Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-21 / 51. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1913 december 21.

mai válságos időben is legalább 21 millióra lehető ez az összeg, mert az ország 21 millió lakosából egy*egy koronát mindenki elvásárol.

Okos ipar pártolással ebből a nagy pénz összegből legalább pár milliót megmenthetnénk.

Mert ne higyjük, hogy a jól szervezett akció határtalan. — «»Fényes példa reá a magyar tanszeriparpánolás, amely u múlthoz képest évi ölven millióval gazdagítja a hazánkat, — -Közös, vállvetett munka tette lehetővé, hogy tanszerekért 60 millió helyett már csak tiz milliót adnak a külföldnek ; közös, jól szervezett akcióval tehetjük sikeressé a karácsonyi vásárt is.

■Szervezkedjünk tehát községenként, sót családonként, egyedenként.

Minden falóban hívja össze a népet a községházába a pap, tanító, jegyző, birtokos. Magya rázza meg ott az iparpártolás országos jelentőségéi és egyéni hasznát. Fejtse ki, hogy a mai általános szegénységnek és drágaságnak az évi kétezer milliónyi behozatal a főoka Azután vegye a község népét, hogy karácsonyi ajándékul csakis honi tárgyai vásároljon. Az ajándék a ügyelem jele, ajándéknak bármely csinos honi tárgy alkalmas. E téren a luxus magunk és hazánk ellen elkövetett bűn, amelynek már is százezrek a siratni. — A községek vezérei szerezzék meg a Hnzui Ipari Beszerzési Források tüzetes kiadását, amelynek több mint ötezer fölsorolt készítményé bői ki-ki tetszése szerint válogathat.

Ezt a tiz flizetből álló munkát a kereskedelmi miniszter támogatásával, a hazai kereskedelmi és iparkamarák és a Magyar Védő Egye.■ sülét adtak ki, ez utóbbi bárkinek ingyen megküldi. (Budapest, Szentkirályi-utca 3.) E cim jegyzék alapjan egyesült erővel bírják rá a kereskedőket, hogy ezekből rendeljenek ajándéktárgyakat. De e címjegyzék nélkül is pártolhatjuk a saját iparunkat olyanformán, hogy lm minden család, mindenki ott vásárol, ahol biztosan tudja, hogy magyar árut kap.

Városokban még könnyebb a szervezkedés. Itt az intelligens társadalom az iparosok és kereskedők bevonásával az időpazarló formaságok mellőzésével, valamely ingyenes teremben köny- nyen létesíthető karácsonyi vásár. Szükség esetén az is elegendő, bogy ha a kereskedők kirakataikban megjelölik a magyar eredetű fik két,

így lehetne karácsony előtt h külföldre vándorló sok-sok millióból legalább ncliánvat megmenteni. Ez a pár millió korona tiszta haszon volna, melyből miiül az eladó, mind n vevő egyaránt részesülnek, mert ez a pénz itt maradna az országban, hogy enyhítse az általános szegénységei. — Vonjuk be. e nemes és praktikus mozgalomba a polgárságot, n népet, az ifjúságot a főkép a bölgykUzönséget, hogy ne kelljen ezt a szerencsétlen 1913 iki evet a végén is 20—30 milliós veszteséggel befejezni.

Á mondottak meg valósítására fölhívjuk tehát az összes illetékesek ügyeimét: iparosokat, kereskedőket és a nagy közönséget egyaránt, mert az ő kezükbe van letéve a siker kulcsa.

A szeretet ünnepének közeledtével gondoljunk szeretettel u szegény ország sok ezer szegény iparosa és éhező munkására

a gazdasági termelés meghatványozódik, u népes ség száma rohamosan növekszik, a jólét átlagos színvonala egyre emelkedik; egyidejűleg a társadalmi szervezet és gazdasági kapcsolat is annál szorosabb lesz, minél inkább legyőzi a távolság akadályait a szállítási és tudósi la si eszközök töké- letesbitcse Mindezen átalakulások a XIX. szazadban mennek végbe. Szinte azt mondhatjuk, az uj kornak önálló fejlődése tulajdonkép csak akkor kezdődik.

