Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-04 / 18. szám

ságának, mint e részben odahatni, hogy a dirib-darab birtokok tagosittassanak.

A bírói letét megszüntetése mindenesetre lényeges könnyítés. A hogy az uj törvény egyszerűsítette a bonyolult jogi formákat és a hogy a méltányosság alapjára helyezkedett a tagosítás! költségek előlegezésével annak hét éves részletekben való visszafizetésével, azt mindenesetre ismertetni kell, mert ez megkönnyítette az érdekelt közbirtokosságnak törekvését, hogy a maradi gazdálkodás senyvesztő nyomorúságából ők is a haladás útjára térhessenek.

A íöldmivelésügyi miniszternek mostani intézkedése hihetőleg egy kiáltó mulasztás gyors megszüntetésére szolgál. De a dolog nem miniszteri rendeletén múlik, hanem a kis emberek nagy baja iránt fogékony szivek indulatján. Ha a gazdasági egylet és a nép hivatott vezetőiben nem lesz meg az a lelkes vágy, hogy a népet az okszerű gazdálkodás bevezetésével a jólét sokat Ígérgetett korszakába levezessék, akkor minden miniszteri rendelkezés csak írott malaszt. Nagy okunk van hinni, hogy a gazdasági egyesületek ezt a csöndes, nem zajütő, de áldásos munkát egész lelkességgel fogják a jövőben végezni.

Mezffgazitaság! tanfolyam néptanítók és tanítónők számára.

A tn. kir. füldinivolésÜgyi miniszter a kisebb fokozatú ismétlő iskolákhoz a gazdasági tárgyak tanítására hivatott népiskolai tanítók, illetve tanítónők gazdasági kiképzése céljából folyó év julius 18-tól bezárólag augusztus 18-ig az aleyógyi, adni, békéscsabai, breznóbányai, hódmezővásárhelyi, jászberényi, karczagi, lugosi, pápai, rima- szombati, soraogyszentimrei, szilágysomlyói, nagy- szentmiklósi, csáki (ezelőtt Csákovár Teinosmegyo), szabadkai földmivesiskóláknál 20—20, összesen 300 néptanító, továbbá a kecskeméti földmives- iskolánál folyó óv julius 1 - tol julius 31-ig 20 tanítónő, összesen tehát 320 égvén részére mező- gazdasági tanfolyamot rendez.

A tanfolyamon résztvevő tunitók (tanítónők) egyenként 100, azaz egyszáz korona átalányt élveznek, melyből 40 korona ellátási dij levonása után 30 korona a jelentkezéskor, 30 korona pe dig a tanfolyam befejezésével fog kifizettetni.

A tanfolyamon résztvevő azon néptanítók (tanítónők) részére, kik a legnagyobb szorgalmat és a legjobb előmenetelt fogják tanúsítani, a föleimivelóstígyi miniszter minden egyes iskolánál egy-egy 100, 50 és 50 koronás, összesen három jutalmat engedélyez. Az, hogy ezen juHát, és ez nívóját emeli a mai képkiállitás- nak, itt a mi kis családi műveinkből egy sincs. Miklósi Ödön ugyan falunkbeli, de pikturája fővárosi, sót párisi és berlini, lm a művészetben megnyilatkozó individualitást topográfiáikig is jelezhetjük. Nem csak a művészi s közismert karikatu- íáit értjük, de ott van pl. sok egyéb közt az elevenen mozgó III. osztályú váróterem-je, vagy kedves és bájos Sicstá-ja s első tekintetre talán bizarr cxcentricitássál ható, de hosszabb szemlélésre megkapó színezésű Premiere je, Parfüme, Álarc, aztán a Festők, esek a zenei hangokra keringő, szinte látható rithmussal rezgő szinek, mint egy uj irány előfutárjn. De olt van az elsőrendű Kezdi Kovács Őszi bánat a, ez a melegítő és lágy nranyözön. Molnár Z. János elmélyítő Napnyugtakor ja, vagy Kézdi Kovács Hazatérése, valami sajátságos lelket altató vilió homállyal.

Szebbnél szebb képek kínálják a látás élvezetét. Zorkoczy Gyula virágos napfényes Futnál cimű képe, Neogrády „Falu vége“ s több kedves hangulatos ácpiareltje, éles napsütéses színeivel, vagy a Kos-fejek utolérhetetlen festője, Bálint, Pállilc mester művészeti hagyományosa; Herrer Caesar, Berkes Antal művei, meg a többi itt mind fel nem sorolható szép festmények meglátása megéri a legnagyobb érdeklődést.

S hisszük, hogy ma, vasárnap zsúfoltan lesz a tárlat, nem a tombola miatt, hogy esetleg 1 koronás jeggyel 5—600 koronás képet nyerhetni, de a művészet iránti érdeklődés miatt, mely a mi publikumunkat ha túlságos vásárlási kedvre nem is hangolja, — ehhez ugyanis meglehetős pénzek is kellenének — mégis a szinek harmóniájában rejlő és rezgő szép élvezésének a vágyát felkölti bennünk.

