Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-17 / 33. szám
amikor orvoshiányról már beszélni nem lehet, csupán arról, hogy igenis az az orvos végre is elsősorban saját megélhetését keresi és ezért telepszik is a kulturközpon- tokat képező városokban és nem fog magától, önmagát föláldozva, olyan helyekre vonulni, ahol a betegápolásügy rendezetlenségénél fogva, tudását, .jóakaratát nem érvényesítheti. Földművelő népünk szinte védtelen egyes vidékeken az esetleg fellépő járványok ellen, a tüdővész elleni védekezés körül kifejtett akció is ma még nagyon kicsinyes, mert nincs kiterjesztve éppen a mezőgazdasági rétegekre, szükséges tehát, hogyha már az állam nem tud vagy nem akar a fenti irányban eredményes munkát végezni, a társadalom figyelme hivassák fel ezekre a jelenségekre akkor, amikor még annak ideje van, amikor még tervszerű munkálkodás megindításával lehetségesnek látszik mindazokat a hiányokat pótolni, melyeket a múltban mulasztottunk. Szent István napján. (tf.) Hagyományos kegyelettel és igaz magyar szívvel ünnepli Magyarország hálás népe első királyának, Szent Istvánnak névnapját. Az ünnep országos és vallásfelekezet nélkül való. Nemcsak a kalholikus hivek szent jének szól hódolatunk és imánk, hanem a nemzetalapozó nem zeti ragy királynak. És minél messzebb van a történeti idők távlata, az az idő, midőn Koppány vezér viszályos pártot ütött az ős vallás érdekében, annál szorongóbb érzéssel jut eszünkbe a költő szava : „Isten csodája, hogy még áll hazánk.“ A turáni síkról szakadtunk Európa nyugati kultúrájába és valóban nagy államférfiura volt sürgős szükség, aki átlátta, hogy maroknyi nemzete, bármily tündöklő katonai erényekkel is csak’ugy tarthatja fenn magát, ha inesgyéjén az európai kulturáramlásnak, beleolvad és felveszi e kultúrának legpregnánsabb formáját, a keresztény vallást. Istvánnak államférfim nagy talentuma nemcsak ennek átlátásában mutatkozik, hanem abban is, ahogy országa területét a közigazgatás és igazságszolgáltatás céljaira elrendezte. Ezer esztendő viharát átélte a vármegyei rendszer, ezer esztendő óta él alkotmányunk, melynek alapjait az első nagy király rakta le. Nem lennénk méltók nagy elődeinkre, ha nem a legtisztább ünnepi érzéssel ünnepelnék a nagy király napját, mert hiszen abban egyeznie kell minden véleménynek, hogy nekünk őt a gondviselés adta. Ezer esztendő alatt nemzetünk nagy viszontagságokat élt át, nagy katasztrófákat látott, volt idő, mikor nemzeti létünk szintén kockán forgott és hányszor, de hányszor ! sirattuk az elveszett mohácsot, nemzeti szerencsétlenségünk száma annyi, hogy az ezekre irányzó'.t történelmi tekintet mondatta a költővel azt az előbbi idézetünket: „Isten csodája, hogy még áll hazánk.“ A történelem színpadáról micsoda nagv, virtusos nemzetek tűntek le ez idő alatt !• Es nekünk is hányszor fenték már azt a kést, melylyel nemzeti életünket elvágják ! Kellett lenni Szent István állampolitikájában olyan őserőnek, melyen mint a kősziklán, megtört a viszály, az ármány, a balsors minden csapása, a négy folyó és a három halom gyönyörű fö'djéért való éhes birtokvágynak minden fegyveres kísérlete és-vészes háborúja. De ne felejtsük el, hogy nemzeti szerencsétlenségünk között mindenkor legnagyobb volt a belső viszály, mely nálunk nagyobb nemzetet is a végsemmisülésbe sodort és amely any nyira nem szűnt meg soha, hogy templomainknak ma is hivatalos éneke: „Hol vagy István király, Téged magyar kiván“. A sorsáért aggódó nemzetnek sóvárgó jajdu- lása, imája és reménysége zendlil meg e százados énekben. És ina épen olyan aktuális, mint századokkal előbb, jelezve a gyászos imát, amikor épen olyan aggódó nemzeti busongással fohászkodnak a nagy király felé A városi tanács figyelmébe. . öreg és általános panasz a husdrágaság és ezzel kapcsolatban