Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-28 / 39. szám
1913 szeptember 28. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 nyilvánvalóvá, hogy a parlamenti többség megterem ti sénél meg nem engedett eszközök érvényesültek. Ezekhez járul az u. n. Gerő eset, mely a mentelmi jog olyan súlyos megsértését foglalja inasában, úgy, hugy ha ez rendszerré válik, parlamenti souverenitásról többé nem beszélhetünk. A parlamenti souverenitásnak egyik legfontosabb alkat része a mentelmi jog, melynél fogva a kép- j viselőt azért, amit a parlamentben mond, csak maga a parlament vonhatja felelősségre. No már ha megtörténhetett az, hogy egy képviselőt a parlamenti őrség egyik tagja lekaszabolhatott s a nélkül, hogy arra elnöki utasítása lett volna, önhatalmúlag letartóztatott és a parlamentből kivezettetett, s'tette mindezt elnöki helyesléssel, — akkor nyilvánvaló, hogy a mentelmi jog csak addig érvényesülhet, ameddig a katonai szabályokkal összeütközésbe nem jön : ez pedig a men telmi jog megsemmisülését jelenti. Ily körülmények között az ellenzék a tanácskozásoktól kénytelen magát távol tartani, a minek következtében ma Magyarországon parlamentáris kormányzatról nem beszélhetüok. A parlamentáris kormányzatnak ugyanis előfeltétele az, hogy a parlamentben egymást ellenőrző pártok üljenek, mivel pedig az ellenzékre nézve erkölcsi lehetetlenség lett a parlamentben való részvétel, ennek következtében ma egy pártabszolutizmus uralkodik. S nagy tévedésben van nak azok, akik azt hiszik, hogy azt a politikai krízist, amely ma Magyarországon uralkodik, az ellenzék elleni kicsinyes rekriminációkkal meg lehet oldani. A politikában az adott tényekkel számolni kell, már pedig kérlelhetlen tény az, hogy a kormány erőszakossága folytán ma Magyarországon megszűnt a parlamentáris kormányzat s helyét a pártabszolutizmus váltotta fel. E pártabszolutizmus eredményezi azt, hogy néhány pillanat alatt teremtenek törvényeket, melyek a polgárok legvitálisabb érdekeit érintik. így csinálták meg a választójogot, melynek hivatása lett volna,- hogy az országban évtizedekre nyugalmat teremtsen. E helyett megcsinálták úgy, hogy az az állandó izgatás gyúanyagát foglalja magában. E pártabszolutizmus megfogja csinálni a választókerületek beosztását, a közigazgatás államosítását, a sajtótörvény reformját,' fel fogja emelni az ujonclétszámot. Az eképpen való törvénycsinálás- nak jellemző példája a királyság intézményének megvédelmezéséről szóló törvény. Volt az országban egy álmodozó kis párt, melyet senki sem vett komolyan. A kormánynak nem volt sürgősebb feladata, minthogy a köztársasági párt ellen szigorú törvényt hozzon. Aki ma nálunk köztársaságinak fogja magát vallani, be fogják csukni, akkor, amikor egyéb európai monarchistikus államokban magában a parlamentben ülnek köz- társasági párti képviselők. De még jellemzőbb, hogy e törvénybe egészen észrevétlenül beillesztettek egy szakaszt, amely a btk. 173. §-ába ütköző politikai deliktomokat az esküdtszék hatásköréből kiveszi. íme, a pártabszolutizmus igy szólott az öreg. Az anyádnak nem szabad ezt megtudni, — A leány árva, a leányt leviszem magammal. — Mi? Mi az? — riadt fel a fiú. Az öreg határozottan folytatta: — Leviszem az anyádhoz. A leány jó, derék. Te voltál a romlása, te adod vissza a becsületét. Hazaviszem. És az anyád melleit fog élni addig, ómig te kész ember vagy. Az anyádnak azonban nem szabad tudni a mostani dolgokról. Neki hazudunk. Azt mondjuk, a rokonaitól hoztuk el, akik nagyon szegények. Én is hazudom — az anyádért. Akit, ha megtudná, megölne a valóság. Érted? A leányt én nem féltem. Az jó lélek, gyermek. S az anyád mellett még jobbá válik. Leviszem. A fiú csodálkozva hallgatta az apját, aztán tartózkodva jegyezte meg: — Fölösleges. Hiszen én nem akarom feleségül venni azt 'a lányt. semmisiti meg néhány pillanat alatt egyik