Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-29 / 26. szám
1913 junius 29. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 Tartalmas, kitünően szerkesztett rovatok ezenfelül ; Szinház, Művészet,. Irodalom, Hírek, Zene Sport stl). Mutatványszámot ingyen küld a kiadó- hivatal (Budapest, V. kér , Hold utca 7), ahová az előfizetési pénz is beküldhető. A lap ára félévre 8 kor. Fogorvos. Kovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készit arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélkül fogaikat. Foghúzás érzéstelenitéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. kirnő, dr. Kramolin Gyula, Nagy János Prantner, Pirnitzer Antal, Reich Ármin, Stockinger János, Schneider János, Székely József, Schmideg Mór, Tihanyi Domokos, Várkonyi Iván. Schneider János ügyvezető igazgató köszönetét mondva megválasztásáért, hangsúlyozza, hogy a vezetésére bizott pénzintézetet függetlenül, a helybeli pénzintézetekkel jóviszonyban fogja vezetni úgy, hogy a tagos erkölcsi és anyagi hasznukat megtalálják. Az igazgató nevében Dicenty László mondott köszönetét mire az elnöklő alispán a közgyü ést befejezettnek nyilvánította ki. He dobják félre. Mai számunkhoz posta utalványt mellékeltünk. Nagyon kérjük t. előfizetőinket, hogy előfizetési dij hátralékukat és a második félévi dijat az utalvány felhasználásával beküldeni szíveskedjenek. kezd és fejezd is be vele. Ezt meg is teszi minden tanitó kezdi 80—120 gyermekkel a migya- rositást évről-évre és be is fejezi hiven ugyan annyival. És mit gondolnak most az urak odafent elég ez a gyermeknek ? Közel sem elég. Az kis magyar máz, amit az iskola nagy nehezen rákent, lemossa a nem magyarositó közönség és marad a német németnek. Am tessék most, amit a tanitó épitett azt rommá teszik a népszerűséget hajhászók, a nem magyarositók és maga az állam is, mert nagyban hozzájárul ezután már a nem törődömségével. így tehát ne alulról, hanem felülről kezdjük a magyarosítást. Legyen mindenki a tanitó segítségére, legyen a legeslegfelsőbbtől kezdve a tanítóig mindenki ne csak szívben és lélekben, hanem nyelvben is magyar; ha hazánknak Magyarország a neve, akkor legyen «»indenben magyar is; ha pedig ezt keresztül vinni gyengék vagy képtelenek vagyunk, akkor ne bántsuk idegen nyelvű honfitársainkat, ne fosszuk meg legdrágább kincsétől a nyelvétől, mert ez által belső ellenséget szerzünk magunknak. Lakás : a gimnáziummal szemben. A Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara nyilvános, három évfolyamú flHBBHKkoláia Női Felső Eereskeielai POZSONYBAN. Alapos szakszerű kereskedelmi képzettség.— A harmadik évfolyam sikeres bevezetésével a növendékek érettségi bizonyítványt nyernek. Intemátus. Értesítőt kívánatra küld: az igazgatóság, Pozsony, Bél IHátyas*utca 13. A japánok gyakorlati érzéke azonnal felismerte az WS" uj "2W . DCDQÍU!">^ gummisarok iiDLIIuUIi f számos előnyeitI Ferdére taposás, kisiklás, fáradtság, az ide* gek rázkédiatása kizárva! ^ BersonmUvek Budapest, VII. mm {TAKARÉKPÉNZTÁR AK. Közgyűlés. , A Szekszárdi Népbank múlt vasárnap délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tartott Forster Zoltán alispán elnöklésével, melyen 151 részvényes jelent meg. A közgyűlés megnyitása után- Schneider János ügyvezető igazgató megvilágította azon okokat, amelyek az uj alapszabályok megalkotását elodázhatatlanná tették és élénken érvelt azok elfogadása mellett, amit a részvényesek közhelyesléssel kisértek. Az alapszabályok megvitatásában részt vettek : Tóth Károly, Kaszás Sándor, Leicht Lajos, dr. Leopold Kornél, dr. Kiss Ernő, Kovács Dávid, Áldor Ödön, kiknek Schneider János ügyvezető igazgató adta meg a szükséges felvilágosításokat. így az alapszabályok lényegtelen módosítással elfő gadtattak. Az elfogadott alapszabályok értelmében életfogytiglan ügyvezető igazgatóvá Schneider Jánost választották meg. Igazgatók lettek : Dicenty László, Franek János, Fischhof Jakab, dr. Horváth Jenő, Nagy János Prantner és Várkonyi Iván. Az igazgató tanács tagjai : Forster Zoltán, dr. Albersz Rezső, Diczenty László. Debulay Imre, dr. Éri Márton, Forster Zoltán, Fránek János, Föglein János, Fischhof Jakab, Fasz Ferenc, Hock István, dr. Horváth Jenő, Hoffmann Sándor, Horváth Józsif, Janosits Károly, dr. Kiss TANÜGY. A nem magyarositókról. Régebben szerzett tapasztalataim, de meg megyénkben a legutóbbi választáskor tett észrevételeim arra indítottak, hogy végre felemeljem szavamat azok ellen, kik a magyarosításnak ily alkalommal és egyébkor is csak a hátramozditói. Igen is hátramozditói, mert nem tudják, vagy nem akarják elhinni, hogy mennyire megnehezítik a tanitó munkáját azok, kik a nép gyenge oldalát felhasználva, németül szólnak hozzá. Persze ki a nép kedvében akar járni, a nép szeretetét akarja kiérdemelni, az csak németül fog nekik kedveskedni és nem magyarul, mert tudja, hogy ezzel célt nem ér, és a nép kegyét is könnyen elveszítheti. A tanitófaak pedig — kinek legnagyobb szüksége volna a nép kegyére — kötelessége a németet mégmagyarosi- tani. Ezért aztán soha sem oly kedves ember a tanitó a nép előtt mint a jegyző, pap vagy bármely más ember, mert ezeknek nem éppen kötelességük a magyarosítás és a szegény ártatlan, tanítóban mindig azt az embert látja, ki nyelvétől meg akarja fosztani. Aki képviselő akar lenni az németül szónokol, a kortesek meg azt hangoztatják ne szavazz ide vagy oda, mert ezek az édes anyanyelvedet akarják elrabolni (sajnos, de való ez a . szép kortesfogás megtörtént a legutóbbi választáskor) ; aki már meg van választva, németül számol be; az ügyvéd a feleivel németül tárgyal és parulázik a paraszt bácsikkal : a jegyző, miután bíró, esküdt és a többi elöljáró német tehát ő is németül tárgyal és ko mázli ; a pap németül prédikál ; a kereskedő németül igyekszik a vevőközönséget csalogatni; katonánknál németül kell J tudni és tanulni; az állam napról-napra engedélyt ad német lapok kiadására talán már többi is a német, mint a magyar lap; a nép csak 'németet olvas a magyart meg se szagolja és miért ?. mert nincs rá szüksége. Ahol tehát néiae.tek laknak ott mindenki és minden német, csák a tanitó a németfaló. Hát most kérdem kedves kartársaim, miért magyarosítunk mi épen, miért legyüuk mi a falu és az ország mostohái ? Rajtad kívül nézd csak kedves kartárs hol találsz támaszt, hol van a segitőkéz a nagy munkádban ? Sehol sem fogsz találni, mert mindenki a nép kedvét keresi, csak te, te árva nem tudsz a nép kedvében járni, mert agyon nyomnak egy csomó haszontalan zöld asztal mellett Írott törvényekkel, melyeket muszáj neked betartani, ha érsz vele célt, ha nem ; és ha a követelményeknek, nem tudsz eleget tenni — a mellett, hogy hiven sáfárkodtál [— nem ám a törvényben, nem a népben, sem az állam szük- keblüségében keresik a hibát, hanem benned; te leszel az aki nem magyarosított. Egy kiváló tanférfiu azt állítja, hogy a magyarosításnak alulról kell megindulnia és én az ellenkezőjét állitom. Minden tökéletes adomány felülről jön. Ott a hiba, hogy csak a népoktatásra nincsen pénz 1 ez pedig öreg hiba és nem a szegény nép hibája, hanem azoké, akik ott a bársonyszékben ülnek és ez fent van. Mit, a szülői ház magyarosítson, a német szülő magyar nótával altassa el gyermekét, magyarul tanítsa Istent imádni és dicsérni, magyarul beszéljen vele, lehetséges ez V Nem. Pedig ez volna a kezdet legalsóbb foka. Hol tanuljon először magyarul a kis sváb, talán az óvodában ? Hol van ovoda, hány községben | Pedig ez is alulról volna kezdve. Mire a gyermek iskolába jár, addigra úgy bele van nevelve a német, hogy ezt még kifüstölni sem lehetne belőle. Most ittvan tanitó, nesze most magyarosítsd meg, mert ez lesz most a te kötelességed. Senki elő nem készítette, te Kiss Sándor. Tanitók gyűlési napidija. Miután a vallás- és közoktatásügyi miniszter az állami tanitók és óvónők napidij és fuvar költségeire csak oly keveset utalványozott, hogy abból a jelen voltakat kifizetni nem lehet, felkérem az állami tanitó urakat és állami óvónőket, kik a folyó évi május 29-iki gyűlésen jelen voltak, hogy költségjegyzéküket nyugtáikkal együtt a vármegye kir. tanfelügyelőséghez folyó évi julius hó 5-ig terjesz- szék be, hogy ezek alapján együttes felterjesztéssel kérni lehessen a kellő államsegélynek kiutalványozását. Szekszárd, 1913. évi junius hó 27-én. Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanitó-egyesületi elnök. — Tanitógyülés. A tolna-, baranya , somogyi ág. hitv. ev. egyházmegye kebelében fenálló balaton , mecsek- és sióvidéki ev tanítói köröknek f. évi julius 8 án délelőtt 9 órakor Bonyhádon, a prot. kör helyiségeiben együttesen tartja rendes évi közgyűlését. A gyűlés tárgyai: 1. Megnyitás. 2. Gyakorlati előadás: Knábel Vilmos, A lakóhely ismertetése. III. dszt. Wikkert L. Szabadon választandó tárgyról. 3. Elnöki jelentések. 4. Nekrólog néhai Schäfer Mihály felett. Fanzer J. 5. A három kör egyesítése, alapszabály tervezet. Vinekker J. és Schmied J. 6. A f. évi tanítói fizetés rendezési törvény sérelmei. Coriáry J. 7. A kántori fizetés elkülönítése a tanítóitól. Hoffmann S. 8. A tanitók képviseltetése az egyházi kormányzat valamennyi fokozatán. Knábel V; 9. A tanítói nyugdíjtörvény revíziója. Cächer J. 10 A Tan. Orsz. Szövetsége által kitűzött tételek: a.) A tanitók orsz.’jogvédő bizottságának szervezése és b.) A tanítói mellékfoglalkozások tarifája. Szauenvein J. c.) A tanitók szóig, pragmatikája. Pfhug J. 11., Tanitóképviselők kiküldése: a.) A kér. gyűlésre, b.) Az egyházmegyei gyűlésre, c.) A zsinatra. 12. A körök múlt évi számadásai, előterjesztik a körök pénztárosai. 13. Az Eütvösalapról jelentés és a segélyek kiosztása. 14. A „Tanterem és a tanítás egészségügyi szempontjából“. Knábel V. 15 Reddi Károly: „Bibi. Történetek“ ismertetése. Mendöl E. 16. Indítványok. 17. A tagdijak befizetése a köri pénztárosoknál. 18. A gyűlés bezárása. — Megjegyzés; 1. A gyűlést szükség esetén délután folytatjuk, tárgyaink sorrendjét a közgyűlés tetszése szerint megváltoztatja. — A vidéki tagtársak részére szállásról gondoskodás történt, de kívánatos, hogy akik azt igénybe venni óhajtják, ezt lehetőleg előre jelentsék be Wikkert L. tagtársnál. 1322. sz./tlkvi 1913. Árverési hirdetményi kivonat. A bonyhádi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a «Hőgyészi Takarékpénztár» r. t. végrehajtatónak, Schwarcz Adolf bonyhádi kereskedő, végrehajtást szenvedett elleni 3000 korona tőke és járulékai iránti, úgyszintén az ezennel csatlakoztatott tMágocsvidéki Takarék- pénztár» nak 1SOO korona tőke és járulékai^ és Rikkelhaupt János mekényesi lakosnak 1S0O korona tőke és járulékai iránti végrehajtási ügyében, a teveli 1599. sz. tjkvben A. f 1. sorsz. alatt foglalt 3704. brszámu szántó a kálvária-dűlőben 321 korona és a teveli 1602. számú tjkvben A. t 1- sorszám alatt fogblt 808. hrsz. szántó a Kollersacker-dülőben 457 korona kikiáltási árban, Baumgartner János dr. hőgyészi ügyvéd, Vámosi Ernő dr. bonyhádi és Krausz Győző dr. sásdi ügyvédek vagy helyetteseik közbenjöttével, az 1913. évi julius hó 8-ik napjának délelőtt 10 órájakor Tevel község házánál megtartandó bírói árverésen becsáro í alul is eladatni fog azzal, hogy a fenti ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron einem adható és hogy a bánatpénz a végrehajtási novella 25. §'-a értelmében kiegészítendő. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 százalékát bánatpénz fejében letenni és vevő a vételárt 3 egyenlő részletben lefizetni köteles és végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt tlkvi hatóságnál és Tevel község elöljáróságánál megtekinthetők. Bonyhádon, a kir. jbirőság tkvi osztályánál 1913. évi áptilis hó 23-án. RUZ5ICSKY, sk. jbiró.
