Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-31 / 35. szám
XLI. évfolyam. 35. Htm. ___________Szekszőrd, 1913. augusztus 31. Fü ggetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon II. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t, hová a lap részére mindennemű hirdetések és’ pénzkűldemények intézendők. Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IONÁCZ Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Vl évre 6 K, *.« évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyílttéri garmond soronként 40 fillér. A Kisgazda boldogulása. Hazánkban kerekszámokban egymillió hold úrbéres legelő van. Ez az egymillió hold valamennyi — alig van kivétel — a Csáky szalmája. Kincseket érő közvagyon, amelyre senkisem gondol. A községi bírónak eskü szerint éber szemekkel kell őrizni a közvagyont: ámde százados közönyből és tudatlanságból elnézzük, hogy ez a közvagyon csupán a jó Isten oltalmára legyen bízva. A legelő íüvét a szél veti; vakondok, mezei pocok és egér szánto- gatja, szél boronálja. S ugyancsak a szél vet bele burjánt, kutyatejet, lósóskát, szer- biántüsköt. Az emberek pedig közös útnak nézik, kocsikkal, szekerekkel keresztül-kasul átvágják, disznókkal felturatják, kora tavasszal ráhajtják a marhát, mely széles körmeivel elkopárositja. 1898-ban a törvényhozás egy áldott törvénnyel felhatalmazta a földmivelésügyi miniszter, hogy a pótadóval szörnyen sújtott községeket támogassa abban, hogy elhanyagolt közlegelőiket feljavítsák. A háromesztendős törvényt eddig 519 község vette igénybe. De még vagy 10.000 község nem ébredezik. A mi vármegyénkből meg éppen kevesen. Az 519 községben elvégzett legelőjavitás 870.000 kor. emésztett fel, tehát mintegy 3—4 korona kell egy hold legelő feljavítására. A szegény községeknek azonban a földmivelésügyi miniszter ad segítséget fűmagra, boronák, ekék vételére, kutak ásására, fészerek, eny- helyek építésére. Nem ad azonban segélyt napszámosmunkákra, amelyek a legelőjavi- tásoknál szükségesek, mert igen helyes az az álláspontja, hogy amelyik községnek lakói átlátják a legelőjavitás nagy hasznát, ott csak hálásak lesznek a községi bíró urnák, ha kirendeli őket községi közmunkára és maguk is egy darabját megjavítják, füvei gazdagítják a legelőt, melyen majd a jószáguk legelni fog. Aminthogy nem is sajnálták a munkát abban az 519 faluban, melynek bírója, elöljárósága felrázta a lakosokat, hogy tenni kell. Ahol a községi közlegelő kopár, ott a szántóföld is vékonyan terem. Ma minden valamire való gazda tudja, hogyha trágyát nem hintünk a földünkre, valamire való termést nem várhatunk. De miből trágyázzuk földünket, ha jószágot nem tarthatunk? — Jászolból tartsuk állandóan ? Drága dolog az, meg nem is jó dolog! Nincs előbbre való dolog ezek szerint biró ur, mint a községi legelőt rendbe hozni. De hát hogyan kell azt? Ezt a faluban senkisem tudja. Tudja a földmivelésügyi miniszter szakértője. — Ezt kell kérni a földmivelésügyi miniszter úrtól. A szakértő ingyen jön. Megmondja mit kell tenni, hogyan kel!' eljárni. Ne felejtse az elöljáróság, áldani fogják érte. De hát a hol közlegelő éppenséggel nincs? Ott az a teendő, hogy ha a község határával mesgyésen közlegelőnek alkalmas föld illő áron van eladó, nem kell késlekedni: meg kell venni. De mi a jel- j zett törvénysegitség nyújtásával. Meglehet venni a legelőt még az esetben is, ha a községnek egy árva garasa sincs rá, mert a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, ez a törvény szerint nem haszonra alakult bank a vételári teljes ősz- szeget kölcsön adja minden oly esetben, mikor állami segítséggel valamely község legelőt vesz. Rövidesen nyolcvan község így vásárolt közlegelőt. Nagyon örülnénk, ha cikkünk felrázná a vármegye községeit és dologra indulnának. Még csak annyit, hogy amely községben jó közlegelő van, ott a lakosság ráadja magát a szarvasmarha- tenyésztésre, amely röviden szemmellátha- tólag befolyással van minden községi dologra. A lakosok nem élnek szűkös napokat. Jobban táplálkoznak, a föld többet terem. A gazdálkodás egészségesebb irányba csap, mert az állattartó kénytelen több takarmánynövényt és kapást termelni. Vak, aki mindezt be nem látja. Lehetetlennek tartjuk, hogyha megindulunk ebben a közdologban a falunak minden rangú és rendű lakosa ne tartson vele. Fakadjon az áldás virága minden lépése nyomán, melyet községe lakóinak jóvoltáért az elöljáróság tesz. A balkáni népek békéi. A mait esztendőnek október hónapjában nagy meglepetés értő a világot. Az ici-pici Montenegró 25 ezer emberből álló Összes hadsereget mozgósította és türölc területre vonult. Ez volt a ieladás. Felkeltek a többi balkán népek is és pedig Bulgária, Szerbia, Görögország s nagy seb- tón mozgósították seregeiket, valamennyi a tOrOk ellen. Egész Európa meglepetve látta, bogy tudta nélkül, szövetségre léptek a balkáni kis országok, de nem gondolta, bogy bár négyféléi támadják a tOrOkOt, igy megtépázzák azt a népet, moly néhány századdal előbb egész Európát sanyargatta és részben leigázta. Csak egy csillag. * Irta: Kirchner József. Zenéjét szerzé: Jónás Laci. L Csak egy csillag volt az égén Jaj be szépen ragyogott, De egy lányka kék szemében Találtam szebb csillagot; Nézegettem elmélázva Megsúgtam, hogy más ne hallja, Imádom a két szemét, Szerelmemnek szép egét, Szerelmemnek szép egét Igazán. n. Sötét lett az ég fölöttem Nincs már csillagom rajta, Hűtlen lett az én szerelmem Másnak lett a babája; Sírtam érte, keseregtem Úqy fájt az én szegény szivem, Elhagyott a csillagom, Egyetlen boldogságom, Egyetlen boldogságom, Galambom. Emma és Konstantin. — Gleichenbergi fürdőlevél. — Örök frigyesekül egymás közelében fenyőlombok között ott állanak a köbécselők pártfogói, Emma és Konstantin, az áldott gleichenbergi völgyben. Voltaképen két lágy, savanykás forrás- viz, mely a nehéz lélekzést enyhíti, a hurutot * Szövegdallammal együtt kapható a szerzőnél, Bonyhádon. oldja, amelyet fanatikus hittel isznak ezren és ezren és meghűlnek tőle. Magam ezelőtt 30 esztendővel kóstoltam meg első Ízben, mikor bágyadt reményekkel, hogy még néhány évig húzom e szirtekén, ide kerültem. És azóta, ha nehezebb telem volt, ha egy kissé megkoptam az újságírás nehéz robotjában, egyre erőabülő hittel kerestem fel a csodahelyet. De mi vagyok én a 82 éves fiatalos, ruganyos léptű Herczl bácsihoz, a ki ötven esztendős ja ileumán túl van gleichenbergi kúráinak és aki most is ott settenkedik a rzép asszonyok között és a női szépségversenyek fő- BUgara. (Ha férfi szépségversenyek lennének, bizonyos, hogy ő kapná a legtöbb női szavazatot.) A mi szerencsétlen hazánkban, ahol négy- százezer tüdőbeteg van, mintegy 50 ezer keres föl gyógyuló helyeket, szanatóriumokat. A legtöbbnek orvosa üdülőhelyekül Gleichenberget ajánlja, de a beteg attól fél, hogy annyi tüdőbeteg között nem fogja magát jól érezni s ezenfelül a fertőzés uj veszélyei fenyegetik. Hát ezeket az aggodalmaskodókat megnyugtathatom. Gleichen- bergben kevesebb köhögést hallok, mint a Duna korzón. Hála Istennek, a tüdőbetegség kórismerete van annyira, hogy a harmadik stádiumbelieket, az éjszaka verítékezőket, a folytonos vagy váltakozva lázasokat, nem küldik ide. Es miért is küldenék ? Hiszen itt nincs szanatóriumi kezelés, állandó orvosi felügyelet, két-három óránként megismétlődő és szigorú ellenőrzéssel végzett lázmérés! És akinek ez keli, de akit ezek ellenére orvosa ideküld, az betegének időelőtti gyilkosa. Mert e hepehupás földön csak a kényszerű napi gyaloglás is súlyosbítja a beteg baját. Nem számítván semmi vállalkozás ily fekvő karás súlyosabb betegekre, az ilyen beteg kellő ápolást és gyógyulást Gleichenbergben nem találhat. Ellenben a mindenfajta hurutok utóbajai ellen, kezdő gümőkor eseteiben, asztmásoknak, szívbetegeknek csoda hatású. Mikszáth itt állott lábra és több évig állandó vendége volt o kies. enyhe, balzsamos iovegójü völgynek. De hiszen látok én itt (magamat nem számítva) kitartó, negyven évig idejáró kühögőket, akik tréfásan emlegetik, hogy már szemfödelüket is megvették és félszázad óta sárgul a koporsójuk tülltakarója; ők pedig megérték, hogy vasgyurók, cédrustermetüek, díj birkózók és világra szóló epikurok — Charon csői- nakjába léptek. Ami a stájervölgyben, a legcsodálatosabb, amig az egész világon átszaladt az áremelés tendenciája: Gleichenberg maradt a régi. Jóformán minden olyan árban adódik, mint 30 évvel előbb s ennek következménye az a differenciálódás, amelyet a nyári üdülésük alkalmával nem sok ember szeret. Itt napjára egy koronáért lehet elég tűrhető szobát kapni, mely pazar —- s azt hiszem —• egyedül álló állapot a kispénzű és szokásaiban is ősemberi üdülőket ide vonzza. A fürdőigazgatóságnak első sorban ezen kelt segítenie. Gleichenberg legyen a könnyű Karátosoknak továbbra is gyógyulóhelye s mindazt, amit a természet kedvezése és emberi szorgalom alkotott — az Égre I —- használják ki jobban! Nem az olcsóság ellen izgatok, hiszen magamnak is számhoz kell verni minden garast, hanem az ellen, hogy a lierbergszerU kültelki inváziónak vessenek véget, erre csak egy mód van: az árak fürdő- szerű emelése s a nagyobb bevételeknek modern alkotásokba való fektetése. Ám agy is hálával szívom az enyhe, ózon- dus, tüdőmet emelő,. nehéz lélekzésemet oszlató levegőt. Gleichenberg csupa kertben van. Növényi vegetációja paradicsomi buja. Egy száradt levél
