Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-30 / 48. szám

1913 november 30.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

3

tartása nem volt helyén való a szélső népagita- tiós eszközhöz nyúlni a bizottsági tagválasztás okából izlese ellen valónak tartotta, mindamellett jelentékeny számú szavazatot kapott.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Kinevezés. Az igazságügyminiszter Földes Márton bonyhádi járásbirósági betétszerkesztő szakdijnokot Írnokká nevezte ki.

— Címadományozás. A király Gállik Kálmán közalapítványi főfelügyelőnek, a közalapítványi igazgatói címet adományozta. A kitüntetett édesatyja ifj. Gállik Kálmán szekszárdi közalapítványi segédfelügyelőnek.

— Megbízás. Az igazságügyminiszter dr. Haypál Sándor vármegyei aljegyzőt a szekszárdi ügyészség kerületébe, a szekszárdi kir. járásbíróság mellé ügyészségi megbízottul rendelte ki.

— Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Lőrinczy Anna mohácsi polg iskolai tanítónőt a zalaegerszegi polgári leányiskolához helyezte át.

A vallás és közoktatásügyi miniszter Horváth Emilia herendi áll. el. isk. tanitónőt a gindli- családi áll. el. iskolához helyezte át.

— Áthelyezett adóhivatali tisztek. Am.kir. pénzügyminisztérium Budanovils Mátyás duna- földvári és Németh István zentai m. kir. adóhivatali tiszteket saját kérelmök folytán kölcsönösen áthelyezte.

— Egyházmegyei hírek. Zichy Gyula gróf megyéspüspök Iselstöger Lajos tolnai káplánt Valpóra küldte káplánnak. Folnegovics György valpói káplánt Bizovácra helyezte át subsidiarius nak, Martinkovics János bizováci subsidiariust Himesházára, Hermann János himesházai káplánt Tolnára, Tillingér Ferenc püspökszenterzsébeti káplánt Bogdására, Berta Antal Bogdásai káplánt pedig Püspökszenterzsébetre nevezte ki segéd lelkésznek.

— A pécsi ügyvédi kamara közhirré teszi, hogy dr. Wámoscher Samu ügyvédet Dárda székhellyel és dr Vidor Leó ügyvédet Bonyhád székhellyel az ügyvédek lajstromába folytatólag felvette; dr. Debreczeni József tamásii ügyvédet pedig kir. ítélőtáblái bíróvá történt kineveztetése folytán és Hinka László mohácsi ügyvédet, az ügyvédségről való önkéntes lemondása folytán, saját kérelmére az ügyvédek lajstromából törölte.

■■■ — Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter jóváhagyta a szekszárdi Sportklub alapszabályait. '

— A kistcrmásl templom avatása. Horváth

Sándor múlt vasárnap szép ünnepség keretében avatta fel a kistormási ág. hitv. tjonnan renovált templomot. A felavatás után id. Reichert Gyula helyi lelkész lépett a szószékre és nagyhatású beszédet mondott. Miiller Róbert felsőnánai lelkész osztotta ki az úrvacsorát és megható beszédet tartott.

— Tanitóválasztások. A nagyvejkei rkath. kántortanitói állomásra Keller János magyarbólyi tanító választatott meg. — Friesz József gyulaji róm. kath. tanító Gilvánfára választatott meg kántortanitónak. — A diósberényi rk. osztály - tanitói állásra Zengey Mária oki. tanitónő választatott meg. — A keszőhidegkuti ág. ev. mágod- tanitói állásra Wallner Gyula választatott meg.

— Névmagyarosítás. Pupák Ferenc dombóvári mozdonyvezető családi nevét „Pálfi“-ra magyarosította.

— Megyebizottsági tagválasztások. Lapunk legutóbbi számában a megyebizottsági tagválasztásokról irt közleményünk kiegészítéséül közöljük, hogy a sióagárdi kerületben Rences János és Klem Gáspár, a magyarkeszii kerületben pedig dr. Éri Márton, Kersák Gy. István és Fűzi József választattak meg.

