Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-11 / 19. szám

2

TOLNAMEGYEi KÖZLÖNY

1913 május 11.

emberekkel ezen a föld hátán beszélni, — öntsd belénk is piros pünkösd napján a bölcsességnek azt a fokát, amely kell, hogy e válságos napokban mindeneket, akik nemzetünk sorsát intézik, áthassa őket, hogy bölcsesség szerint cselekedjenek. — Elhisszük mi valamennyien, hogy vannak a nemzet életében pillanatok, amikor jövője, presztízse érdekében szükséges kardhoz nyúlni.

Belátjuk, hogy azokra az arcátlan sértésekre, melyeket a fekete hegyek kecskepásztor népe hónapokon át zúdított ránk, a néma üg.yetnem- vetés méltóságával magunktól el nem háríthatjuk.

Belátjuk mi azt, hogy a már mérlegelő polgári gondolkozás háboruiszonya csak kevés időre odázná el a balkáni kérdésnek x-eánk váró erélyes rendezését és minél későbben fogunk hozzá, annál nehezebb sorunk lesz; mindazonáltal a háború közelsége idején csak arra gondolunk, mennyi pénz- és véráldozatot kell hoznunk s ebből nemzetünknek — habár időleges — elgyengülése lesz.

Mi a háborútól azért félünk, mert minden háborúnak, — ha még oly jogos is, — azért vagyunk ellenségei, mert a béke igaz hívei vagyunk. Mi a -port se házunk táján, se az al és felső szomszédunkkal, se senkivel nem szeretjük.

Már t. i. azok, akik a béke, a csend és rend, a folyamatos munka emberei. Nem mondhatnánk, hogy az egész nemzet velünk van, mert hiszen százados viszályok és párttusák dúlnak az országban erőtlenedésünkre, gyengülésünkre; de egyre többen gyülekezünk az emberszei’etetnek kibontott zászlaja alá, mely minden erőszakot, mely minden viszályt, mely minden békétlenséget, mely minden bosszút perhorreskál.

Csakhogy nem a szelid békére hajló emberek kisebbsége irányúja a világ soiját. A világ sorjának, igazitója a kapzsiság, a más javainak irigylése. Ez van az emberi társadalomban leginkább kifejlődve s ezért kell népeknek és nemzeteknek állandó fegyverben állani. Mi mindég javainkat őrizzük és féltjük embertársainktól. — A nemzetek is. Szomszédunk folytonosan felénk snndit, van-e elég haderőnk, van-e elég géppuskánk, van-e elég robbantó anyagunk ?

Es mihelyt megszimatolja, hogy mindezekből kevéssel rendelkezünk, azonnal kész ellenünk támadni, hogy javainkból kiforgasson.

De csak külső ellenség kapzsi birvágya ellen védekezünk ? Dehogy is j Amig a falunak hatái’rendőrt, éjjeli baktert kell tartania, hogy egyik lakostárs a másikat meg ne lopja, addig a fegyver beállás kényszerű szükség és addig az öi’ökbéke ideális hirdetői csupán a pusztába kiáltanak.

Az emberiségnek minden időben szüksége volt az ég segítségére, a bölcsességre, mely egykor galamb képében leszállt az apostolok feje fölé, hogy őket az ige hirdetőivé tegye. Az égnek erre a bölcsességére a most élő emberiségnek még nagyobb szüksége van. Zavai’os eszme áramlatok, kufár érdekharcok között élünk, az ellenségeskedés már majd házunk küszöbéig ér és nemzeti biztonságunkat veszélyezteti.

Oh’, jövel! piros pünkösd napján szentlélek ereje, lásd el intézőinket azzal a bölcsességgel,

Farkas Imre volt a székesfehérvári püspök. Kegyes és derék ember. Nővére volt Bárdossy József felesége, aki nemestársunk és birtokostár- fcunk volt Mezőszentgyörgyön. Ámbár katholikus, mégis eljött Pünkösd első napján templomunkba s meghallgatta Bózsa László rettenetes imádságát.

