Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-05 / 40. szám

1913 október 5.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

5

minél eredményesebb legyen! hogy a magyar gyermekvédelem legújabb vára a Zsófia Központi Gyermekkórház is megépülhessen.

A pénzügyminiszter rendelete az egyenes adók 1914., 1915. és 1916. óvekre vonatkozó kivetéséről. A pénzügyminiszter az egyenes adók

1914., 1915. és 1916. évekre vonatkozó kiveté sének tárgyában körrendeletét intézett a törvényhatóságok közigazgatási bizottságaihoz és a pénz- ügyjgazga'óságokhoz. A miniszter ebben elrendeli a kivetésre vonatkozó előmunkálatokat, az adó- kötelezettek és adótárgyak összeírását, az adóbevallások benyújtását és gyűjtését, egyéb kivetési adatok beszerzését, valamint ezek alapján az’egye nes adók kivetését. A pénzügyigazgatóságoknak, a községi közegeknek, valamint a közigazgatási bizottságoknak az adókivetés körüli teendőit a körrendeletben külön fejezetekben állapítja meg a miniszter, inig az adózók kötelességeit a pénzügy igazgatóság által kibocsátandó hirdetmények fogják megszabni. A pénzügyminiszternek ezen rendelkezése az 1913. VI. t.-c. folyománya, amelyikei tudvalevőleg a legtöbb 1909-ben hozott adótörvény végrehajtását, köztük az uj kereseti és jövedelmi adóról szóló törvényeket is felfüggesztették. Az 1913. VI. t.-c. azonban azt is elrendeli, hogy addig az adók kivetése az 1883 XLIV. t.-c. határozatai szerint történjék. Az idén véget -ér a legutóbbi adóciklus, amelyre a kereseti adót megállapították és igy gondoskodni kellett az adónak njabb három évre való kivetéséről, mig a lobbi adónemnél (tőkekamatadó, járadékadó, hadmentességi adó stb ) úgyis minden évben történik uj kivetés. A közigazgatási és pénzügyi hatóságokat már most utasítják, hogy a törvényes határidőn belül megtegyék a szükséges intézkedéseket, hogy az adókivetés idejekorán történhessék. A körülmények azt mutatják, hogy a kereseti adót és a vele összefüggő, általános jövedelmi adót és most kezdődő három éves ciklus -egész tartama alatt a küszöbön álló adókivetés alapján fogják beszedni, mert a törvényhozásnak ez idő alatt aligha lesz módjában az uj adótör vények végrehajtásának nehéz és különféle érdekeket érintő kérdésével foglalkozni.

— Csodás szüreti eredmény. A termés biz tos fokozása legcélszerűbben állati trágyákkal érhető el és nevezetesen a kőbányai szárított hizó eertés trágya bizonyult igen előnyösnek és olcsó nak. A száritott sertéstrágya a legdusabb állati táplálék alommentes trágyája és igy egész meny- nyiségében trágyaanyagokat tartalmaz. Száraz állapotba van* hozva igy vasutoq, mint kocsival .a helyszínre zsákokban olcsón szállítható és ke nyelmesen elszórható. A száritott kőbányai hízósertés trágya csodás eredményeket szolgáltat nemcsak kalászos és kapás növényeknél, de szőlő, -dinnye, gyümölcsös és konyhakertek termését több mint kétszeresre növeli. A kőbányai szári tott hizó sertéstrágya hatása mindig teljesen biztos. Kimaradhatatlan és gazdaságossága abban rejlik, hogy mindaz, amit a növény rögtön az első évben belőle fel nem használ, készletként megmarad a földben. Mintegy elraktározva, abból magyarázható a szárított sertéstrágyának sokszorosan bebizonyosodott három éven át tartó utóhatása. Sokszorosan megfigyelték, hogy a kőbányai száritott sertéstrágya a növényt megerősíti és igy ellent- állóvá teszi minden növényi betegségekkel szem ben. A kőbányai száritott hizó sertéstrágya foszforsav, káli és nitrogén tartalmánál fogva teljes trágyázásra alkalmas, emellett szerves trágya anyagokat tartalmaz. Es épp a szerves trágya- unyagok tenyészágyai azoknak a baktériumoknak, amelyek a levegő nitrogénját a növény számára megkötni képesek. Ilyen módon a gazdák ingyen jutnak a szükséges nitrogén trágyához. A szárított kőbányai hizó sertéstrágyát egyes- egyedül a Budapest Kőbányai Trágvaszáritógyár, Bosányi Schietrumpf és Társa, Budapest, IV., Üllői-ut 21. gyártja. Tizenöt éves tapasztalat és a gazdák elismerő levelei alapján az a legelőnyösebb terméseredményekről számol be és a le velek másodlatit közjegyzőileg hitelesítve kívánva ingyen meg is küldi bárkinek, aki ezért a gyárhoz fordul.

