Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-07 / 49. szám
2 TOLNAMEGYEI KOZLON'i 1913 december 7. ugyanannyi államsegélyt, mint amennyit szervezkedésükkel a városok kiküzdöttek. A községek mozgalma, kérelme, melynek napirenden tartására egy uj lapot is alapítottak a : Községek Lapját, méltányos és igazságos és erős szervezkedéssel remélhetik is teljesedését. Tegyük vonzóvá a falut. Meline, nemrégiben még francia miniszter elnök, akit az agráriusok világszerte internacio- nális vezérüknek mondanak, újabban egész pro- pagativ tevékenységét annak szenteli, hogy felhívja az irók, politikusok és államférfiak figyelmét arra a veszedelemre, mely a földmivelő népnek elvárosiasodásával elkövetkezik. Nemcsak Páris, hanem majd minden ország fővárosa, népességben hatalmasan megduzzadt éppen a földmivelő nép beözönlése következtében. E tekintetben különösen Budapest mutatja felszívó képességét, ahol az utolsó négy évtized alatt, mióta Pest-Budát egyesítették, a lakosság 64 százaléka vándorolt be. Ennek pedig javát a földmivelő munkás elem adja, akiket a magyar róna nem lát többé. Ott, ahol a gyáripar fellendülőben van, mint Pozsony, Temesvár, feltűnően növekszik bevándorlás utján népességben s valamennyi város a földmivelő dolgozó elemet szívja föl. Az Országos Gazdaszövetség szintén erősen érzi ezt a bajt és jelszavát. Melinétől kölcsönzi: „Tegyük vonzóvá a falut!“ Különösen aktuális ez télen, mikor a falura ráterpeszkedik a köd, a zúzmara és főleg — az unalom. Csak az tudja, hogy a tankötelezettség törvényének valamennyire való végrehajtása is, micsoda kulturszükségletet teremtett a falukban, aki hivatása szerint a nép közt él,:ismeri vágyait és tudja, hogy mire áhi tozik. A télen, mikor tétlenül kell össze tenni a kezét a falu népének, még egy jó gazdasági esz tendőben is rettenetesen hosszú. Az egész tél az unalom jegyében telik el, az unatkozó ember pedig könnyű prédája a falu helyeken lóvén és felzüllésre mégis alkalmas helyeknek ; kész prédája a hiszékenységére építő vándor népboldogi- tóknak, akik szellemi szórakozást igénylő lelkének tetszetős, csillámló Ígéreteket, vágyakat, reményeket hoznak és ébresztenek. Azért van nagy jelentősége annak, hogy immár négyezer helyén az országnak népkönyvtár van. És hogy minő kulturéhséget elégítenek ki ezek a kis falusi könyvtárak, kitetszik abból, hogy a beérkezett jelentések szerint bárom millió a falu népéből, ezekből a könyvtárakból kapja szellemi mulatságát. Jelentések szólnak arról, hogy egy-egy tanyai könyvtári napjáróra is meglátogatják. Négy-öt órát gyalogol a röszkei sárga homokon a szegedi tanyai magyar, hogy a kapitányságnál elhelyezett könyvtárból egy könyvet kapjon. De milyen boldog, hogy azon a cimen, hogy a keresztkomájának is kell könyv, kettőt adnak a kezébe. Egy hét múlva már ismét jön a másik könyvért. Mennyire kár, hogy még Szeged nagy határában sem minden tanyakapitányküzdelmes elvégzése tárgya a regénynek. Emberek, vágyak, szenvedések mind alárendelve a nagy ideának : állandóan a kalapácsok zaját halljuk és az iró voltaképpen abban nagy, hogy regényében mindig tömeg szerepel és a munka hym- nusza zeng. — Az Allan szerelme, boldog családi életének a nagy műért való összeomlása elvesz abban a millióban, melyben hatvanezer ember sztrájkol, midőn a nagy mü létrehozására szükséges milliók is sztrájkolnak és a müvet balsiker, iszonyú bukás fenyegeti. Majd a