Ez átalakulások teljesen indokolják a fehér faj jelenlegi fölényét a sárga fajjal szemben. Japán volt az első nemzet, amely e körülményt fölismerte és ellene védekezett, azzal, hogy rövid idő alatt elsajátította e műveltséget összes technikai eszközeivel együtt. Ily hirtelen átalakulás azért volt lehetséges Japánban, mert e nemzet szamuráj', azaz közönséges-osztályában elvan egyéneket nevelt föl magának, akikben meg volt n szellemi képesség és vagyoni függetlenség a liirteli n átalakulás eszközlésére. Ilyen átalakulás Kltiuaban egyolőre nem lehetséges, mert ott a mandzsu előkelőségen kívül, akik jórészt a knto miságnál és udvarnál szolgálnak, nincs az előbbi nek megfelelő uralkodó középosztály. Olt a tör vény értelmében az egyén társadalmi állása és hi Ve la latiak fókozatn a műveltségtől és az elért vizsgálati fo&oznttól függ. Ha ott az idegen kultúra egyszerre elterjedne, a khinai müveit ősz »dy telje-en elveszítené kenyerét és hatalmát. Ennél teliét az idegen műveltség elleni védekezés leikéi dós, nein tekintve azt, hogy as ősi in tésmények megöl zése n khinai népfajnak sajátságos jellemvonása, amint azt már fentebb kifejtettük.

I y módon állott elő az utolsó évtizedekben a nagy ellentét Japán és Kliina fejlődési között,

Szervezkedjünk és okosan cselekedjünk, ha egyszer már mindnyájan boldog karácsonyra várakozunk.

Grill Zichy Gyűlő püspök Intézkedése.

A sok sürgetés, kérés és deputiciózás után végre sor került a tanitók fizetésének rendezésére is, mely az 1913. évi XVI törvénycikkben van lefektetve. Sajnos, hogy ez a törvény sem szüntette meg az állatni és nem állami tanitók üze- lése között fennálló lényeges különbséget, dacára annak, hogy Magyarország 32 000 tanítójának ez volt a legfőbb óhaja, ez volt a legigazságosabb kérése.

Ha a képesítés, a munka és hivatás egy, akkor a javadalomnak és előmenetelnek is egyenlőnek kellene lennie. Ez oly elemi igazság, mely valóban neui szorul bővebb magyarázatra A törvénynek azon sarkalatos hibája, illetve sérelme, hogy továbbra is meghagyta a fizetésbeli, lak béri és előlépési különbséget állami és nem állami tanitók között, újra forrongásba hozta a nemzet napszámosait, a magyar nemzeti kultúra alapvető munkásait hangosan, de méltóságteljesen sürgetve az egész vonalon az egyenlőség kimondását. Ezt hangoztatják nemcsak a tanítóegyesület és tantestületek, hanem a különböző hitfelekezeti és községi iskolák felettes hatóságai is.

Ennek a méltányos és igazságos követelésnek adott nem egyszer nyomatékos kifejezést gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök is, legújabban pedig a folyó évi november hó 1 l én Budapesten tartott Országos Katbolikus Tanügyi Tanács diszgyIllésen, a Tanács uj védnöke: (Hallfehler Gyula Csanádi megyéspüspök magas szárnynlnsu bi-szcdében kétségbe nem vonható őszinteséggel jelentette ki, bogy a püspöki karral egyetemben a legnagyobb eréllyeí küzdeni fog az egyenlőség kimondása, vagyis az 1913. évi XVI. törvény serelmeinek orvoslásáért.

A nem állami tanítók érthető elégedettlen-1 ségének, de főleg a püspöki kar interveniálásának eredménye az, hogy Jankovils Béla vallásos közoktatásügyi miniszter folyó évi november hó 21-én rendeletet adott ki, amelyben a nem állami iskolák fentartőinnk ügyeimét felhívja arra, hogy az 1913. évi XVI. törvénycikk értelmében az államsegély meyuonásának vessélye nélkül jogosítva vannak tanítóiknak illetményei!, lakbéreit és családi pótlékát az állami tanitók fizetésének arányában saját erejükből kiegé szi ten i. .

