Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-24 / 34. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY * J913 augusztus 24. országban csakis magyar iskolát ismer el és el­rendeli, hogy a népiskolában a tannyelv magyar legyen. A napokban alkalmunk volt a bonyhádi kerülethez tartozó több német községben működő hazafias tanítóval eszmecserét folytatni a fenti hihetetlennek látszó esetről, akik egész határo­zott formában megerősítették a magyar nyelű és az Apponyi-jéle népoktatási törvény ellen intézett piszkos merényletet. Ez az izgatás a szentesitett törvény ellen rendes körülmények között megtorlás nélkül nem maradhatna. Ma azonban, Tisza István uralkodása alatt, a hatóság -vezetői megengednek mindent, ami romboló ural­muk feltartására hajtja a vizet. Tolnavármegye területén tekintélyes számban laknak, különösen egytömegben élnek a völgységi [járásban jólétben és békében. Ezen honfitestvéreink nem gyűlölik a magyar szót, tisztelik a magyar hatóságokat és örülnek, ha iskolás gyermekeik magyarul be­szélnek az iskolában, otthon, és magyarul dicsé­rik imában és énekben az Istent. Ahol meg van a nemes érzés a hazai nyelv iránt, ahol elismerik a törvényt és azt tisztelet­ben tartják, ott valóban kétszeres bűnt követ el az a meggondolatlan, lelketlen agitátor, aki a békében élő nemzetiségeket pártcélból felizgatja. Ilyen hazafiatlan cselekedettel meg lehet nehe­zíteni, sőt meg lehet akasztani is azt az ered­ményes kulturmunkát, melyet a müveit tanítói kar hivatásához méltó Ugybuzgósággal már évti­zedek óta a német és némettel vegyes tannyelvű iskolákban végez. Mennyire lehangolja a magyar nyelv, a magyar beszéd terjesztőinek ügyszere­tetét, ha sajnosán azt kell tapasztalni, hogy még a magyarosítás szent eszméjét is elnyeli, diszkre- ditálja a munkapárti szenvedelmes politika. Eddig kellemes megnyugvással, sőt büsz­keséggel beszéltünk Tolnavármegye idegen nyelvű’ ifjúságának magyarosításáról ; a tanítói kar misz- sziójáról; az iskolai hatóságok, a kir. és egyházi tanfelügyelőknek a nemzeti nyelv, a nemzeti népmüveltség és népoktatás iránti szeretetéről. Mily büszke önérzettel jelentette ki Tihanyi Domokos kir. tanácsos, nyug. tanfelügyelő a legutóbb Tolnán tartott tanítói közgyűlésben, hogy Tolnavármegye összes népiskolai -intézetei­ben, egyet kivéve, a tannyelv magyar. Hogy ez igy van, azt jórészt neki és a tanítói kar hivatásszerető működésének köszönhetjük. Meny­nyire fájhat a magyarosítás vezéreinek és mun­katársainak olyan lnzafiatlan korteskedés, mely megsemmisítéssel fenyegeti hosszú éveken át sza­kadatlan nemzeti munkával elért szép sikerét. Korbáccsal kellett volna a kerületből ki­verni és az egész ország előtt megbélyegezni azokat a politikai kalandorokat, azokat a sópén­zen megválasztott képviselőket, akik szentség törő kézzel Uszköt vetnek a törvényeket tisztelő, magyar nyelvet szerető idegen nyelvű honfitest­véreink közé. Sajnos, hogy a falusi nép vezetői, a jegy­zők, akik felső parancsra és nem meggyőződés­ből a munkapárt berkeibe vezették a jámbor szavazókat; nem hallották, vagy nem akarták hallani a magyar nyelv ellen, az Apponyi féle matikai lángeszének örököse : Bólyai János neve alatt a világhirü Appendix. Ez a munka tette a Bólyai nevet világhírűvé. Bólyai Jánosnak ez a munkája — mely alapja az abszolút geometriának — nagyjában már a szerzőnek huszonegy éves korában készen állott. A szinte páratlan mathematikai lángelme ezzel ki is merült. Poincare (olvasd Poenkáré), a jelenkor egyik legnagyobb mathematikusn, a következőképen nyilatkozik Bó'yai Jánosról: Bó lyai az inaginarus mennyiségekről, különösen pedig a nem Euklides-féle geometriáról közzétett föl­fogásával átalakította a mathematika filozófiáját. Ez a két felfogás volt kezdete annak a fellen­dülésnek, melyet az analozis és a geometria terén a következő időszakban tapasztalunk. Nem mond­ható, hogy Bolyainak hatása a mathematika fej lődésére olyan volt, mint amilyen érdeme szerint lehetett volna. Munkái sokáig az ismeretlenség homályában maradtak és utódainak, anélkül, hogy követői lettek volna, olyan tételekre kellett ma­goknak rájönniük, amelyeket ö már ismert. Ez azonban általában nem csökkenti az ő érdemét; ezért ő nem kevésbé előd és igazi