— Cigányleányból báróné. Báró Wimmers- berq Gyula, akinek rokonsága nálunk jól ismert, múlt csütörtökön esküdött meg Baján Kolompár Máriával, egy sátoros cigányleánnyal. A bárófiu már régóta szerette a . cigányleányt, akit szülei e miatt ki is tagadtak, mire egy tamburás zenekarba állott be.

— Népgyülés A Kath. Népszövetség vasárnap Hőgyész és Duzs községekben népgyülést tartott, hogy terjessze a népszövetségi törekvéseket. A népgyüléseken hatásos beszédeket tartottak : Schäfer József pléi ános, Kaufmann János káplán és Léh Ferenc.

— Eljegyzések. Fried Pál simontornyai kereskedő eljegyezte Spitz Adélt Liptó-Németlipcséről. ’ ,

Krámer Izidor paksi kereskedő eljegyezte Scheiber Rózsikát Marcaliból.

— Felolvasás. Vármegyénkben 24 helyen tartanak a nép számára esti felolvasásokat. E 24 helyen 349 felolvasást tartanak. Analfabéta tanfolyam 7 helyen van, 159 tanítvánnyal.

— Batthyány Tivadar gróf a sajtótörvényről. Batthyány Tivadar gróf kerületünk képviselője, Márkus Miksa udvari tanácsoshoz, a Budapesti Újságírók Egyesülete elnökéhez a következő levelet intézte: Igen tisztelt Elnök Ur! Kézhez vettem az ország négy legtekintélyesebb hirlap irói szervezetének együttes felhívását, melyre van szerencsém a következőkben válaszolni: A kor mány sajtótörvényjavaslata a legsúlyosabb merénylet Őseink által 1848 ban kivívott kincsünk, a sajtószabadság ellen. Aki meg akar bennünket fosztani sajtószabadságunktól, az kénye kedvére kiszolgáltatja az országot legnagyobb ellenségeinek, aki korlátozza a sajtómozgási szabadságot, ahelyett, hogy tágítaná, azzal a polgárok legmagasz tosabb jogait arculüti, aki a sajtószabadságot támadja, különösen most, midőn a parlamentáriz- must amúgy is gúzsba kötötték, az országot utolsó és leghatásosabb fegyvereitől fosztja meg. Mi sem természetesebb tehát, hogy minden szabadságtisztelő magyar embernek, tekintet nélkül a politikai pártállásra, vállvetve kell küzdeni, hogy a sajtószabadság ellen intézett támadás erélyes és határozott visszaverésével a sajtót ismét felszabadítsa s hazafias sajtónk szabad munkál kodását biztosítsa. Végtelenül fájlalom, hogy folytonos gyengélkedésem miatt egyelőre még a küzdelmekben részt nem vehetek, bízom azonban benne, hogy sikerülni fog hazánkat ezen merénylettől megvédeni Hazafias üdvözlettel mélyen tisztelt Elnök urnák készséges hive Batthyány Tivadar.

— Protestáns egyházi uj lap. Gödé Lajos szekszárdi, Okos Gyula őcsényi és Szappanos Gyula alsónyéki ambiciózus ref. lelkészek el határozták, hogy üj egyházi lapot indítanak meg. Az uj lap első száma december hó 1 én jelenik meg,

— Vadászat. "Weber János volt országgyűlési képviselő, aki Dénes és Kálmán testvéreivel bérbe vette gróf Benyovszky Rezső tenge- lici uradalmát, múlt vasárnap eredményes hajtóvadászatot rendezett. 102 nyúl és 5 fogoly esett. A vadászatban a házigazdán kívül részt vettek : Hazslinszky Géza, dr. Zsigmond Ferenc, Edvy Illés Béla, Körmendy Kálmán, Wéber Dénes, Bató István, Wilczek Sándor, Wittinger Ödön, Reményi Béla és Ujj Géza. "Wéber János házigazda vendégei tiszteletére kedélyes lakomát adott.

~ Kibuktatott munkapárti képviselő. November hó 20-án folyt le vármegyénkben a megyebizottsági tagok választása, melynek eredménye vereséget hozott több helyen a munkapártiakra. Különösen jellemző, hogy még Simontsits Elemér volt főispán, a bonyhádi kerület országgyűlési képviselője is kibukott Mórágyon, ahol hasonló sors érte a mórágyi munkapárti ref. lelkészt és IValter Ádám cikói munkapárti kántortanitót is. A vereséget a kisgazdapárt mérte a munkapártiakra és soraikból mandátumhoz juttatta Kolleb Keresztély mórágyi, Turbán Jakab alsónánai és Krug Ádám cikói lakosokat.

