Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-02 / 5. szám

2 rosi előadónak is kiérdemelné a megelégedését. Az előadott tárgyak, úgy az egyes előadások menete a szakértői kritikát bátran megállják, tehát éppen nem találom helyre valónak a cik­kező ártól, hogy miért akart ütni egy nagyot az előadókon, valamint hallgatóságon nevezve az utóbbiakat silányabb o'vasóknak. Ok nélkül támadni, mások jókaratu cselekedeteit nem szép dolog, nem különösen akkor, ha abban a társa­ságban hölgyek és előkelő idegenek is vannak. Vegye tudomásul, hogy közleményével ezen ön­zetlen kultur munkások sértve érzik magukat és e sértés az illetőknek annál fájóbb, mert a legjobb tudásukkal akarták önzetlenül szolgálni a közérdeket. De teljesen minősíthetetlen is e sértés, mert hölgyeket, mint a közmondás is tartja még virágszállal sem szabad megdobálni, annál kevésbé súlyos lekicsinyléssel. Most ide irom, hogy tudja a nagyközönség is, hogy kik a cik­kező szerint azon hölgyek- és urak, kiknek hat éves korukban olvasásból egyesük volt. A fel­olvasások sorozatát Kämmerer Ernő országgyűlési képviselőnek kellett volna megnyitni, mert erre tamásiak kellemes meglepetésére önmaga ajánlko­zott, de más oldalról elfoglaltsága miatt felolva­sása február hóra lön elhalasztva és igy a fel olvasások sorozatát alulirt ig. tanító kezdette meg utána igy következtek sorrendbe a felolvasók: N. Molnár Paula tamási-i tanítónő, Brunner András paári ktanitó kinek jeles tollát Tolriavármegye közönsége nagyon jól ismeri, Csokonay Béla tamási-i káplán, Schultz Aurél budapesti érseki főgimnáziumi tanár, dr. Király Gézáné tamási-i tanítónő, dr. Fodor Árpád budapesti állami fő­gimnáziumi tanár és az „Orsz. Állatvédő Egye­sület“ titkára (két előadást tartott) György Dé­nes adó ellenőr. Előadást tartanak még illetve erre fel lettek kérve: Roder Kamilla szemesei és Fodor Erzsiké martincai tanítónők, dr. Freyler Károly és dr. Sterk József orvos urak. Dr. Sterk József tavaly már több érdekes előadást tartott amiért is a közönség most is hálásan emlékezik meg róla, Németh Géza községi főjegyző, dr. Király Géza ügyvéd és kit legelői kellett volna említeni dr. Kämmerer Ernő országgyűlési kép­viselő országhirü tudósunk. Ezen névsor leköz- lésével a cikkező kedveskedő megjegyzéseinek elbírálását itt a nyilvánosság terén a nagykö­zönségre bízzuk és azután ahhoz nekünk többé szavunk nem lesz. A gúnyolódó megjegyzések dacára a fel­olvasók munkakedvét éppen nem csökkentette azért és legyen nyugodt az iró, hogy „szellemes“ kifejezésével éljek a hóra kitett csecsemő nem fog kimúlni illetőleg nem fogja annak nyakát kite­kerni. (Ez is nagyon szellemes és finom kifejezés ugye T. Szerkesztő Ur ?) Hanem virulni és erő­södni fog, dacára annak hogy Ön nem igen ro konszenvez ezekkel a felolvasásokkal. Még egyet! Én: már 32 év óta vagyok Tamásiban és azóta szolgáltam a közérdeket úgy ahogy csekély erőm tői kitellett, s nem egyszer volt alkalmai, hogy hibáztatnom kellett valamit, de ezzel nem léptem a nyilvánosság elé, hanem megmondottam azok­nak akiket illetett és ha helyén volt a megjegy­zésem legtöbbször elfogadták, mert tudták, hogy Megesett a szive Jánosnak rajtuk. Különö­sen mikor a ruhája szegélyét is csókolták. — Na, mondá, nem bánom, ebben a hó­napban még viselem a méltóságod, illetve a ke­resztet, de azután feltétlenül leínotldok, sőt ki is doblak benneteket, mert megházasodom. Mi volt Hamlet ijedése 1— mondhatjuk a költővel — ahoz képest ami itt történt. A rémü­let egyszerűn leírhatatlan volt. Ezért nem is pró­báljuk leírni. Csak annyit, hogy Miska bánatá­ban csak 12 (tizenkettő) turósgombócot evett még, holott máskor ennyi fél fogára sem volt elég. De miként az éj már előre veti homályát, azonképen nehezedett a nehéz bánat a „Menza“ tagjainak kebelére. És mivel a baj nem jár egyedül, itt is az előbbihez másik csatlakozott. A második hónap közepe felé a szakácsnő kitörte a lábát. Persze igy. kitörött lábbal, nem főzhetett. Ezzel teljes lett, ,a konsternáció, mert ez nem volt a programúiban. TOLNAMEGYEi KÖZLÖNY jót akarok. S ha kellett is a nyilvánosság