Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-13 / 28. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1913 julius 13. iparengedélyt kiadta, s ezen intézkedése jogerős is ma is. A közigazgatásunkat általában jellemző lassúság miatt a vállalkozók nem éltek felebbe- zéssel a tanácsnak az építkezési engedély kiadá­sát megtagadó határozata ellen, hanem, bogy az építkezést megkezdhessék, áruraktár céljára kér­ték a tervszerinti építkezésre az engedélyt, amit aztán meg is kaptak. Az áruraktár azonban való­ságos művészi stílben növekedett, s a tanács kez­dett rájönni, hogy „mégis mozi a föld,“ ez a raktár úgy fest, mint a mozi. Sőt azt is megtudta, hogy az építkezőknek a rendőrkapitánytól van mozi iparengedélyük is. Előterjesztést tett nyomban az alispánhoz az iparengedély megsemmisítése iránt, azonban a minisztérium kimondta, hogy a rendőrkapitány törvényes hatáskörben és jogosan adta ki a mozi iparra az engedélyt. Közben az épület épült, sőt szépült. Mint múlt számunkban megírtuk, a vállalkozók, kik majd 20Ö ezer koronával létesitik a mozit, azt az áldozatot is meghozták, hogy sziniclőadásokra is berendezik a mozit. S ekkor okosabb dolog hiányában, betiltotta a tanács az építkezést. Azt hisszük, erre nincs példa az országban, Mert hisz az épület emelése építkezési szempontból, bzabályrendeletileg és törvényileg nem kifogásol­ható módon történt. Hogy majdan mozi lesz benne? Annak csak örülhet a város, hiszen nem régen csak ugyanaz a városi tanács szerződést kötött a vállalkozókkal tekintélyos évi mennyi­ségű villanyáram fogyasztásra. Iía olyan jól megy is a városnak, hogy nincs rászorulva a moziból nyerendő villanyjövedelemre, tekintélyes adóra, ha nem is tudja a jobb kéz, mit cselekszik a bal kéz, mégis legalább is városiailan és öreg bírói intézkedés egy több százezres építkezésnek alig indokolható betiltása, amivel a városra na­gyon veszélyes kimenetelű kártérítési pernek tették ki az amúgy is szegény várost, mert hisz csak fel nem tételezhető, hogy egyrészt a vál­lalkozók a megnyitás eltolódása utján szenvedett károsodást, másrészt az építőmester az építke­zésnek a legnagyobb munkaszezonban való meg­akadályozása utján szenvedett szintén tetemes kárt Csak úgy köszönettel zsebre fogják vágni a tanács bölcsessége kedvéért. Viszont az is igaz, hogy a városi életnek nemcsak az abszurd hatá­rozatok, az adósság, de a rossz pörök is tar tozékai. KÜLÖNFÉLÉK. — A bíróság köréből. Az igazságügyminisz- ter Ellenberger Lajos komáromi kir. törvényszéki birót a bonyhádi kir. járásbírósághoz, Várhelyi Károly paksi kir. járásbirósági betétszerkesztő telekkünyvvezető a felsőpulyai, Bresztyenszky Imre paksi kir. járásbirósági belétszerkesztő írnokot a tiszafüredi kir. járásbírósághoz. Ober- leitner Aladár paksi kir. járásbirósági önálló működési körrel fel nem ruházott betétszer­kesztő írnokot ,a nagykárolyfalvi kir. járásbíró­sághoz hivatalból kirendelte. — Kinevezések. Az igazságügyi miniszter dr. Gémesi István karcagi járásbirósági joggya­kornokot a tamásii járásbírósághoz, Müller János szekszárdi kir. törvényszéki joggyakornokot a bonyhádi, dr. Végh János paksi járásbirósági joggyakornokot pedig a csongrádi kir. járásbíró­sághoz jegyzőkké nevezte ki. A m. kir. pénzügyminisztérium Székely János paksi kir. adóhivatali ellenőrt a IX. fize­tési osztályba léptette elő. Az előléptetett adó­hivatali ellenőrt a múlt hetekben szállították csak be a lipótmezei tébolydába súlyos idegbajával. A szekszárdi kir. törvényszék dr. Paulouits Sándor vármegyei tb. jegyzőt a törvényszék terü­letére német—szerb—horvát tolmáccsá nevezte ki. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Bodor Aladár fehértemplomi áll. főgim­náziumi rendes tanárt a szekszárdi főgimnázium­hoz helyezte át. — Tanitóválasztás Szakoson. A szakcsi róm. kath. iskolaszék legutóbb tartott gyűlésén Materényi Jenő pázmándi tanítót egyhangúlag osztálytanítóvá választotta. — Egyházmegyei hírek Gróf Z>chy Gyula megyéspüspök legutóbb megjelent körlevelében kápláni minőségben áthelyezte: Gartner Sándort Szászvárról Nagykónyiba, Kemény Ferencet Ba harcról Bonyhádra, Körmendy Izidort Nagykónyi ból Szászvárra, Péter Róbertét Somberekről Tol­nára, Scharfenberger Jánost Bonyhádról ’Paksra, Zányi Ferencet Kajdacsról Abaligetre. Ugyancsak most dispontálta a megyéspüspök az idén fel­szentelt ujmiséseket, akik közül Hauser Imre Kajdacsra kerül káplánnak. — Ritka iskola találkozó. A pécsi főgimná­ziumban 1863 ban érettségit tett ifjak, immár fehérhaju öreg emberek gyűltek össze folyó hó 8-án találkozóra. A 39 érettségizettből 7 en ki­mentették elmaradásukat, 25-en pedig már elköl­töztek az élők sorából. — A megjelentek között volt Biró Imre dunaföldvári prépostplébános is. — A szászvári templom művészi festése. A szászvári templom kifestésével Eber Sándor föl- dinket, bajai tanitóképzőintézeti rajztanárt és festő­művészt bizta meg az egyházmegyei hatóság 6000 korona festői dij mellett. Éber Sándor julius 7-én a festést megkezdte. — Adóforgalom. A kir. p. ü. igazgató által a szerdai közigazgatási bizottsági ülésben beter­jesztett jelentés szerint Tolnavármegye területén a f. é. junius hóban bevétel volt: Állami egye­nes adóban 58.603 K, hadmentességi díjban 577 K, összesen 59 280 korona. A múlt évi hason havi bevétellel szemben 2657 koronával kedve­zőbb, 1913. év junius végéig esedékessé vált min­dennemű kincstári követelések összege 4,468.136 korona 32 fillér, erre befizettetett junius végéig 3357.718 kor. 53 fillér, marad hátralék 1,601.048 korona 88 fillér. — Villamsujtott templom. Az abnormálisán esős, zivataros időjárás szomorú csapást mért a szabályiakra. A f. hó 9 én reggel 5 óra után a villám becsapott a templomba s ott a rombo láson kívül gyújtogatott is A tüzet sikerült mi­hamar eloltani. kát a piciny betű segélyével az óriási sajtó fejezi be és adja gyönyörködtető, szép kivitelben köz­kézre. A hetvenes évek elején az Ujfalussy nyomda nagy lendületet vett, amennyiben a tulajdonos megvásárol Londonban egy „Lily“ nevezetű nagy gyorssajtót, mely sajtó üzemünkben még ma is használatban van. Ezen gyorssajtó akkori időben különös fes­tékszerkezeténél fogva, amely teljesen eltért a használatban lévő más nyomdai gépektől, az úgy­nevezett ritka példányú gépekhez tartozott, melyet tiszta nyomása, köDnyü járása és egyszerű keze­lése következtében a szakemberek nagy elősze­retettel vásároltak és nemcsak Angolországban, valamint a kontinens egyes városaiban, hanem tengerentúli államokban is nagy elterjedésnek örvendtek. Érthető feltűnést és érdekeltséget keltett tehát a gépnek Szekszárdon való fölállítása és üzembe hozatala. A nyomda tulajdonosa ezután a legszebb betű-és körzet újdonságokat szerezte be és igy nem csoda, hogy tiszta, szép munkájáért a messze vidéken is jelesen ismert Ujfalussy nyomda igen szép körrel rendelkezett. A nagy szakavatotfságot, körültekintést és gondot igénylő nyomda vezetését annak tulajdo­nosa 36 évi becsületes munka után megelégelte s nyomdaintézetét fiatalabb erőre bizta. így ke­rült azután ezen nyomda külföldöu töltött több évi tapasztalatszerzésem után 1899-ben birtokomba. A jó hírnévnek örvendett nyomda ezután is évről-évre nagyobbodott, vevőköre az- ország határán túl is terjedt és hogy az igények min­den tekintetben kielégíthetők legyenek, a Szek­szárdon fennállott Báter-féle nyomda egyesülésé­vel ezelőtt 5 évvel részvénytársasággá alakult át. A vállalat fokozatosan fejlődve érte el mai nívóját. A nyomda naptár- és nyomtatvány-tér- ] mékei szétszórtan nemcsak az egész országban, de a haza határain túl is láthatók és találhatók. A nyomda fennállásának első éveiben két munkást és egy gépet, 30. évében tiz munkást és két gépet, jelenleg 125 munkást és 42 kisebb- nagyobb gépet foglalkoztat, csupán munkabérek­ben pedig az elmúlt évben 100.000 koronát meg­haladó összeget fizetett ki és gyártmányait Bu­dapest, Bécs, Triest, Lemberg, Prága, Gráz, München stb. városok iparművészeti szempontból annyira elkényeztetett vevőközönségének szállítja. A mai félszázados jubiláris ünnepélyen me­leg hálával köszöntőm az ünnepélyünkön megje­lent n. é. közönséget úgyszintén derék munká- j sainkat, kik dolgos kézzel és verejtékes munká- I val alapvető tényezői az elért eredménynek és | I sikereknek. I — A közigazgatási bizottság Ülése. Tolna­vármegye közigazgatási bizottsága szerdán tartotta julius havi ülését Forster Zoltán alispán elnöklé­sével. Jelen voltak: Szévald Oszkár tb. főjegyző, Kurz Vilmos kir. tanácsos, árvaszéki elnök, Gal­lér János helyettes pénzügyigazgató, dr. Drágíts Imre tiszti főorvos, László Aladár kir. mérnök, Padányi Andor kir. tanfelügyelő, dr. Kiss Ernő tiszti ügyész, őrffy Lajos, Bernrieder János, Fe­kete Ágoston, Sigora Lajos törvényhatósági fő- állatorvos, Matkovics Sándor gazdasági felügyelő. Elmaradásukat igazolták: Kovács S. Endre, báró Schell József, Török Béla, dr. Simon Rudolf kir. ügyész, gróf Apponyi Géza vbt. tanácsos. — Művész estély. Mint értesülünk Rezik a müncheni opera gordonkaművésze és Waldmann Rózsika zongoraművésznő f. hó 12 én szombaton a szekszárdi Casino nyári helyiségében együttes hangversenyt rendeztek mely iránt a Casino tagjai között nagyfokú érdeklődés nyilvánult meg. Vasutas-sors. Mészáros Péter vasutas múlt szombaton Alsónyék állomáson teljesített szolgálatot. A jelző lámpát kellett meggyujtania. Hajnali 2 óra volt, amikor legfeljebb csak a vasúti részvények tulajdonosai nem érzik az álmosságot kávéházi mulatozás közben. Annál jobban érzi azonban a szegény, nappali, éjszakai szolgálatban eltörődött vasutas. Mészáros is nekidült a so­rompó drótnak és elaludt. Szemébe világított a mozdony sápadt, világa, mikor a dübörgésre fel­ocsúdott. Tájékozni sem tudta mágát, a vonat elütötte. Álom után vágyott agyvelejét széthord­ták a mozdony kerekei. A szerencsétlenül járt vasutas alig 2 hete nősült és 23 éves volt mind­össze. — Halálozás. Az élettől még szép és jogos örömöket remélt ifjú női lelket vett magához az Ur. Moldoványi Ilonka 23 éves középiskolai tanárnő, néhai Moldoványi István volt közigaz­gatási biró leánya a f. é. julius 6-án d. e. 9 óra­kor örök álomra hunyta szemeit. Az elhunytban Ujfalussy Lajos érdemesült nyomdatulajdonos unokáját gyászolja. Julius 8 án d. u. 5 órakor temették nagy részvét mellett. — Az eltűnt bankigazgató hollteste Pakson. Pakson egy holttestet fogtak ki a Dunából, a melyről az a gyanú merült fel, hogy a Szent- gotthárdról rejtélyes körülmények között eltűnt Radákovich Gyula bankigazgatónak a holtteste. Az eltűnt bankdirektor két testvére, Radákovich Géza és Radákovich Béla felismerték testvérüket s igy most már kétségtelen, hogy a Duna halottja, akit azóta eltemettek és most exhumáltak, nem volt más, mint Radákovich Gyula. Radákovich vízbe ugrás előtt főbe lőtte magát. A bankigaz­gató különben húsz évvel ezelőtt már öngyilkos­ságot kísérelt meg s akkor kilőtte az egyik sze­mét s kilőtt szeme helyén üvegszemet hordott. Ezekről a jelekről is felismerhették a halottat, akit családja Pakson temettetett el. — Sz. S. C- contra B. A. C. Ez annyit je­lent, hogy a Szekszárdi Sport Club footballistái a múlt vasárnap délután a Bonyhádi Athletikai Clubbal Bonyhádon mérkőztek. Eredmény 2 :1 a szekszárdiak javára. Ez viszont nem csupán azt jelenti, hogy a Sz. S. C. footballistái még egyszer olyan erősek, mint a B. A. C. csapata, hanem inkább azt, hogy a bonyhádiak a szek­szárdiaknál is gyöngébbek. No de a gyakorlat teszi a mestert és mint halljuk, augusztusban a bonyhádiak jönnek Szekszárdra, hogy vissza­adják a vasárnapi kölcsönt. S nincs kizárva, hogy a mieink, csupa vendégszeretetből meg ne veres­sék magukat. — Nem elegendő a tanfelügyelöség személy­zete. A kir. tanfelügyelő a közigazgatási bizott­ság julius havi ülésén tette, meg a lezárt iskolai évről szóló jelentését. Ebből nemcsak az tűnik ki, hogy kevés a tanitó, de nem elegendő a tan­felügyelőség személyzete sem s igy az adminisztrá- cionális munkák miatt az elmúlt tanévben az iskolák 6.0°/0 át tudta csak ellenőrizni. Üdvös volna, ha azok az iskolalátogató cimmel terve­zett állások minél előbb valóra válnának. Mert okleveles tanitó, tanítónő van igen sok. Hogy mennyi, jellemző arra, hogy Újpest 11 tanitó és tanitónői állásra hirdetett pályázatot és csekély 857 pályázó jelentkezett. — Mulatság. A Hőgyészi Kath. Legény- eSylef 1913. évi julius hó 13-án, a Hőgyészi Kaszinó nyári helyiségében, saját könyvtára ja­vára juliálist rendez. Belépődíj: személyjegy 1 korona 20 fillér, családjegy 3 korona. Vfolndr-féle Elvállal selyemfestő és vegyészeti ruhatisztító intézet Szechenyi-utcza Hiverth-féle ház szekszard bármily kényes szmü férfi-, női- és gyermekruhák, tiszti egyenruhák, bútorszövetek, nyári teniszruhák, függönyök, csipkék, hímzés, nap- u.^n^0, . feher bah cipők stb. stb. a legbiztosabb sikerrel tisztíthatnak és bármily színre minta után festetnek. — Vidéki megbizások 2—3 nap alatt eszközöltetnek. .Dérmentes postai szállítás. — Gallérok és kézelők hófehérre és tükörfényessé tisztittatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents