Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-27 / 30. szám

1013 julius 27. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 SPORT. — A SzSC. Kalocsán. A múlt vasárnap lelkes és intelligens sport közönség előtt folyt le a SsSC. és a Kalocsai Atlétikai Club mérkőzése. Sportmannok között rutinirozott csapatnak isme rik a KAC.-ot és a SsSC. nem nagy remények­kel állt ki a mezőnyre. Az első félidőben nem tudni, talán tulelőzékenységbfll, a KAC. lanyhán Í "átszőtt, szinte az elbizakodottság benyomását Leltette, azonban a SzSC. ol) an erősen és szépen passolt, hogy kénytelen volt a KAC. feladni előbbi álláspontját és csakhamar heves küzdelem alakult ki a KAC. kapuja előtt és végre a SzSC. belőtte az első golt. Leirhatatlan volt a publikum lelke* sedése és kihivéan tüntettek a SzSC. mellett. A második félidőben újra megindult a küzdelem sokkal vehemensebb allűrökkel. A KAC. gyö­nyörűen támadt — szorította a SzSC. ot a kapu felé — azonban a SzSC kivédett minden fogást, egyforma erőnek bizonyultak. Egyszerre azonban sCSzSC. hátvédei ügyetlen passolásai folytán meg­fordult a játék, a KAC. Üstökön ragadta a gik- szert és sietve rúgták be a golt a SzSC. kapu­jába. Ezután már fejetlenség vett erőt a SzSC. on, mindenki önmagának játszott és gyorsan berepült a második goal is. Végeredmény : 2:1a KAC. javára. — A Paksi Sport Club vasárnap mérkőzött a Paksi Ifjúsági Football Clubbal. A Paksi Sport Club I. csapata 8: 0 arányban győzött. A II. csapat pedig 1 : 0 arányban verte meg a Paksi Ifjúsági Football Club II. csapatát. Az I. csapat összeállítása: Mehrwert!) — Döme, Horváth — Kakas I., Schulhof, Koczó — Marosi, Eiszki, Imrefi II , Gőcz, Hermann I — Biró : Imrefi I. — Football. A „Dunafőldvári Egyesített Sportklub“ football osztálya vasárnap, f. hó 20-án mérte össze erejét a „Bölcskei Diákegylet“ csa­patával a bölcskeiek pályáján. A duuuföldváriak az elmúlt év óta sokat fejlődtek, úgy, bogy a bölcskeieket, kik őket tavaly két Ízben is és pedig előbb G : 1, majd 7 : 2 goalarányban meg­verték, most 3 : 2 arányban sikerült legyőzniük. A földvári csapatnak, mely legközelebb Adonyba megy, eddig ez évadban összesen két községközi mérkőzése volt. Junius 15-dikén a paksiakat verte meg 3: 1 arányban. • — Úszó verseny Baján. A Bajai Sport Egye sülét a szomszédos sportegyesületek bevonásával augnsztus 3-án uszóversenyt rendez Baján a Sugovica kikötőjében. Az uszóverseny délelőtt fél 11 órakor kezdődik. A programul szerint lesz gyermekverseny, ifjúsági és hölgy verseriy, bajnok- verseny, gyorsuszás, hám-zás stb. Nevezések julius 31 ig adandók be a Bajai Sport Egyesület elnök­ségénél. Az uszóverseny napján délután 5 órakor footbiillmecs is lesz a Bajai Sport Egyesület és a Szegedi Torna Club „Csillag“ csapata között. Este 8 órakor díjkiosztás és táncestéi}’ a „Nem zeti Szállódé “-ban. — A Högyésii Athletikai Club—Teveli Athle­tikai Club. Tevelen e hó 20 án football meccs volt a hőgyészi és a teveli Athletikai Club között, amely 3 : 1 arányban a hőgyésziek javára dőlt el. TANÜGY. Tanitóeciyesületi közgyűlés. II. A tanítói nyugdíjtörvény revíziójáról Dilchert Jakab tartott előadást és terjesztett