feleség és a kis Edith kacagása elvész a nagy műért való reklám zajában. Mozi, aeroplán mind .mozgósítva. Sőt a tenger egy uj ásványi anyagot is ad. Ne ijedjünk meg: a rádium se lesz ezután drága. Allan egyik földalatti átfúrt hegyében van bőven ebből. A regénynek van egy magyar alakja: a szentesi halottmosdató fia, aki a milliókat mozgósítja ? Ez az alak brutális és nem sok örömünk van benne, hogy a szerző jóvoltából magyarnak született. Ez bizony érzéki, gaz panamista, aki végre is a vonat elé veti magát, mikor a nyakán érzi a' kötelet. Köszönhetjük ezt a panamát kiáltó viszályos természetünknek, hogy egy világhíres regényben is, ha szerepelünk, csak panamisták lehetünk. Mindegy. Azért a „Tunel“-t ezrek és ezrek olvassák nálunk is. De bögy is ne! Egy világ szenzációt 95 krajcárért veszteget a könyvesbolt. Azt mondják, a magyarban is már a tízezrediknél tartanak. Es senki sem fogja letenni megindulás nélkül a könyvet, mikor tudomásul veszi, hogy az Allan első vonata mindössze 15 perc késéssel ér be Európába a — tenger alatt. ságnál van könyvtár s még mérhetetlenebb kár, bogy nincs mindenütt az országban. De meg van a ponyva. -A mezőtúri vásárokon és a többi alföldi vásárokon most is ott van a vándorkönyvárus és bizony nem a népszerű Jókait és a legújabb moderneket árulja, hanem a nádudvari rablógyilkosságot, a megcsonkított kasznárt és egyéb hajmeresztő Bagó Márton szerű kiadványokat, melyekért annyiszor sajogtunk és a melyeket a ponyváról a szemétre dobni még se tudunk. Aztán ott van a bullevard sajtó kelletén túl való elteijesztése a mágyar nép kezén. Megállapítható, hogy az alföldi magyar nyelvérzékét is kikezdte a nyomdabetü és már az ő szava sem magyarság szempontjából nem megbízható, mióta olvas. A falusi kultúra érdekében való sok irányú tevékenység egy hírlapi cikk keretében meg se beszélhető. Mindenesetre jól eső megelégedéssel fogadjuk a földmivelésügyi miniszternek e téren való, valóban áldásdüs tevékenységét, mely a mezőgazdasági haladás zászlója alatt kultúrát visz télen a falukba. Ezrekre megy azoknak a gazdasági előadásoknak a száma, amelyeket a gazdasági felügyelő, kirendelt szaktanárok, ambuláns tanítók, a gazdasági egyletek titkárai és kiváló gazdák tartanak: a faluban most a télen. A magyar nép tanuló kedvére pedig felette jellemző, hogy ezek a gazdasági előadások mindig nagy közönséget vonzanak és ezüstös hajjal sem átal beülni az iskola padba a magyar gazda, ha arról van szó, hogy valami -okos szót hall a jobb, a hasznotbajtó jövedelmesebb gazdálkodásról. Hát még ahol az előadásokat a népszerű mozi is élénkíti. Csodálatos, hogy a nép képzeletét mennyire foglalkoztatja Edison -korszakos találmánya és mennyire fel lehetne ezt használni a falu népének értelmi színvonala emelésére. Nagyon itt lenne az ideje, hogy a földmivelő nép kulturszükségleteivel számoljunk és tegyük valósággá, arait Meline óhajt: „Tegyük vonzóvá, kellemessé a falut!