A miniszter ezen rendeletével kétségtelenül elismerte a községi és hitfelekezeti tanítóknak az állami kartársaikkal való egyenjoyusáyát és azért a maga, illetve a kormány részéről is el rendelte, hogy az illető iskolafentartók megadhatják, vagyis adják meg ugyanazt a javadalmat, amelyet az á'lami tanitók élveznek.

A vallás és közoktatásügyi miniszternek fent említett rendeletét gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök, aki már számtalanszor bebizonyi tóttá szóval és tettel a kath. tanítóság iránt ér zett nemes jóindulatát és hathatós pártfogását, valóban a szó legnemesebb értelmében fogta fel

és a most megjelent XIX száma körrendeletében buzdítja az iskolaszékeket, hitközségeket és ezeknek vezető elnökeit, a plébánosokat, hogy ezen tárgyban tartandó külön gyűlésekben matassák be és magyarázzák meg rendeletét és hassanak oda, hogy a hitközségek saját erejükből — ha anyagi helyzetük megengedi — adják meg tanítóiknak ugyanazt a lakáspénzt és családi pótlékot, melyet az állami tanítók élveznek.

Gróf Zichy Gyula püspökünknek ezen felemelő és bennünket örök hálára kötelező intézkedése egész egyházmegyéjében élénk visszhan* got keltett a hitvallásos és hazaüas tanitók lel- kületében, akik már annyiszor érezték igazságos és jóságos határozatainak segitő és áldásos következményeit.

Hiszem és velem együtt hiszi és reméli a Bécscgyházmegye minden kath. tanítója, hogy az iskolaszéki elnökök a legnagyobb jóindulattal fogják főpásztorunknak rendeletét előterjesztem és megmagyarázni, melyben hangsúlyozza, hogy áz iskolafen tartóknak saját érdekük iskolájukért a lehető áldozatot meghozni.

A főpásztornak rendeletéből idézzük a kü - vetkező reszt: „Magam részéről is helyesnek találom, hogy azok a hitközségek, vagy más iskolafenntartók, akiknek auyagi helyzete megengedi, saját erejükből keresztülvigyék, hogy tanítójuk úgy a lakáspénz, mint előléptetés és családi pótlék tekintetében az állami tanítókkal egyforma ellátásban részesüljön. Az 1868 : XXXV1IÍ. törvénycikk alapgondolata az volt, hogy a községek és hitközségek mintegy versenyre kelve fejlesszék iskoláikat és pedig anyagilag és sze le-, in leg egyaránt. Újabb időben a nagy gazdasági válságok s az állami központosítás túlsúlya azt a látszatot keltették, bogy a községek és hitközségek, valamint inas iskolafenntartók nem képesek iskoláikat anyagilag és szellemileg fej'eszteni- s kénytelenek vagy egyenesen államosítás iránt tenni lépéseket, vagy államsegélyt igénybe venni. Az utóbbi, tellát a bitvailásos iskolára kedvezőbb eset állott elő, az állami segélyezés jutott érvényre s a bitvailásos iskolák jellege érintetlenül maradván, érdeke a hitközségi iskolának, hogy annak ellátása és fejlesztése körül a hitközségek teljesen ne vonuljanak vissza, miért is fenti miniszteri rendelet s jelen intézkedésem minden iskolaszéknek e tárgyban tartandó ülésén beam tatandó s megm igyarázandó, azzal a hozzáadással, hogy iskolájukért lehelő áldjzalot meghozni saját érdekük.

Karácsony.

<v. L.) A római imperium hatalmának deie- lőjén, Augusztusnak, az első dicsőségesen uralkodónak hatalma teljében, a hatalmas birodalom egy kis megvetett provinciájának Bethlehem városában született egy rongyos, vihartépte istállóban a gyermek, akire szeretettel lelteitek az istálló állatai, hogy meg ne fagyják, akinek imádására megérkeztek a napkeleti bölcsek, akinek jöttére a bethlehemi pásztorok az égen csodajeleket látá- nak, angyalok hirdették a Megváltó születését

amely különösen a japán khinai háborúban lett nyilvánvalóvá. Azonban ennek gyümölcsét Japán még akkor nem élvezhette, mert a nagyhatalmak tajátjukuak tekintették Klímát E háború hatása alatt Oroszország és más nagyhatalmak parcellázni kezdik Kliinát, abban a hitben, hogy ez ép oly könnyen eszközölhető a khinai síkságon, mint az,asztalon fekvő térképen.

Ezzel Japán veszélyeztetve látja saját létét és pedig teljes joggal, mert Oroszország, elfoglalva Mandsuriát, letelepszik a khinai birodalomnak egyetlen könnyen megközelíthető kapujánál, amivel biztosítja magának a fölényt Khinában s elvágja azt a japán segítségtől. E miatt kitör az orosz japán háború, amelynek sorsát a Tsu sziget melletti tengeri ütközet dönti el Ez nagyobb esemény, mint a hires tratalgari ütközet,' amelyben Mohon elveszett és az angolok győztek Az utóbbi végleg megállapította Anglia világuralmát a tengeren, amelyet mai napig is fenntartott. A Tsu sziget melletti ütközetben ellenben a sárga faj léte és jövője lön biztosítva a fehér fajjal szemben. Ez az első eset az uj korban, hogy ‘ idegen faj sikerrel szembeszáll a fehér hódítóval.

E háború tellát elejét vette minden további bódításnak. Kliina önállósága feleit most már Japán őrködik a mandsuriai kapunál; hódításra maga nem gondol, mert jól tudja, bogy a birodalom nagy kiterjedése es népessége mellett ilyen vál lalkozás nem vezethet célhoz.

IIv módon Kliina időt nyert arra. hogy lassan tovább fejlődjék, fokozatosan átvegye az idegen műveltséget s annak összes vívmányait. Azóta valóban megkezdődtek az újítások a nép- nevelés terén; idővel ez még nagyobb arányokat ölthet, ha munkához lát az uj nemzedék, amelyet most Japán és Európa iskoláiban nevelnek. A

közel múltban a tartományok alkirályai tanács kozó testületet kaptak segítségül, amelyek hivatva vannak a törvényhozást és nevelést irány i- tani s megvédeni a nép érdekeit. Utóbbi időben az európai irodalomnak számos terméke elterjedt a birodalomban; ezek között Dumas Kameliás hölgy regénye volt a khinaiak kedvenc olvasmánya, mert ebben megtalálta a sárga fajnak legnagyobb erényét, az önmegtagad ist és lemondást, Ellenben Dickens C ipperüeldje érthetetlen előtte; mikép szerethet a bős egyszerre két nőt — Ágnest és Dórát — és mikép tanakodhatik azon, melyiket vegye nőül, azt a khinai nem, tudja megértem. Ha egyáltalában valamikor ilyen helyzetbe jutna, egyszerűen véget vet a habozás nak azzal, hogy mindkettőt nőül veszi.

Gazdasági téren is nagy haladás kezd mutatkozni és a belföldi vasút hálózat kiépítése év- ről-évre nagyobb arányokat ölt, ami által az ösz- szes tartományok közelebbi érintkezésbe jutnak egymással. Ez valóban nagy haladást jelent, mert még néhány évtizeddel ezelőtt a khinaiak felszedték a Shaug hai város melletti vasúti síneket azon indokolással, hogy a vasút dübörgése megzavarja a halottak álmát, midőn elhalad a teme tők mentén.

Legújabb időben Kbina hatalmának ócsár- lását felváltotta az ellenkező irányzat: a félelem a jövendőbeli nagyhatalomtól, ha az majdan katonailag szervezve lesz. Azonban a sárga veszedelemtől ilyen alakban nem kell félnünk. A khinai nép sohasem hódított fegyverrel a kezében : a nép jelleméből az következtethető, hogy erre a jövőben sem vállalkozik. Az esetleges veszedelem egészen más irányban keresendő, amellyel szemben a védekezés jóvat nehezebb. Ha a kbinai nép átalakul és elsajátítja a mi mű-