— Iskolaszéki és hitközségi ülés. A szekszárdi róm. kath. iskolaszék és hitközségi tanács múlt vasárnap gyűlést tartott dr. Fent Ferenc apát-plébános elnöklésével, akinek a Piszter-féle földek bérbeadása és vitás trágyázása tárgyában tett jelentését tudomásul vették. — A bérföldek ellenőrzésével Vesztergombi Antal és Fcglein János Nyéki hitk. tanácstagok bízattak meg. — Az iskolaszék megszavazta az elnök előterjesztése alapján Egri Béla tanitó lakásában történt szoba- és ajtófestési költségeket. — A hitközségi tanács egyhangúlag elfogadta a ‘hitközség 1914. évi költségvetését, mely 41,520 K 38 fillér bevételt és ugyanannyi kiadást tüntet fel. A költségvetés 15. napi közszemlére tétetett ki a hitközségi pénztárban, melynek letelte után jóváhagyás végett beterjesztetik az egyházmegyei főhatósághoz. — Csukly Kálmán nyugdíjügyét a dijlevelében foglaltak szerint rendezik úgy, hogy felvétetik őt az „Országos Magántisztviselők Nyugdijpótló Intézetébe“.

— Esküvő. Csukly Kálmán szekszárd- belvárosi kántor múlt hétfőn déli 12 órakor vezette oltár elé Németh Mátyás Annát. Az egyházi esketést dr. Fent Ferenc apát-plébános végezte. A násznép Hiller Gyula újvárosi kántor- tanitó gyönyörű orgonajátéka kíséretével vonult be a' templomba és hagyta el az. oltárt.

Jeckl József pécsi m. kir. posta- és távirda tiszt november 29 én vezette oltárhoz a szekszárdi belvárosi róm. kath. templomban Palásly Valériát, néhai Palásty János volt adótiszt leányát.

— Disztoma. Érdekes disztornára készülnek a szekszárdi főgimnázium válogatott tornászai. 13 án fogják bemutatni ügyes gyakorlataikat, melyek közül a korlátgyakorlatok oly szépek, hogy nemcsak laikusoknak, de szakembereknek is határozottan tetszeni fognak. Az ünnepélyt a tornateremben tartják s a csekély beléptidijat téli sporteszközök beszerzésére forditja a segély- egylet.

— Dr. Giesswein Sándor a moziról Dr. Gieswein Sándor, akit az Amerikában levő magyar római katholikus egyház püBpökjeloltje gyanánt emlegetnek épen napjainkban, Győr város egyik törvényhatósági bizottsági ülésén nem régen érdekes nyilatkozatot tett a mozgó fénykép színházakról, melyből különösen jellemző az ezen országos tekintélyű papi ajakról elhangzott alábbi rész : A színházakról már régebben megállapították, hogy kulturmissziót teljesítenek s bár ez állítás sok helyen megcáfolható, de a városok kószeéggel sietnek alkalmas helyiségeket ingyen bocsátani a színészek rendelkezésére, sőt még szubvencióban is részesíti őket. Mennyivel inkább megérdemelnék e hathatós támogatást a mozik, a melyekről ma már meg lehet állapítani, hogy a kultúra szolgálatában állanak. Most jövök a szabadság hazájából, Amerikából, ahol az illetékes minisztérium külön egy osztály- lyal rendelkezik, ahol kizárólagos moziügyekkel foglalkoznak. Ott már belátták, illetve tudják, ismerik a mozi kulturális jelentőségét, természetes kivánalom volna szép hazánkban is. nagyobb súlyt fektetni a mozi-ügyekre. A mozi tehát, mint kulturális tényező, a legnagyobb pártolásra méltó s azt hiszem, ha még most nem is, de rövid idő múlva be fogják látni, hogy a megélhetéshez szükséges műveltséget egyedül a hírlapokból és a moziból fogják meríteni. Aktuálisnak tartottuk ezen tudományos, erkölcsi és vallásos szempontból tekintély számba menő és valójában europäer egyéntől eredt kijelentést közzétenni és Szekszárd közönsége figyelmébe ajánlani épen most, amikor városunk egy olyan nagy szabású és kényes nagyvárosi igényeket kielégitő mozgó fénykép színházat kapott, amdy már azért is fokozottabb érdeklődést érdemel meg. Örömmel konstatálandó tehát, hogy városunk nemcsak az építészi szempontból értékes szép mozi-épülettel gazdagodott, de mozgófénykép színházunkkal egy a legműveltebb nyugaton már kulturális szempontból teljesen értékelt tudományos és művészeti tényező állandósult meg nálunk, melynek vezetését dicséri, hogy már egy hónapos működése alatt egyetlen müsordarabja sem volt olyan, amely a legszigorúbb vallás erkölcsi bírálatot ki nem állhtitná. Mert a Giesswein kanonok kijelentése az ilyen mozikra vonatkozik s csak is az ilyenek igényelhetik az igazán intelligens és komoly publikum részéről is az érdeklődést, fokozottabban egy dilettáns vagy ripacs kompániánál.

