Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-28 / 52. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1913 december 28. fel kis szerepében Tóth Bélát, akinek szokatlanul szép baritonjához, remélhetőleg még nagyobb •szerepekben is lesz' szerencsénk. Ezek után még Garay Irénről és Kafka Gyuláról kellene megemlékezni, valamint arról, hogy ellentétben minden eddigi tudományunkkal és értesüléseinkkel, az olasz és spanyol nők itten tüntetőleg szőkék voltak ; lehet, hogy igy pikánsabb. Péntek : Buksi operett. Made in Austria. Fáskerty, K. Kövy Kornélia, Garay Irén, Kiss Mariska: természetes, eleven, kacagó lányok és hogy el ne felejtsük: dalosak is! Deák Gyula (Bu ksi) és Sándor Andor (operett miliárdos) ké szék, intelligensek és kedvvel játszók ; kár, hogy egyik se nagyon birja hanggal. Nyáray és Asbóth Lili a meglehetősen vastag komikumot képviselték I Kun Dezső a diszkrét és talán kissé tul- nierev játékmodort. Ennyit Kiss Árpád társulatának két első előadásáról, amellyel körülbelül bebizonyították, hogy ha emelni nem is, de sülyesztei i még sem fogják a bevett és szokott szekszárdi nívót, bár ez még magában nem sokat jelént, de egyelőre ez is valami. Szombaton Kiss Árpád igazgató felléptével a Faun, vasárnap este Nyárayval a címszerepben a Cigányprímás kerül színre. Tatárjárás- Miként értesülünk, a szekszárdi állandó műkedvelő társulat újév napján fogja bemutatni e nagy sikert ért énekes színjátékot. Előreláthatólag élvezetes estben lesz részünk ismét, mert a vezető szerepek kitünően vannak kiosztva. Riza báróné szerepét Herczegh Mariska kreálja. Treszkát, a generális leányát Waldmann Manci személyesíti. Lóhonyai tábornok maga a jó öreg Mátrag lesz. Waldmann Rózsi zongoratanárnő is szerepel, Ildikét játsza. — Grünfeld Lilly ke, a szép reményekre jogosító kis színművésznő, a Rákosy sziniiskola növendéke, nadrág szerepében járul bizonyára az est sikeréhez, Mogyoróssy huszárönkéntes kedves szerepét bízták reá. — Beréngi meg a tartalékos bakahadnagy Wallen stein szerepében fogja ismét megkacagtatni a közönséget. A nagy személyzetű darabban az itt időző színtársulat tagjai is szerepelnek. — Az énekszámokat Debulag Imre fogja kisérni. A darabot Mátray rendezi. Az ambíció Parnasszust verő. A próbák nagyban folynak* IRODALOM. Az Ország Világ karácsonyi száma ifj. Kam pis János festette pompás szinnyomatu borítékban látott napvilágot s belül is sziete csodálatba ejti az embert illusztrációinak sokaságával és szépségével. Különösen a karácsonyi képeknek a szama igen nagy ebben a füzetben. Közülök a legszebbek: »Madonna a kis Jézussal«, »Pásztorok Jézus bölcsőjénél«, »Karácsonyeste a gyermekkórházban«, »Karácsonyeste a családi otthonban«, »A gyermek Jézus«, »A szent család«, »Az istálló ban«, »A sixtusi Madonna«, »A születés«, »A megváltó születése«, »Nézd, mit hozott a Jézuska«, »Karácsonyfa a bölcsőnél«, »Karácsonyi bevásár lás«. Egyéb érdekes.és jobbára aktuális képek; »A trónörökös a családja körében«, »Finnországi képek« (3 darab), »Templomavatás Pusztaföld váron« (7 kép), »Fehér Rózsák«, »Kampis János a műtermében«, »A Harras alagút beomlása«, »A görög király Kréta szigetén« stb. Egy sereg arckép meg divatkép egészíti még ki az e heti Ország-Világ illusztrativ tartalmát. A lap irodalmi részében regényeket, elbeszéléseket, kritikai cikkeket és verseket Írtak a szerkesztőkön Váradi Antal és Fáik Zsigmond dr.-on kívül: Bendé János, Qsi'te Károly, Feleki Sándor, Hangay Sán dór, Hanuszik Lász ó, Hegedűs Jánosné,. Kampis János, Kersék János, Kiss Ferenc, Mendlik Béla, Morócz Jenő, Péczeli Ferenc, Ujtalussy Amadil, Tboméc József, Vargha Gyuláné, Vértesy Gyula. Tartalmas, kitünően szerkesztett rovatok.ezenfelül: Színház, Művészet, Irodalom, Hírek, Zene, Sport stb. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivata1 (Budapeát, V. Hold utca 7), almvi »/. előfizetési pénz is beküldhető. A lap ara |en vie 8 korona. j A karácsonyi dreadnougth b pszámok áradatában Uj Nemzedék cm nie! uj politikai, szépirodalmi és közgazdasági Hetilap jelent niec Az uj lap szerkesztője dr. Milotáy István, a Budapesti Hírlap volt politikai és szipimdalmi munkatársa s célja, hogy egy tartalmában, hangjában es külső kiállításában egyformán előkelő, pártoktól független s emellett mindig friss, érdekes és változatos szemlét adjon a közönség kezébe. A lap minden vonatkozásában a demokratis haladás eszméjét s a magyarság érdekeit szolgálja s- ebben a törekvésben a legkitűnőbb irók, publicisták és szakférfiak közreműködése támogatja. Az Uj Nemzedék első száma vállalt programmjához méltóan csupa érdekesség, elevenség és komolyság. A szerkesztőség beköszöntője után Wekerle Sándor volt miniszterelnök irt nagy feltűnést keltő cikket Ifi állami jövedelmek fokozásáról. A politikai pártok vezérei közül gróf Andrássy Gyula, gróf Károlyi Mihály, Justji Gyula és Garami Ernő nyilvánít érdekes véleményt az ország jövendőjéről. Pomr pás cikk szól a delegációk intimitásából és kulissza mögötti eseményeiről, Fényes László a fővárosi színházi mizériákat támadja, Mészás Gyula dr. a Balkán kitűnő ismerője, Albánia belső állapotáról fest értlek es képet Krúdy Gyula novellája, Kéri Pál kritikai cikke, Ajtay József közgazdasági tanulmánya és a kisebb cikkek és jegyzetek változatos sora élénkíti még az Uj Nemzedék első számát.. Az Uj Nemzedék előfizetési ára negyede évre 4 korona. Mutatványszámot kívánatra szívesen küld a kiadóhivatal, Budapest, -V. kerület, Vaj kay-utca 1. Karácsonyi számok. Abban a nagy áradatban is, mely ilyenkor az olvasót a lapok, folyóiratok karácsonyi' számaival elárasztja, feltűnik a Jó Pajtásnak, Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapjának karácsonyi száma a maga gazdag tartalmával. A lapnak úgyszólván összes hirnev.es és népszerű Írói felvonulnak: Endrődi Sándor, Endrődi Béla, Feleki Sándor versekkel, Rákosi Viktor és Eeleki Sándor elbeszélésekkel szerepelnek benne, Benedek elek igen szép színdarabot irt, Sebők Zsigtnocd befejezi Dörmögő Dömötör legújabb kalandjait. Márton Ferenc és Bér Dezső pompás képeket rajzoltak, Schöpflin Aladár érdekes cikket irt, Bér Böske szép karácsonyi történetet, Zsiga bácsi mulatságos mókát ir, Dánielné Lengyel Laura befejezi regényét. A Kis Krónika rovat apróságai, a rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtást a Franki in-társul át adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a ,,Jó Pajtás*1 kiadó- hivatala Budapest, IV , Egyetem utca 4 Pesti Hírlap. Magyarország legnagyobb és legelterjedtebb lapja az újév küszöbén előfizetésre hívja fel a magyar olvasó közönséget. A Pesti Hírlap minden irányban független, bátor, szókimondó, szabadelvű és demokrata irányú, kérlelhetetlen ellenzéki újság. A Pesti Hírlap napról- napra a legnagyobb terjedelemben, vagyis legbővebb tartalommal jelenik meg ; naponkint 12, 16, 24 oldallal is többet ad, mint inás napilapok ; járatása tehát egyenlő előfizetési ár mellett legelőnyösebb. A Pesti Hírlap munkatársai ezidő- szerint hazánk legkedveltebb és legelső irói — kivétel nélkül. A Pesti Hírlap 1914. évi naptárát — gazdag szépirodalmi és közhasznú tartalommal — minden uj előfizeiő is megkapja, ha egy szerre negyedévre fizet elő. A Pest Hírlap ma kétségtelenül Magyarország legelterjedtebb lapja, nv*rt példányszáma (hétköznapokon 120, vasárnapokon 150 ezer) a legolcsóbb boulevardlapokat is felül múlja. Ezért yan' legtöbb hirdetése is, lévén a hirdetés a Pesti Hírlapban legcélravezetőbb. A Pesti Hírlap karácsonyi számát 200.000 példányban bocsátották ki. A Pesti Hirlap elő fizetői kedvezményes áron rendelhetik meg a Divat Szalon c. pompás divatlapot és Az Érdekes Újság cimü gazdag tartalmú képes hetilapot, mellyel ma nem vetekedhetik az ország egyetlen képes lapja sem. A Pesti Hirlap előfizetési ára egy hóra 2 40 K, negyedévre 7 K. A Divat- Szalonnal együtt negyedévre 9 50 K. Az Érdekes Újsággal együtt negyedévre 9 50 K. Kiadóhivatala, hova az előfizetést legcélszerűbb postautalvánnyal küldeni: Budapest, Váei-körut 78. szám alatt van. AZ U«J „ »BERSON“ CSARNOK. Újévi szokások. Az újév napján szokásos lakmározas, rbula- tozás, küszöntgetés, s a rokonoknak és ismerősöknek ^aló I ajándékozás pogány eredetű, mint az újév ünnepe, vagyis az év első napjának megtűrni plése maga is. A rómaiak Jánusnak, a kezdet és