Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-12 / 41. szám

1913 október 12. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY h°gy Tisza gyakorlati, Andrássy elméleti politikus. Eltekintve attól, hogy ez igy nem igaz, ez az ájlitás a sorok között Tisza ezúttal újból való legyőzettetésének kényszerű beismerése. — Harmadosztályú kocsik a gyorsvonaton. Az államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint legközelebb a gyorsvonatokhoz is kap­csolnak harmadosztályú kocsikat, mivel a kísér­letek beváltak. / ; — Letartóztatás. Tacsai József és Vajda Sándor Amerikába akartak útlevél nélkül vándo­rolni, de csak a bátaszéki állomásig juthattak, mert itt a csendőrök letartóztatták Őket és be ki sértek a szekszárdi főszolgabírói hivatalba, honnan haza toloncoltattak. — Anyakönyvi statisztika Szekszárdon f. hó 4-étől 10-éig született 3 fiú, 2 leány. Házas­ságot kötött: Domonyai József Szevelics Julian­nával, Gálti Sándor Varga Juliannával. Meghal­tak : Török Julianna 6 hónapos, Topler József 53 éves, özv. Móth Józsefné 82 éves (kórházban), özv. Horváth Istvánná Rottner Anna 79 éves, Csillag Terézia 9 napos, Varga Györgyné Bogyai Rozália 54 éves (kórházban), Rittinger Antal 63 éves, Kern János 13 hónapos (kórházban), Hauk József 67 éves (kórházban), Nagy Erzsébet 2 napos, Hernyó József 78 éves, Durgonits Julianna 8 hónapos. — Adókivetés szeptember hóban. A köz- igazgatási bizottság folyó évi október hó 8-án tartott gyűlésén Major Lajos kir. tanácsos, p. ü. igazgató a következőkben terjesztette elő a szep­tember havi jelentést: Az adókivetés a fegyver­adó kivételével befejeztetett. 1913 szeptember végéig esedékes mindennemű kincstári követelé­sek összege 5 839,5.30 K 69 fillér, erre:-szeptem­ber hó végéig befizettetett 5.257,381 K 13 fillér. Az adóbehajtás terén különös intézkedés szűk sége nem forog .fenm.— A földadó nyilvántartás állandóan ellenőriztetik. Házadé mentesség 16 esetben, fizetési halasztás 40 esetben adatott meg 9224 K 35 fillér erejéig. Meghosszabbítóit vasuíi engedély. A ke reskedelmi miniszter Horváth István pécsi mér­nöknek a bátaszék—mohács—pélmonostori helyi érdekű vasútra adott előmunkálati engedélyt egy évre meehosszabbitotta. — A Balaton és Duna összekötése. A Bala ton és Dupa összekötésére szolgáló munkálatok nagyban haladnak előre. A Sió-csatornán, amely a Balatont a Dunával össze fogja kötni, három hatalmas kotrógép dolgozik. — A 124 kilométer hosszúságú vonalon, Siófoktól a tolnai Dunáig, 10 duzzasztó zsilip lesz A munka mintegy hatod­fél millió koronába kerül. — A három kotrógép jelenleg Simon tornya közelében dolgozik. A ki­ásott földtt a part emelésére és a part mentén húzódó 8 méter széles vontató ut építésére hasz­nálják. A munka körülbelül 6 évig fog tartani, a duna—balatoni közlekedést azonban már négy év múlva megkezdik. Óriási jelentőségét ennek a nagyszabású munkának érthetővé teszi az, hogy a Sió csatorna mélyítésével a Balatont és a Dunántúlt közvetlenül belekapcsolják a világ­forgalomba. IRODALOM. — Magyar kultúra. Társadalm és tudomá­nyos szemle. (Megjelen havonként kétszer : 5 én és 20-án. Évi ára 12 korona. Budapest, VIII., Horánszkyu. 20. sz.) — Legújabb száma most jelent meg a következő gazdag és változatos tar­talommal : Tanulmányok : A sajtó kérdéshez. Bur­ján Károly. Luther lelki alakulása. Dr. Magdics Ignác. A magyar keresztényszocializmus szervez­kedése. Komócay István. Tárca: Requiem, Zahn Ernő. Pajzs és kard: Levélszekrény 15. Az Egy­ház és a párbaj. K. J. — Igenis . . ' —sk. — Á-betegápoló apácák ellen... —sk. — Az Est... np. — ócska ruhával, . . . bb. Szemlék és kriti­kák. Könyvek: Dr. Sipos István: A cölibátus (papi nőtlenség) története és védelme, Dr. Bara- nyay Jusztin. — Eucken Rudolf: Erkennen und Leben. Bernhard Zsigmond S. J. — Dr. Franz Hitze: Uur Würdigung der deutschen Arbeiter - Sociaipolitik. MiiMóssy István. — K. A. Kneller S. J.: Das Christentum und die Vertreter der neueren Naturwissenschaft, r. — Giov. Boccaccio: piammetta. N. P. — Boutroux Emil: A tér­és filozófiájában. Dr. Madarász István. — Liguori sz. Alfonz: A krisztusi lélek. r. — D. Wolken berg Alajos: Öntudatos élet. Szatmári emlékek. Hajós József. — Louis Beihloem. Romans h lire et Romas k proserire. Guide general de Lectures, r. — Az uj földesur a színpadon, ssa. Napló: Lét jubileum, bb. — Lepergett egy esztendő... Dr. Tóth Tihamér. — Tudományos szeretne... dd. — Amiről a fővárosban... —sk. — A legjobb magyar napilap, np. -— Nem kisebb ember...