— Uj huszkoronás bankjegyek kibocsátása. Az osztrák-magyar bank 1907. évi január 2-ról keltezett bankjegyeket forgalmon kívül helyezi és szeptember 29 én megkezdi az 1913. év január ;2-áról kelt uj bankjegyek kibocsátását. A régi bankjegyek Í915 végéig fizetéskép vagy átváltás -céljából beszolgáltatandók, de a bank 1921 vé .geig teljes értékben veszi át a most a forgalomból kivont régi 20 koronásokat. Az uj 20 koronások 150 .miliméier szélesek, 90 miliméter magasak, egész terjedelmükben vizjegyes papíron {római huszas számmal) nyomattak és az egyik oldalon magyar, a másikon német szövegel vannak ellátva. A bankjegy magyar és német oldala rajz és szin tekintetében egymástól teljesen eltér. A magyar oldalon úgy a jegykép rajza, valamint a l&ttér tarka. A jegykép jobb oldalán guilloche ozott sötétszinü gyöngyökkel övezett háttérben

oldalt néző női eszményi fej van, amely felső részében három kis guilioche rozettával és két sötét sziliben nyomtatott „20“ as számmal van körülvéve. A fej alatt hosszúkás guilloche-cartouche van, melynek közepén lizeiiketszügü sötét pajzson a következő világos szinti betűkkel nyomtatott büntető határozat olvasható. „A bankjegyek utánzása a törvény szerint bűn tettetik.“ A jegykép e részéi kékszinüek. A jegykép alsó ré szén középütt nagy, köraláku guilloche-rozetta látható, mely középen f<-hér korongot mutat: e fehér alapon a vastagra nyomtatott „20“-as szám domborodik ki A rozetta, valamint a n20“-os szám felső részé vörös, alsó része zöld szinti A rozetta felett, a jegykép közepén barna nyomással, a bankjegy magyar szövege olvasható. A jegykép baloldalának felső részében hullámosán körvonalazott pajzs van ; ezt fehér guilloche-ok szelik át, kivéve annak közepét, melyben a magyar szent korona országai címerének a rajza van. A pajzs és cimer alatt látható a cégjegyzés. A jegyképnek e baloldali része zöld szinü. A bankjegy szövege felett vörös nyomással a szám- és sorozatmegjelölés áll. Az alapnyomás dombor- szerü „20“-as számokból, továbbá „K“ betűkből és guilloche-okból á I.

SPORT.

Mérkőzés a bajnokságért.

Szerdán , délután tártotta a szekszárdi főgimnázium VI. és V. osztálya foötball-iiiéikőzé sét az intézeti bajnokságért.. A két csapat összeállítása a következő volt :

VI. osztályJohan ni des

Haidekker jKelemen

Tarlós Ferdinánd .Lauschmann

GUntz Keményt Kovács------------------------------•-----------------------------Miku

la | Horváth Dániel

Roth Heisler Hiller Lengyel Linka

Bausz \

I___________I

V. osztály.

A mérkőzésből a VI. osztály került ki — bár a legminimálisabb goalkülönbözettel — győztesként s győzelmét meg is érdemelte. Közvetlen védelméről és fedezetsoráról' csak a legnagyobb dicséret hangján emlékezhetünk meg s nyomát sem láttuk a múltkori kapkodó, rendszertelen védőjátéknak.

Az V. osztály csapatából elsősorban szintén a védelmet kell. megemlítenünk, a fedezetek közül pedig Róthot, ki biztos kapcsolásaival élénk tetszést keltett. A kapusok közül Bausz volt a jobbik, elsősorban biztos labdafogásával, a tizen egyest azonban védhette volna. A csatárok közül egyedül Glantz elégített ki fáradhatatlan agilitásával és gyors lerohanásaival nagy hasznára vált csapatának.