vég, utóbb pedig a hajózás és kikötő istenének ünnepét ülték e napon. Rómában ez ünuepen óriási mulatozás, füstölés, illimunálás, sőt mindennemű tivornyázás és kicsapongás volt divatban, a pápák pedig, hogy tüntessenek e pogány szokás ellen, inkább böjtöt rendeltek a keresztény' híveknek. Utóbb aztán mikor a keresztények is megünnepelték már az újévet, szintén átvették a különböző mulatozásokat. A kereszténység első századaiban tudniillik egyáltalán nem ismerték az újévi ünnepet, s.csak Krisztus születésének nyolcadik napjától vagyis körülme- téltetéséről emlékeztek meg. C»ak a .hetedik században mutatkoznak az újév megünneplésének első nyomai, 1 mint bevett rendes egyházi ünnepet, csakis a tizennegyedik században találjuk említeni. Az újévi babonák jórészének gyakorlása az év utolsó napjának : Szilveszter napjának éjszakájára esik, mivel általános szokás ekkor ébren megvárni az ujesztendő beköszöntését, évfordulót jelentő tizenkettedik órát. Egyik legelterjedtebb babona ekkor az éjféli ólomöntés, amit többnyire a leányok végeznek. Olvasztott ólmot csöpögtet- nek valamely edényben- levő hideg vizbe, s a folyó ólom, kihűlve, mindenféle alakot vesz fül; Abból következtetnek aztán, hogy kinek, minő alakot mutat az általa csöpögtetett ólom. Ha a kihűlt ólomdarab kereszthez hasonlít, az halált jelent, ha koszorúhoz, az menyasszonyságot, férj - hezmenést; h i az ólom emberalakot sejtet, az is azt jelenti, hogy az illető az újévben férjhez megy. Az ólom mindenféle szerszámokat is föl szokott vetni, amiből aztán megjósolják, hogy milyen foglalkozású lesz a jövendőbeli. Ez sok mulatságra ad alkalmat. Ä bölcső-forma azt jelenti, hogy az illetőnek gyermeke lesz a következő évben, s mivel sokszor nemcsak hajadonok, hanem menyecskék és özvegyasszonyok is részt- vesznek az ólomöntésben, e réven is sok mulatság és tréfálkozás támad. Nagyobb társaságokban, kivált városi korcsmákban és kávéházakban szokás a besötétitett szobában éjfélkor visító malacot elereszteni. Akihez aztán a malac fát és aki meg birja fogni, az szerencsés ember lesz abban az esztendőben, s köteles természetesen a társaságnak áldomást fizetni. Hajadonok Szilveszter éjszakáján fésűt és tükröt tesznek a fejük alá, hogy meglássák álmukban a jövendőbelijüket. Az is szokás, hogy éjfélkor sötétben kimennek a fáskamrába s föl- nyalábolnak egy ’ csomó vágott fát. Ha pár a fadarabok száma, biztosan férjhez megy abban az évben, ha páratlan, még várhatja a szerencséjét. De jaj, ha tizenhárom darabot talál fölemelni az szerencsétlenséget vagy halált jelent neki. Elsőrangú újévi babona, — amint tudjuk, — hogy újév napján sült malacnak, vagy legalább is disznóhasnak kell lenni az asztalon, s- csirkének semmiesetre sem. Mert a malac előre túr, a csirke ellenben bátra kapar. A malac evés újévkor majdnem oly általános szokás nálunk, mint a spanyoloknál karácsonykor a pulyka evés. A legutolsó spanyol koldus is szerencsétlennek érzi magát, ha karácsonykor nem eketik pulykát, s ha egész évben nem evett is húst, karácsonykor meg kell lenni a pulykájának. Mostanában, mikor városokban —• kivált újévkor — roppant drága a malac, sok helyen nyúltál, helyettesitik, mert az is előre szokott futni. Ismeretes, hogy áz újévi ajándékok közt is nagy szerepét játszik a játéküzletbeli vagy cukrászdái szerencse malac, s hogy az újévi képes levelezőlapoknak is főképpen ez a díszük és tréfájuk. Nagyon fontos, — persze csak a babonás embernek — hogy kivel találkozik az ember először újév napján. Kéményseprővel találkozni legjobb. Fiatal férfival találkozni, az is szerencse. Vóna8szonnyal találkozni először kész veszedelem, bákterrel találkozni pedig egyenesen szerencsétlenség és halált, vagy legalább is súlyos betegséget jelent. Általában, amit az ember újév napján csinál, vagy ami újév napján éri, az előjel az egész esztendőre, vagyis az egész évben ismétlődni fog, a közhiedelem szerint. Ezért mulatnak az emberek újév napján ; ezért nagy baj, ha valaki e napon beteg, vagy valami kár éri ^ azért n«m szabad e napon lustálkodni, vagy a házastársaknak civódni, mert különben szerencsétlen és boldogtalan lesz az egész esztendejük.