A második ünnepen korán befogatott s bement Fehérvárra püspök sógorához, aki atyafisá- gos szívességgel fogadta. Szótlanul ette meg az öreg Bárdossy az ebédet, melynél néhány városi és megyei ur s pár kanonok is jelen volt. Ebéd után azonban a jelenvoltak előtt azt mondotta a püspöknek :

— Tudod-e, püspök sógor, miért jöttem most hozzád ?

— Tudom. Atyafiszeretetből.

— Nem csak azért, hanem azért is, hogy megmondjam neked, hogy most vágd már földhöz a bibliádat.

Mindenki elképedt, bár ismerték az öreg hóbortos eszejárását. Csak várták, mit mond még

— Csak vágd a földhöz. Beleütött már a menydörgő ménkő ebbe a mi szegény, jó hazánkba. A kormány elrendeli, hogy imádkozzatok érte. Csak a haldoklóért szokás imádkozni. S ha már egyébb mentségünk nincs mint az imádság: akkor már nincs mentségünk!

*

Alig várta be a pogány szavakért a megérdemelt szemi’ehányást. Hazajött s otthon nyomban elmondotta:

— No most igazán megtérdeltem püspöksógoromat.

mely képessé tenne, hogy az emberiség szebben éljen és jobban boldoguljon.

Boldog pünkösdi ünnepeket kívánunk olvasóinknak !

KÜLÖNFÉLÉK.

— Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter Holládi Péter József bonyhádi máv. állomásfőnök, ellenőrt főellenőrré nevezte ki.

A pécsi ítélőtábla elnöke dr. Kovács László ügyvédjelölt, nagykanizsai lakost a pécsi Ítélőtábla kei'ületébe díjas joggyakornokká nevezte ki.

— Címadományozás. A király az igazságügyminiszter előterjesztésére Kiss István dr. pécsi ítélőtáblái bírónak, saját kérelmére történt nyu- galombahelyezése alkalmából, sok évi hü és buzgó szolgálataiért, a kúriai birói címet adományozta.

— Áthelyezés. A honvédelmi miniszter Hav- ranek János csendőrfőhadnagyot Rimaszombatból Szekszárdid helyezte át.

— Plébánosi kinevezés. Zichy Gyula gróf, pécsi megyéspüspök, Dubniczky László bonyhád varasdi plébánost Páriba nevezte ki plébánossá,

— Adminisztrátor. A pécsi megyéspüspök Reinhardt György pári adminisztrátort Bonyhád- varasdra küldötte adminisztrátornak.

— Tanulmányi kirándulás. A szekszárdi polgári fiúiskola tanulói Holub János igazgató és több tanár kíséretében folyó hó 18-án tanulmányi kii*ándulást tesznek Pécsre és Pécsbánya- telepre. A kirádulás 5 napra van tervezve.

— Dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, múlt kedden (6-án J vendége volt Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazottnak, kivel megtekintette a tolnai selyemfonodát. Az egyházfő, mint rendesen a fogadtatás és ünnepeltetés mellőzésével járt vidékünkön.

— Tolnavármegye közigazgatási bizottsága

szokásos havi ülését folyó hó 14-én délelőtt 9 órakor tartja meg a vármegye székházában.

— Tantestületi képviselők választása- A szekszárdi rk. tantestület dr. Fent Ferenc apátplébános elnöklete alatt múlt szombaton ülést tartott, melyben a hitközségi tanács és iskolaszékbe képviselőkul Horváth Ignác igazgató- tanitót, lapunk főmunkatársát és Egri Béla tanítót választotta meg. ^

— A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Mányoky Gyula volt gyönki ügyvédet, az ügyvédségről való lemondása folytán saját kérelmére az ügyvédek lajstromából törölte. Dr. Mányoky Gyula, lapunk szellemes munkatársa, Gyönkről Budapestre költözött, ahol hirlapirással is .foglalkozik.