“ , E$y egyesületben az összes vállalkozók. A hónapok óta [tartó súlyos válság, mely ebben az országban ezer és ezer vállalkozót exis- tenciális érdekeiben a legérzékenyebben érint, és ugyanekkor a legnagyobb munkaadó: az állam részéről a beruházások eszközlése terén tanúsított szűkmarkúság, általában pedig az állam részére teljesített munkálatoknál irányadó „Közszállitási Szabályrendelet“ fogyatékos volta és azon körülmény, hogy Magyarország összes vállalkozói és közszállitással foglalkozói számára nincs jelenleg egy olyan számarányuknak és súlyúknak megfelelő hatalmas egyesület, amely számarányuknak és közgazdásági fontosságuknak megfelelő erkölcsi és anyagi érdekeiket megvédelmezni és előmozdi- tani tudja, arra késztetik a magyar vállalkozói és közszállitói kart, hogy megalakítsák a Magyar Vállalkozók és Közszálhtók Országos Egyesületét. Az uj egyesület előkészítő bizottsága, amelynek listáján Budapest legelőkelőbb vállalkozó és közszállitó cégei szerepelnek, már közzé is tette prcgrammtervezetét, amelyet helyszűke miatt itt kivonatosan ismertetünk: A Magyar Vállalkozók és Közszállitók Or szágos Egyesületének tagállománya az ország összes vállalkozóiból és közszállitással foglalkozókból regrutálódik. Céljául tűzi ki az egyesület a tagjait legközelebbről érdeklő kérdések megoldását, anyagi és erkölcsi érdekeik előmozdítását, sérelmeik orvoslását, bóldogulásuk, haladásuk utjának egyengetését. Az egyesület céljai közé tartozik tagjai társadalmi, gazdasági és jogi helyzetének javítása, a Közszállitási Szabályrendelet sérelmes intézke déseinek á vállalkozók és közszállitók érdekeinek megfelelő módosítása, általában a irreális verseny lehetetlenné tétele céljából a mai rendszer megváltoztatása. Az uj egyesület feladata lesz a vállalkozással és közszállitással kapcsolatosan előforduló differen ciák autonom utón való kiegyenlítése és tagjai anyagi érdekeinek intézményes utón való biztosítása. A megfelelő törvény meghozásáig is biztosítani kívánja a vállalkozót és szállítót megbízójának minden meg nem engedhető túlkapása ellen, továbbá járandóságának liquiditálásáról és a vállalkozásban részt vevő iparost és szállítót követeléseik bonitása és garantáltsága tekintetében. Informatív szolgálatot szervez a vidéki vállalkozásoknál nagy szerepet játszó munkabérek, anyagárak stb. irányábaq. Az uj alakulatnak egyik legnagyobb horderejű intézménye lesz az Egyesület kebeléjien a Szaktanácsok szervezése, mely elé a tagok tanácskérés céljából minden vitás ügyben bizalommal járulhatnak. A szolidáritás érzésének megteremtésére olyan társadalmi intézmény létesítését jelöl meg a programm, amelyben az ország összes közszállitással és vállalkozással foglalkozói a közvetlen érintkezés lehetőségét megtalálják. S nem távoli jövőnek problémája megfelelő időpontban a vállalkozók és közszállitók hiteligényeinek kielégítésére szolgáló alkalmas intézmény megteremtése. Sok sok más, jelentőségénél fogva nem csekélyebb, kihatásában pedig áldásosnak mutatkozó intézmény megteremtése — hogy csak egyet említsünk — a vállalati felkarolásra alkalmas találmányok állandó kiállításai (1. a párisi „Concours Lepin“-t). Jelentős szerepet játszik a programúiban a magyar vállalkozás védelmére is szolgáló 1907. III t.-c. ben lefektett intenciók megvalósi- tására való energikus törekvés. Az uj egyesület nemcsak reprezentatív fórum akar lenni, hanem tagjainak ügyes-bajos dolgaiban tanácsadó, segítő és igazságaikért magát exponáló testület. Ezen célból az egyesület kebelében állandó irodát szervez, amely műszaki, adminisztrativ és jogi kérdésekben ad tanácsot. A Magyar Vállalkozók és Közszállitók Egyesületének előkészítő bizottsága ez utón hívja fel az ország minden rangú és rendű vállalkozóját és szállító cégét, hogy csatlakozzék ezen hatalmas erejűnek ígérkező szervezethez, miáltal a saját erejét kiszámíthatatlan mérvben