Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-25 / 21. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 "7 Köszönet. A szekszárdi kerület függet­lenségi és k8-as pártja gróf Batthyány Tiva­dart, leányának gróf Esterházy Mihállyal kötött házassága alkalmából üdvözölte. Az üdvözlésre gióf Batthyány a következő levelet intézte dr. Horvát Jenő társelnökhöz: „Mélyen tisztelt Társ­elnök Ur! A szekszárdi függetlenségi és 48-as párt nevében küldött szives távirati üdvözletért kerem fogadja s tolmácsolja i. t. elvbarátainknak mélyen érzett hálámat és köszönetemet. Végtele­nül jól esett nékem, hogy ezen családi ünnepélyem alkalmával is méltóztattak rólam és enyéimről oly kedvesen megemlékezni. Kiváló tisztelettel, meg­ismételve hálás köszönetemet, vagyok hazafias üdvözlettel, készséges hivük : Batthyány Tivadar.“ Ünnepély. A paksi poig. leányiskola tanári kara f. évi junius hó 7 én este fél 9 óra­kor ünnepélyt rendez az Erzsébet szálló nagyter­mében, melynek jövedelmét iskolai felszerelésre forditják. — Szabadalom. Jobaházi Dőry Béla cs. és kir. kamarás, repülőgépeken eszközölt ujitásaira a szabadalmat elnyerte. A képviselettel dr. Wirk- nmnn és Bérezi cég van megbízva. — Űrnap. Az Oltáriszentség legfelségesebb ünnepen, múlt csütörtökön, a szék szárd-belvárosi r. k. templomból a szakadó eső miatt a körmenet nem indulhatott ki a lombsátrakhoz. A szokásos szertartást dr. Fent Ferenc apátplébános a tem­plomban végezte el. — A szekszárd-ujvárosi tem­plomban az urnapi körmenetet folyó hó 25-én, ma tartja meg Mosqai Sándor plébános a híveivel. — Perczel Dezső halott. Krónikaszerüen számolunk be vármegyénk szülöttének, az orszá­gos hirre szert tett kormánypárti politikusnak a folyó hó 18-án délután történt elhunytéról és a folyó hó 20 án lefolyt temetéséről. Hogy ki volt Perczel Dezső, azt nem csak itt, szükebb hazá­jában, de az egész országban tudják. Itt azt is tudjuk, hogy jó szivü ember volt. Rajtunk túl e hazában különbözők róla a nézetek, mint poli­tikusról. A köz szempontjából való megítélésre rászolgál minden közpályán működő egyén, kü­lönösen a politikai pályán működő. Az ilyen meg­ítélés a legáltalánosabb szempontból történvén, ennek kellene a legpártatlanabbnak lenni s éppen itt érvényesül köztapasztalás szerint a legnagyobb fokban a pártelvi elfogultság. Perczel Dezsőt éle­tében éppen ez a pártelvi elfogultság jellemezte, mindent és mindenkit az ő kormánypárti politikai szemüvegén látott. Hasonló szempontból tekintve politikai közszereplését, mi a függetlenségi párt- politika látószögéből nézve jő emlékekkel nem tekinthetünk vissza politikai közpályájára, bár s ezt Tiszának köszönheti, ő csak kísérletező volt Tisza grófhoz képest. Minél magasabbra lép va­laki, annál több a barátja és az ellensége. — Perczel Dezső oly magasra lépett, hogy egyfor­mán sok volt a barátja és az ellensége. Mi, akik politikai irányának mindenkor ellenesei vol­tunk és leszünk, halálát azzal a komoly meg- illetődéssel vesszük, amivel a szívós akaraterejé­vel imponáló, nem gyönge ellenfélét illik. Perczel Dezső született 1848 január 18-án Szekszárdon, hol atyja, néhai Perczel Béla, a későbbi m. kir. igaz'ságügyminiszter, akkor vármegyei alispán volt. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezvén, ügyvédi oklevelet nyert. Közigazgatási pályáját 1868 augusztus havában kezdte meg, mint Baranya vármegye tiszteletbeli aljegyzője ; 1869-ben harmadaljegyző, majd fokozatosan má­sod- és első aljegyző lett és tevékenyen részt vett a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. évi XLII. törvénycikk végrehajtási mun kálataiban. Az e törvény alapján megejtett első tisztujitás alkalmával 1871-ben a völgységi járás szolgabirájává választatott, mely közigazgatási járás jelenlegi kerületét is képezte. 