elő javaslatot, melyet a gyűlés csekély módosítással egyhangúlag elfogadott. Eszerint kéri a tanítóság: 1., bogy a nyugdíjintézetbe való felvétel hivatalból történ jék azonnal a hivatalba lépéssel korra való tekin­tet nélkül; 2, hogy az összes tanítói j».vadalom számít­tassák be az alapnyugdijjogosultságba. Evégből az 1893 iki felbecsülés szerint az el nem külö­nített kántortanitói fizetésnek kántori járandó­ságnak minősíteti fele része, de a javadalomból legalább 400, illetve 000 korona ezután is kántori fizetés maradjon és 3., hogy ezen kántori javadalom a nyugdíj igény megállapításánál ne számi Itass ék be ; 4., hogy a törvényesen megállapított lakbér is beszarnittassék a nyugdíjba; 5., hogy a tanítók által teljesítendő hozzá­járulás felvételkor : 5°/0, fizetésemelkedésnél 30% és évenként 2°/o legyen: a szolgálati idő 40 év ; G, hogy csonka év a nyugdíjazásnál egész­nek vétessék ; 7., hogy a nyugdíjigény összege kikereki- tendő olyképen, hogy minden megkezdett 100 korona teljes 100 koronának vétessék ; 8., hogy az állam is fizesse tanítói után a fen tartási dijat és általában nagyobb, a szükség­letnek megfelelő összeggel segélyezze évenként as alapot és ennek késelési költségeit viselje as állam ; 9-j hogy a nyugdíjjogosultság as 5 év után 30 stásalék, azonfelül minden évben 2 stásalék- kai emelkedik; 10., hogy aki & éven belől válik munka- képtelenné, legnagyobb nyugdíjigényének 30 szá­zalékát két éven át kapja; 11., hogy as özvegyi segély férjét megil­lető nyugdíjnak 50 százaléka ; 12., hogy ha a férj & éven belől hal meg, as özvegy végkielégítésül térje által kiérdemelt végkielégítés teljes össsegét kapja ; 13, hogy a gyermekek as ösvegyet meg­illető segélynek egynegyed részét kapják gyám- pénsül; 14., hogy as árvák még as esetben is nyer- ! jék az árva gyámpénztárt, ha akár az atya, akár az anya nyugdíj, vagy segélyjogosultságát elvess tette. Ilyenkor as árvák teljesen ssülőtleneknek tekintendők ; 15., hogy ha as atya & éven belül halt el, a gyermekek gyámdija a teljes nyugdijösssegnek & százalékában állapítandó meg. A teljesen szü­lötten árvák, ha csak az egyik szülő működött a tanítói pályán : 100 koronát, ha mindkét szülő jük volt tanító: 200 koronát nyerjenek a meg­állapított gyámpénzen felül ; 10., hogy az árvák nagykorúságukig, a nyo­morult árvák holtig kapják a megállapított gyám- pénzt ; 17., a nyugdíjalap kezelésénél. f tanítóság képviselői is nyerjenek befolyást : 18., hogy az évi scáinsdás közzététessék évenként a hivatalos Inpbnn ; 19, hogy a nyugdíjtörvény minden 10 év­ben revidcáltassék. Sauervein Jakab „A tanítók orsz. jogvédő bizottságának szervezéséről“ és „A tanítói mel­lékfoglalkozások tarifájáról“ értekezett és a köz­gyűlés kimondotta, hogy egyelőre a választmányt bízza meg, hogy a jogsérelmet szenvedőit tagtárs részére orvoslást szerezni igyekezzék, egyébként pedig az Orsz. Szövetség határozatához hozzá járul. „A tanítók szolgálati pragmatikája“ citnü az orsz. Szövetség által kitűzött tételt Pflug István alelnök ismerteti és javasolja, hogy álta­lánosságban fogadjuk el és a részletekben csak a jövőben határozzunk. Ehhez a gyűlés hozzájárult. Knabel