—e. — Ország-Világ. Képes hetilap. Harminc­negyedik évfolyam. Szerkesztik: Váradi Antal ó.s Fáik Zsigmond dr. — E régi jó képes lapunk ] e heti száma is az illusztrációk egész tömegével ékes. Englerth Emil festőművészünk nyolc por­tréjának fekete nyomtatásos reprodukcióját látjuk benne, továbbá Ff dák Sári képét három hatásos színi jelenetben. Egyéb érdekes képek: „A leg­nagyobb svájci betonhid4, ,,Poincaré és a spanyol király“, „Rab|ógyilkosság Krakkó városában“, „A milánói uj Verdi szobor“, „Madarász József“, „Kezetlen festőművész“, „Zilahi Simon“, „A lip­csei csata hősei“, „Wittmann és repülőgépe“, „Perczel Sári színművésznő“ stb. Egy sereg divatkép egészíti még ki az e heti Ország Világ illusztratív tartalmát. A lap irodalmi részébe re­gényeket, elbeszéléseket, kritikai cikkeket és verseket írtak: Bányász László, Fáik Zsigúaond dr., Kersék János, Kiss Aladár, Kiss Ferenc, Neszmélyi Lőrinc, Szigeti Rezső, Takáts György, Váradi Antal. Tartalmas, kitünően szerkesztett rovatok ezenfelül: Színház, Művészet, Irodalom, Hírek, Zene, Sport stb. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, V. kér., Hold-utca 7.), ahová az előfizetési pénz is beküldhető. A lap ára félévre 8 kor. MAUTNER GYULA fogtechnikus Szekszárd, Széchenyi-utca 169. kórház felé — Műfogak ké­szítése, foghúzás és fogtömés. Város által igazolt szegények­nek ingyen foghúzás és tisztvi­selőknek kedvezményes árak. Telefon sz 107« telefon sz. 107. Mi TANUGY. Az egységes középiskola felé. Az elmúlt napokban sok szülő, lett légyen bármilyen politikát meggyőződése, elismeréssel mondogatta, hogy a kultuszminiszternek igen jó szeme van. Sok olyan dolgot látott meg, ame­lyet a gyermekekkel megáldott apák és anyák régen sajogva tudnak. Azt például, hogy az elemi iskolából átlépni a középiskolába nagyobb ugrás, mint egy kiáradt folyót átugrani akarni. Azután, hogy valósággal Isten ellen való vétek a tiz éves gyereket Ciceró ősi nyelvére fogni és dekliná­ciókkal nyaggatni. Meg aztán azt is nagyon régen éreazük, hogy egy kicsit nevetséges is, meg os- tóba dolog is, hogy Odeacker királyról többet tanulnak a középiskolákban, mint a berlini szer­ződésről és hogy Himalája, meg Davalagiri borza- dalmaa magasságát számokban inkább tudja a gimnázium növendéke, mint a maga határának halmát, begyét. Az is egy régi sajgásunk, hogy a középiskolában a harmadfokú egyenleteket és a vele járó logarithmu6okat jobba« előveszik, mint a kamatos kamatszámítást, a természettndomá- i vökből többet tudunk az elméleti részből és alig tudunk valamit a kémiából. Az a rendelet, melyet a közoktatásügyi mi­niszter a középiskolái tanterv készítő közoktatási tanácshoz intéz, egy szuszra elmondja ezeket a régen ismert szülői kcsengéseket és azt hisszük, hogy meg is indít egy egészséges szellemi moz­Mert középoktatásunk ezt a reformot el nem kerülheti. Azt a körülményt, bogy a gimnáziu­mok népesek, a reáliskolák néptelenek, egy okos tantervvel megszüntethetjük. Mi sok ezren már régen mondjuk, amit a n iniszter most pedz, hogy a latin és görög nyelvnek túltengő oktatása tneg- terbeltotése a gyermekiéleknek, anélkül, hogy az életben valami nagy hasznát látná. Es mihelyt a nyelvek túltengő tanítása megszűnik, több időt nyerünk a reáltárgyakra és a reáliskola egysze­rűen olyan tantervét kaphat, amilyen atyafiának, a mostani gimnáziumnak van. Ezzel megterem­tődik az egységes