Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-23 / 47. szám

6

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1913 november 23.

Schneider János a Szekszárdi Népbank igazgatója. A Kötelék egyelőre 6 évi időtartamra alakult, de ha az 5-ödik évi közgyűlés a feloszlást ki nem mondja, határozatlan időre A tagnl belépett szövetkezetek a szervezési összefüggést alapszabályukban is * kimondani kötelezvék a Szekszárdi Népbank ilyen formán legközelebb ismét alapszabály módosító közgyűlést fog tar tani. Amennyiben a Kötelék gyakorlatilag is az önsegélyző egyletek feladatát könnyíteni fogja, úgy az alakulást közérdekből csak Üdvözölhetjük.

év múlva 25—30 milliós deficitecskéhez lesz szerencsénk. Addigra pedig már nem kell sem városi gróji sajt, se hatósági tormás-virsli, mert valamennyiünket mindenestül felfal a nyomorúság és szegénység.

MAIUTNER GYULA

fogtechnikus

Szekszárd) Széchenyi-utca 169. kórház felé — Müfogak készítése) foghúzás és fogtömés.

Város által igazolt szegényeknek ingyen foghúzás és tisztviselőknek kedvezményes árak.

Telefon sz. 107.

Telefon sz. 107.

A főváros, mint vállalkozó.

Budapest székesfőváros kommunalizáló lázá ban eljutott egy jubileumi számhoz : most érte el üzemeinek a száma a 25-öt. Van ezek között mindenféle vállalkozás. A főváros gyárkereskedő, mutatványos és a pesti ember ma n ár születése percétől kezdve egészen haláláig minden földi jót és rosszat székesfővárosi üzemben szerezhet be. A bakács-téri imént bérbe vett szülészeti szanatóriumban láthatja meg a napvilágot ; tejet a fővárosi élelmiszer-üzemben vásárolhat, kenyeret a városi kenyérgyár süt neki, vadat, | halat s mi jó falat, a hatósági árubodék szolgáltatnak, főzeléket a városi konyhakertészet termel a részére s ha nincs jó lakása, a városi bérházban, vagy legrosszabb esetben a fővárosi népszállóban juthat ilyenhez ; husszükségletéről a vásárpénztár, a vágóhíd és a ló húsüzem gondoskodik, sőt még azt a szemetet, amit a fővárosi köztisztasági intézmény az utcákon összesöpörni elmulaszt, a főváros rongy- szedő vállalkozása égeti el a szemétfeldolgozó városi telepen.

De ezzel még korántsem merült ki a főváros vállalkozásainak és üzemeinek hosszú sorozata. Ha sietsz a dolgod után, a főváros mint nagyrészvényes tulajdonát képező városi villamos vasútra szállhatsz és ha friss levegőt akarsz szivni, a város által megváltott fogaskerekű vasúton rán- dulha'sz ki a Svábhegyre. A tisztaság iránt való hnjlamodnak a fővárosnak több mint húsz milliójába kerülő fürdőiben szerezhetsz érvényt és ha nagyon szereted a vadállatokat, a hatmilliós állatkertben mókázhatsz fővárosi majmokkal. A véletlen ahhoz is hozzásegíthet, hogy hatósági műhelyben készült csizmában taposhatod a fővárosi aszfaltot és lovaidat a székesfővárosi kovács- műhelyben patkoltathatod meg. Ha pedig belebetegszel a földi létnek pesti gyönyörűségeibe, úgy a székesfővárosi kórházban hajthatod le a fejedet örök nyugalomra, hogy legvégül onnan a székesfővárosi temetőbe vigyenek pihenni, nemsokára a fővárosi temetkezési vállalat által rendezett temetés után.

Amig ideérsz, még sok egyébb hatósági jótéteményben részesülhetsz, főleg abban, hogy a főváros mindezen kitűnő üzletei révén a jövő esztendőben valószínűleg kétszer annyi pótadót fizethetsz majd mint eddig, de ezeket a garasokat viszont a fővárosi gázgyár légszeszével, avagy a fővárosi villamostelep áramával megvilágított fővárosi bérlakásban kuporgathatod össze. Ha a magyarok istene meghallgatja e nemzet imáját, úgy mindezeken felül fővárosi hatósági omnibuszhoz, sőt autóbuszhoz is lesz szerencsénk. •

A kommuna!izálás jubileumi mámora közben alig merjük felvetni azt a találós kérdést, hogy végül miből éljen meg a pesti polgár, amikor a főváros hatósági konkurrenciával kiüti a szájából a kenyeret ? Az ipart és kereskedelmet maholnap teljesen monopolizálja a saját városunk : szabó, cipész, kovács, pék, hentes, mészáros, millimári, zöldségeskofa, a városi cimerrel ékesített konkurenssel szemben boltocskáját becsukni lesz kénytelen és a végén minden földi jót a város fog pénzért osztogatni. De addig a polgárok ezreinek nem lesz miből enni, mert kiütötte a szájából a falatot a dicső városi szociális politika. A finom üzletekre ebben az évben csekély 5 millió deficitet fogunk ráfizetni, de ha ilyen falánk étvággyal dolgozik a főváros továbbra is, öt-hat

Köszönetnyilvánítás.

Fogadják mindazok hálás köszönetünket, akik felejthetetlen testvérünk özv. Szigeth Alajosné, szül. Rill Mária elhunytával bennünket ért gyászunkat részvétükkel eny hiteni szívesek voltak.

Rill József, Dr. Rill Ágost, Pápay Gézáné sz. Rill Janka.

4668. szám tkvi 1913.

Árverési hirdetményi kivonat.

A Tolnavidéki Takarékpénztár végrehajtatnak, Paczolal Lajosné — Baksai Erzsébet végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyéten, 1913. évi augusztus hó 9 ik napján megtartott árverésnek a paksi 704. számú betétben 1. 1—2. és II. 1 — 5. sorsz. alatt lelvett idgatlanokra vonatkozó része ellen a Weisz Salamon kereskedő, paksi lakos részéről kellő időben benyújtott ezen utóajánlatot a Mr. járásbíróság, mint tlkvi hatóság elfogadja, a foganatosított árverést a paksi 704. számú betétben I. 1—2. és II 1—4. sorsz.. a. ingatlanra vonatkozólag hatálytalannak nyilvánítja ;

Mihez képest a végrehajtási novella 27. § a értelmében a szekszárdi kir. törvényszék területéhez tartozó, ezen kir. járásbíróság mint tkvi hatóság területén levő, Paks községben fekvő, a paksi 704. sz. betétben I. 1—2. sor, 9367 és 9368. brszámu, — II. 1—4. sor, 9369., 9370., 9371. és 9372. hrsz. alatt felvett s a fent emlitett bírói árverésen Steiner Jakab paksi lakos, mint legtöbbet ígérő által 1402 K és 200 K.-ért megvett ingatlanokra az utóajánlati kérvényben kötelezett 1542 korona 20 fillér és 220 korona utóajánlati s az ujabbi árverésnél kikiáltási árul szolgáló árban az ujabbi árverést elrendeli,

Az árverés megtiltására határnapul

1913. évi december hó 15-ik napjának d. e. 10 óráját

Paks községházához kitűzi mégis azon megjegyzéssel, hogy ezen utóajánlat az utóajánlatot tevő Weisz Salamon paksi lakosra nézve még akkor is kőtelező, ha az árverésre meg nem jelene, és ha as utóajánlatnál nagyobb ígéret nem is tétetnék, mely esetben az ingatlan az ajánlattevő által meg- vettnek jelentetik ki.

Vevő köteles az njabb árverés költségeit az Ígért vétel áron felül fizetni, — az árveréskor a kiküldött kezeihez 154 korona 20 fillért és 22 korona bánatpénzt letenni.

Köteles továbbá a vevő a vételárt 2 egyenlő részletben és pedig az első részletet az árverés jogerőre emelkedése napjától számított 1 hó, a másodikat ugyanazon naptól számított 2 hó alatt, minden egyes vételári részlet után az árverés jogerőre emelkedése napjától számítandó 6 százalékos kamattal az 1881. évi december 6-án 59,425 sz. alatt kelt gazságügymiuiszteri rendeletben előirt mórion, a paksi m. kir. adó- mint bírói letétpénztáruál lefizetni.

A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni.

Az ezen árverési hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt alalirt tlkvi hatóságnál és Paks község elöljáróságánál megtekinthetők.

Paks, 1913 október 23.

NÉMETH, kir. jbiró.

6065. tkvi. 1913. szám.

Önkéntes árverési kérvénye Sárközi György és neje Szili Éva szekszárdi lakosnak, — valamint kielégítési árverési kérvénye a Gyönki Takarékpénztár r.-t. gyönki bej. cég felperes végrehajtatnak, Sárközi György és neje Szili Éva elleni végrehajtási ügyében,

Árverési hirdetmény.

A szekszárdi kir. tvszék mint tlkvi hatóság közhírré teszi, hogy Sárközi György és neje Szili Éva, tlkvi tulajdonosok kérelme folytán, a kir törvényszék területén levő, a szekszárdi 766. betétben f 1. sorsz., 2227. brszám alatt felvett ingatlan (lakóház 1166. öisz. a. udvarral a beltelekben, 1200 korona kikiáltási árban, — az u. o. 2183. betétben fi* sor, 6317. brszám a. felvett ingatlan (szőlő a Jobbremetén) 332 korona kikiáltási árban; —

az ugyanezen betétben f 2. sor, 8401. hrsz. a. felvett ingatlan (szőlő a hidasi kenderföideken) 418 korona kikiáltási árban, —

a szekszárdi 1096. betétben I. 1—2. s. 60351;1—b. úgy 6305/2. hrsz. a. felvett ingatlanok (2 drb szőlő a Jobbremetén) 542 korona kikiáltási árban. —

az ugyanezen betétben f 1. s 6305/1—a. hrsz. a. felvett ingatlan szőlő a Jobbremetén) 57 kor kikiáltási árban, az ugyanezen betétben f 2. s. 9836/1. hrsz. alatt felvett ingatlan (szőlő a Gyertyánosban) 1050 korona kikiáltási árban,

1914. évi január hó 13-ik napján d. e. 10 órakor

a kir. törvényszék hivatalos helyiségében (földszint 8. sz. ajtó), megtartandó kielégítési végrehajtási árverés joghatályával bíró önkéntes árverésen el lesz árverezve.

Amennyiben a tlkvi tulajdonolok a m iguk részéről az árverést beszüntetnék, — ezen esetben a jelzett ingatlanok el lesznek adva a Gyönki Takarékpénztár r.-t. végrehajtatnak 5000 korona tőkéből, ennek 1911. március hó 30 tói járó 7#/0 kamataibó, 136 korona 90 f., 51 K, 9<> f. eddigi költségek, ngy az ezennel 90 korona 70 fillérben megállapított költségből álló követelésének, valamint az ezennel csatlakozódnak kimondott m kir. kincstár 558 K töke és járulékaiból álló követelésének kielégítésére is.

Az árverés a szekszárdi 1096. betétben I. 1—2. sorsz., t j—2. s. alatt felvett ingatlanokból Sárközi Győrgyné Szili Évát felerészben illető jutalékokra, valamint a sz-kszárdi 66. betétben t 1- s. a. felvett ingatlanból nevezett Sárközi Győ gy- nét egynegyed részben illető jutalékra nézve meg lesz tartva ifj. Glantz Miksa szekszárdi lakodnak 370 K tőke és járulékaiból álló követelésének kielégítésére is.

A szekszárdi 2183. sz. betétben f 1—2. s. alatt felvett ingatlanokra, — az a. o. 766. betétben f 1 s. a. felvett ingatlanból Sárközt Györgyöt ®/4-éd részben illető jutalékra, — az u, o. 1096. betétben I. J—2. s úgy f 1—2 s. a. felvett ingatlanokból Sárközi Györgyöt felerészben illető jutalékokra az árverés meg lesz tartva dr. Szentkirályi Mihily mint Szekszárd r. t. város polgármesterének 81 K 89 f., úgy 188 korona 18 f. tőkék és járulékaikból álló követelésének kielégítésére is. ' t

A szekszárdi 2 83. betétben f i. sorsz. alatt felvett ingatlant terhelő 250 korona agrárkölcsönböL az 1913. november 1-től évi 24 K 66 f. és járulékokban lejáró 124 K 60 1. tőkerész, — a szekszárdi 1096. betétben I. 1—2. és f 1. s.‘ alatt felvett ingatlanokat terhelő 1900 K agrárkölcsönből a I. 1—2. s. a. felvett ingatlanokra 724 K 38 f tőkerész, a f 1.

s. a. felvett ingatlanra pedig 85 K 22 f. tőkerész megy át az árverési vevőre.

Árverezni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár lO^-át, vagyis 120 koronát, 38 korona 20 fillért, 41 K 80 f-t, 54 K 20 1-t, 5 K 70 f-t és 105 K-t készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bíróságnál való elhelyezést igazoló elismervényt átszolgáltatni és ba valaki a kikiáltási árt meghaladó ajánlatot tett és többet ígérni senki sem akar, tartozik a bánatpénzt nyomban az általa Ígért vételár 10 százalékára kiegészíteni, mert ellenkező esetben ígérete figyelmen kívül marad és az árverés az ő kizárásával nyomban folytattatni fog.

Az ingatlanok a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron el nem adatnak.

Vevő köteles a vételárt 3 egyeolő részletben és pedig az árverés napjától számítva az első részletet 1, a másodikat 2. a harmadik részletet 3 hónap alatt minden részlet után az árverés napjától számított 5 százalékos kamatokkal a szek- szá di m. kir. adóhivatal mint birói letétpénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni.

Ezen árverési hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órá c alatt ezen bi- róság, mint telekkönyvi hatóságnál, úgy Szekszárd r. tan. város tanácsánál megtekinthetők.

Szekszárd, a kir. tvszék mint tkvi hatóságnál 1913*- évi október bó 22-én,

Dr. Seller László, kir. tszéki jegyző.

5566./1913 tkvi.sz

Hirdetmény.

Paks községnek telekkönyvi betétei az 1886- XXIX az 1889: XXXVIH. és az 1891: XVI. törvénycikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván ez azzal a felszólítással tétetik közzé:

1. hogy mindazok, kik az 1886: XXIX. t.-cikk 15. és

17. §-ai alapján — ideértve e §-oknsk az 1889: XXXVIII.

t.-cikk 5. és 6. § aiban és az 1891 XVI. t-cikk 15. §. aj pontjában foglalt kiégészitéseit is — valamint az 1889- XXXVIH. t.-cikk 7. §-a és az 1891: XVI. t.-cikk 15. §. bj pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel át'itelének az 1886: XXIX. t.-cikk 22. §-a- illetve az 1889: XXXVIII. t.-cikk 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1914. évi junius hó 16. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilván- könyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat;

2. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t -cikk 16. és

18. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-oak az 1889 : XXXVHL t.-c. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegé-zitéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, i ásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1914. évi juulus hó 16. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog;

3. hogy mindazok, akik az 1./ és 2. pontban körülírt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilván - könyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889: XXXVIH. t.-cikk 16 §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kervényőket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1914. évi junius ho 16. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg n;m hosszabbítható záros határidő eltelte után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg

Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik.

A pai-si kir járásbíróság mint telekkönyvi hatóság 1913- évi november hó 18-án.

Németh, kir. járásbiró-