az a mizéria, hogy a mészá rosok szabadon űzhetik azt a drágaságot fokozó rossz szokásukat, bogy a kiméréseknél a vásárolt húsba és húshoz tüibetlenül és aránytalanul nagy, sokszor teljesen hasznavehetetlen csontokat adnak. Napirenden van, hogy egy fél kiló húshoz | 15—16 dekagramm, sőt ennél is több cupákot adnak. Ez azonban kifizetheti magát a mészárosnak, de jogtalan megrövidítése ez a vasárló közönségnek, különösen a kisebb fogyasztó közönségnek. Mészárosaink azzal érvelnek, hogy hiszen nincsen marha csont nélkül. És ebben igazuk is van, azonban olyan csoda marha is csak a mészáros fontjából kerül elő, amelyben 2—3 marhára való csont jut a mérlegre. Nem tisztán Szekszárdon hangzott már fel ez a panasz, de más , városokban is, azonban szükséges nálunk is, mint egyebütt tették,, sza- szabályzatot alkotni a cápákról, bogy a mészáros, — a háziasszonyoknak ez a fő fejfájditója — a vásárolt sulymennyiségnek maximálisan hány százalékát adhatja csontokban a vevőnek. Nem olyan ördögi mesterség egy ilyen szabályrendelet megalkotása és erre egy élelmezési szempontból ily kevésbbé szerencsés viszonyokkal biró városban, mint Szekszárd, elsőrendű szükség is van és volt már eddig is. Ilyen közhasznú szabályzatok megalkotása a legjobb mód a közvéleménynek a városi kormányzat részére való megnyeréséhez és ez nem is kerül pénzébe a város kasszájának, s ahol az ilyenekre nem terjed ki a város vezetőségének figyelme, ott maga a vezetőség fejleszti vissza az állapotokat régi rendezetlenségükbe. Szekszárd rt. városnak ugyanis tekintélyes számú fogyasztó közönsége méltán megérdemli és elvárhatja, hogy a város vezetősége az élelmezési Ügyet adminisztrácionális kérdés gyanánt gondoskodás tárgyává tegye ne csak annyiban, hogy a mészárosok megijesztésére felállított egy se ártó, se használó hatósági husszéket, melyben évente nagypéntekre levágnak egy-egy rúgott borjút, hanem igenis az egész vonalon igyekezzék min den visszaéléssel szemben a közönség jogos igényeit megvédeni ós< biztosítani. Az építőiparosok munkaköre. A kereskedelmi miniszter az építőipar hatályban lévő rendeletének szabatosabb értelmezése tárgyában most fendeletel intézett valamennyi törvényhatósághoz, melyben szabatosabban körülírja az épitőiparosok munkakörét. A rendelet igy szól: 1. A kőművesmesternek joga van bárhol olyan földszintes lakóházakat és gazdasági épületeket az építkezés teljes befejezéséhez szükséges iparosmunkákkal együtt önállóan végrehajtani, melyeknél a legszélesebb épületszárny szélesség- mérete — a két külső falszinvonal közét mérve — a 15 métert meg nem haladja s melyben a legszélesebb traktus-mélység belső fesztávola 5 méternél nem nagyobb. Ezeknél nagyobb épületeknél a kőmivesmester csak a föld , kömüves- és elhelyezőmunkákat és ezeket is csak építőmester vezetése alatt végezheti. 2. Ácsmester bárhol faszerkezetű házak felépítését (mely alatt a favázas ház k is értendők) a kapcsolatos összes más ipari munkákkal együtt és ezen kívül minden néven nevezendő ácsmunkákat önállóan végezhet. 3. A kőmüvésiparos bárhol minden olyan javitó és tatarozómúnkát önállóan végezhet, mely az épület .szerkezeti részét nem érinti és amelyeknek föl-Iszintnél mkgasabb állványok felállítása nem szükséges. Jogosítva van továbbá nagyközségekben és kisközségekben egyszerű szerkezetű földszintes, azaz egy , legfeljebb két szobából, konyhából és kamarából álló egyenes sorú pincenélküli lakóházakon és gazdasági épületeknél, a melyeknél az épület szélessége, vagyis a külső szerkezeti főfalak közötti fesztávolság 6 méternél nem nagyobb, az ácsmunka kivételével, a kőműves és egyéb ipari munkát önállóan végezni. Egyes vidékeken,, ahol bizonyos típus szerinti lakóházak építése szokásos és általános a kőmüvesiparosok és a kőművesmesterek ilyenek építését