fokozni fogja. Sok formalitásra nincs szükség. A belépő-levelek (megemlítve tájékozásul, hogy a tagdíj évente a 20 koronát meg nem haladja) Dr. Vadász Sándor ügyvéd (Budapest, V., Báthory utca 10.) címére, az előkészítő bizottság titkárához cimzendők, aki bármilyen irányban a szükséges felvilágosításokat megadja. A belépés nincs qualifikációhoz kötve, annak csak egy feltétele van, t. i. hogy az illető önálló vállalkozó vagy hatósági intézménynek szállítója legyen. A jubiláló Szekszárdi Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Lapunk előző számaiban megírtuk már, hogy az 1873. évi október 26-án Boda Vilmos akkori járásbiró, lapunk felelős szerkesztője kezdeményezése folytán megalakult Szekszárdi önkéntes Tornász és Tűzoltó Egyesület a folyó évben ért el eseményekben gazdag, magasztos és humánus céljának szolgálatában eltöltött munkásságának 40 ik évi határkövéhez és hogy ennek emlékezetéül az egyesület megbízása folytán munkatársunk, Erdei Lajos megírta az egyesület 40 éves történetét, mely műről a fővárosi sajtó is szép elismeréssel emlékezett meg, méltatva egyúttal országosan is az önkéntes tűzoltó egyesületnek 40 éven át igazán a közjó érdekében kifejtett és eléggé meg nem becsülhető munkásságát. A tűzoltó egyesület tiszteletreméltó s már hajlott korú megalapítóját, ma is elnök főparancsnokát, Boda Vilmost gyengélkedése szobába kényszerítvén a 40 éves jubileum nem ölthetett olyan ünnepélyes külszínt, mint amilyet ez az igazán közcélt szolgáló egyesület joggal megérdemelt volna. Sajnálatos ez a köz szempontjából különösen, mert ezen valóban altruista intézménynek egyebet sem adhat a köz ellenszolgáltatásával; mint a hála és elismerés szavait. Ezt a befolyásolhatatlan közvélemény nevében megnyilatkozásra jogosult hélybeli és fővárosi sajtó s a 40 év fáradalmas történetének megirója méltán és kötelességszerüleg meg is adták az egyesületnek, annak megalkotójának és katonáinak, sajuosan kell azonban konstatálnunk, hogy a helybeli társadalom különböző rétegei, hangadó privát és hivatalos faktorai, akiknek javait pedig tűzveszély idején a derék tűzoltó testület igyekszik számukra megmenteni, ez a társadalom a fázós őszi didergő lélek savanyúságával tért napirendre a 40 éves munkásság érdemei felett. Szomorú ez a mai érdekhajhászatba fűlt korban, amikor már igazán csodaszámba fog menni a köz érdekében való önzetlen és nem megfizetett tevékenység. Mint sajtó, bármily nem szívesen, de ennek megemlítésétől el nem tekinthetünk. Ez is magyarázza, hogy a folyó évi november 30-iki, az egyesület által a 40 éves múlt emlékének szánt közgyűlés a helybeli társadalomra olyan nem nagy dicsőséget jelentő túl szerény keretben pergett le. Az értékezletszerü gyűlésen tulajdonképen csak az egyesület működő tagjai gyűltek össze. A megjelenésben akadályozott Boda Vilmos megiizásából Siockinger János egyleti elnök vezette a gyűlést, ki megemlékezve a küzdelmes, sokszor meg nem értett és csak kevés esetben méltányolt 40 éves múltról, mely idő egy emberéletben is számottevő, további kitartásra buzdította az egylet tagjait. Az elismerés hangján emlékezett meg az egyesület 40 éves történetének írójáról, Erdei Lajosról, kinek a közgyűlés élénk éljenzése közt mond köszönetét nagy ügyszeretettel megirt munkájáért. Ezután Wilhelm Ede tb. főparancsnok az egyletnek már 39 éves buzgó tagja kiosztja a tagok között az egyesület 40 éves történetéről