Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-01 / 22. szám
2 TOLNAMEGYEí KÖZLŐN^ 1913 junius 1. A hosszú élet titka. Klntzinger egyetemi tanár tanítása. Egy híres amerikai orvosprofessor, Kintzing Pearce, aki a marylandi orvosi egyetemen tanít, könyvet irt arról, mik a föltételei a hoanza életnek. Ennek a titkát évszázadok óta kutatják az emberek ée a legnjabb korban igen sűrűn jelennek meg szakemberek tói hasznos tanácsok az ólet meghosszabbítására nézve. Kintzing dr., akinek könyve Amerikában igen nagy érdeklődést kelt, különleges tanulmányává tette az emberi ólet tartamát és igen egyszerűen becsülete» tanácsokat ad arra, hogyan kell a betegaógtól óvakodni, hogyan kell az egészséget megőrizni és ezen az utón hogyan lehet sokáig élni. Mivel a hosszú étet titka bizonyára mindenkit érdekel, alább röviden ismertetjük az amerikai orvospro- feszor könyvét. Az első követelmény az, hogy kerülni kell mindazokat az okokat, amelyek korai halált idéz* beinek elő és követni kell a modern tudomány egészségügyi rendszabályait. Aki sokáig akar élni, annak meg kell szereznie bizonyos tulajdonságokat, amelyekkel természettől fogva esetleg nem rendelkezik. Mértékletesen kell ennie, és jó emésztésről kell gondoskodnia. Aki biztosítani akarja magát a korai halál ellen, legyen derűs kedvű, békés természetű és, elnéző >■ ások megítélésében. A napszakok szerint rendezett szokások kellenek és olyan foglalkozás, amely nem kényszerít folytonos Ülésre. Ami a lakást illeti, mondja Kintzing dr., már eddig iz elegendő bizonyító anyug áll rendelkezésünkre, hogy belássuk, mennyivel kedvezőbb helyzetben van a falust lakó, mint a hasonló föltételek között élő várost lakó. Ennek főoka az, hogy a város csak nehezen tudja kielégíteni lakóinak két főszűkségletét. Ezek: a tiszta levegő és a tiszta viz. Ebből az következik, hogy minden városi embernek, hscssk valami módon megteheti, a város központjától minél messzebb kellene laknia, amivel föltétlenül meghosszabbítja a maga és családja életét. Aki lakást bérel, inkább azt nézze, egészséges-e a lakás, mint azt, hogy elegáns-c a kiállítása. A friss levegő egyáltalán az élet első föltétele. Dolgozni is, pihenni is frits levegőn kellene és alvás közben meg éppen jó friss levegőt kell a tüdőbe juttatói. Óvakodnia kell az embernek, hogy sokat ne egyék. Inkább kevesebbet, mint nagyon sokat. A gyors evés a hosszú ólet legnagyobb ellensége. Egyetek lassan, az ételt jól rágjátok meg és máris kevesebbet fogtok enni. Az ételnek alkalmazkodnia kell az ember koráhos, szervezetéhez, foglalkozásához és szükségletéhez, de minden» esetre jól meg kell főzve lennie. Ki csak ne sokat gondolkozzatok egészségiekről, hangzik Kintzig dr. tanácsa. A képzelt bajokon való folytonos töprengéa éppen annyira árt a testnek, mint a valódi betegség. Aki egyszer megismerte, hogy mi a helyes, es önként, aggodalmas fontolgatás nélkül fogja követni a szabályokat. De nemcsak az ólet fizikai föltételeire kell tekintettel lennünk. Legalább is ugyanj akkora figyelemmel kell lenni az elmére, a ló [ lekre is. A maokát bizonyos szabályok szerint kell végezni, hogy az energia ki ne merüljön. A szellemi munkát fizikai munkával változatossá kell tenni ós kellőképen pihenői is kell. Legyen I az ember jókedvű. A folytonos azomorkodás több embert vitt már a sírba, mint a sok muoka, fáj dalom vagy nyomor. A bomor már sok hajtól óvta meg az embert, Az ólet meghosszabbitásá- I hoz, különösen már előrehaladottabb korbau, nagyban hozzájárul valami olyan kedvtelóe, amely az élethivatáson kívül van.,Például kertészkedés, állatneveié«, fotografezás, régiséggyüjtés stb. Friss levegő ,és egyszerű életmód: ezek azok a titkos szerek, amelyekkel nieglioszabbbjuk életűnket, fejezi be ló tanácsait a professzor. KÜLÖNFÉLÉK. Kinevezések. A király dr. Ualta Béla [ tamási járásbirósági ijegyzőt a tamási járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Az igazságügy miniszter Stockinger János . dr. miniszteri segódtitkári címmel ós jelleggel fölruházott igazság ügy miniszteri fogalmazót miniszteri segéd titkárrá, Lucsáti Ignác losonci járásbirósági jegyzőt pedig a szekszárdi kir. járásbiró- sághoz albiróvá nevelte ki. A in. kir. pénzügyminiszter ifj. Kaminszky János joghallgatót a .székesfővárosi m. kir. adó- felügyelőség mellé • rendelt számvevőséghez s. dija» p. U. számgyakornokká nevezte ki. A szekszárdi -kir. pénzügyigazgató Ságlii Mihály szekszárdi pénzügyőri fővigyazót Hőgyészre pénzügyőri szemlésszé nevezte ki. — Áthelyezés.! Az igazságügy miniszter Peti Ferenc bonyhádi kir. járásbirósági jegyzőt, saját kérelmére, a nagykanizsai kir. törvényszékhez helyezte át. — Pénzintézet köréből. A Bonyhádi Takarék ós Gazdasági Bank r. t. a napokban közgyűlést tartott, melyem Streicher Benőt aligazgatónak és dr. Per özei Bélát felügyelő-bizottsági tagnak választották meg. — Hivatalvizsgalat. A szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnél Ptlnkösty György ós Mintzer József p. U. miniszteri számtanácsosok. a minisztérium megbízásából részletes és mindenre kiterjedő ügy vizsgálatot tartanak úgy az összes állami, mint valamennyi közigazgatási ágazatokban. — A TKE. igazgatóválasztmányi ülése. A Tolnavármegyei Közművelődési Egyesület igaz- gut óval ászt many a f. é. május 31-én d. u. 4 órakor ülést tartott, melyen Forster Zoltán alispán elnökölt. — Urnapi körmenet. A szekszárd—újvárosban múlt vasárnap tartották meg Mosgai Sándor vezetésével az urnapi körmenetet, melyben a bel báróéból is sokan vettek részt. A kürmenetnek az idő kedvezett. — Választás. A Tolnai Polgári Takarék- pénztár a dombóvári fiókintézet pénztárosává Biró Miksa kereskedőt választotta meg. — Igazságügyi kezelői tanfolyamot tartottak Pécsett a kir. ítélőtábla helyiségeiben, melynek 29 hallgatója volt. A tanfolyam április hó 16 án kezdődött és május 29 én ért véget. A vizsgát jó eredménnyel kiállották: Béka József gyönki járásbirósági Írnok, Gregorovics András szigetvári járásbirósági dijnok, Hauzsálits József nagykanizsai törvényszék» dijnok, Horváth János szent- lőrinci járásbirósági dijnok, Lakatos Lajos gyönki járásbirósági Írnok, Cserei János nagyatádi járás bírósági imok, Földes Antal tamási járásbirósági dijnok és Horváth Ferenc siklósi járásbirósági dijnok. M.i délután a következők vizsgáztak: Jankovics Mihály keszthelyi járásbirósági dijnok, Lisziák Ernő perlaki járásbirósági dijnok, Metz Mária szentlőrinci járásbirósági dijnok,’ Molnár József pécsváradi járásbirósági dijnok, Négy Jeuö letenyei járásbirósági írnok, Varga Árpán nagy- kanizsai járásbirósági dijnok, Weltmann Ede kaposvári ügyészségi írnok, Gudlin Ferenc ítélőtáblái dijnok, Krisztián Béia Ítélőtáblái dijnok, Vermes