1877 március havában Tolnamegye alispánjává választatott s az 1878. és az 1884 iki általános tisztulások alkal­mával mindenkor egyhangúlag emeltetett a leg­főbb tisztségre. Része volt a budapest—pécsi és a szekszárd—rétszilasi vasút létrehozásában. — 1887-ben a bonyhádi és pincehelyi kerület kérte jelöltjéül fel s ő az előbbinek képviseletére vállal­kozott. Ugyané kerület 1892-ben a téli választá­sok idején, valamint az 1896-iki általános válasz­tás alkalmával is megválasztotta s ezt a kerüle­tet képviselte — a koalíciós kormányzat idejét nem számítva — egész a mai napig. Volt bel­ügyminiszter, ezen működése az állami anya­könyvek behozatala idejére esik, de legemlékeze­tesebb képviselőház elnöki működése, mely idő alatt történt a szomorú emlékezetű zsebkendő­eset. Ezután a koalíciós kormányt létrehozott nemzeti felbuzdulás reakciója őt is az óliberáli­sok többi tagjaival rövid pár évre eltemette s Tisza hivó szavára az elsők közt volt, aki a libe­rális pártból újra teremtett munkapárt megterem­tésén szinte emberfeletti munkát végzett. A sok izgalom megőrölte a szívós • férfit s utóbb már csak diszelnöke volt pártjának. Temetése kedden délelőtt folyt le Bonyhádon. A temetésen jelen volt gróf Khuen-Héderváry Károly és ennek ki­séretében a kormány képviseletében Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter, a kép viselőház küldöttségeként Beöthy Pál alelnökkél az élükön Nyegre László, Szinnyei-Merse Félix, Almássy László, Rudnyánszky György, Mihályi Péter, Hoványi Géza, Lukács György, Simon Elemér, Rakovszky Iván, Lévay Lajos báró, Kostyál Miklós, Podmaniczky Endre báró, Pékár Gyula és Nagy Mihály képviselők. — Jakabffy Imre, Némethy Károly és Horváth Elemér állam­titkárok, továbbá eljött a képviselőház tisztvise lőinek küldöttsége Tóth Ferenc elnöki titkár ve­zetésével és az országgyűlési gyorsiroda személy­zete. A ravatal körül megjelent a vármegye egész előkelősége és messze vidék közönsége. így ott voltak többek közt: Apponyi Géza gróf, Bezerédj Pál, Kardos Kálmán vbt. tanácsosok, Simontsits Elemér főispán, Sztankovánszky Jánnos, Bartal Béla, Kovács Seb. Endre, Perczel Lajos, Schell József báró, dr. Csapó Dániel, Döry Hugó, Döry Frigyes, Döry Ödön, Döry Jenő, Bernrieder Já­nos földbirtokosok ; & vármegye részéről: Forster Zoltán alispán, dr. Eri Márton főjegyző, dr. Dra gits Imre főorvos, Kramolin Gyula tb. főorvos, Szévald Oszkár II od főjegyző, Papp Gyula, Steinfeld Béla, Bajó János árvaszéki ülnökök ; Bajó Pál, Rassovszky Julián, Szévald Móric, báró Jeszenszky György, Nagy István főszolga- birák, Hagymássy Zoltán, báró Fiáth Elemér szolgabirák; Sass László, Puly Iván gazd. fel­ügyelő, Fekete Ágoston tolnai prépost, Razgha Lajos zombai plébános. A törvényszék részéről : Hazslinszky Géza elnök, Simon Rudolf királyi ügyész, az ügyvédek részéről : Török Béla, dr. Beöthy Károly, dr. örffy' Gyula, a pénzügyigaz­gatóság részéről: visi Major Lajos kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Kluha Géza pü. titkár, Bacskay Miklós számvevőségi főnök, a Tolnamegyei Ta­karék és Hitelbank képviseletében : dr. Leopold Kornél vezérigazgató, dr. Martin József, Bodnár István, ifj. Leopold Lajos igazgató, Gál Arnold, Schneider János felügyelőbizottsági tagok. Padányi Andor kir. tanfelügyelő, Singer Bálint, Tóth Károly és Tóth Henrik főmérnökök, Szluha Dé­nes, Forster István, báró Rudnyánszky Dezső stb. A vármegyei jegyzői kar tagjai Purt Adolf jegy­ző-egyleti elnök vezetésével jelentek meg. Úgy szintén Bonyhád község elöljárósága, a Kaszinó, a pénzintézetek vezetősége, a főgimnáziumi tanári testület, járásbiróság tagjai, az egész járás közsé­geinek elöljárói stb. — Kegyelet. A nemrég Dunaszekcsőn el­hunyt Szandtner Antal esperes plébánosnak Szent Antal napján síremléket állítanak, mely kegyele- tes célra Bátsmegyey Rezsőné, Kisfaludy Vik- torné és Ősz Déneszné 450 koronát gyűjtöttek. Kiss Lajos plébános és Kisfaludy Viktor főjegyző fogják a síremléket beszerezni és a gyászünnepet rendezni. — Repiilönap Kaposváron. Székely Mihály aviatikus junius hó elsején tartja repülését Kapos­váron. A neves pilótát a tüzoltószövetség hívta meg Kaposvárra. A repülés epilógusa lesz a tűz­öl tótanfolyamnak, melynek hallgatói befejezésül az aviatikus produkciót tekintik meg. Székely Mihály aviatikus a legközelebbi napokon Kapos­várra megy, hogy a repülés céljaira kijelölt Honvéd-teret megtekintse s elkészíttesse a 100 méter hosszú guruló pályát. — Döry gyümölcs. A Dőry féle szugat és kandirozott gyümölcsök, amelyeket a közönség a legelőkelőbb fővárosi éttermekből és csemege üzletekből igen előnyösea ismert, eddigelé is nagy népszerűségnek örvendtek, ezentúl sokkal nagyobb arányokban lesznek majd gyárilag előállítva. A Dőry konzervgyárban a berendezési munkálatok a befejezéshez közelednek és már junius elsején üzembe lép, egészen közel az njdombóvári vasúti állomáshoz. A gyár mindenféle gyümölcsöt meg­vesz és vármegyénk gyümölcstermelői helyesen cselekesznek ha ajánlataikkal oda fordulnak, legalább a megyében termett gyümölcsöt a vár­megye területén működő gyárban dolgozzák fel. A gyárban, melynek élén Dőry Etelka úrnő áll, mindenféle szugát és kandirozott gyümölcsöt, pá­rolt gyümölcsöt, vegyes befőttet, gyümölcsizet, jam et, egouttee gyümölcsöt és cukorbetegek részére való gyümölcsöt állítanak elő, azokat szép és ízléses kiállításban, ládákban, kosárkákban, papirdobozban, bádog bödönökben stb. szállítják, az árak • és egyéb részletek az árjegyzékből tűnnek ki. — A pécsi egyházmegye gyásza. A pécsi egyházmegyének nesztora: Szikora Ignác, tb. szentszéki ülnök, nyugalmazott ráczmecskei plébá­nos, életének 91-ik évében elhunyt. — Állatorvos. Zomba község képviselőtes­tülete Petöcz Zoltánt egyhangúlag körállatorvossá választotta. — Csőd. A szekszárdi kir. törvényszék Altsohl Ede dunaföldvári be nem jegyzett keres­kedő ellen a csődöt elrendelte. -Csődtömeggbndnok Rátkay László dunaföldvári ügyvéd. Árkövetelé­sek 1913. évi junius hó' 12 ig jelenthetők be. — Pótvásár Kölesdón. A kereskedelemügyi miniszter a Kölesd községben az 1913 május 7-re esett, de elmaradt kirakó vásár helyett május 28-ra pótvásárt engedélyezett. — Művészi hangverseny. Mint értesülünk, Waldmann Rózsika szekszárdi zongora tanárnő és Rezik Károly országos hirü zeneművész, a ré­gebben tervezett és gazdag müsoru művészi hang­versenyüket a folyó évi junius hó 7 én tartják meg a Szekszárd-Szálló nagytermében. A ritka műélvezetet Ígérő hangverseny iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik s a jegyeket már előre jegyzik a Molnár-féle nyomdai r.-t. papirkereske- désében. (Oldal és körszék 3 korona, zártszék 2 korona, állóhely 1 korona.) — Lelkigyakorlatok. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök az idén is tartat lelkigyakorlatokat az egyházmegyéjében működő tanítónők és tani- tők részére. A tanítónők részére a lelkigyakorla­tok f. évi junius 30-án este kezdődnek és julius 4-én reggel közös szent-áldozással végződnek ; a tanitók részére pedig augusztus 4 én este 6 óra­kor kezdődnek és augusztus 8 án a kora reggeli órákban közös szent-áldozással fognak véget érni. A tanítónők junius 25 ig, a tanitók pedig legalább egy hSttel a lelkigyakorlatokat megelőzőleg tar­toznak jelentkezni. — Egy kántortanitó