Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-06 / 27. szám

1913, juliits 6. tolnamegyei közlöny — A tolnamegyei lovassági gyakorlat. Az idei lovassági hadtestgyakorlatot Felsőireg kör­nyékén fogják megtartani. A manőver keleten a veszprémi vasút, délen a Koppánycsatorna, nyugaton a somogyi határszél és északon a Tengőd, Felsőireg, Nagyszokoly felett húzódó domblánc által határolt területen fog lezajlani, amely majd csupa északról délre húzódó enyhe terephullámból áll és igen alkalmas, érdekes lovassági manőve-, rek kifejtésére. A járásban tízezer ló fér el, tehát az elhelyezendő 8—9000 ló nagyobb nehézséget és terhet nem okoz. A nagygyakorlat 10 napot vesz igénybe. — A dombóvári gimnázium. A napokban Dombóvárról küldöttség ment fel Budapestre több minisztériumban tisztelegni. Ugyanez alkalommal érdeklődtek a gimnázium megnyitása felől is. — Értesülésünk szerint az intézeti igazgató kineve­zése küszöbön van s a gimnázium szeptember elején okvetlenül megnyílik. — Selyemtermelésünk idegen kézen. Selyem­termelésünk az utóbbi években óriási arányokban gyarapodik, azonban sajnos, a haszon nagyrészét külföldi vállalkozók vágják zsebre. Magyarorszá­gon 17 helyen van selyem-gubóraktár és 9 helyen van selyemfonoda és cérnázó telep. Ez a soktelep azonban túlnyomó részben idegen kézben van, mert csakis a szekszárdi telep van állami keze­lésben, mig a többi külföldi, főleg olasz és osztrák gyárak kezében van. A tolnai és békékéscsabai selyemfonódát bérbeadták a firenzei Riva-cégnek, a törökkanizsait és lugositaz udinei Paruzza cég­nek, a pancsovait a bécsi Igler és Neffe cégnek, az újvidékit a franciaországi (vaugneray-i) Beren- ger cégnek, a komáromi fonoda régebben egy londoni, most egy olasz cég bérlete, mig a mohácsi selyemgombolyitó szintén a Dumas és Martin cégé. Ezek a külföldi bérlők annyi haszonbért fizetnek, hogy abból még az álkim- által meg­épített gyártelepek sem amortizálhatók. Azon­kívül a bérlők adómentességet és egyéb kedvez­ményeket élveznek, mert csak ilyen csalétekkel kaphatók arra, hogy hazájukat elhagyva, nálunk telepedjenek le. Ezt nem kifogásként mondjuk, mert a hazai tőkével való próbálkozás eddig nem sok sikerre vezetett, azonban mindenesetre szo­morú, hogy iparunknak ilyen nagyfontosságu ágazata teljesen a külföldre gravitál, ahelyett hogy a hazai tőke aknázná ki. — A tanítóság statisztikája. Magyarországon ez idő szerint a társulati és magániskolái tanító­hoz kivül, tehát az állam, a községek és hit— felekezetek szolgálatában 33.024 tanító működik. Ezek közül állami (tanitónő is) 8524 nem állami, vagyis községi és hitfelekezeti tanító (tanitónő) 23.500. Az állami tanítók közül 5615 élvez lakás­pénzt, mig 2908 természetben kap lakást. A nem állami tanítók közül 1520 a székesfővárosi köz­ségi elemi iskolában működik, ezeket tekintetbe nem véve, a többi 21.980 nem állami tanító kö­zül 16.048 a férfi tanítók száma, 5032 pedig nő tanító. A 23 500 nem állami tanitó közül eddig államsegélyben nem részesül 6062 tanitó. Meg kell jegyeznünk, hogy ezen statisztika hiteles-1 ségéhez szó fér, mert pl. Budapesten immár az 1700 at is meghaladja a rendes tanítók száma s a helyettesek is vaunak vagy 250-en. Ha tehát hozzászámítjuk a vidéken helyettesi minőségben működő tanítókat is, mondhatjuk kereken, hogy Magyarországon ez idő szerint harmincötezer nép­tanító működik. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint különben Magyarországon 32 306 rendes népiskolai tanitó van. Ezek közül 10.851 nő és 21.455 férfi. — Férjgyilkos asszony. Sógor Istvánná sz. Frivald Juli dunaföldvári lakos, 7 gyermek anyja folyó hó 18 án férjét, Sógor Istvánt balta csapá sokkal megölte s az udvarukban levő kútba dobta. Csak napok múlva találták meg Sógor hulláját. Sógorné már régóta rossz viszonyban élt férjével s valószínűleg ezért tette el láb alól. Sógornőt a csendőrség letartóztatta s átadta a kir. ügyész­ségnek. — A háziállatok csontlágyulása. Az állat egészségügyi jelentések szerint ez évben is igen sok malac pusztul el csontlágyulásban. A beteg­ség a foszforsavas mész hiánya. A csontok nem elég kemények, a malacok e miatt sínylődnek és pusztulnak el. Úgy szoktak ellene védekezni, hogy foszforsavas meszet etetnek velük, de ez nem pó­tolhatja a takarmányokból esetleg hiányzó foszfor­savas meszel, ellenben a takarmányban levő foszforsavas mész sokkalta könnyebben emészthető. Éppen ezért újabb időben igen nagy súlyt helyez­nek arra, hogy a rétek és legelők fütermóseinek foszforsav és mész tartalmát műtrágyákkal emel­jék, mert azt tapasztalták, hogy a foszforsavas mészben gazdag talajon olyan takarmány terem, amelynek foszforsav és mésztartalma van. Ezirány- ban Németországban végzett kísérletek bizonyít­ják, hogy a szuperfoszfáttal megtrágyázott rétről lekerülő szénában 60—80 százalékkal emelkedett annak foszforsavas mésztartalma. A rétek műtrá­gyázása tehát nem csupán a széna mennyiségét fokozza, hanem minőségére is rendkívüli kedvező befolyással van, mert az ilyen rétekről nyert széna ásványi anyagokban gazdagabb lesz, az abból táplálkozó állatok egészségesebbek, gyor­sabban fejlődnek. Arról persze nem is beszélünk, hogy a takarmányból a műtrágyázás következ­tében bőven terem s nem kell az állatot koplal­tatok — A kénes gyufa árusítása július hó 1-je után is szabad lesz és papirhüvelybe csomagolt ilyen gyufát a gyárak további'a is készítenek. A törvény csak a foszforos gyufának a gyártását és forgalombahozatalát tiltja. Minthogy azonban a nagy kereskedők a mostani rossz üzletmenet miatt foszforos gyufakészletükön nem adhattak egészen túl és számos vidéki kereskedőnek is van még ilyenből jelentékeny készlete, kívánatos volna, ha a kormány ezeknek eladását julius hó 1. után is, lehetőleg ez év végéig megengedné. Ennek volta­képpen nincs is semmi akadálya, mert hiszen a foszforos gyufa használata nem rejt magában kü­lönös veszedelmet és csak a gyártás támadja meg a vele foglalkozók egészségét. Több keres­kedelmi testület már ilyen irányú kérele i mel fordult a kereskedelemügyi miniszterhez, aki ed­dig a kérvényekre nem válaszolt. Helyén való volna, ha a kereskedelmi és iparkamarák mind sürgősen felírnának a kormányhoz, hogy az el­adást tilalmazó rendelet életbelépését tolja ki egy fél esztendővel és igy óvja meg amúgy is sok bajjal küzdő kereskedőinket egy ujablj fölösleges károsodástól, amit a készenlétben levő foszforos _ gyufa megsemmisítése okozna. — A hozomány a csődben. A csődtörvény 28-ik §-ának 3. pontjában foglalt rendelkezés értelmében a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan a hozománynak a csődnyitást közvetlenül meg­előző két éven belül történt biztosítása vagy ki­adása, ha az ehhez való jog nem foglaltatott a már előbb létrejött szerződésben. A törvénynek ezen tulszigoru álláspontján a bírói gyakorlat már több irányban iparkodott enyhíteni, igy kimon dotta, hogy a hozománynak a kritikus időben történt biztosítása akkor sem támadható meg, ha az ahhoz való jog a házassággal egyidejűleg, habár a kritikus időben megkötött szerződésben foglaltatott: Újabban egy olyan esetben kellett a csődtörvénynek ezt a rendelkezést alkalmazni, amelyben a házasfelek egy több mint tiz évvel a csőd előtt létrejött házassági szerződésben abban állapodtak meg, hogy a nő a férjének kezelés végett átadott hozománya feletti tulajdonjogát és szabad rendelkezési jogát a házasság egész tar tama alatt magának fenntartja; a csőd előtt más­fél évvel létrejött szerződésben pedig az időköz­ben a férje ingatlan birtokába beruházott hozo­mány biztosításához való jogot megszerezvén, azt erre az ingatlan birtokra bekebeleztette. A Kúria ezt a bekebelezés által nyert biztosítást hatályta­lannak mondotta ki a csődhitelezőkkel szemben azon az alapon, hogy az két éven belül szerez­tetett, a már előbb létrejött házassági szerződés­ben a részére biztosított szabad rendelkezési jog pedig nem vehető olybá, mintha annak alapján a nőt a biztosításhoz való jog megillette volna. — A boltbezáró és őrzővállalatok ipari vál- lalatok-e? E tekintetben a 2813/912. számú ke­reskedelmi miniszteri rendelet azt az álláspontot foglalta el, hogy