Maga a mérkőzés meglehetősen lanyha lefolyású volt, csak az utolsó 25 percben volt tét szetős, midőn a két csapat minden erejét megfeszítve küzdött a győzelmet jelentő gualert.

VI. kezd és sokat támad, közben azonban V. is több veszélyes helyzetet teremt VI. kapuja előtt, de a védelem egymásután szereli le mind két részről a támadásokat, a csatárok pedig sokszor biztos goalhelyzetben is bosszantóan hibáznak. A változatos játék a sok kornerben jut kifejezésre, melyek azonban eredménytelenek maradnak. Csak a félidő vége; felé élénkül kissé a játék, de Bausz biztosan fogja a labdát, Mikula 40 méteres, remekszép. éles lövése pedig a kapu felett süvit el. Félidő 0 : 0, kornerarán 5 : 2 V. osztály javára.

A második félidő elején a játék teljesen el- lanyhul, a játékosok kedvtelenül mozognak, valamire való akciót pedig keresve sem lehet látni. Csak az utolsó 25 percben élénkül a játék, midőn tílantz leró hamisai több ízben veszélyeztetik V. kapuját. Majd V. nyomul fel veszélyesen, de Mikula öt lépésről biztos goalt hibáz. Mir-már úgy látszik, hogy eredménytelenül ér végét a mérkőzés, mikor az egyébként fair bal hátvéd Glantzot a 16. büntetőterületen belül elgáncsolja ; a megítélt tizenegyest Kemény a döntő goallu értékesíti Még V. vezet szép támadást mire h biró a pja a mérkőzés végét jelzi. Haypál körültekintően bíráskodott.

Már most ajánljuk a közönség figyelmébe ;< Vili — VII. osztályok közötti mérkőzést, mely u bajnokság sorsát fogja eldönteni. Dénes.

TANÜGY.

Járási körök alakulásáról.

A vármegyei' tanítóegyesületnek működési köre felöleli az iskolai nevelés és tanítás előmozdítására tartozó ismeretek gyarapítását, a tanítási módszerek megvitatását s mindkettőnek a tanítók közötti terjesztését. Tárgyalás alá veszi a felszínen levő paedagógiai kérdéseket s a tanítóság erkölcsi és anyagi helyzetének emelését

E működési kör természetesen szoros kap csolatban van a népoktatásügyi törvények szellemével és irányával, amely megkivánia a tanítóság részéről az együttes munkálkodást, a tömörülést.

Közös erővel és egyöntetű rendszer elsajátításával mindenesetre biztosítjuk azt az általános elvet, bogy a népiskola nemcsak a vallás, az erkölcs és a hazaszeretet ápolója, hanem az állam fenntartás érdekének, a m«gyar nemzet további fejlődésének fontos politikai tényezője. Egy utón kell tehát haladni valamennyiünknek s közösen szerzett ismereteinket, tudásunkat bevinni az iskola falai közé, hogy annak gyakorlati értéket is szerezzünk. Viszont mindazt, amit ott teremtünk és alkotunk felszínre hozni a tanító-egyesületekben, s irányt adva gondolatainknak eszmo- csere utján arról közvéleményt fejteni ki.

A vármegyei általános tanitóegyesületn< k jelenlegi munkakörével nehéz feladatot kell megoldani. A közös cél érdekében gyakran szem előtt kell tartania a különféle helyi viszonyok között élő tanítóság véleményeit es törekvéseit, ami pedig sokszor megnehezíti áz egyöntetű munkálkodást s a sikert biztositó közös megállapodást.

Ha figyelembe ves-zük, hogy az egymásra utalt s az ugyanazon helyi viszonyok között élő s ugyanazon nehézségekkel küzdő tanítók a iáját körzetüknek megfelelő eszméikét egy általános gyűl' 8 keretében nem valósíthatják meg, mert egyrészt az a megyei viszonyoknak megfelelő egységes rendszerré úgy sem válhat, másrészt fizikai idő sem volna annak keresztülviteléhez, akkor teljesen méltányossá válik az a szükséges körülmény, hogy könnyitsünk a vármegyei általános tanítóegyesület működési körén s adjunk alkalmat áz egy körzetben működő tanulók intenzivebb munkásságának is.

Erre legmegfelelőbb alkalom a járási körök alakítása volna.

Az egy vidéken működő taritók együttei tanácskozása, értékesítése s a mindenki által egyenlően ismert bajok és nehézségek közös meg