Vilmos „A tanítók képviseltetése az egyházi kormányzat minden fokozatain“ cim alatt terjesztett elő javaslatot a következőkben : 1. As egyházi alkotmány 50. pontja oly képen módosí­tandó, hogy az egyháztanácsnak hivatalból tagja legyen : „az elemi iskolai tanítók 1—3-ig mind, a hol többen vannak, minden 5 tanító után 1 — 1 a tantestület által választott képviselő 2. A 85. §. b) bekezdése, mely az egyház- megyei közgyűlés hivatalból való tagjait nevezi meg, mcgloltandó azzal, hogy az egyházmegyei gyűlésnek hivatalból tagja az elemi iskolai tanító (igazgató tanitó) is. Kimarad nevezett pont c) bekezdésének vége. 3. A 112 ik §. úgy módosítandó, hogy az egyházkerületi gyűlésre az egyházmegyék 2—2 tanitóképviselőt küldenek. 4. A 148. pont úgy, — hogy az egyeteme* gyűlésre a kerületi tanítóegyesület, vagy a hol ez nincs: a kerületben l< vő egyházmegyék tanitó egyesületei szótöbbséggel 4 — 4 tanítót választa­nak meg képviselőül ; 5. A 168. §, hogy : a zsinatra az egyház- kerületi tanítók 2—2 t»nitó képviselőt választanak. A gyűlés ezen E. alkotmány módosító ja vaslatót egyhangúlag elfogadta. De ezenkívül kivánja: 6., hogy a tanítóság felmentessék minden lealázó gyámság alól, minek alapfeltétele, hogy az iskolaügy vezetésében neki döntő befolyás biztosittassék ; 7., hogy az egyházmegyei tisztikarban a tanítóságnak is legalább egy hely biztosittassék ; 8., hogy az egyházmegye összes bizottsá gaiban és a törvényszékben a tanítói és lelkészi tagok egyenlő számban legyenek ; 9. A kerületi népiskolai bizottságban, vala mint a tanitóképesitő bizottságokban annyi tanitó foglaljon helyet, mint a hány lelkész; 10. A kerület többi bizottságaiba legalább 2—2 tanitó választassák ; 11. A bizottságok tanitó tagjainak, vala mint a tanítók kiküldött képviselőinek fuvar és napidij költségei ugyanazon . pénztárból fedeztes­senek, a melyből a többi képviselőké. Ezután bemutatta és főbb vonásokban ismer tette Knabel Vilmos „A tanterem és a tanítás egészségügye szempontjából“ című hosszabb tanul mányát, mely nyomtatásban fog legközelebb meg jelenni, a mikor majd az egyes körökben való köröztetéa céljából egy-egy példányt fog rendel kezésre bocsátani. A gyűlés tagjai nagy élvezet­tel hallgatták a tanulságos és érdek feszitő mun­kának bemutatott részleteit és előadónak elismerő köszönetét mondanak. Mendol Ede alelnök előterjeszti Ráday Ká­roly nagykárolyi ev. lelkéss „Bibliai történetek* eitnü müvéről irt ismertetését, melyet a gyűlés macáévá test és megbízza as elnököt, hogy szer­zővel közölje. A körök számadása az őszi gyűlésre halasa- tatott. Elnök jelentést teas az Eötvös alap I. évi julius 5 én tartott gyűléséről és melegen ajánlja a tagjai sorába való belépést azoknak, kik még nem tagjai. Kinkel György főjegyző indítványt terjeszt elő, hogy az évi zárvízsgákat a vármegyei köz- igazgatási bizottság rendelet« értelmében, a többi iskolákkal egy időben tartsuk, mely azonban a népiskolai bizottság határozata folytán tárgy­talanná vált. Inditványoztatott, hogy az olőterjosztésro kerülő indítványok mindenkor 8 nappal a gyűlés előtt terjesztessenek be írásban az elnökhöz, mely elfogadtatott. Péter Sándor azon indítványa is egyhan­gúlag elfogadtatott, hogy az egyesült tanítói körök ügyeit a végleges megalakulásig Haisser Henrik elnök vezesse. Végül az elnök köszönetét mondva a hely­beli lelkész urnák szives közreműködéséért, a prot. körnek, az előadóknak és résztvevőknek stb. a gyűlést hesárta, mely as elnökség éltetésével osz­lott szét. A tagok pedig a fehér asztal köré sereg- lettek, hogy még egy kél kedélyes órát töltsenek kartársaik körében, akik közül némelyikkel év­tizedek óta, most találkozott először, vagy újból. Bizonyos, hogy ily összejövetelből fokozott lel- kesülteéggel és niunkakedvvcl térnek a tanítók otthonukba Úgy legyen ! Sióvidéki. A Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara nyilvános, három évfolyamú POZSONYBAN. Alapos szakszerű kereskedelmi képzettség. — A harmadik évfolyam sikeres bevezetésével a növendékek érettségi bizonyítványt nyernek. Irxtem.0bfa.s­• Értésitűt kívánatra küld: zz igazgatóság, Pozsony, Bél Mátyás-utca 13. KÖZGAZDASÁG. Tengeri termésünk fokozásáról. A búza és a rozs mellett legfontosabb piaci növényünk a tengeri. Legnagyobb tengeri ter­méseket az amerikai gazda éri el, a hol kát. holdanként néhol 100 inétermázsányi tengeri ter­mést is felmutatnak. Ezzel szemben nálunk az átlagos évi tengeri termések alig haladják túl a 10 métermázsát. A majdnem csodával határos termest e téren az amerikai gazda a tengeri föl­dek kitűnő táplálásával s a tengeri fajták sza kzdatlan nemesitélével tudta elérni. A jövő évbon megtartandó országos tengeri kiállítás minden bizonnyal fel fogja tárni azokat a hibákat és mulasztásokat is, a miket a tengerit termelő magyar gazdaközönség e téren elkövet. Miután nálunk a tengerit legfőként őszi kalászos után vetjük, első tennivaló az, hogy az őszi gabona tarlóját minél hamarább lebuktassuk. Ahhoz képest, hogy minő eszközzel rendelkezik a gazda, elvégezheti ezt a műveletet tárcsás bo­ronával, kultivátorral vagy hármas ekével. Ez utóbbi után persze fogasolni is kell. E m i veletek által a talaj hajcsövességét megbénítjuk s igy megakadályozhatjuk azt, hogy a talajban felrak­tározódott nedvességet a szél vagy a nap erejű kiszárítsa. Erre a nedvességre már csak azért is szükség van, mert a legfontosabb növényi táp­szer a foszforsavas műtrágya, a száraz talajban lassan oldódik s igy nem táplálhatni kellőkép a növényt. A tengerinek két főtápszere a nitrogén és a foszforsav. Állatállományunk csekély száma s ennek folytán a kevés istállótrágya mellett a tengeri nálunk vajmi ritkán jut istálló trágyázás utján elegendő nitrogénhez s igy az amerikai tengert mivelési rendszerre kellene fokozottabb figyelmet fordítanunk. Ott ugyanis a tengerinek rendszeres elóvéteménye a nitrogéndus pillangós virágú növényzet s első sorban a nálunk is ki­válóan bevált fehér csillagfürt. Ezenkívül még a tengeri sorok közé is a nitrogénben bővelkedő lóbabot vetik. A műtrágyát a tengeri elővete- menye a pillangós virágú csillagfürt vagy egyéb rokon növény kapja, még pedig kát. holdanként 2—3 métermázsát szuperfoszfát alakjában. Ilyen módon a tengeri egyaráot megkapja a két főtáp- szerét, u. m. a nitrogént és a foszfort.

Next

/
Thumbnails
Contents