feltaláló, mert ezidőszerint első. Ez a hatalmas szellem korát megelőzte. népoktatási törvény lerontására folyt szemérmet­len korteskedéseket. Akik a magyar nyelv, a magyar állam­eszme ellen hangolják politikai célból a polgár­ságot, azok méltók a nemzet Ítéletére. Nemcsak a jegyzőknek, hanem általában mindenkinek kötelessége a nemzet ellenségeit leleplezni és a községből kikergetni. Kár, hogy igy nem cselekedtek azzal a bizonyos munka­párti képviselővel is, aki megígérte, hogy a nép­iskolába bevezeti a német tannyelvet és megsem misiti az Apponyi-féle népoktatási törvényt. Tolnavármegye hazafias tanítóságának pe­dig azt mondjuk, hogy álljon továbbra is őrt a magyarosítás oltára körül és ne engedje, hogy a haza ellenségei ledönthessék a magyar kultúra és a magyar nemzeti iskola jól megalapozott épületét. A visszafejtesz tési kérvény. A Szék szárd rt. város nagyközséggé való visszafejlesztése érdekében megindult mozgalom a fo'yó évi augusztus hó 21 én fontos állomásához jutott. A 100 tagú bizottság által kidolgozott kérvényt alábbi szövegében benyújtották a városi tanácshoz, a képviselőtestület elé terjesztés végett. A kérvény a következő : Tekintetes Képviselőtestület ! A városok fejlesztéséről szóló 1912. évi LVIII. törvénycikk megfosztja a városokat az 1886. évi XXII. törvénycikk 65. § ban biztosí­tott azon önkormányzati joguktól, hogy alkalma­zottaik fizetését szabályrendeletileg önmaguk álla­píthassák meg. Ezen kívül a városok fejlesztéséről szóló törvény a városok alkalmazottai részére oly ma­gas fizetést állapit meg, tekintet nélkül a város adófizető polgárainak anyagi viszonyaira, hogy ez azok teherviselési képességét messze túlhaladja, ami anyagi romlást idéz elő. Végül figyelembe veendő az 1909. évben hozott, de még életbe nem léptetett uj adótörvé­nyek azon intézkedése, hogy az összes állami, egyházi, közigazgatási, községi és magántisztvi­selők jövedelmi adóját, pótadómentesnek minősíti; minthogy pedig ezen törvény életbeléptetésével városunk állami adójának több mint 30 százaléka pótadómentes, ez a körülmény is súlyosbítani fogja a pótadót fizető polgárok terheit. Ugylát8zik, hogy a magas kormány is be­látja ezen törvények terhes rendelkezéseit és azt, hogy egyes rt. városokra fölötte hátrányos, mert maga a nagyraéltóságu Belügyminiszter ur is úgy nyilatkozott, hogy mindazon rt. városokat, ame­lyek a városfejlesztési törvény életbeléptetése óta csak nehezen tudják, vagy egyáltalában nem ké­pesek a városi adminisztráció költségeit viselni, visszafejleszti nagyközséggé, mert igy könnyebb lesz számukra is a lassúbb, de biztos fejlődés. Tekintetes Képviselőtestület! Nem hisszük, hogy e hazában volna még egy oly rt. város, melynek adófizető polgáraira Bólyai Farkas a mathematikán kívül tech­nikai kérdésekkel is foglalkozott. Különösen jó fütő- és főző kemencét talált fel, mely nemcsak a fűtést, hanem a szoba levegőjének tisztán tar­tása tekintetébea is kitűnő volt. A Bólyai ke­mencék annak idején Marosvásárhelyt és környé­kén híresek voltak. A mai draisine-t (olvasd dre- szint) is már 80 évvel ezelőtt feltalálta és a szo­bában használta. A 30 as évek végén egy saját­ságos külsejű szekeret is talált fel. Előbb három kereküre csinálta, de ez nem mutatkozván cél szerűnek, négy kereküre változtatta. A szekér alakja négyszögü volt, négyoldalú tílagóriája fedél­lel ; ajtaja hátul, hogy elragadás esetében veszély nélkül lehessen belőle kilépni ; tengelyei, mint a vasúti kocsiknál, a kerékkel együtt forogtak. Télen egy kis pléhkemence volt benne, melynek kinyúló csőkéménye úgy füstölt, mint egy kis lokomotivé. Mikor legelőször kiindult vele és végig robogott Marosvásárhely utcáin, a nép össze- sereglett és megbámulta, mint valami csodát. Bólyai Farkas 82 éves korában hunyt el 1856- ban. Sírját ma már nemcsak az a pónyikalmafa, amelyet végkivánságának megfelelve, egy szerető kéz ültetett dombja tövébe, hanem díszes emlék is jelöli. oly terhes volna az uj adótörvényekkel járó ad- minisztrácionális költség, mint városunknak, semmi jövedelmező vagyona nincs, minden kiadás fede­zése egyedül a pótadóra van utalva ; vidékünk nincs; a piacaink gyengék; ami kis forgalmunk volt, azt is a baja—bátaszék dunai áthidalás által elvesztettük, az ipar, a kereskedelem pang ; városunk önmagára van utalva, a rossz helyrajzi viszonyok m;att a földmives osztály is csak síny­lődik, mert földjeink nincsenek s egyedül a kopár hegyek művelésére vagyunk utalva, melyet csak szőlő telepítésre használhatnak, mely pedig a tér- hes fentartási költségek miatt alig fentartható. Ne adja az Isten, de egy pár csapásos év, ami­nek folyton ki vagyunk téve és teljesen tönkre­megyünk, mert az 1913. évi költségvetésünk sze­rint az adminisztráció 109 ezer korona ; tehát ez maga majdnem 100 százalék pótadót emészt fel, amit a fenti törvények tetemesen felemelnek. Tekintetes Képviselőtestület! Az itt előterjesztett indokok valódiságát mi sem bizonyltja jobban, mint azon tény, hogy mióta rt. város vagyunk, dacára, hogy 99 száza­lék pótadót fizetünk, sem szépészet, sem kultu­rális, sem közegészségügyeink fejlesztésére nem fordíthattunk semmit; sőt még a gimnázium fen- tartására kötelezettséget vállalt 10.000 korona évi hozzájárulást sem rendeztük, dacára, hogy ez az évi költségvetésekbe mindig bent szerepelt és a tanács erre fedezetet is vett fel. A város adóssága is e csekély hét év alatt, mióta rt. város va­gyunk, több mint hatszázezer koronával emelke­dett ; kiszámíthatatlan, mennyire fog ez emelkedni, ha tovább is rt. város maradunk. Az ettől való félelem inditotta városunk pótadót fizető polgárságát arra, hogy mozgalmat indítson városunk nagyközséggé való * visszafej­lesztése tárgyában ; aláírási iveket bocsájtottunk ki, melynek eredményeként több mint 100 ezer koronát tesz ki azok egyenes állami adója, kik a visszafejlesztést óhajtják, ami az összes egyenes állami adónk 70 százalékának felel meg. Ugyancsak városunk pótadót fizető polgár­ságának 1913. évi junius 29 én tartott nydvános népgyülése a városnak nagyközséggé való vissza­fejlesztését egyhangú határozattal kimondotta. Hogy ezen mozgalom indokolt, bizonyítja azon tény, hogy mig nagyközség voltunk, 37 százalék pótadó mellett minden kölcsön igénybe­vétel nélkül, az összes séta- s egyéb tereinket beparkiroztuk, a .megtakarított pénzekből az ut­cákat sorra köveztük, több gazdasági és szegény- ügyi építkezéseket rendeztünk, nagyobb összege­ket bírtunk fordítani kulturális és közegészség- ügyeink fejlesztésére, mióta rt. város vagyunk, mindez kölcsönpénzből fedeztetik, mert az ösz- szes pótadó jövedelmünket felemészti a drága adminisztráció fentartása. Tekintetes Képviselőtestület! Az 1913. évi junips 29-én Szekszárd rt. várost nagyközséggé való visszafejlesztése tár­gyában, a városi rendőrhatóság ellenőrzése mellett megtartott nyilvános népgyülésről felvett és ide mellékelt eredeti jegyzőkönyv tanúsága szerint, a népgyülés minket, alulírott százas bizottságot bízott meg azzal, hogy a visszafejlesztés végre­hajtására vonatkozó lépéseket tegyük meg. Ennek alapján tiszteletteljes kérelemmel já­rulunk a tekintetes Képviselőtestület elé, hogy az itt előterjesztett indokok figyelembe vétele mel­lett, mondja ki határozatilag, hogy városunkat visszafejleszti nagyközséggé. Továbbá, ha netalán annak valóságát, hogy a fent jelzett egyenes állami adóösszeget fizetik, kik a visszafejlesztést óhajtják, kétségbevonnák, mondja ki határozatilag, hogy városunk egyenes állami adófizető polgárságát leszavaztatja, a kép- viselőtestület által e célra kiküldött szavazatszedő- bizottság előtt. Kérjük továbbá, hogy utasítsa a pdgármester urat, hogy a városi ügyész ur közbe­jöttével lássa el a törvényes formákkal és utasí­tásokkal a szavazatszedő bizottságokat, hogy azok eljárásának semmi része se eshessék kifogás alá, amiért a tekintetes Képviselőtestület a nevezett urakat tegye felelőssé. Mondja ki továbbá a te­kintetes Képviselőtestület, hogy a népgyülés által választott 100-as bizottságnak a nagyméltó ágú belügyminisztériumhoz felterjesztendő kérvényét, illetve fel'erjesztését köteles legyen a polgármes­ter ur elfogadni es azt a visszafejlesztésre vonat­kozó tárgy iratokhoz csatolva, felterjeszteni. Telefon 107, Telefon 107. MAUTNER GYULA ,o?technik"s szekszárd, VI ■ UU1 Szechenyl-utca 169. szám. Kórház felé. Nfűfogak készítése, foghúzás és fogtömésa Város által igazolt szegényeknek ingyen fog> ^« húzás és tisztviselőknek kedvezményes árak.

Next

/
Thumbnails
Contents