyéki- puszta, Csikómajor és Pörbüly pusztákra nézve a legtöbbet ígérő Kosenberg Mátyás bácskai föld birtokos ajánlatát, Furkó pusztára a legtöbbet Ígérő özv. feehlcicher Józsefné bajai lakos ajánla­tát fogadta el a minisztérium, Cseleimet és Bogt a- oldalt néhány évig még liftkezelésben tartja (miért V) Lcperdre pedig uj át verést hirdet. - A Rosenberg által béivlt körülbelül 5000 kát. holdért fizetett bérösszeg kát holdanként 51 ko­rona. — .,De hát hol maiadt az 0 izellen-bank (vulgo; Altruista) r" — kérdezné a jámbor vár­dombi német ! Az Altruista bank, az kérem nem nyerészkedik s igy természetesen (V) nem tehet olyan ajánlatot, mint egy Rosenberg, vagy a többi magasabb ajánlatot tett pályázó. Hat jó, megengedjük, int nem vagyunk túlságosan meg­lepve, de hát akkor minek kellett ez a nagy hü-hó, hogy most iine neiwetct mentünk ! Nem mondjuk, hogy a kultuszminisztériumnak a saját szempontjából nines igaza, hogy a legjobb üzletet kösse meg, de hát okvetlen szükséges ahhoz az az altruista gürügtüz V >8 most vesszünk össze, hogy kié az érdem az uradalom bérbeadásának kiforcirozása körül ? Siessen addig, mig nem kés6 egészségét visszaszerezni! Jelentéktelennek látszó meghűlés as összes légzőszervek legkülönfélébb megbetegedését vonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét Tenni a bajnak, mert a könnyelmű elha­nyagolás sokszor végzetessé t ál hátik. A meghűlésből eredő köhögés, rekedtség, meghűlés, nehéslélegzéa és a légzőszervek hnrutos megbetegedéseinél kitűnően bevált as orvosi előkelőségek VI ■ PCHIkl Mindenütt kapható. Egy üveg ára 2 korona 50 fillér által javasolt I vDERIIe egy nagy Qveg ára 5 korona. Postán leghevesebb 3 ttveg rendelhető meg utánvétellel az egyedüli főraktárból: Diana-iyójyszerfár, Biidapesí, Károly-k8rní 6, szám aiu. Zk50

Next

/
Thumbnails
Contents