legszebb garanciális intézményünket, az esküdtszéket. Mindezek a jelenségek annál szomorúbbak, mert hisz Magyarországon minden feltétele meg volna a béke helyreállításának, csak a mesterséges gátakat kell eltávolítani. Példa nélkül való, hogy egy országban nem a viszonyok, hanem emberek miatt legyen felborulva minden rend és jog. Ám bármily ragaszkodással vegye is hőiül a mai többség vezérét, meggyőződésünk, hogy ez a rendszer már nem tarthat soká. Emlékezzenek rá, hogy volt egy kormány A ,golországban, a Peel-kormány, amely dicsősége tetőpontján volt, mikor Írországban az éhínség kiütött. Wellington herceg ekkor azt mondta, hogy „van jó kormányunk, az a fő, hogy ez megmaradjon, minden egyéb tekintet mellékes.“ És Peel Róbert mégis megbukott. Tisza Istvánt is jelenleg - igen sok hive veszi körül, akik e kérdésben Wellington módjára gondolkoznak, akik előtt Tiszának a hatalmon maradásán kívül minden egyéb szempont mellékes. Ám mi ezeknek azt feleljük, hogy Peel Róbert mégis megbukott. Az állandó választmány javaslatát nem fogadom el, ellenben indítványozom, fogadják el a következő határozati javaslatot: „Attól az óhajtói áthatva, hogy az országban a törvényes rend és nyugalom ismét helyreálljon, mivel ennek bekövetkezését mindaddig, mig a jelenlegi kormány van uralmon, nem remélhetjük, a törvényhatósági bizottság kimondja, hogy a kormány iránt bizalommal nem viseltetünk.“ A munkapártiak közül többen zavarták a szónokot közbeszólásaikkal, az ellenzék ellenben éljenzéssel honorálta a komoly tiltakozást. Kiss Ernő dr. vármegyei tiszti ügyész, a vármegye hivatalos szónoka hosszabb beszédben polemizált Horvát Jenővel. Feltűnő volt, hogy mint jogász ember, támadta a biróság Ítéletét, mondván róla, hogy az nem szentirás (Szégyen Lukács esete), mert ugyanaz a biróság, mely Désyt felmentette, 4 hónappal azelőtt Désyt elitélte. Támadja a koaliciót. (Egy hang: Herceg Ferenc is visszavonta vádjait). Azt állítja Gerő esetéből kifolyólag, hogy a parlamenti őrség katonai szervezete nem alkotmánysértés. (Zaj.) — A parlamenti rend fentartására még a fegyveres erő alkalmazását is helyesli. Nem csekély derültség támadt, midőn Haverda Mária esetét is belevonta beszédjébe. Végül elegifeus hangon szólt a jelenlegi szomorú politikai és közgazdasági állapotokról és dicsőitve Tiszát, aki az obstrukciót letörte, pártolta és elfogadta az állandó választmány javaslatát. Szuliman György jelentkezik szólásra, mire a munkapárt hangadója : Kiss Lajos nagyszokolyi ref. lelkész és többen zúgva nem akarják engedni szóhoz juhatni. Ezt zokon is vette a szónok és csodálkozását fejezte ki, hogy úri emberek zajongnak előre, pedig még azt sem tudják, hogy mit akar mondani. — Hogy az állandó választmány — úgymond — bizalmat javasol Tiszának és a kormánynak, azt nem csodálja; mert mig a vármegye a kormánytól függ, addig a derekát be kell adnia. Ő aszerint ítéli meg a kormányt, hogy milyen törvényeket hozott a nép javára vagy kárára. Szól tehát először a városok fejlesztéséről alkotott törvényről, melyet rossznak tart azért, mivel sok pótadóval jár és a városi tisztviselők fizetését nagyon felemeli. Elitéli az uj választási törvényt, mely a földmives osztályt megfosztja választási jogától. Ezzel a törvénnyel úgy tett a kormány, mint a rossz apa a fiaival, aki egyiktől elveszi és a másiknak odaadja a jogot. Eddig a szekszárdi földmives 8 K 20 fillér cenzus alapján szavazó volt, ezután az uj törvény szerint annak lesz szavazati joga, aki legalább 20 korona állami adót fizet. Ezt nevezi jogfosztásnak. Az értelmi cenzus sem igazságos. Végül kijelenti, hogy ő sem viseltetik bizalommal Tisza kormánya iránt. Simontsits Elemér reflektálva Szulimán és Horvát beszédeire, kijelenti, hogy elfogadja az állandó választmány javaslatát. Ezután az elnöklő főispán elrendelte a névszerinti szavazást, melynek az lett az eredménye, hogy