— Segédjegyző. Tevel község képviselőtestülete a megüresedett segédjegyzői állásiba Mar- kovics Mártont választotta meg.

— Jegyzői és írnok állás szervezése. Tolna vármegye törvényhatósága Dombóvár nagyközsé get kötelezte egy önálló jegyzői és egy irnok- végrehajtói állás szervezésére. Dombóvár község képviselőtestülete kimondotta, hogy a két uj állást szervezi és államsegélyt kér a javadalmazáshoz.

— Adakozás a népkonyhára, Udvarhelyi József 10 koronát küldött be hozzánk a népkonyha céljaira a vivótaníolyam dijának részbeni megváltása címén.

— Tüzoltőünnepély Bátaszéken. Szép ünnepélyben volt része Flórián napján a bátaszéki tüzoltótestületnek. — E napon tette le fogadalmát Pongrácz Lajos gyógyszerész. Ezután hivatalosan átvette a tűzoltóság vezetését s első hivatalos működése abban állott, hogy három tűzoltónak mellére tűzte a 25 éves tűzoltói szolgálat kitüntető érmét. Az ünnepélyt este nagy társasvacsora fejezte be, melyen Bátaszék intelligenciája is nagy számban megjelent.

— Bucsujárás. A szekszárd belvárosi és az újvárosi rk. templomókból folyó hó 8 ári í’eggeli 6 ói’akor indultak el a bucsusok. A belvárosiak Má'riagyüdre, az újvárosiak pedig Andocsra zarándokoltak. Pünkösd másnapján érkeznek vissza.

— Gyűjtés az Erzsébet-árvaházra. A községi- és körjegyzők már évek óta azon fáradoznak, hogy létrehozhassák a jegyzői árvák részére az Erzsébet árvaházat. Ezen nemes törekvésük elérését a belügyminiszter úgy könnyítette meg, hogy megengedte a perselyeknek a jegyzői iro dákban való felállítását.

— Munkasbíztositó orvos helyettesítés. A

szekszárdi munkásbiztositó pénztár a nem rég elhunyt Kovács Bálint dr. pénztári orvos helyére Horvát Alajos dr. bátaszéki orvost helyettesítette.

— Nőegyleti közgyűlés. Az Egyesült Szek- szárd-Tolnamegyei Nőegylet a folyó évi május 17 én özv. Snss Istvánná tb. elnök vezetése mellett tartja meg rendes évi közgyűlését.

— Pallavicini őrgróf megvált a dunántúli kultuszegyesülettöl. 23 éven át volt tagja a Dunántúli Közművelődési Egyesület elnökségének Pallavicini. Amikor 1899-ben Széli Kálmán minisz.- terelnökkó kineveztetése folytán az egyesület vezetésétől visszalépett, lett utóda az elnöki székben Pallavicini Ede őrgróf. Pallavicini Ede őrgróf most aztán lemondott a DKE elnöki tisztéről. Széli Kálmánhoz, mint az egyesület diszelnö- kéhez intézett levelében, lemondásának okául előrehaladott korát jelentette be, igy szerinte a közművelődési egyesület érdeke, hogy helyét agilisabb tagnak engedje át. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a DKE ellen az utóbbi időben fővárosi lapok meglehetős erőx hangú kritikákat hoztak, melyeknek veleje a körül forog, hogy a DKE az évi kiadásainak nagyobb felét fordija adminisztrátorionális kiadásaii'a s igy a jótékony célra gyűjtött adományok kisebbik fele jut el rendeltetési céljához. A többit felemészti a tisztviselők fizetése, utazása és a többi kezelési költségek.

— Hymen. Sándor Béla veszprémi kir. törvényszéki jegyző folyó hó 10 én jegyezte el Szondy Erzsébetet, Szondy István szekszárdi gyógyszertártulajdonos, takai’ékpénztári igazgató és néje született Haidekker Matild leányát.