István pécsi törvényszéki dijnok, Rum szauer Flilüp pécsi törvényszéki dijnok, Benkő József tamási járásbirósági írnok, Geberth Béla kaposvári törvényszéki Írnok, Marton István pécsváradi járásbirósági irodatiszt, Pintér Rezső kaposvári törvény»<éki Írnok, Schippert Mihály kaposvári törvényszéki-Írnok, Tímár János szekszárdi járásbirósági dijnok, Varga József nagykanizsai törvényszéki Írnok, ifj. Ludwig Antal pécsi ügyészségi dijnok, Vass Antal tamási járásbirósági írnok és Tarján Jenő szigetvári járásbirósági írnok. — Közgyűlés. A szekszárdi kath. Legény- egylet múlt vasárnap d. u 5 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését Szentiványi József káplán, egyli. elnök vezetésével, aki szép beszédben fejtette ki az egyesület nemes célját, a lefolyt évben követett irányát és kulturális tevékenységét.. Kiemelte azokat, akik közhasznú ismeretekről felolvasásokat és szabad előadásokat tartottak. Ezek: Kun Lajos, Szentiványi József káplánok, Horváth Ignác igazgató-tanító, Kármán Ferenc tanító és Fent László hitk. pénztáros. — Ezután Nikitits Antal pénztárnok tette meg jelentését a pénztárról, kinek a felmentvényt megadták. Vogler Aladár jegyző az év történetéről referált. Az alapszabályok néhány szakaszának módosítását mondotta ki a közgyűlés. Az egyesület tisztikarába beválasztatlak : v. elnökké Nikitits Antal, pénztárnokká Jamnek Géza, jegyzőkké Maionyai Elemér és Vogler Aladár, háznaggyá Iíreskay Mihály, könyvtárossá Ggiiszii Imre.- Kitüntetett tanító. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Zichy Gyula gróf megyés püspök előterjesztésére, Németh Antal bedegi kántor tanítónak 126 koronát engedélyezett a Széchenyi-Kolonics féle alapítványból. — Orvosválasztás. Döbrököz község képviselőtestülete a megüresedett községi orvosi állásra dr. Politzer Manó alsósimándi orvost választotta meg. — Hetivásár Zombán. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Zomba községben minden hét csütörtökjén hetivásár tartassák. hogy a márciusi napokról fogok beszélni, mikor 48-1 mn én diák voltam Budán. Ott állottam a sok igaz magyar ember között, kik megtöltötték a muienm-kertet és a szőlős, nagy utcát, mikor Petőfi elszavalta a museum lépcsőjének párkányáról a „Talpra magyar !“-t. Azután láttam azt is, mikor délután jöttem hasa az iskolából, hogy ezer meg ezer lelkesedő, éljenző, örvendező ember hoz magával a nagy, magas falu, kis vasrácsos ablaku börtönből a nappali fényességbe, egy öreg, pislogó szemű férfit, Táncsicsot. Mennyi nemes buzogás és tűz volt akkor a szivekben, mennyi acélos izom állt akkor ké szén éretted magyar nép, magvar haza I Hol van most nemes buzogás, tűz, acélos izom? Van-e egyáltalában? S ha van, azt hiszem, kevés áll ki a síkra te érted Magyarország! Mintha szomorú gondolataimat elleste volna, rám szól barátságosan Dani bátyám. Min töpreng? Nem gyújt rá? S olyan szánakozó, de azért jóakarata bangón teszi hozzá, belenézve lelkesedő, magyar népemért élő, lmló, csillogó szemembe. — Hiszen nem olyan gyönge maga. A nagy hevületü, erős öklü, bátor magyar korszaknak öreg embere lesajnált engem, a mai fásult időnek huszonegy évet számláló fiát! — Később azután — beszélt tovább Lehoczky. Dániel — 1848. év őszén, mikor jöttek föl Magyarországba a hóivá tok, akiket a bécsi udvar uszított reánk, én is elmentem dibttk, Ozora