Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-26 / 43. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY J913 október 26. * SPORT. Szekszárdi SC—Bajai SE. 5:0 Élvezetes mérkőzésben volt része múlt vh- ■sárnap a megjelent — sajnos — kisszámú közönségnek. — Érdekességet kölcsönzött | játéknak az, hogy a két csapat eddigi találkozásait »mindig a honi pálya adta előny döntötte el valamelyik csapat javára. Méltán reménykedhettünk hát most az SzSC győzelmében, mely igen erős csapattal ment a küzdelembe. Nyiráti Tury BSE. I---------------1 Jevrics Ber tics Gedra Berta Bálint Kovács Papp Alt Pock Wunderlich--------------------•-----------------«------------Kl ein Blum Jurák Kher Tóth Schrammel Török Bundies Haypál HŐdl I__________I SzSC. Elsősorban az SzSC. csapatáról kell meg emlékeznünk s ott is a védelemről s a halfsorról. Minden egyes ember nagyszerűen állta meg helyét, fáradhatatlanul végezte munkáját s épp a 2 csapat eme részei közt levő klassziskülönbség döntötte el a mérkőzés sorsát. Jó volt a csatársor is, különösen a mezőnyben, a kapu előtt azonban néha bizonytalanul mozogtak: A csapat tehát kitűnő együttest alkotott, de egyeseket kü lön is ki kell emelnünk, igy Haypált, ki kapásból továbbított lövéseivel s higgadt játékával vált ki és Schrammel, kinek rettenetes erejű lövései keltettek feltűnést, amellett pedig a legnagyobb könnyedséggel szerelte le a BAE. rendszertelen támadásait. Az első félidőben nagyon jó volt Tury is, a második félidőben azonban „erősen“ fogták és igy nem igen tudott érvényesülni. A BSE. csapatáról nincs sok mondani valónk | játékát azzal jellemezhetjük legjobban, hogy : az önzés netovábbja. Örökös viszálykodással, durvasággal, bitói Ítélet elleni protestálással sohasem fog idegenben érvényesülni. ]£lénk tempóban indul a játék s már az első percekben szemmellátható Szekszárd fölénye, de Turynak gyönyörű lövései hajszálnyira a kapu mellett süvítenek el, Kher szép beadását pedig Klein hibázza el. Majd Baja intézi egyetlen ve szélyes támadását, de Bundies az utolsó pillanatban lefogja' a kapu felé rohanó Altot. Végre a 21 percben sikerrel jár Szekszárd szüntelen támadása; Jurák 10 méterről gyönyörűen helyezett .goalt lő. Baja hasztalan próbál eredményt elérni, sőt a 31. percben újabb goalt ér el Szekszárd ; Jurák a kapuit a labdával együtt a kapuba nyomja, majd Bundies és Schrammel süvítő lö- -vései után Kher Tury pontos beadását kapásból a goalba továbbítja. (36. perc.) Szekszárd topábbra is tálmid, de a félidőben újabb eredményt •elérni nem tud. A második félidő elején már úgy látszik, hogy az elszántan dolgozó Baja megakadályozza Szekszárd fölényesebb győzelmét, centere révén ■többször is támad, de eredménytelenül. — Majd Szekszárd jut fölénybe s bár a játék kissé ellanyhult, mégis eredménnyel jár, mert Jurák Baja védelmét kicselezve védhetetlen goalt lő. (21. perc.) Szekszárd lankadatlanul támad, de Jurák precíz beadását a Le'ső csatárok elhibázzák, Schrammel és Klein lövései pedig centiméterekkel a kapu mellé jutnak. Ismét Kleinhoz kerül a labda, kinek helyezett lövését a kapus kéz zel kiséri meg védeni, de a kapuba vája. (36. p.) Baja most már teljesen megadja magát s csak újabb goal megakauályozására törekszik s ez sikerül is neki, mert Tury szép lövését a kapus elfogja. — Tóth nem vezette a mérkőzést azzal