Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-05 / 40. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1913 október 5.

— Névmagyarosítás. A belügyminiszter meg- engedte, hogy Albrechtovics Imre szakadáti jegyző saját és gyermekei nevét „Albánéra változtathassa.

— Sajtó Ó8 esküdtszék. Tisza IstváD ugy- látszik tovább is makacsul és következetesen halad a törvényszegés utján. Az alkotmány meg- szentségtelenitése és a parlament elfojtása után, most azon intézményeket akarja megrendszabá- lyozni és megcsonkítani, amelyek egyrészt a közvélemény és küzszabadság biztosítékai, másrészt jelentőség dolgában és a kormány ellenőrzésnek szempontjából mindjárt a parlament után következnek. A sajtót és az esküdtszéket akarja most lerombolni Tisza István, többi rombolásai után. A sajtót és esküdtszéket akarja elnémítani és megtörni, ezen két nagyfontosságu, a közvélemény és törvénykezés szabadságát biztosító és szabályozó institúciót akarja megtámadni és kiforgatni valójából a kormány, hogy annál több csapást mérhessen erre a szerencsétlen országra. Szinte önkénytelenül is az a vélemény kristályosodik ki mindenkiben, aki a politikai helyzetet és a kormány aknamunkáját figyelemmel kiséri, hogy Tisza István nem is óhajt egyebet , mint a kormány működését ellenőrző intézmények letörésével örökre biztosítani, beláthatatlan időkre berendezni n munkapárt uralmát és lehetetlenné tenni egy olyan akciót, amely az ő uralmuk ellen irányul. Ezért honosították meg a parlamentben a fegyverhasználatot; ezért zárják ki a képviselőházból a képviselőket; ezért osztják be újonnan főispáni és szolgabirói segédlettel a választókerületeket; ezért kell megreformálni a sajtót és az esküdtszéket. — Most pedig még merje valaki tovább is mondani, hogy a munkapárt nem „dolgozik.“ A sajtóreform dolgában az eddig kiszivárgott hirek szerint a kormány tervezete éppen nem nevezhető liberálisnak, mert például a kauciót nem csak nem szünteti meg, hanem az egész vonalon felemeli. Egész csomó pénzbüntetést állapit meg a kiadókra. Mint hírlik egy jó oldala lenne : megszüntetné azokat a publikum nélküli, többnyire ingyen osztogatott sajtóférgeket, melyekben kétes alakok részint a revoluerezés, részint a botrány és egyéni becsület és tisztesség meglépázásával manapság valósággal utonállói az újságírásnak. A sajtó ezen szabadossainak megrendszabá- lyozása kívánatos ugyan, azonban e miatt nem lehet a sajtószabadságot feláldozni.

— Kereskedelmi tanoncok felszabadítása. Egyes kereskedők abból a célból, hogy a náluk levő tgnoncokat a kötelező tanonciskolába járás alól mentesítsék, a tanoncszerződésben meghatározott tanoncidő lejárta előtt is felszabadítják azokat. A tanoncoktatás szempontjából káros ez a szokás, ,miért is a kereskedelmi miniszter annak megszüntetése végett felhívta az illetékes hatóságokat, hogy csak olyan tanoncnak állítsanak ki bizonyítványt, akinek a tanoncszerződésben megállapított tanoncideje tényleg lejárt

— Halálozás, Ids. Wéber János, bonyhádi nagybirtokos, megyebizottsági tag és szeszgyáros hosszas szenvedés után munkás életének 70 dik évében unit kedden Budapesten, ahol gyógykezelték, elhunyt. Halálát családja és nagykiterje- désü rokonság gyászolja. Az elhunyt édesatyja volt ifj. Wéber János volt országgyűlési képviselőnek.

— A vidéki rendőrség államosítása. A kormány közigazgatási reformjában elsőnek kerül tárgyalásra már az őszi országgyűlési ülésszakban a vidéki rendőrség államosítása. Az erre vonatkozó törvény 1914. évi január l én lép állítólag életbe. Fontos rendelkezése a javaslatnak, hogy 11 városban, vagyis minden kir. ítélőtáblái székhelyen főkapitányi állások lesznek, akiknek hatásköre, mint első fokú felebbezési hatóság a táblai területi városokra is kiterjed. A rendőrkapitányi ítéletek nem a városi tanácshoz, hanem egyenesen a belügyminiszterhez kerülnek másodfokú elbírálásra.

— Csőd. A szekszárdi kir. törvényszék a Schneider Géza paksi lakos, be nem jegyzett kereskedő ellen, saját kérelmére, a csődöt elrendelte. Csődbiztos: dr. Bures Lipót, kir. törvényszéki jegyző, tömeggondnok : dr. Sándor Béla paksi ügyvéd.

— Repülő huszkoronások. Az eddigi busz- koronás bankjegyeket, melyek 1907 január 2-iki keltezéssel jelentek meg, ez év végén bevonja az Osztrák-Magyar bank s helyette 1913 január 1-iki kelettel újakat ad ki. A most forgalomban levő huszkoronásokal 1915 december 31-ig lehet beváltani.