Dr. Holub József, a Ne zeti Muzeum segédőré, Holub János szekszái'di polgári iskolai igazgató fia, piros pünkösd napján tartja eljegyzését Bodnár Mariskával^‘ Bodnár István nyug. p. ü. számtanácsos, a ,,Tolnavármegye és a Közérdek“ felelős szerkesztőjének leányával.

Tólhváradjai Korniss Pista fővárosi tanító, Várkonyi Iván nyug. jegyző unokaöccse,, eljegyezte Galambos Kurucz Ilonkát.

Wendl Gyula vármegyei írnok, eljegyezte Harka Flórát, Zsigmond Ferenc vármegyei árvaszéki iktató sógoi'nőjét.

Antal Domokos kisvejkei tanitó eljegyezte Wellesz Rozikát, Mázáról.

D | Blum János bonyhádi orvos eljegyezte Schall Írónkét, dr. Schall Kálmán bonyhádi járási orvos leányát.

— A „Törekvés“ tolnai dalestélye. A szekszárdi munkásgimnázium kebelében megalakult „Törekvés“ Dalkör folyó hó 11-iki dalestélye Tolnán szinte páratlan nagy érdeklődést váltott ki ennek az intelligens városszerü nagyközségnek a lakóiból. A Szekszárdon már előnyösen ismert dalosok művészileg összeállított repertoirja s dr. Kramolin Gyula kiváló és ritka élvezetet Ígérő „Megnyitó beszéde“ a szekszárdi intelligencia tekintélyes részét vonzza át Tolnára.

— Helyreigazítás, özv. Pelczer Vendelné- től panaszos levelet vettünk, melyben előadja, hogy az elhunyt férjére vonatkozó, lapunkban megjelent közlemény nem felel meg a valóságnak. Levelének erre vonatkozó része a következőképen hangzik: »Igaz, hogy a megboldogult férjem szei'etett éjszakázni, szerette a társaságot, de annyit soha nem ivott, hogy az utcán hevert volna részegen és nem tudott volna saját lábán hazajönni. Munkaszerető, szorgalmas s gondos, jó családapa volt. Megérdemli azt, hogy ti’agikus halála alkalmával a reá vonatkozó hamis hírekkel szemben síkra szálljunk. Nem való a hirnek az a része, amely azt mondja, hogy alkoholmérgezésben halt meg, mert a boncolás alkalmával bebizonyult, hogy a fején ért valami külső ütőerő következtében agyhiidés okozta halálát. — Továbbá bebizonyult az is, hogy nem a pálinkamérésből tért halálos útjára, hanem a Wirth-féle nagyven<léglöből, amit azt hiszem, nem lehet pálinkamérésnek minősíteni.“

— Szekszárdi nyomdavállalat sikere. A Budapesten e héten megnyílt tavaszi vásáron részt vett a szekszárdi Mplnár-féle nyomdai r. t. is s kiállított készítményei művészi és praktikus gyakorlati szempontból,, úgy a hasznosság mint a müizlés szempontjából általános feltűnést keltettek a vásáron, hol tudvalevőleg csak elismert nívón álló ipari vállalatok és csak legjobb pro duktumaikkal találnak helyet. —— A szekszárdi Molnár féle nyomdai r. t. nyomdai termelvényei- ből különösen iróalzat és naptárgyártmányai váltak a külföldi piacon is keresett cikkekké. A megnyitáskor Beöthy László kereskedelmi mi niszter képviseletében Lánczy Leó főrend Molnár Mór nyomdaigazgató előtt külön is elismerését fejezte ki a szekszárdi nyomdavállalat készítményeinek kiválóságáért.

— Sikeres vizsga. Kenézy Endre szekszárdi p. ü. számvizsgáló a t. hó 8-án Budapesten sikerrel tette le a p. ü. fogalmazási szakvizsgálatot.

— Sikkasztás Pál Oszkár tolnai kereskedősegéd elsikkasztotta Krausz Béla kereskedőnek 218 K. 74 fillérjét, amiért a csendőrség letartóztatta és átadta szekszárdi kir. ügyészségnek.