az eréllyel, melyet ily erős tempójú játék feltétlenül meg kívánt volna. (MAUTNER GYULA fogtechnikus Szekszárd, Széchenyi-utca 169. kórház felé — Műfogak készítése, foghúzás és fogtömés. I Vá ros álial igazolt szegényeknek ingyen foghúzás és tisztviselőknek kedvezményes árak. Telefon sz- 107. Telefon sz. 107. Kérelem a tanítói nyugdíjtörvény revíziója tárgyában. A tanítói nyugdíjtörvény rövid időn belül revizió alá kerül. Ézt megelőzve, a Tolnavármegyei Általános Tanilóeyijesül't választmánya folyó hó 23-án Szekszárdim tartott gyűlésében elhatározta, hogy sürgősen az alábbi kérvényt teijeszti föl a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez : „A Tolnamegyei Általános Tanitóegyesület nevébe alulírottak a következő alázatos kéréssel vagyunk bátrak Nagyméltóságod elé járulni: Az 1875. évi XXXII. t.-c. — nem számítva az ezen törvény által újra törvényes erőre emelt „Ratio educationis“ 290. § át és egy két korábbi rendeletét — a legelső sorban gondoskodik intéz- ményezeiten a népoktatási nyilvános tanintézetek tanítóinak, óvóinak és nevelőinek nyugdíjazásáról, valamint ezek özvegyeinek és árváinak gyámoli- tásáról. Ez a törvény abban az időben, vagyis ezelőtt 38 esztendővel; a körülményeknek megfelelt ; sőt mivel az akkori tanítóság általános óhajait ki is elégítette, úttörő voltánál fogva mindenfelé helyesléssel és közmegnvugvással fogadtatott. Tagadhatatlan is, hogy a benne lerakott elvek némelyike még ma is olyan értékű, hogy azokat legfeljebb tágítani, nem pedig megszüntetni szükséges. Amit azonban az alapvető (1868. XXXVIII.) törvény nyomában a, népoktatási intézmények fokozatos és gyors fejlődésnek indultak s amint annak nyomában az iskolák és a tanítók száma is egyre szaporodott és ezekkel lépést tartva, az igények kiélégitése is intenzivebb munkát igényelt; az előbb emlitett törvénynek mindenik szakasza már nem felelt meg a követelményeknek. így szükségessé vált, hogy annak egyes részei a viszonyokhoz mért változtatásoknak legyen alávetve. A körülmények kényszerítő hatása alatt, de az illetékes tényezők belátó jó akarata folytán is, megalkottatott részben az előbbi törvényt módosító, részben teljesen uj elveket életbeléptető ugyanazon cimü 1891. évi XLIII. t.-c. — Ezen törvény megalkotása óta is immár 22 esztendő telt el és jólehet, ezen utóbbi törvény 15. §-a határozottan elrendeli, hogy a törvény életbeléptétől számítandó 10 év eltelte után az országos tanítói nyugdij- és gyámalap állapotát feltüntető újabb és részletes mathematikai mérleg készítendő, vagyis, hogy az tiz évenként ujabbi revizió alá vétessék ; nem tiz, de immár két évtized múltán ilyen munkálatok - tervbe még nem vétettek. Az állami alkalmazottak és hozzátartozóik nak, az állami tisztviselőknek és szolgáknak, valamint azok hozzátartozóinak nyugdíjazásáról és végellátásáról az 1885. évi XI. t.-c gondoskodott Mégis az államhatalom szükségesnek látta, hogy ezek nyugdíjazásáról és végellátásáról humánusabb módon gondoskodjék. Ezért alkottatott meg az 1912. évi LXV. t.