terén valamiről nem kellemes dolgokat publikálnom tettem azt saját nevem alatt, komoly hangon, hogy is kilássák miszerint a Közjónak vélek ele get tenni fellépésemmel, nem pedig másoknak kellemetlenséget okozni. Ezeknek közlése után maradtam Tekintetes Szerkesztő urnák : Tamásiban, 1913 január 29. alázatos szolgája Kindl Vilmos, ig. tanitó. POLITIKAI HÍREK. Választói jog — tömegsztrájk. Az uj évi ajándékul prezentált választójogi törvényjavaslat­nál nagyobb erővel foglalta le a közérdeklődést az országos szociáldemokrata párt által tervbe vett s ma már csak terminusra váró általános sztrájk. Tulajdonképen nem is különálló valami ez a Lukács—Tisza választójogi javaslatától, ha­nem annak szigorú okozati következménye. Mert kik akarták, illetve követelték éveken át a vá­lasztói jogosultságot ? Kik döngetik azokat a bi­zonyos alkotmány-bástyákat? Az ipari munkás­ság első sorban, mely nem a saját jó szántából, de a magukat különbnek tartók által kénysze­rítve, alakult ki a munkaadókkal szemben külön társadalmi osztállyá. Az őstermelés körül alkal­mazott munkásokban már csak az ipari munkás­ság által bevitt öntudat mutatkozik külső ha­tásaiban. Kiknek kellett volna tehát már csak poli- tikusságból is a választói jogosultságot lehetőleg a legcsekélyebb korlátozással megadni ? Természetesen, hogy a szocialista mozgal­mak lelkének : az öntudatában a legradikálisabb eszközök kezelésében is jártasságot szerzett ipari munkásságnak. S ha azt a sokat emlegetett: intelligencia vezető szerepét tekintjük is az állami élet veze tésében, — amit mi is . szem elől nem téveszthe­tnek tartunk — éppen ezeknél az ipari munká­soknál találjuk a legmagasabb intelligenciát a földnélkül és nemesi címer nélkül világra jöttek között, sőt még azt sem kell bizonyítani, hogy a falusi u. n. szessziós polgárok (24 holdas) is jó­val alul maradnak intelligencia dolgában azok mögött a városi ipari munkások mögött, akiket Tisza—Lukács nem tartanak érdemesnek a vá­lasztói jogosultságra, de az uj a ótörvényben a réginél jobban úgy fedeznek fel, mint egész jól koppasztható adóalanyokat. Ezekből következik, hogy senki nem csalód hatott annyira a kormány választói javaslatában, mint éppen ez a tisztult világnézetű, általában európai munkás szellemi nívón álló osztály s bármennyire legyen gazdaságilag fenyegető is az általános sztrájk eszméje,, lélektanilag az teljesen megokolt és érthető, mert annak gyökere a korona és előkelő kormány férfiak által a válasz­tói jog kérdésében tett és a javaslatokban foglal­taknál sokkal többet remélni engedett nyilatko­zatoki nyúlik vissza. *Ennek tulajdonítható, hogy ma már a köz­vélemény általánosságban minden ideges rémül­dözés nélkül néz ennek az újabb Tisza-Sodomá- nak is elébe. Mert hát a közvélemény nem felejt s nagyon jól tudja, hogy Tisza Lukács nagyon is nem érzékenyek, hisz egész eddigi parlamenti rendszerünkön tultették magukat, de helyükről el nem távoztak. S bizton reméljük, hogy akik kidobálták könnyű szerrel az országházból a nép képviselőit, annyira nem fognak mehetni, hogy azokat is, akik a személyes szabadság sarkalatos alapjára helyezkedve a teljes passzivitást szegzik ellenök, ki fuvaroztassák az ország határain túl, mert akkor kivinnék az ország mozgó vérsejtjeit s ez éppen a ma nyeregben levőket érintené gazdasá­gilag a legelviselhetetlenebbül. Mivel mi nem te­kintjük elvontan az öntudatos és napjainkban — a többi osztály nem nagy díszére — de ezen — úgy látszik -— egyedül ható képes és akarni tudó osztály mozgalmát o’yan mumusnak és meg tudjuk látni annak okait is, nem segítünk a má­zolt nemzeti szinü harangokat félreverni, mert 1913 február 2. egy ilyen kormánnyal szemben, amely annyit el­bírt már (és olyan dolgokat, melynejt századrésze régen arra a bizonyos túl világi tornácra sodorta volna el minden állam kormányát, igazán nem lehet eléggé kiválasztani a küzdelem eszköze t. Éppen ezért reméljük, hogy még ennek a nem is két, de több élű fegyvernek az alkal­mazása előtt felállíthatjuk ennek a kormánynak a már születéskor közkívánatra megácsolt temetői fej fát, a soha fel nem támadás boldog remenyeben. Pallós a politikában. A már-már nemzeti botrány-büszkeséggé fajult Pallós ügy, melynek naponkénti emlékműve a bátaszék—pécsi viciná­lis téli fagyban is süppedő, örökké előkelő ké­sésekkel járó vasútvonala, kezd a szürke tör­vényszéki rovatból a kétesen előkelő politikai rovatban is szerepelni, amennyiben előkelő és a dolog természetéből következőleg, nagy befolyású politikusokat is kezdenek emlegetni, akik, — óh önzetlen közszolgálat —| állítólag kijárói minő­ségben megkönnyítették volna Pallós szélhámos­kodásait, természetesen jót megfizetett közérdek­ből. A Tisza-Lukács által militarista injekciókkal fenntartott rendszernek a történetébe fog tartozni: nem, hogy a törvényszéki rovat átnyúlt a poli­tikai rovatba, de, hogy a politikai rovat átsétált a törvényszéki rovat bűnügyi hírei közzé. Üdvözlő távirat. A múlt hó 26-án a ma­gyarországi szociáldemokrata párt .által Buda­pesten megtartott rendkívüli pártgyülésre, mely­nek tárgyát köztudomásúlag a kormány válasz­tójogi törvényjavaslatával szemben a magyar munkás osztály magatartása és követendő eljá­rása képezte, a tolnai pártszervezet az alábbi üdvözlő táviratot küldte: „Siker koronázza mun­kátokat. Veletek érzünk. Éljen a tömegsztrájk! A tolnai pártszervezet.* KÜLÖNFÉLÉK. — Kinevezések. A m. kir. p. ü. miniszté­rium Békefi György ideiglenes kataszteri becsülő biztost a szekszárdi m. kir. p. ü. igazgatósághoz p. ü. fogalmazó, nyilvántartási biztossá kinevezte. Az igazságügyminiszter dr. Stolpa József budapesti joggyakornokot a budapesti törvény­székhez jegyzővé nevezte ki. — Áthelyezés. A kerületi csendőrparancs­nokság Novák István simontornyai csendőrőr­mestert Szentgotthárdra helyezte át járásőrmesteri minőségben. — Katonai kinevezés. A hadügyminiszter Lövik Kálmán bonyhádi főgimnáziumi tanárt és Loos Károly bonyhádi aljegyzőt, tart. hadapró- dókat tartalékos zászlósokká nevezte ki. — Egy község díszpolgára. Hevesy Gyula dr., Tolnámegye tiszteletbeli főorvosa több mint 50 éve működik Dunaföldváron. A jószivü és közszeretetben álló orvost a képviselőtestület még a múlt hónapban a község díszpolgára válasz­totta és az erről szóló oklevelet a január 27-iki díszközgyűlésen adta át dr. Hevesynek. Az ün­nepelt tiszteletére este 200 terítékü banket volt. — Ág. h. ev. egyházmegyei közgyűlés Bony­hádon. A tolna-bavanya-somogyi ág. h. ev. egyház­megye folyó hó 4 én d. e. 10 órakor Bonyhádon, a főgimnáziumban rendkívüli közgyűlést tart, hogy a Szeniczey Géza halálával megüresedett felügyelői állás betöltése ügyében intézkedjék. — Hivatalszolgai kinevezés. A szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság a tamási i kir. adóhiva­talnál nyugdíjazás folytán megüresedett hivatal­szolgai állásra Szenlpáli Márton tolnavármegyei hivatalszolgát nevezte ki. — Pénzintézetek országos kongresszusa. A Pénzintézetek Országos Egyesülete múlt vasárnap délután a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében Széli Kálmán titkos tanácsos, majd Székely Ferenc udvari tanácsos elnöklésével or­szágos pénzintézeti kongresszust tartott, a melyen több száz fővárosi és vidéki pénzintézet volt kép­viselve. A kongresszuson a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankot dr. Leopold Kornél vezérigazgató, a szekszárdi Népbankot pedig Schneider János igazgató és dr. Horvát Jenő intézeti ügyész képviselték. tMllll'" «I« - Ült f «Oft aiyin- I 2k50 Siessen addig, mig nem késő egészségét visszaszerezni! Egy jelentéktelennek létszó meghűlés as őssses légzőszervek legkülönfélébb megbetegedését vonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mert a könnyelmű elha- nyagolée sokszor végzetessé védhetik. A meghűlésből eredő köhögés, rekedtség, meghűlés, nehézlélegzés és a légzőszervek horutos megbetegedéseinél kitűnően bevált as orvosi előkelőségek TIlDBBIIkl Mindenütt kapható. Egy üveg Ara 2 korona SO fillér Által javasolt I UDEKIIv egy nagy üveg Ara S korona. Postán legkevesebb 3 üveg rendelhető meg utánvétellel az egyedüli fóraktArból: Diana-jyójyszeríár, Budapest Károly-ktfml 5, arám (flora. ZkVO

Next

/
Thumbnails
Contents