felé. Nagybátyámnak, Lehoczky Jánosnak, kocsiján mentem egész Sároadig. Itt gyülekezett a magyar fólkelők csapata. Mindenfelől, az ország minden tájékáról jöttek ide hii magyar fiuk. Igen sok lovas parasztember tódnlt erre a jászságból és a kunságból. Lehettünk valami 20—25 * ezren. Rendes fegyverzetű, begyakorolt katona alig volt. Az egész tömeg meglehetősen fegyelmetlenlil viselkedett. A szomszédos uradalomból a birkák olyan szépen ellopattak, hogy körülbelül száz darabot hiába keresett azután a gróf. De jött ám az erélyes parancs. Ha valakit a toh ajtóson rajtakapnak, a legszigorúbban meg* j büntetik s ha a felkelő sereg hazatér, otthon fognak nyomozni a tettesek, kézrekeritése céljából. Ez használt. Az egész nagy magyar tábor azután, mint holmi lomba repülésit, zajos, óriási madár érkezett Ozora alá, hol szembe találta magát Róth és Filipovics tábornokok csapatával. A két vezér, látva a rettentő embermennyi- séget, kitűzte a fehérkendőt s letette a fegyvert. A megvadult, fékezhetetlen, fegyverkezelés- he* nem értő magyar áradat, mialatt próbálgatta elsütni a puskát, sok horvátot meglőtt, kik közül I kettő meg is halt, bár nagyon könyörögtek a hamis gazemberektől felbujtott szegény fickók: „Szépen kérlek magyarszki, ne bántski, én nem akarni gyűnni, de muszáj lenni vöt,“ Ozoráról azután hasa s onnét Fehérvárra mentem, hol a gimnázium hatodik osztályába vettek fel, honnan 49 májusában honvédtüzérnek váltam be a magyar szabadság védelmére. Csend lett. Bevégezte a kis tizedes a ma- gyarok 1848/49 iki önvédelmi harcának szolgála- I fában megtett cselekedeteiről szóló beszédét. A barátságos szobában lágyan ömlött végig | a félhomály. A sarokba fázva, összegubbaszkodva j húzódott be a sötétség. A szoba közepén s az ablaknál azonban az erős, fürge világosság birkózott vele s varjuszinü háta mögül sokszor előnevetett a fehér, éltető képe. Rövid idő múlva azután eltávoztam. Odakint erős, hü» szél fújt. A haragosan sötétkék ég testén fekete felhők úsztak. A sárga, sajtalaku hold úgy bukdácsolt a dúdoló, rohanó elemtől ráncigáit fe’legek között és alatt, mint egy kis krétával befirkált aranycsónak morcos, vak este a háborgó vizen. Utcanjtónknál a sok, nagy akácfa zúgott, hajladozott s leveleik úgy ugráltak, táncoltak, fodrozódtak, szállongtak, mint a viharzó szélvésztől megtépázott asszonyt haj. Mikor hazaértem, elővettem Dani bácsinak 1849 junius 20 án, Temesváron, a Vadász-erdői főtáborból édesatyjához címzett levelét. Leültem az ebédlői asztalhoz s a lámpa világánál olvastam : Kedves Szüleim! A vészben forgó hon riadó kürtje hallatára siettem e dicső vérszinü lobogók alá, letenni eskümet, hogy boszutól izmosait karokkal küzdők a vérszopó, zsarnok ausztriai kormány ellen; igen! büszke vagyok rá, hogy méltónak találtattam e szép honomért kiszállni a síkra; csak az sajnos, hogy ily nyomorult ebekkel kell küzdenem. Egészen kipirult az arcom, kitüzesedett. A lelkesedés lángfolyója szaladgált végig rajtam; n egborzongatva. futott el belőlem az a kevés közöny is, mi bennem volt, úgy, hogy összerázkódtam a hidegségtől. S amint belenéztem a világoló lámpafénybe, mintha elsötétedett volna körülöttem a szoba s a mai gyönge magyarságu korszak feketeségében, mint egy világitó, melegítő, hevítő láng sugározott rá arcomra a te tüzes, erős, nyílt és törhetetlen magyarságod Lehoczky Dániel!