-c. Mindezek alapján tehát azon alázatos kéréssel járulunk Nagyméltóságodhoz, méltóztassék módot keresni arra, hogy a tanítói nyugdíjtörvény sürgősen revizió alá vétessék, illetve e helyett az állami alkalmazottak ellátásáról szóló legutóbb idézett 1912. évi LXV. törvénnyel a nyugdij összeg mértéke, a lakbérnyugdij, az özvegyek és árvák ellátása, a nyugdíjigény kezdetének és további fokozatainak megállapítása, a fizetendő nyugdijjárulékok mértékének és mennyiségének meghatározása, a fizetés százalékainak a szolgálati évek szerinti beosztása, a munkaképtelenné vált tanítók ellátása, a tanítónőknek a tanítókkal egyenlő elbánásban részesítése, a már nyugalomban lévő tanítók és tanító özvegyek nyugdijának felemelése stb., stb. tekintetében, szóval minden részleteiben teljesen hasonló uj tanítói nyugdíj- törvény alkottassák és ezen uj törvényben a nyugdíjjogosultság a tanítói eskü letétele napjától számittassék. Alázatos kérésünk ismételt megújítása után a „Tolnamegyei Általános Tanitóegyesület“ nevében maradtunk szekszárdon, 1913. évi október hó 23-án. Nagyméltóságodnak alázatos szolgái: Tihanyi Domokos kir. tanácsos, egyleti elnök, Károlyi Károly egyesületi jegyző. Tanítói gyülós. A Tolna vármegyei Általános Tanitóegyesület választmánya folyó hó 23-án d. e. 9'•órakor Szekszárdon, a polg. fiúiskolában választmányi gyűlést tartott Tihanyi Domokos kir. tanácsos elnöklésével, melyen részt vettek : Padángi Andor kir. tanfelügyelő, Máté Károly, Máté József, Gyenis Antal, Károlyi Károly, Kindl Vilmos, Mendöl Ede, Pákulics Mihily és Horváth Ignác választmányi tagok. Az elnök üdvözölvén a megjelenteket, felolvastatta a múlt gyűlésről felvett jegyzőkönyvet, melyet észrevétel nélkül hitelesítettek. A Tolnán tartott közgyűlés határozata alapján Máté Károly előterjesztette és pontról pontra felolvasta a módosított alapszabályokat, melyeket a választmány némi módosítással egyhangúlag elfogadott és elhatározta, hogy azt Tihunyi Domokos kir. tanácsos, elnök és Padányi Andor kir. tanfelügyelő felülbírálása után jóváhagyás végett felterjeszti a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Pályatételül ezen fontos kérdést tűzte ki: „A vármegye területén működő elemi népiskoláiknál használatban levő tanlerveknek össreegyezletése és a leginkább tapasztalt nehézségek feltüntetése“. A pályadij 50 korona. A pályamunkák idegen kézzel1 Írva, jeligés levéllel ellátva, 1914. évi március 15-ig az elnökséghez küldendők. A jövő évi közgyűlés Dombóváron lesz májusban, melyen Padányi Andor kir. tanfelügyelő szabad előadásban ismertetni fogja Tolnavármegye népoktatását. A közgyűlés alkalmából Gi/enis Antal áll. isk. igazgató a dombóvári kartársak közreműködésével rajz- és kézimunka kiállítást rendez. Máié József pénztárnok előterjesztette, az 1914. évi költségelőirányzatot 498 korona bevétel és 498 korona kiadással, melyet a választmány egyhangúlag .elfogadott. Az egyesületnek 225 tagja van, vagyona pedig a takarékpénztárban 1078 korona. A D. M. K. E. átiratának letárgyalása után a gyűlés az elnök lelkes éltetésével ért véget. dalmazott MALÁRTS1K-FÉLE potkdnyirtó pogácsa patkányok, egerek, vakondokok elpusztítására. Próbadoboz 2 korona. Háziállatoknak nem ártalmas! NALÄRTSIK GYÖRGY, Sátoraljaújhely 188. Kapható: " Pflíiy DEZSŐ gyógyszertárában OZORfl. BOUNDER IVfSíii és azok alkatrészei kizárólag ANVAC IMDE cégnél kapható BUDAPEST* KH I UÖ in KE VI,, Podmaniczky utca 17. szTelefon 12—76. — Legkisebb nyersolajszükséglet! — Jutányos árak! — Teltétien jótállás! — Kedvező fizetési feltételek! Kérjen díjtalan felvilágosítást és ingyen árjegyzéket. A VILÁGHÍRŰ es LEGÚJABB RENDSZERŰ