— Szüreti mulatság. A szekszárdi rkath. legényegylet folyó hó '5-eo, saját helyiségében zártkörű szüreti mulatságot rendes. Kezdete dél után 5 órakor. Belépő - dij : személyjegy 80 fillér, családjegy 1 K 80 fillér. A zenét Garai Lajos zenekara szolgáltatja. Rossz idő esetén a mulatság u teremben tartatik meg.

— Az újoncok bevonulása. Kedves és eddig nem ismert ünnepély folyt le múlt vasárnap, szeptember 28 án Szászváron, az aj díszbe öltözött templomban. E napon az összes bevonuló újonc katonák szent gyónáshoz és áldozáshoz járultak az ünnepi szent mise alatt, majd Szabó Géza tb. pápai káplán, plébános, buzdító beszédet intézett a távozó katonákhoz, végül minden újonc kis katona-imakönyvet és rózsafüzért kapott utravaló gyanánt. A vallásos és hazafias istenitisztelet a himnusz lelkes hangjaival végződött.

— Magyar gimnázium Szerajevóban. A Julián- Egyesiilet újabb nagyszerű alkotásáról értesülünk. A nevezett kultur-egyesület ugyanis a magyar anyanyelvűek részére Szerajevóban gimnáziumot létesített, mely október 1 én nyílott meg. Az uj magyar gimnázium igazgatásával Benisch Arthur dr. pécsi reáliskolai tanárt bízták meg. A gimnázium főigazgatói teendőinek ellátására a Julián- Egyesület elnöksége Buzálsy Ábel pécsi főgim • náziumi igazgatót kérte fél, aki a kinevezést el is fogadta.

— Drótnélküli telegráf-állomás a szomszédban. A kalocsai Jézuá társasági atyák most állították fel Kalocsán a drótnélküli telegraf állomást, melyről drótnélküli összeköttetés lesz Budapesttel.

Politikai tanfelügyelő lesz ezután a főispán. Ezt Írják most a lapék. A „Kalocsai Néplap“ ból ezeket olvassuk; Természetesen, nem csupán ez, hanem ez is, "az, annyi minden 'kör-' mány szolgálat mellett. Tisza István gróf tüneményes „eszméje“ ez a felügyelet, vagy vezetés, Vagy mi a csoda. Egy rendeletben t. i. fölszólítja a főispánokat és elrendeli, hogy a nép poli tikai kioktatásáról a maguk körzetében gondoskodjanak. Tehát majd a jegyzők (ne feledjük : a jegyzők!!) és ezekhez hasonló alkalmazottak fogják a népet politikailag kioktatni. A főispánok meg felügyelnek reájuk, hogy emberül végezték-e ezek a jó emberek a tanítói hivatalt. Hogy a főispán urak ellátogatnának ezekre az előadásokra, természetesen, erre senki sem gondolhat. Hát akkor hogyan fog meggyőződni a miniszter ur szándékainak megvalósulása felől V Vizsgának csak kell lenni ! Mikor lesz a vizsga ? Hol lesz a vizsga ? S hogyan győződhetik meg a felügyelő ur az eredményről? Könnyű a felelet: a választásokon. S ha ez lesz a vizsga (pedig más alkalmat senki kieszelni nem tud) akkor a politikai pedagógusok — ismerve az iskolázás terén való gyakorlatukat és szempontjaikat — szörnyen könnyen „kioktatják“ a népet a vizsga sikere érdekébon. Csak pár nappal a „vizsga“ előtt kell a pedagógiai bölcsességet munkába fogni. Pl. a szegény parasztnál : Reményiem, velünk szavaz kend ! Azér’, mert a derekát leütöm kendnek !

— Az apával : Katona fia kellene ugy-e itthon. Kellene ? Hogy el ne feledjem, Írja kend erre a papírra. Jó. Holnap szavazunk. — A kiskazá- nossal: A fináncok piszkálják kendet a pálinkás üst miatt ? Majd a szavazás után leintjük őket.

— Ja! Hallom, hogy a tanító ur igazgató szeretne lenni. Benn a szavazásnál majd beszélünk a főispán úrral. Jó ? — A bérlővel : Nem vágott be az esztendő ? Jó, jó, de több is lehetett volna. Nem jó lenne ezt a főbíróval megbeszélni ; a község nem fullad bele, ha enged. Nem igaz ? A választás után nyélbe is üthetjük ... És igy to vább. A fontos mindebben az, hogy nem kerül pénzbe. Pedig Tisza István grófnak a választási | költségek felől iszonyúan nagykörű a tapasztalata, j

— Kincslelet. Gadányi János, szakcsi polgár az elmúlt héten szántás közben egy nagy korsóra bakkant. Mikor felemelte, meglepetve látta, hogy a korsóban mintegy 1000 darab régi ezüst pénz foglaltatik. A kincsleletet bejelentette a dombóvári főszolgabírói hivatalnak, amely meg fogja állapítani a pénz értékét azon célból, hogy a régi kincs találója a törvény szerint őt illető részt a leletből megkaphassa.

