Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-07 / 36. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1913 szeptember 7.

Andrássy Gyula gról zászlóbontása. Az agyon sanyargatott, a Tisza István által fojtogatott szegény magyar nemzetet Andrássy Gyula gróf ki akarja vezetni a mostani szágyenletes állapot* bol. A nemes gróf, a kiváló vezórpolitikns e végből folyó hó 14-én Budapesten uj pártot akar alakítani azokkal a 68-as politikusokkal, akik a mostani rendőrttralommal és a hatalmi önkény- nyel nincsenek megelégedve. Célja, bogy Magyar- országon legelsősorban is a politikai élet tisztessége állíttassák helyre. Nagyon sokan vannak Tolnavármegyéhen és Hzekszárdon is, akik szívesen látják az aj pártalakulást és nem is fog nak késni a kibontott zászló alá állani. A függetlenségi párt agilis elnöke: Károlyi Mihály gróf így nyilatkozott az Andrássy féle pártalaka lásról: Örömmel látom, bogy gróf Andrássy Gyula a párton kívüli ellenzéki 67 eseket egy egységes pártban tömöríti, hogy igy fokozottabb erővel vehessUk fel a harcot a műn kapán rend szer ellen. Természetes, hogy a pártjaink közötti elvi különbségek teljes föntartásával kor»ni fog. jak a módot, hogy a jelenlegi rendszer ellen harmonikusan és egyöntetűen küsdhessUnk. Kellemesen érint, hogy Andrássy zászlóbontását Vá- I zsonyi Vilmos is támogatja és hogy gróf Andrássy Gyulának a választójog kérdésében elfog- Iáit álláspontját kielégítőnek találja. Mi a magunk részéről a választójog kérdésében magma- rsdunk nzou az állásponton, amelyet ebben a kérdésben a múlt év janiusában elfoglaltunk és amelyet ao ellenzék választójogi memorandumában kifejtettünk.

— Hogy akarják megcsinálni a vízvezetéket? Városunk vezetősége borzasztó módon a szivén hordja a vízvezeték Ügyét. Nein tűrhető tovább, hogy itt a vízvezeték után szomjnhozzon marha, fii, fa és virág. Haladni kell — a csőd felé. Mi laikusok, haladás ellenes kishitUek, el sem tudjuk képzelni azt a boldogságot, mikor jön a végrehajtó a párnánkért és mi a vízvezeték csapja alá tarthatjuk gőzölgő fejünket. S bár nem is volt itt Szekszárdon tífusz-kolera, de nem veszi e el minden nyugodt percünket a félelem, hogy lehet ilyen járvány Bálán, Kurnbukán vagy egyebütt . Nem o legégetőbb szükség megalkotni a vízvezetéket. így informálták a belügyminiszter kiküldöttét n f. hó 6 iki értekezleten. Tehát kell a vízvezeték ! Több mint szomorú, hogy még a megnyílni közölt ellenvéleménynek n szorult pénzügyi helyzet, a közel köt milliós adósság, s n le nem kioainyelhető visszafejlődés iránti mozgalom sem szolgál tanulságul a város mai vezetőségének. Lesz alkxlniunk a tanács újabb javaslatát méltóképen megvilágítani, ha az teljes nyilvánosságra jut. Most csak ennyit, mint jellegzetest;

A minisztérium az egész város területére szóló visvezetéket akar, a városnak szint vallani merő és számolni tudó nagyobb fele semilyet. Ily körülmények között, hogy lehet eredménnyel operálni V Kiszivárgott, terv szerint a közgyűléssel úgy szándékosnak elfogadtatni a kérdést, hogy csak a tervei szavazzák meg, a kivitel elmarad jó időre. A minisztérium igy megkapja az egész tervet, s ebben a részlegeset is, amit aztán visz- szaórkezte után nyélbe sütitek, As értekezleten szóba került, hogy ha felállittatik a vízvezeték, sokkal több less a azenyviz, a pocsolya az utcákon. Mi lesi ezekkel ? Majd jön a csatornázás, hiszen az úgyis benne van a vízvezetékben. Azt már muszáj lesz megcsinálni! Szól a megnyugtató válasz. A miniszteri kiküldött érdeklődött az iránt is, hogy hol veszik a pénzt ? Hol ? Ilyet esnie laikus kérdezhet. Ott, ahol van ! Az árváktól I Miért ne fektessük az árvák pénzét berossdásodott vascsövekbe ? Hiszen ezt bármikor megveszi a zsidó kilóra 1 Szomorú állapotok, s jó lesz a t. képviselőtestületnek rákészttlni a közeledő ülésekre, nehogy ismét azon vegye észre magát, hogy valamit megszavazott, de nem tudja mit i

— Alapítványi helyek adományozása. A király a vallás- és közoktatásügyi miniszter elő terjesztésére az 1913—14. tanévtől ketdődöleg a bécsi Teréziámtól ban üresedésben lévő bátaszéki Mária Terézia-féle két egész alapítványi hely közül az egyiket: Lipóczi Kecser Imrének, a másikat: báró Eötvös Lászlónak ; az 0 felsége nevét viselő nyolc egész alapítványi helyet: lovag Kneuael-Herdlicika Ernőnek, Görgői és Toporosi Görgey Elemérnek, Kisigmándi Hainan Dánielnek, báró Marschall Rezsőnek, Klobusiezi és Zétényi Klobusiczky Elemérnek, Kohányi Károly- nak, Podhorai Podborszky Györgynek és Gyön- [

gyösi Somogyi Bélának, végül ugyancsak ó felsége nevét viselő három fél alapítványi helyet Gosztonyi ós Krencsi Gosztooyi Jánosnak, Per neszi Siklóssy Györgynek és Nárai Náray-Szabó Andornak adományozta.

— Pénzintézetek gyűlése A tolnamegyei vidéki takarékpénztárak a Simontornyai Takarékpénztár kezdeményezésére folyó hó 9 én Szekszárdon, a Ssekssárd Szálló kistermében gyűlést tartanak, melyben elhatározzák, hogy kérvényt nyújtsanak be Tolnavármegye törvényhatóságához az iránt, hogy jövőben a gyámpénzeket ne csak a szekszárdi pénzintézeteknél es sz Országos Központi Hitelintézetnél helyezzék el, hanem juttassanak a megyei vidéki pénzintézeteknek is belőle.

— Mi van a Paksvidéki Takarékpénztárral. Hogy a megye közönsége a sok túlzott vagy elferdített hírek után tájékozva legyen ezen 30 éves intézet jelenlegi állásáról, közöljük röviden a vele történteket és annak jelenlegi helyzetét. EzI előtt 10 évvel Rabinek Pál, az intézet könyvelője került annak élére, mint vezérigazgató ós rövid időn nagy forgalmat matatott ki. Uj részvények kibocsátásával az alaptőkét megkétszerezte. Azonban abszolút uralkodásával az intézetet váltságba vezette, amennyiben az alap és tartalék tőke az igazgatósági tagoknak lett kihitelezve s midőn bekövetkezett a Paksi Takarékpénztár bukása, ahol annak igazgatója, Bún Gusztáv szinte abszolút uralkodott, a betevők bizalma ezen intézet iránt is megrendült, a betéteket nagy részben felmondották, a forgalom megakadt s mikor bekövetkezett Grünwald Salamon nagy bukása, melynél az intézet is köztudomás szerint 3—4 százezer koronáig volt érdekelve és előre láthatólag 200.000 koronát elveszíteni látszott, a bizalom a vezetőségben is teljesen megingott, dacára, hogy az igazgató 300 ezer korona szerzeményéből 100 ezer koronát felajánlott a veszteség enyhítésére, napról napra nehezedett sz intézet állapota, úgy, hogy már a felszámolás vagy csődről beszéltek; midőn végre a budapesti Siudikátus segítségére jött az intézetnek egy negyed millió kölcsön adá sával s ez által kezébe adta az eszközt az üzlet, tovább viteléhez s miután az igazgató és felügyelő bizottság Rabinek Pál igazgatót felfüggesztette állásától és az ügyvitelt egy ideiglenes vezetőségre bízta s az Osztrák Magyar Bank felügyelője majd állandóan itt van; teljes reményünk van, hogy az intézet egy kis reorganizációval ismét magához jön s a régi bizalmat visszanyeri.

— Iskolatársi találkozó. A pécsi egyház megye papságának két évfolyama gyűlt össze kedélyes iskolatársi találkozóra Újlaki K. Dezső, a kitűnő tollú iró házában Darázson. A találkozón jelen voltak Hoffmeiszter Ferenc szentszéki ülnök, lakócsai plébános, dr. Fent Ferenc szekszárdi apát-plébános, Fokete Ágoston tolnai prépost plébános, Koch Ede villányi esperes plébános, Svetics Gábor száj ki esperes plébános, Ko- zári Gyula hadapródiskolái plébános, tanár, a Ferenc József-rend lovagja, Liebelt Ferenc rác- petrei plébános, Plank Kamill szentszéki Ülnök, németbólyi plébános, Kirschanek Ödön kiskőszegi plébános, kér. iskolalátogató, dr. Késmárky István jogakadémiai igazgató és a szives házigazda, aki most tartotta ezüstmiséjét. — Kimaradásukat kimentették Hradek Károly kurdi, Csizmadia Alajos karászi plébánosok, Gál Sándor dárdai esperes plébános, Mándoky Sándor hadapródiako lai tanár. Az ollmnyt iskolatársakért gyászmisét mondtak, utána házigazda vendégszerető asztalánál kedélyes visszaemlékezések közt töltötték el a napot.

— Csődmegszüntetés. A szekszárdi kir. törvényszék Roósz János kisdorogi lakos elleni csődöt megszüntette.

— A munkapárt őszi programmja. Tisza István minisztertanácsba hívta a kabinet tagjait, melyben elhatározták, hogy a Gerő védnöksége alatt mit fognak a munkapárttal a parlamentben dolgoztatni, vagy jobban mondva megszavaztatni. Első lesz természetesen a Bécsből jött parancs szerint a katonai létszámot emelni, amely félmii bárba fog kerülni. Elhatározták, hogy a kép viselőválasztó kerületeket kikérekitik agy, hogy abból az uralkodó pártnak legyen előnye. — A közigazgatást, az alkotmány bástyáit most még nem döntik le, illetve nem államosítják, mivel erre nincs pénz, úgyszintén nincs pénz a községi jegyzők államosítására sem. A vidéki rendőrséget azonban államosítják, hogy Magyarország teljesen rendőrállam legyen.

— X. Y• Ezen két betű alatt a „Tolnavármegye és a Közérdek“ 70 ik számában a leveli tollforgató „Állitólaaos korteskedés a magyar népoktatás ellen“ címen egy cikket irt, melyben cáfolni igyekszik lapunkban megjelent azon súlyos vádat, hogy a bonyhádi időszaki képviselőválasztáskor Tisza István gárdájának egy szász nem zetiségU országgyűlési képviselője a németajkú községekben azzal korteskedett, hogy eltörlik az Apponyi féle népoktatási törvényt s igy a köteI lező magyar nyelvű oktatást is. Mi esen állításunkból semmit sem vonunk vissza és igy cik künket egész terjedelmében fentartjuk. Fen tartjuk pedig azért, mivel több komoly, feltétlenül megbízható tanítótól hallottak állításunkat, akik maguk is felháborodtak a nép lázitása és a magyar nyelv ellen elkövetett merénylet miatt.

— A templompark elhanyagolása. A mii lenáris évben néhai XVosinsky Mór apát plébános és néhai Krcsmarik Pál szekszárdi királyi ügyész a belvárosi rk. templom és a kath. iskola között szép parkot létesítettek, melynok gondozását is ők végeztették a rabokkal úgy, hogy az mindig kellemes sétánya volt Szekszárd közönségének. A két nemeslelkű férfiú halála után a város vette oltalmába a temp'omparkot, azaz csak ígérte, hogy gondoztatja, mert az jelenleg is oly piszkos, rendetlen, mintha gazdája sem volna. A hozzánk beérkezett panaszok alapján erre szégyenletes állapotra felhívjuk a polgármester figyelmét, hogy sepresse el az összegyűlemlett piszkot, vagy pedig kérje fel erre dr. Simon Rudolf kir. ügyészt, hogy a rabokkal legalább heten leint kétszer hozassa tisztába a sétányt.

— A beiratások eredménye A szekszárdi áll. főgimnáziumban a f. évben beiratkoztak: I. 45, II. 33, III. 23, IV. 35, V. 30, VI. 18, VII. II és VIII. 23 tanuló, összesen 218 növendék vagyis 8 al kevesebb, mint az ,elmúlt tanévben. — A polgári leányiskolában: I. 53, II. 51, III. 34, IV. 46, össze en 184 növendék. Sz ;porulat a múlt tanévhez képest 18. A továbbképző tanfolyamra 20 hallgató, vagyis T-el többen iratkoztak a múlt évinél a folyó évre. — A polgári fiúiskolába összesen 192 tanu'ó iratkozott be és pedig: az I 48, II. 49, III. 38, IV. 49, V. 6, VI. 2 tanuló.

— A sertéshizlalók öröme. A földmivelésUgyi miniszter a minap rendeletet tett közzé, mely több újítást foglal magában a sertéshizlalás és kereskedés ellenőrzése tárgyában. A legfontosabb rendelkezése az, hogy ezentúl szórványos sertésvész esetén nem fogják az egész várost vagy községet zár alá helyezni, csupán azt az udvart, melyben a vész jelentkezett. Eddig az egész községre kiirt zárlattal temérdek kárt okoztak a kereskedőknek s a hizlalóknak. Es mivel az állategészségügyi törvények éppen a nemzetközi forgalom, a gazdasági egymásrautaltság szempontjából nemzetközileg vannak megalapozva, bizonyos, hogy a kérdés teljes és végleges revíziója érdekében nemzetközi konferenciát tartanak legközelebb a sertésvésszel szemben követendő eljárások módosításának uj, alapvető elveiben való megegyezés érdekében.

— Alapítvány a szegény izraelitáknak. Goldstein Bernát bécsi gyáros, néhai szüleinek emléI kére, a paksi iir. aggok házánál 10.000 koronás alapítványt tett. Az alapító nevét márványtáblán örökítették meg az aggok házában, melyet a na- I pókban lepleztek le ünnepélyesen. Az ünnepi beszédet Szófer József paksi főrabbi tartotta.

— Mohács hozzájárulása a bátaszék— pélmonoslori vasúthoz. Mohács képviselőtestülete legutóbb tartott Ülésén foglalkozott Ssieberth Ferenc és társai indítványával, hogy a bátaszék- mohács-pélmonostori vasút hozzájárulási összeget

100,000 koronával emelje Mohács község. A köz! gyűlés Stájevics János, Németh Lipót és Szokody Árpád hozzájárulásai után 32 szavazattal 7 ellenében elfogadta az indítványt s ujabbi 100,000 ! korona hozzájárulást szavazott meg a vasút céljaira. Mohács összesen tehát háromszázezer koronával járni hozzá a bátaszék—mohács—pélmonos- tori vasúthoz. A vasút építését értesülésünk szerint tavasszal megkezdik s már egy év mnltán I át is adják a forgalomnak. A vasútépítést Fried és Adóiján cég fogja végezni.

A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos dijakat kérjük a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni.

A legjobb és a legtartósabb drótezálas lámpa Húzott drétozillal 75V* áramnregtakaritáa.

Kapható villanyszerelési fizietekben, villanytelepeken és a MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MÖVEK-nél, Budapest, VL, Teréz-kerut 36. Gyár-utcza 13.