végezhetik akkor is, ha azok a fent 1913 augusztus 17. körülírt egyszerű szerkezeti lakóházaktól, illetve jelen rendeletem 1. szakaszában körülírt földszintes lakóházaktól eltérők is. 4. Ácsiparosnak joga van bárhol az épület szerkezetét nem érintő minden javitó es tatarozó? munkát önállóan végezni, azonkívül nagy- és kisközségekben oly földszintes épületeken előforduló ácsmunkát, amelynek építésére a kőmivesiparos jogosult, saját felelősségére végreh íjtani, végül bárhol padlókat, kerítéseket, kapukat, ajtó- és ablakfóliákat, sertés és hasonló ólakat készíteni. Jelen rendeletem azonnal életbe lép és az a fennállott földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir minisztérium által 1884. évi október 30-án 46.188. szám alatt kiadott rendelet egyéb rendelkezéseit nem érinti. KÜLÖNFÉLÉK. — Az uj főispán kinevezése- A f. hó 13- iki hivatalos lap meghozta végre-a már I hónappal ezelőtt bonyhádi orsz. képviselővé választott Simontsits Elemér felmentését és helyébe az általunk is többször emlegetett Kovács Sebestény Endre föld- birtokosnak főispánná való kinevezését. Simontsits Elemér távozásáról emlékezve nincs okunk nem csatlakozni azokhoz, akik sajnálattal látják egy ily értékes munkásnak a vármegyei közigazgatásból való hiányozását, viszont azonban senki pótolhatatlan nem lévén, nem titkolható hasonlóan sokaknak az a titokban hangosan érzett meggyőződése sem, hogy a Simontsits Elemér elvitathatlan értékes tulajdonait némileg ellensúlyozó túlzott saját akarat és exponált kormánypártiság a vármegyei köz- igazgatásban mint hivatali szervezetben legkevésbé volt kívánatos. Kovács Sebestény Endre, az uj főispán, mint a vármegye közigazgatási bizottságának évek óta tagja, anyagiakban független felfelé és lefelé egyaránt, megyei életünknek kivül-belül, adminisztráció és társadalompolitikai szempontból jól ismerője, birtokában van mindazon szellemi és erkölcsi javaknak, melyekkel főispánságát vármegyénkre hasznossá és jó emlékezetűvé teheti és Tolnavármegye hivatali és politikai, valamint gazdasági életének irányításában, a vármegye nyugodt fejlődésének biztosításában erre tere lesz is. Installációja e hó 28-án lesz. — Kinevezések. Az igazságügyminiszter Denkler Boldizsár paksi községi végrehajtót az aranyosmaróti kir. járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki. Ihrig Ernő budapesti lakos, volt ideiglenes kataszteri biztost a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű állami végrehajtóvá a szekszárdi kir. pénzügyigazgatósághoz kinevezte. A pécsi áll. gyermekmenhely igazgatósága Ujlaky Károlyt a paksi gyermektelepre felügyelővé nevezte ki. Rassovszky Julián paksi fősz.-biró Szánlhó Józsefet a paksi -főszolgabírói hivatalhoz dijnokká nevezte ki. A kalocsai Haynald obszervatórium igazgatójává P. Ängehrn Tivadar dr. neveztetett ki. A jeles csillagász jelenleg a zürichi csillagvizsgálón végez tanulmányokat, hogy újabb tapasztalatokkal gazdagodva vehesse át a kalocsai csillagvizsgáló vezetését nagynevű elődjétől : P. Fényi Gyulától. A volt igazgató részére a rendi elöljáróság nyugalmasabb állást biztosított, hogy hosszú éveken át tett megfigyeléseinek és tudományos vizsgálatainak eredményeit összegyűjtse és kiadandó munkáját sajtó alá rendezze,. — Bírósági kirendelés. Az igazságügyminiszter Várhelyi Károly paksi kir. járásbirósági betétszerkésztő telekkönyvvezetőt a nyírbátori kir. járásbírósághoz történt kirendelésének egy- idejüieges visszavonása mellett a battonyai kir. járásbírósághoz, mint telekkönyvi hatósághoz kirendelte; . . ; . . Telefon 107, Telefon 107. MAUTNER GYUI A fo?technikus szekszárd, Széchenyi-utca 169. szám. Kórház feló. Mufogak készítései foghúzás és fogtömésa — Város által igazolt szegényeknek ingyen foghuzás és tisztviselőknek kedvezményes árok. ~ ^SP®||f|