emlékezete. Néhai Müller József volt bouyhádi kántortanitó tisztelői május 24 én (szombaton) a bonyhádi ev főgim­náziumban és a bonyhádi rk. polg. leányiskolá­ban létesítendő „Müller József alap“ javára az Erdős-szálló nagytermében tánccal egybekötött hangversenyt rendeztek. — Két emberéletet megmentett huszár. A folyó hó 19 én a városi apaállattelepen az egyik bika épen hivatalos eljárása közben megvadult és a megdühödt állat két ember életét olthatta volna ki, ha Sági János méntelepi huszár meg nem menti őket, saját élete veszélyeztetésével, a biztos haláltól. így is az egyik, a veszélybe jutott bikás, Szajkó Péter, oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba kellett szállítani. A veszedelmes bikaviadal a l ikaakolban folyt le, ahová a bikás- nak való segédaezés végett Sági János huszár és Joó Sándor 21 éves szekszárdi legény, először csak ostorral léptek be, hogy a hatalmas erejű bikától kiszabadítsák a tehenet. Joó Sándor ostora azonban csakhamar eltörött s a mind dühösebben öklelőző bika elől kiugorva, egy doronggal tért vissza az akolba, mert az ostorral vagdalkozó huszár nem birt a bikával. Joó Sándort azonban a bika fellökte, még mielőtt ráülhetett volna és neki rohanva tiporta a földre. A bátor huszár nem adta fel a harcot, bár ezalatt Ő kiugorhatotc volna az akolból, hanem ostorával oly erősen támadott a bikára, hogy Joónak sikerült kivánszorogni. Közben azonban Szajkó Péter bikás is bottal fel­fegyverkezve bement a küzdőtérre, azonban vesz­tére, mert a bőszült bika azonnal neki rohant, össze-vissza taposta. Sági huszár még mindig nem adta fel a harcot, sőt mikor a bika Szajkót ök­lözte, taposta, újból neki támadt ostorával úgy, heves támadásával leverte az állatot Szajkóról, akit az elösereglettek ezalatt kihúztak az akolból. Szajkó sérülései életveszélyesek. A bátor huszár­nak sérülés nélkül sikerült a végre is megfélem­lített bika elől az akolból kiugrani. Ritka bátor­sága és lélekjelenléte két embert mentett meg attól, hogy a dühös állat szétszedje. — A szekszárd—bátaszéki vasút közgyűlése. A szekszárd—bátaszéki h. é. vasút r.-t. részvé­nyesei junius 5-én d. u. fél 1 órakor Budapesten a társaság hivatalos helyiségében, V , Mérleg-utca 3. szám alatt tartják XVI. évi rendes közgyűlé­süket. Napirend a következő: 1. Az igazgatóság jelentése a lefolyt üz'eti évről és az 1912. évi zárszámadások előterjesztése. 2. A felügyelőbizott­ság jelentése az igazgatóság számadásáról és a tiszta jövedelem hovaforditását tárgyazó indítvány­ról. 3. Határozathozatal a fenti tárgyakban és a tiszta jövedelem hovaforditása tárgyában, továbbá az igazgatóság és felügyelőbizottság részére a felmentvény megadása. 4. Az alapszabályok módosítása 5. A .felügyelőbizottság választása. — Megjött a háborús-segély. A rendkívüli fegyveres szolgálatra behívott tartalékosok állam­segélyének kiutalványozása megérkezett. Csak az arra tényleg rászorultak részesülnek a segélyben és pedig 50, 60, 70 koronás segélyeket utalványoz­tak. Az érdekeltek a városi, illetve községi elöl­járóság utján értesülnek a segélyezésről* hol a bélyegtelen, nyomatott nyugtákat is kézhez kap­ják. A pénzt a kir. adóhivatalok fizetik ki. Sokan nem kaptak, de akik kaptak, azok is bizony vé­kony fájdalompénzt kaptak. Mivel azonban pénz­zel úgy sem lehetne megfizetni azt a csapást, amit egyes családokra a pénzkereső behívása mért s mivel a mai drágán nyomorgó világban bármily kis segély is többet ér a semminél, ez is valami. A kiutalt segélyekben 50000 en részesülnek — összesen 3 milliót elérő összegben. Az elháborus- veszedelmezett 7—800 millióból ez a 3 millió, amit nem sajnálhatunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents