Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-21 / 38. szám

1913 szeptember 21. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5* Halálozások. Jraiber Tivadar szekszárdi nyug. kir. törvényszéki irodatiszt folyó hó 15-én este 8 órakor, életének 88—ikj ■ boldog házasságé* nak 64-ik évében a halotti szentségek ájtatos fel* vétele után csendesen elhunyt, aki Szekszárdnak egyik közbecsülésben állott tipikus alakja volt. Hosszú ősz szakálla, nemzeti magyar ruházata és rokonszenves megjelenése tiszteletet váltott ki mindazokból, akik a jó Tódor bácsit ismerték. Halálát a kir. törvényszékre és a kir. ügyész­ségre kitűzött fekete zászlók jelezték. Temetése folyó ho 17 én d. u. fél 4 órakor ment végbe a kath. egyház szertprtása szerint nagy részvét mellett, melyen a kir. törvényszék testületileg jelent meg. Elhunytét gyászolják : özv. Traiber Tivadarne szül. Szép Anna neje, Haeffler Istvánné, szül. Répásy Sarolta, Hartl Annus nevelt leányai. Paulay Kornél zombai postamester hosszas szenvedés után életének 55-ik és boldog házas­ságának 23 ik évében elhunyt. Nagy részvéttel folyó hó 12-én temették el a zombai sirkertben. Mihályi Ferenc, gróf Benyovszky Rezső kis- tengeliczi uradalmának gazdasági intézője rövid szenvedés után életének 30 ik évében meghalt. Az elhunytat Pakson helyezték örök nyugalomra. — Emésztési zavarok csecsemőknél, has­menés, hányszékelés, bélhurut stb. mindig csak helytelen táplálás következményei és e rettegett betegségek már sok gondot és bánatot szereztek az aggódó szülőknek. Ha azt akarja, hogy gyer­meke egy igazán jóizü és könnyen emészthető táplálék mellett szépen fejlődjék, úgy adjon ked­vencének Nestlé féle gyermeklisztet. Próbadobo­zokat teljesen díjtalanul küld a Henri Nestlé cég, Wien, I. Biberstrasse. Pusztító Zivatarok. Országszerte pusz­tító zivatarokról hoz hirt a posta. — Mihozzánk f. hó 18—19-én ért el ez a zivatarjárás. Szek- szárdon 18-án este és 19-én éjjel dúlt erős szél­vihar, mely sok helyen a fákat is letördelte s különösen ártalmasán tépázta meg az amúgy is gyenge lábon álló szőlőtermést. A szőlő az erős esőzés miatt rothadásnak indul. De a vármegye egyéb helyeiről is érkeznek jelentések, melyek szerint sok helyütt a jégverés is pusztított. — Dunaföldvárott 19 én este 9 órakor nagy jégeső volt. Az alsó határban a szüretre készen álló szőlőtermést a jég elpusztította. — A károsultak nagy része kisgazda. A szőlő nem volt biztosítva. Faksön és környékén 18-án este 8 és 9 óra kö ­zött nagy zivatar tombolt. A távirdavezetékek elpusztultak. Számos fát kitépett a vihar. A vil­lanyvilágítás is megszakadt. A kukoricaszárak megtörtek. Később jégeső állott be, mely a szőlő­ket tönkreverte. — Bonyhádon 19-én este 8 óra tájban nagy vihar volt, jégeső járt nyomában. A kár igen nagy. Nagy jégverést jelentettek eddig Györköny, Nagydorog, Sárszentlőrinc és Szakály községek is. — Harc a visszafejlődés körül. Megírtuk annak idején, hogy a várost nagyközséggé vissza­fejleszteni akarók ez irányú kérvényüket még a múlt hó vége felé benyújtották a városi polgár- mesternél, kérve rendkívüli közgyűlés egybe- hivását. Mivel már ide s tova 4 hete lesz ennek s a polgármester a szabályszerűen kért rend­kívüli közgyűlést máig sem hívta össze, sőt állí­tólag a kérvény beadói előtt oda nyilatkozott, hogy a rendkívüli közgyűlés összehívását nem is látja szükségesnek, a kérvény aláírói most a vár­megyei alispánhoz tettek feljelentést, kérve a rendkívüli közgyűlés összehívásának sürgős el­rendelését. — Ugyan e miatt Szulimán György a legközelebbi közgyűlésre interpellációt is jelentett be a polgármesternél. — Szüreti mulatság. Szép és kedves szóra­kozásban volt része Bátaszék iparosságának e hó 14-én, vasárnap, mikor a kath. legényegylet szü­reti mulatságát tartotta. A magyarruhás csőszök és csőszleányok díszes felvonulása rengeteg néző­közönséget csalt az utcára. Az ipartestület kert­helyiségében volt a szüretelés a kedélyes szőlő­lopásokkal s egy hatalmas szőlőkoszoru kisorso­lásával egybekötve. Este táncmulatsággal folyta­tódott az ünnepély, mely a hajnali órákig tartott. Felülfizettek : N. N. 1.40 K, Madách József 80 fillér, Pillér György, Gerner Mátyás, Purth Adolf, Franz János, Schanzenbacher, Hofmeister Gyula, Hofmeister J., Lehmann Ignác, Szieberth ügyvéd (Pécs), Müller József, Gölöncsér János, N. N, és N. N. 40—40 fillért. A felőfizetésekért ez utón hálás köszönetét fejezi ki a legényegylet elnöksége. — Furcsa kaland cigány asszonnyal és fejbe veréssel. Simon József szekszárdi bartinai-utcai kovács véres fejjel és kisebb-nagyobb ütési nyo­mokkal megjelent a csendőrségen s ott azon fel­jelentest tette, hogy folyó hó 17-én este felé egy jó képű cigánymenyecske jelent meg a lakásán s megvételre ajánlotta a vasúti töltés alatti fás­kert mellett lévő kocsijukat, mely elől kidőlt a lo^uk. Simonnak úgy látszik, megtetszett a kocsi, mert mint előadja, a menyecskével este 8 óra után ki is ment a helyszínére. Itt azonban a kukoricásból fel nem ismert alakok rohantak rá, agyba főbe verték. Jó óra múlva tért magáhéz, amikor is nemcsak a sérü'éseket konstatálta ma­gán, hanem eltűnt a macával hozott ezer egy néhány korona készpénze is. A nyomozás meg­indult, de a sok tekintetben furcsa és érthetetlen kalandra eddig semmi világosságot nem tudtak kideríteni. — Uj rendszerű, valódi amerikai írógépek 4 féle modell. Ára 220—, 290*—, 340 — és 400 K Levelezésre, irodákba, sokszorosításra kiválóan alkalmas. Az irás könnyen elsajátítható. Megtekint­hető és beszerezhető a Molnár-féle részv.- társaság könyv- és papirkereskedésében Szekszárd, Kaszinó-bazár. — Szüreti mulatság. A szekszárdi róm.kath. olvasókör 1913. évi szeptember hó 21-én, ma vasárnap délután szüreti mulatságot rendez. A mulatság délután 4 órakor kezdődik. Beléptidij személyenkint 60 fillér. Kisorsolás alá kerül szőlő- koszorú, csutora és birka. A mulatság konfetti és szerpentin csatával lesz egybekapcsolva. Fogorvos. Kovács I. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készit arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és por­cellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél­kül fogaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javitások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás : a gimnáziummal szemben. TANÜGY. — Kinevezés. A dunaföldvári magán polg. fiúiskola tulajdonosa Gammer Béla és Sucin László tanárokat intézetében kinevezte. — Választások. Theiner János dunaföld­vári polg. iskolai tanár Nagykikindára, Novacu Mihály dunaföldvári polg. iskolai tanár Aradra, Siffrich Sarolta tanitónő Kecsege pusztára, Eisele Frigyes varsádi tanító Rusztra és Schwartz Antal duzsi tanító Regőczére választattak meg. — Iskolaszéki ülés. A szekszárdi községi iskolaszék múlt kedden Boda Vilmos eluöklésével ülést tartott, aki kegyeletes szavakkal emlékezett meg dr. Beöthy Károly volt iskolaszéki tag elhuny­téról és indítványára emlékét jegyzőkönyvbe ig- tatták. Az igazgatók előtorjesztésére elintézték a polg. fiú és leányiskola tanulóinak tandíj elen gedéseért benyújtott kérelmöket. A polgári iskola és a gazdasági ismétlő iskola költségvetését elfo­gadták és elintézték a folyó ügyeket. — A sióvidéki ág. hitv. ev. tanítóegyesület f. hó 24 én (szerdán) d. e. 9 órakor Pálfán tartja gyűlését. A gyűlés tárgyai : 1. Megnyitás. 2. A helybeli tanitó előadása. 3. Elnöki jelentés. 4. A múlt évi pénztári számadás előterjesztése. 5. Az Eötvös-alap segély kiosztása. 6. Az iskolai vég­bizonyítvány kiállításáról, Mendöl E. 7. A jövő gyűlés helye s tárgya. 8. Tagdijbeszedés. 9. Indít­ványok. 10. Karének. — Féláru vasúti menetjegy váltására jogo­sító arcképes évi igazolvány kiállítása, illetőleg érvényesítése az 1914. évre. A magyar kir. államvasutak Igazgatósága. 969361/A.V. 913. sz. Az állami alkalmazottak és törvényhatósági tisztvi selők, továbbá a községi és körjegyzők, a ren­dezett tanácsú városok tisztviselői, a nem állami tanszennélyzet, valamint az állami és törvény- hatósági nyugdíjasok részére kiállított azok a téláru vasúti menetjegy váltására jogositó arcké­pes évi igazolványok, melyek 1914. illetőleg 1917. év végéig terjedő hatállyal adattak ki, az 1914. évre leendő érvényesités végett a m. kir. államvasutak igazgatóságához (Budapest, VI. Andrássy-ut 73—75. sz.) 1913. évi október hó 1-től kezdve beküldhetők, legkésőbb azonban ugyanezen évi december 31-ig okvetlenül bekül­dendők. Azoknak az igényjogosultaknak akiknek a folyó évben arcképes igazolványuk nem vojt, de ilyet az 1914. évre megszerezni kivánnak, az igazolvány kiállítását szintén a ’ féntjelzett határ­időn belül kell kérelmezniük. Különösen, figyel­meztetjük az érdekelteket, hogy saját érdekük­ben feleszik, ha az igazolvány kiállítását, illető­leg a következő évre való érvényesítését lehető­leg már október havában vagy novémber hó első felében kérelmezik, továbbá hogy az igazolványok érvényesítéséért vagy kiállításáért igazolványon­kint járó 2 korona kezelési illetéket m. kir. póstai értékjegyekben kell leróni. A póstai érték- jegyeket a kérvényre vagy a névjegyzékre feL kell ragasztani. Készpénzt vagy okmánybélyeget kezelési illeték fejében el nem fogadunk. A kér­vényeket és az egyes hivatalok részéről beter­jesztendő névjegyzékeket az előirt záradékkal Ó3 a hivatali bélyegző lenyomatával kell ellátni. Az érdekelt hivataloknak úgy az érvényesítendő iga­zolványokról, valamint a kiállítandó uj igazolvá­nyokhoz szükséges fényképekről külöu-külöu jegyzéket kell készíteni. Figyelmeztetjük a nyug­díjasokat, hogy kérvényeiken a lakhelyükre ille­tékes közigazgatási hatósággal azt is igazoltatni tartoznak, hogy fizetéssel egybekötött foglalkozá­suk nincsen. Állami, törvényhatósági, községi és vasúti hivataloknál rendes és nyugdíjazással, havi vagy napidijjal egybekötött foglalkozás, úgyszintén magánhivataloknál havi vagy napi- díjas alkalmaztatás az utazási kedvezményre való igényt nem szünteti meg. — Végül még arra is figyelmeztetjük az igényjogosultakat, hogy az alatt az idő alatt, amíg arcképes igazolványuk kezelés alatt van, az előre nem látott utazásukra szükséges féláru vasúti jegy váltására jogositó egyszeri utazásra szóló igazolványokat a maguk részére okvetlenül kérelmezzék, mert az utazási kedvezmény menetdijának visszatérítése utólag semmi körülmények között Rém fog engedélyez­tetni. — Budapest, 1913 szeptem er hó 4-én. A m. kir. államvasutak igazgatósága. NYILT-TÉR. E rovat alatt közöltekért nem vállal felelősséget a szerk. Tekintetes Szerkesztőség! A „Paksvidéki Takarékpénztár“ volt igaz­gatója, Rabinek Pál ur a „Tolnamegyei Közlöny“ 37-ik számában hazugságnak és rágalomnak ne­vezi azon közleményt, hogy ő felfüggesztve lett volna vezérigazgatói állásától. Hogy ki mondott valótlant, az ismeretlen közlemény irója-e, vagy Rabinek Pál ur, arról meggyőződhetik bárki a „Budapesti Hírlap“ 217-ik számú újdonságából, melyből kitűnik, hogy az elnök a közgyűlésnek bejelentette RabiDek Pál ur felfüggesztését és ezen intézkedést jóváhagyni kérte, mit a közgyűlés jóvá is hagyott, sőt né­melyek ezt még nem is tartották elégségesnek, hanem egyúttal fegyelmit is akartak elrendel­tetni. De hiszen nem kell több bizonyíték, mint­hogy három hét óta már Kalmár József igazga­tósági tag volt a takarékpénztár képviselője. Azóta azonban még inkább tisztázódott a helyzet. Rabinek Pál ur iónak látta a fegyelmi elkerülése végett önként lemondani állásáról, to vábbá kitűnt, hogy nem 300.000, hanem 530 ezer koronáig van az intézet érdekelve a Grün- vald csődben, végre, hogy Rabinek Pál ur az ezen nagy veszteség enyhítésére saját vagyoná­ból felajánlott 200 ezer koronát már régen meg­terhelte 110 ezer koronával, a 90 ezer plus pe­dig áll Paksvidéki Takarékpénztári részvények­ből (melyek jelenleg nem jegyeztetnek a piacon) és néhány értékéből csökkent papírból. Tehát a 200 ezer koronás nagylelkű felajánlás 60—70 ezer koronára zsugorodott össze. Rabinek ur nagyon érzékenykedik és sze­mélye elleni hajszának állítja az egész takarék- pénztári súlyos helyzetet. Hát a Grünvald-féle 530 ezer koronás veszteséget ki okozta? Ennek az okát keresik a részvényesek, ée nevezi haj­szának Rabinek ur ? Hát miért folyik a bünvizsgálat Rabinek ur ellen a Grünvald és Wiedemann féle müve-

Next

/
Thumbnails
Contents