a többség, a munkapártiak 128-an bizalmat szavaztak, mig 15-en Horvát Jenő dr. indítványára aduk le szavazatukat. Ehhez a számbeli eredményhez jegyezzük ide, hogy a megyegyülés akkor is bizalmat szavazott a mindenkori kormánynak, amikor a megye 6 választókerülete csak 1 kormánypárti képviselőt küldött az országházba; hogy a megyei ellenzék — s ez a mi bűnünk — szervezetlen, egyesitett akcióra előkészületlen s a megyegyü- lésen sem jelent meg a kellő számaránnyal s végül, hogy a Tisza iránt bizalommal szavazott 128 ak majdnem mind megyei hivatalnok, jegyző, fizetési s egyéb kedvezményekre hajólni kénytelen örök-bizakodók, egy pár Tisza hü református lelkész, a fizetésrendezés várományosai stb, akik tegnap, ma és holnap mindig és mindenkor a kormány polcon ülők alázatos bizalom szállítói s a mint nem csoda ez a bizalmi szavazat, épugy, sőt fokozottan lett volna világ csodája, ha nem bizalmat szavazott volna a mi megyegyülésünk. KÜLÖNFÉLÉK. P. Bongta Béla dr. konferencia beszédei. Hosszas utánjárás után sikerült a szekszárdi Oltáregylét vezetőségének P. Bangha jezsuita atyát konferencia beszédek tartására megnyerni. Az intelligens kath. közönség előtt nem ismeretlen P. Bangha neve, hiszen ha munkáról, szervezésről, agitálásról, irodalomról van szó, az ő személye, az ő alkotó, szervező, lelkeket vezető tehetsége sohasem hiányzott. Az a jezsuita atya, aki hivatása szerint reggeltől estig a legfárasztóbb szellemi és fizikai munkát végzi, talált alkalmat arra is, hogy társadalmi, szociális téren fáradozzék. Nagy lelke, papi szive pihenni nem engedi, s most is, mikor alig pár nap választja el több évre terjedő tanulmányújától, még az utolsó perceket is kath. a társadalomnak, a szekszárdi intelligenciának szenteli. örvendetes az ő megjelenése ránk, szekszárdiakra nézve, mert P. Bangha tagadhatatlanul egyike a legkiválóbb, mély gondolkozásé, tartalmas hitszónokoknak. Tud szárnyalni magasan, de belehatol az igazságok mélyére; meggyőző erővel hatnak szavai, melyeket a törhetetlen hit, a mélységes vallásosság tesz erősekké. — Ismeri a magyar intelligencia lelki világát, lelki betegségeit, tud vigasztalni, bátorítani, ösztönözni ideális keresztény életre. Bámulatos, hosszú évek fárasztó munkájával szerzett tudása elkápráztatja a hallgatókat, megerősíti őket a vallás, a hithez való ragaszkodásban. Október 1, 2., 3. és 4 én délután 6 órakor fogja beszédeit a Szekszárd Szálló nagytermében megtartani, aki tévedésből nem kapott meghívót, forduljon dr. Eri Mártonná oltáregyleti elnökhöz. Más vallásuakat is szívesen látunk. Fentjelzett napokon délután 3 órakor a kath kör dísztermében kizárólag nők részőre fog ^P. Banga konferencia beszédeket tartani. Bízunk benne, hogy a szépért, nemesért lelkesedni tudó szekszárdi intelligencia nem fogja elmulasztani, hogy P. Bangha előadásait élvezve, hitbeli megerősödést, lelki vigasztalást keressen. Ugyanitt említjük meg, hogy P. Bangha naponkint rendelkezésére áll a szt. gyónásokat elvégezni óhajtóknak a reggeli és délelőtti órákban a belvárosi plébánia templomban. — Kinevezés. A király Vásárhelyi István pécsi kir. ügyészt a pécsi törvényszékhez bíróvá nevezte ki. — Alapítványi hely. Tolnavármegye közös- hadapród iskolánál létesített alapítványi helyre Molnár jlstván szekszárdi főgimnáziumi tanulót, Molnár József vm. gazdasági előadó fiát, jelölte. Műtrágya!! Szavatolt 18 °/0-os műtrágyát, szu- perfoszfátot, kálisót, vasgálicot nagy és kis mértékbeni eladásra állandóan raktáron tart Sarkad! Andor a Műtrágyát Értékesítő Szövetkezet Tolnamegyei képviselője Szekszárdon, a főpostával szemben. Eredeti gyártmányú páros és páratlan sorú, va— rrciIlllUL lamint mütrágyaszóró készülékkel ellátott vetééépek, Bacher ekék, valódi Mayfarth valamint Pohl gyártmányú szölőpré- sek és zuzók nagy készletben kaphatók Sarkad! Andor Üí= a főportával szemben# ===