7— Még sem volt elég világos a korzó. Amit

nem kis büszkeséggel ejtett ki szánk: ‘ a korzó,

| szekszárdi korzó nem volt eddig elég világos. Legalább igy találta ezt a nemes magisztrátus, mert most 3 uj vasvillanykarót ütött a korzó keblébe s azokra villanymécseket. Kétségtelen, hogy kellemes látvány a Mozi csillogásával ^kon- kurráló korzó, de hát mi tudnánk több olyan utcát mutatni, ahol akkora darabokba van beraktározva a sötétség, mint a városi jégkockák, csak feketén természetesen. Hogy ne kelljen messze menni, pl. a városháza előtt, a róm. kath. templomnak az iskola felőli oldalánál, az u. n. iskola-parkban olyan bakacsin sötétség uralkodik, hogy ott bizony a legokosabb tanácsbeli sem látna még az orráig sem, ellenben a múlt hónapi 5 órai litániáról a templomból ezen oldalkijáraínál kijövő hivek csak úgy bukdácsoltak világosabb tájak felé. Talán inkább ide kellett volna egy-két mécses, meg egyéb ilyen helyekre s nem a korzóra.

— Temetörendezés Kölesden. A napi élet lázas zakatolása közben is találnak az emberek annyi időt maguknak, hogy az élet fentartás kérdéseinek megoldása és megvalósítása mellett kegyelettől térjenek meg egy egy pillanatra elhunyt közel állóikhoz. És helyesen van ez igy. Nemcsak azután Ítélik meg az embert, ahogy a maga és embertársai iránt való kötelességét teljesiti, hanem mérlegre kerül a megítélésnél sok minden egyéb is s köztük az is, hogy hogyan s mikép gondoskodik halottairól s ezeknek nyugvó helyéről. Egy külföldi embernek ami lapjainkban is megjelent úti jegyzetei között találjuk azt a megjegyzést, hogy amerre csak járt hazánkban, nagy szegénységet és nyomorúságot talált, mire bizonyságul a vasút mentén fekvő falvak zsupos födelü viskóin kívül a temetők összevisszaságát s a sírhelyek egyenetlenségét hozta fel. A temető szent hely s ki ki — pihenjék ott bár közalállójajvagy id gen embeétársa — kell, hogy kegyelettel lépjen be oda. A temető kultusza nem a régi — talán naiv, — idők napi jelensége volt, hanem örökké tartó és a temetkezési hely iránt tartozó tisztelet érzése a múlandó ember lelkének legmélyebbjéből fakad. Mindezeknek átértése arra indította a kö- lesdi protestáns testvér egyházakat, mint amelyeknek nevében eitelekkönyvezve áll az ottani ritka szép halyen fekvő temető, hogy a temetőt rendezik. Az evangélikus egyháznak még régibb időben volt erre határozata, de a különböző^körül- ményeknél fogva nem volt végre hajtható. A mostani év tavaszán újabb mozgalom indult meg e kérpésbén. S az evangélikus egyház felügyelője