— Varrónő. Elvállalok mindennemű angol és francia ruhák, valamint egész menyasszonyi kelengyék készítését. Esetleg házakhoz is megyek. Vargha Gizi Szekszárd, Rákóczy- utca 1063.

— Dohányszakértők. A Tolnamegyei Gazd. Egyesület a f. é. szeptember 26-iki választmányi ülésében az 1913/1914. évi dohártybeváltásokhoz Faddra Szombathelyi Lajos és Gutay János faddi birtokosokat hozta javaslatba.

— Rendkívüli városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete a f. hó 4-én, szóra-1 baton d. u. rendkívüli közgyűlést tartott, melynek lefolyását következő számunkban hozzuk. Ezen a gyűlésen került tárgyalásra a visszafejlesztési kérvény s a közvágóhíd is.

— Osztrák herceg és a magyar szó. Herceg Montpnuovo Nándor kamarás, huszár főhadnagy e héten Szálkán, az uradalmi erdőben szarvasra vadászott. Vasárnap megjelent a nagy misén és az arany gyapjas levente az oltár előtt családi padjába haladva, szabályosan térdet hajtott. Napjait kora reggel, késő este vadászattal töltötte. Szerdán a délutáni órákban váratlanul betoppant a plébániára. A plébános a barátságos magas vendéget magyarosan, vörös borral és piskótával kiszolgálta. Midőn a herceg a „jó szekszárdit“ magasztalva, élvezettel kóstolgatja, a plébános atyja, megfeledkezve a társalgási nyelvről, magyar nyelven kínálja meg szivarral s -a herceg tiszta magyarsággal szól: „Még most nem tudok jól magyarul“. Mily vigasztaló példa, hogy az édes magyar nyelv az osztrák herceg ajkain megcsendül váratlanul, midőn nem rég magyar honatyák izgattak ellene e vidéken. Vígan lengett a patro- natusi templomon e magyar barát tiszteletére a nemzeti lobogó, ki a magyar király vérséges rokona, kiben Battyányi vér is pezseg.

— Az iskolák a gyermekszanatóriumért.

A beteg gyermekekről való gondoskodás fontos ügyét szolgálja a gróf Zichy János kormányzata alatt álló Zsófia Gyermekszanatórium Egyesület, amely áz áldásosán működő Balatonalmádi Zsófia Gyermekszanatóriumot ez évben egy újabb pavilonnal is kibővítette és benne a szenvedő szegény iskolaköteles gyermekek ápolását teljesen ingyenesen nagy áldozatkészséggel végezi, De az első magyar gyermekszanatórium csak elenyésző kis töredékét képes az ápolásra szorulóknak befogadni, miért is állam és társadalom együttes áldozatkészségével szervezi most a Gyermekszanatórium Egyesület a Rózsadomb egy szép fekvésű nagy telkén Bókay Jánosnak a gyermek- gyógyászat hírneves tanárának programmja szerint a Zsófia központi gyűjtő gyermekkórházat. Ezen magasztos feladat érdekében fordul most a gyermekszanatórium kormányzósága segítségért a nemzet mindig hü és önzetlen munkásaihoz: a nemzet oktatóihoz. Jankovich Béla vallás és köz- oktatásügyi miniszter ugyanis, aki tárcája terhére a tervet szintén messzemenőleg támogatja, most minthogy a gyermekek egészségügyének felkarolása olyan feladat, amelynek megoldására az államnak és a társadalomnak karöltve kell fáradoznia és minthogy a szegénysorsu beteg gyermekek felsegitésének ügye á tanulóifjúság lelkü- letéhez is legközelebb áll, engedélyt adott arra, hogy a tanulóiíjuság a gyermekszanatórium érdekében gyűjtést eszközölhessen. Ezutou is azzal a kérelemmel fordul a Gyermekszanatórium kormányzósága a közönséghez és főleg a tanuló- ifjúsághoz, hogy néhány fillérrel a központi Zsófia gyermekkórház létesítéséhez is hozzájáruljanak. A gyűjtött összeg feltüntetésére szolgáló iveket a lanintézetek tanárai és tanítóitól lehet átvenni és ugyancsak az iskolákhoz kell a begyűjtött összeget átszolgáltatni. Minden fillér, mellyel a gyer- raekszanatóriumot szolgálja, örömet és áldást fog fakasztani, mert nincs a világon irgalmasság szebb és meghatóbb, mint amely a szegény beteg gyermek ágya fölé hajlik. — Felkérjük tehát a tanulóifjúságot, hogy a legmelegebb érdeklődéssel támogassák Gyermekszanatórium vezetőinek törekvését, hogy a gyermekszanatórinmi gyűjtés

A legjobb és a legtartósabb drótszálas lámpa. Húzott drótszállal 75°/o irommegtakaritás.

Kapható villanyszerelési üzletekben, villanytelepeken és a MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MŰVEK-nél, Budapest, VL, Teréz-körut 36. Gvár-utcza 13.