középiskola, mely ugyan szakit a klasszikus hagyományokkal, djs a modern élet levegőjéből annál többet enged a tantermekbe, a melyeknek erre a levegőre olyan nagy szüksé­gük van. Minden esetre komoly mérlegelést igényel az is, hogy az elemi oktatás szemléltető és kifejtő módszere helyébe olyan egyenesen megcsináljuk-e némely középiskola ósdi szellemében vezetett pro­longáló tanítási módot. Tessék elképzelni azt a gyermekielket, melybe a tanár ur magyarázó mó­don ismereteket ömteszt, holott az előtt az önki­fejtő módszer keretén belől játszva jutott a maga képzeteihez, fogalmaihoz és ismereteihez. A tanár­képzés terén kell reformálni az oktatás módját és odahatni, hogy az alsó osztályokban a tudós tanár le tudjon ereszkedni arra a szintájra, ahol n gyermekek leikével találkozhat. Nem általános- kódunk, mert kivétel mindenütt van és némely tanár hivatása szeretetéhöl úgy is gondol ezzel az elsőrendű nagy feladattal, ha képzésének iránya mást is szabna elébe, de mindenesett e szükség van általános jellegű és olyan intézkedésekre, hogy a középiskolának legalább 1 aő osztályában a növendék ismereteinek megszerzésében ne lás­son olyan nagy ugrást, mint, a melynek neki iramitják — némely helyen. Őszintén félünk attól, hogy a miniszter szózata rossz helyre van adresszálva. A közok­tatási tanács a tudomány régi emlőin táplált öreg vaskalaposokból áll jobbára. Emlékszünk, hogy negyedszázaddal ezelőtt micsoda • viaskodás volt a középiskolai törvény tárgyalásakor a klasszikus nyelvekért és akkor győztek is a — klassziku­sok. Mert a kérdés, melyet a miniszter megfogott, nem olyan uj, mint a hogy némelyek hiszik. Ré­gen érezik már a tanügy mezején, hogy a német 8colasztikusok eszmeáramlatából valahogy ki kel­lene vergődni és az iskolának praktikus célokat szolgálni. A „Non scolae, séd vitae discimus" régi elv, vallották is mindenkoron, de azért nem valósították meg. Most se fogják adni olyan ol­csón b kiváncsiak vagyunk a miniszterre, hogy a közoktatási tanács bizonyosan régit követelő szelleme előtt takarodót fuj e, vagy kitart a maga ideálja, % praktikus célokat szolgáló egységes középiskola követelése mellett? A dolog nem közömbös. A jövő nemzedék­nek szellemi felfegyverkezóséről, az élet nehéz harcaiban való kellő megállásáról van szó. Lebe tetlen, hogy ez a szülők ezreit ne izgassa, ne érdekelje. íszettörvény fogalma a jelenkor tudományában | galmat az egységes középiskola felé — Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kovács Teréz szakcsmajori tanitópőt, saját kérelmére, 1913 november ljó 1 tői évi 600 korona nyugdíjjal nyugalomba helyezte. Tanitóválasztások. Schiffhon Aranka taní­tónő Muth-pUBztára, Léja Ede lapító Duzsra és Kiss Pál tanító Andokra választattak meg.-— Helyettes. A bonyhádi ref. iskolaszék Graf Ebub& oki. tanítónőt egy évre helyettesi minőségben alkalmazta. — Tanitógyülés Bonyhídon. A bonyhádi espereskerületi tanítói kör október 16 án Bony- liádon a kath. kör helyiségébe^ tartja gyűlését. Tárgysorozat a következő : 1. Szentmise 9 órakor. 2. Elnöki megnyitó. Mondja: dr. Jozgits János esperes plébános, egyházi elnök. 3. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 4. a) Felolvasás szabadon választandó tárgyról. Tartja: Blandl György, nagymányoki plébános, b) ,,A katb. iskolák uj Rendszabályai és a kath. tanító“ c. felolvasás. Tartja: Straub János nagymányoki kántortanitó. 5. A ,,Pécsegyházmegyei rk. Tanító- Egyesület" taukönyvmozgalma. Ismerteti: Straub János köri jegyző. 6. Strohmayer János köri pépz táros számadása 1912. évről. 7. Esetleges elnöki előterjesztések. 8 Uj tagok felvétele. 9. Tagdijak és „Pius-internátusi“ adományok fizetése. 10. I Indítványok. A legjobb és a legtartósabb drótszálas lámpa. Húzott drótszállal 75'/• árammeatakaritás. Kapható villanyszerelési üzletekben, villanytelepeken és a HiSYiR SífMfHS-^fiMifiKFRT-MÍiVFK-nél Budaoest. VI.. Teréz-körut 36. Gvár-utcza 13.

Next

/
Thumbnails
Contents