miután az úgynevezett bolt- bezáró és vagyonőrző vállalatok magánérdeket szolgáló keresetszerü foglalkozást képeznek, e vállalkozás iparűzésnek tekintendő, miért is e vállalatok létesítésére az elsőfokú iparhatóság ré­széről, amennyiben az illető vállalkozó az 1884. évi XVII. törvénycikk l. § ában felsorolt ipar­űzési feltételeknek megfelel, a szabályszerű ipar- dij lefizetése ellenében az iparigazolvány kiszol­gáltatandó. — Gyilkolt haragból. Pár Gusztáv vállal­kozó, bátaszéki lakos Milakovics János községi esküdtet 1913. évi julius l én Kliebert Andrásné nagyvendéglőjében vadászfegyverével szándékosan fejbe lőtte, ki rögtön meghalt. Pár és Milakovics valamikor jó barátok voltak, de valami miatt összevesztek s köztük állandó lett a harag. Folyó hó 1 én is a korcsmában összetalálkoztak, ahol ismét összeveszve a fenti végzetes tett lett az eredménye. Pár tettének elkövetése után önként jelentkezett a csendőrsegnél, mely átadta a kir. ügyészségnek.­________;___ ____ * * .. ■ — Hö lgyek figyelmébe. Van szerencsém úgy a helybeli, valamint a vidéki hölgyközönség b. tudomására hozni, hogy pliszírozó, gombbehuzó intézetemet és előnyomdá- mat kibővítettem egy újonnan beszerzett azsu- POZÓ géppel, amelyre úgy selymet, mint fehérneműt és batisztot elvállalok azsurozásra. Nb. támogatást kérve, vágyók tisztelettel Haudinger Gyuláné Kossuth Lajos-utca 1031. szám. Fogorvos. Kovács I. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és por­cellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél­kül tógáikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! ■ Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás : a gimnáziummal szemben. TANÜGY. Tanítói közgyűlés. A Pécsegyházmegyei Róm. Kath. Tanító­egyesület múlt hétfőn tartotta meg Pécsett évi rendes közgyűlését, melyen az egyházi és világi tagok igen nagy számmal jelentek meg. A ven­dégek között ott láttuk Ember János kir. tan- felügyelőt, Reberils Imre felügyelő igazgatót, a Ferenc József lovagrend tulajdonosát, Frey Ferenc orsz. képviselőt. A közgyűlést megelőzőleg szentmise volt fél 8 órakor a püspöki templomban, melyet dr. Igaz Béla kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő, egyh. elnök végzett. Horváth Ignác világi elnök, szek­szárdi igazgató tanitó a belv. kath. kör díszter­mében fél 9 órakor nyitotta meg a közgyűlést megelőző szakosztályi ülést. Meleg szeretettel üdvözölte az impozáns számban, az egyházmegye minden részéből egybegyűlteket és a múlt köz­gyűlés határozata alapján a már működő szak­osztályok kiegészítéséül, indítványozta az annyira fontos patronage szakosztály megalakulását. Az indítványt egyhangú helyesléssel fogadták és a patronage szakosztály elnökéül ajánlatára Szieberth Róbert pécsi áll. isk. igazgatót, jegyzőkul pedig Palácsi Jánost és Lasányi Jánost választották meg. Ezután Szieberth Róbert, a megválasztott elnök megköszönve a bizalmat, az elnöki széket elfoglalta és megtartotta nagyszabású beszédét, melynek hatása alatt 140 en jelentkeztek, hogy a patronage működő tagjai lesznek. Majd az elnök felolvasta az egyik pályaművet a patronage tevékenységéről. A jeles dolgozatot a ,,Katholikus IskolaM cimü lapban fogják közzétenni. A módszertani szakosztály ülését Szent- királyi Ede gerdei ig. tanitó nyitotta meg. Ember János kir. tanfelügyelő nagy tudásra és kiváló pedagógiai érzékre valló egy órás sza­badelőadást tartott a ,,Magyar nyelv és a szám- tanítás“ címen, vonatkozással az uj fizetési tör- vénybeju foglalt minősítésre. Éberhardt János mucsii tanitó és mások hozzászólása után az előadó kir. tanfelügyelőnek elismerést és köszönetét szavaztak. A közgyűlést dr. Igaz Béla kanonok, egyh. elnök, gondolatokban gazdag beszéddel nyitotta meg, melyet igy fejezett be: Előre tehát, dolgozzunk, fáradjunk mind­nyájan. Műveljük, istápoljuk lelkünket; nem lehet igazán buzgó, lelkes, kötelességtudó tanitó és tanitónő az, akinek -nincs élő, rendíthetetlen hite és nem él szent hité, egy hazának parancsai sze­rint. Ami a vér a testben, az a hit és a hit szerint

Next

/
Thumbnails
Contents