Erdei Lajos.

TOLNAMEGYJSI KÖZLÖNY

talmak kiknek Ítéltettek oda, a miniszter kiküldöttje által fog a vizsgán kihirdettetni.

A tanfolyamokra olyan tényleges alkalmazásban lévő néptanítók (tanítónők) vétetnek fel, akik mezőgazdasági tanfolyamot még nem végeztek.

A felvételi kérvényt a íöldmivelésügyi miniszterhez kell címezni és folyó év május 20-ig az illetékes tan felügyelőségnél benyújtani. A jelölést a tanfelügyelőség javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur teljesíti.

Budapest,. 1913 április 23.

M. kir. főldmivelésügyi miniszter.

Az osztrák diplomácia.

Ez már — sajnos — csakugyan teljesen osztrák ; alig van benne egy csipetnyi magyarság, de meg is látszik rajta. A legutóbbi évtizedek óta meglehetősen balkézzel dolgozik a mi dicső diplomáciánk, a Balkán-háborúban és megelőzőleg az annexió alkalmával pedig éppen vizsgát tett az önblamirozáshél és pedig ez irányban a legkitűnőbb sikerrel.

A rég múltakat ne is bolygassuk, csak menjünk vissza az annexió idejére. — 1908 ban szükségesnek tartották, hogy az uralkodó uralkodásának 60 éves évfordulója alkalmából, mint egy ajándékképen kimondják Bosznia Hercego vina annexiéját. A világ teremtése óta annexiót minden állam az előállott kedvező alkalom esetén mondott ki. Csak éppen a mi diplomáciánk tartott erre egy lényegében üres jubileumot elegendőnek. A következménye a szerb válság végsőkig való kiéleződése s ennek hátterében majdnem orosz háború lett. A viharok akkor lecsillapodtak, de visszamaradt a szláv nemzetiségek elfojtott gyűlölete cs mesterségesen felizgatott ellenszenve a monarchia iránt.

Az annexióra kitűnő alkalom nyílt volna most, a Balkán háború alkalmából. Ha nem vo nullunk volna 1908 ban ki a szandsákból, akkor most egyszerű hivatkozással a birtok állapotára, megtarthattuk volna minden nagyobb emóció nélkül a szandsákot ós nyitva állott volna az ut Szalonikiig. Igen ám, csakhogy akkor az alvó osztrák diplomáciának .tudnia kellett volna, hogy készülődnek a balkánállamok a török háborúra, erről pedig szegényekngk sejtelmük sem vjlt. Köztük éltele az' ügyvivők,- nagykövetek stb. igen szép titulusu urak és nem is sejtették, hogy mire készülődnek a balkáni államocskák, pedig a lázas fegyverbeszerzés, hadseregfejlesztés szemet szúrhatott volna nekik. E helyett száz és száz milliókat kellett kiadnunk a katonai készenlétre 1908 ban és kell most újabban.

Jött a Balkán háború. Ekkor a monarchia minden héten, minden nagyobb fordulatnál változtatta álláspontját úgy, hogy a végén most maga sem tudja talán, mit akar. Először a status quo, aztán a független 'Albánia, végül most itt van & Szkutari kérdés. ,

Ennél a Szkutarinál a bonyodalom valöság gal humoros lenne, ha nem volna olyan vérfagy asztóan tragikus és vészteljes a helyzet. Mi követeljük a független Albánia megalapozását és ennek részére Szkutarit. Közben megegyeznek a montenegroiak a törökökkel, tehát a két legide tékesebb fél, Szkutari hovatartozandósága kérdésében és reklamáljuk a várost Albánia számára. Albániának czidőszerinti kikiáltott fejedelme, Essad basa, aki jelenleg a tényleges hatalmat is bírja, rendelkezik a hadsereg fölött, azt mondja, hogy Albániának nem kell Szkutari, ők oda adják Montenegrónak, mi pedig mindenáron reklamáljuk azon Essad basa, illetőleg azon albánok számára a várost, akiknek egyáltalán nem kell. — Miért kell ezért esetleg ezer meg ezer magyar legénynek elvéreznie, én nem értem és eddig igen sok politikustól is hallottam, — megjegyzem a gyengébbek kedvéért, nem munkapárti politikustól, — hogy ők sem értik.

Miért e sok baklövés a diplomáciától ? Azért, mert ha végignézzük a diplomácia tagjainak névsorát, ott mást,mint bárót, grófot, herceget, kis istent, nagyistent és öregistent nem látunk. Minden jót elismerünk a mágnásvilágról; elismerjük, hogy nagyon derék, sokszor liberális emberek, hazaszerető, királyiul, derék, vagyonos úri emberek, de engedjék meg nekünk, kinek a vérére megy a játék, — mindez nem elég a diplomata pályára.

Oda még valami kell, a‘ mit csak a természet nyújthat és a kinek nem nyújtotta avagy kis adagokban, azt nagyon kérjük, legyen inkább udvari hivatalnok, szép testőr, kormánypárti képviselő stb. stb. és engedje át ezeket a nehéz pozíciókat a Deák Ferenceknek, az Andrássy Gyuláknak.

Tehát a jelszó: Független Albánia! Mindhalálig független Albániai De mi lesz az 1790: X. t. c. végrehajtásával, bogy Hnngaria est reg- num liberum et ad totam regiminis formám independens! ? Mikor lesz végre Magyarország független és szabad állam, ura saját akaratának. - A parlamenti testőrséggel akarják ezt biztosítani ? Ezt átengedjük a független Albániának. ^

Úgy látszik, a magyar csak arra jó, hogy ágyutöltelek legyen. Mikor itt nálunk a nemzet legszentebb jogait lábbal tiporják a dinasztia és Ausztria érdekében, ugyanakkor, lenn a határszélen ténylegesen megvalósult az. exercitus hun- garicus, a magyar hadsereg, mert szinmagyar legénység áll talán százezer számra a hatáion. A halát itt Pesten Tisza István utalja ki a nemzetnek rövid utón. D*. Bognár Oszkár.

KÜLÖNFÉLÉK.

A seregélyem ifjakhoz.

(A seregélyes! hadköteles ifjak a sorozó-bizotlság előtt kijelentették, hogy ők nem hagyják magukat megvizitáltatni, mert nincs köztük untauglich.)

Seregélyes község aranyifjusúga A magyar nemzetnek aranyos virága,

Igazi szép virág, igaz magvar virág,

Úécsiild meg e kincset, egész magyar világ!

Síró, rívó, gyáva, pityergő legények ! Seregélyes bátor i/juit nézzétek !

Nem akar ott egy sem untauglich lenni, Hazáért, királyért kész a harcba menni!'

Derék fiúk vagytok! Seregélyes éljen!

Minden anya ilyen fiukul neveljen !

így ha majd kürt riad, iyy ha majd dob pereg,

Diadalmai arat a hős magyar seregi

Kötesd, 1913 április 24.

Kálmán Dezső.- Királyi kitüntetés A király Horváth József Géza járási csendőrőrmestert, székesfehérvári segédoktatót, Mutsenbacher Lipót szekszárdi magánzó vejét, aki mint őrsvezető sokáig Szelt - szárdon, majd Bátaszéken és Faddon szolgált, hosszas és kiváló szolgálataiért a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki.

— Kinevezést k. A király Finkey Pál pécsi törvényszéki bírót a pécsi Ítélőtáblához bíróvá,

Gadó Antal pécsi törvényszéki jegyzőt pedig a pécsi járásbírósághoz albiróvá nevezte ki.

— Lelkészválasztás. Dávid Pál vármegyénkből származó lelkész, ki a véletlen folytán már 4 éve Erdély egyik legexponáltabb álsófehérme- gyei községeben — tenger oláhsag közt — lel- készkedik Alamóron, a Szabolcsmegyében fekvő tornyospálezai református gyülekezet 19 pályázó közül egyhangúlag lelkészévé választotta.- Hivatalvizsgáló főügyész. I'elber Artur pécsi királyi főügyész múlt hétfőn Szekszárdra érkezett és hivatalvizsgálatot tartott a szekszárdi kir. ügyészségi hivatalban.

— Első áldozok. Az őcsény hegyi kis iskolások áldozó csütörtökön végezték első szent áldozásukat a diákmise alatt, kikhez Mayer Lajos hittanár intézett alkalmi beszédet.

— Egy felügyelő-igazgató kitüntetése. A király Reberics Imrének, a pécsi községi népoktatási intézetek felügyelő-igazgatójának, a népnevelés terén kifejtett sok évi buzgó működése elismeréséül a Ferenc József rend lovagkeresztjét adományozta.

— Biró választás Sióagárdon. Takács János felfüggesztése folytán megüresedett bírói állás betöltésére április hó 24 én megejtett választás alkalmával történt. Megváiasztatott egyhangúlag Sági György képviselőtestületi tag.

— Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Sey Jenő mohácsi járásbirósági jegyzőt, saját kérelmére, a pécsi törvényszékhez helyezte át.

A pénzügyminiszter dr. Szövényi György nagyszebeni pénzügyi segédtitkárt, földadó nyilvántartási biztost Szekszárdra helyezte át.

— Tanulmányi kirándulás. A Fejér és .Tolnamegyei Gazdatiszti kör, Székesfehérvárott tartott közgyűlésében elhatározta, hogy május hó 18-án a kör tiz éves fennállását díszközgyűléssel ünnepli meg és elhatározta, hogy tavaszi tanulmányi kirándulást tesz Klinfy Károly tolnamegyei fácánkerti birtokára.

— A pécsi rk. káptalan 300.000 koronás adománya. Zichy Gyula gróf, a bőkezű pécsi megyéBpüspök, mint tudva van, Pécsett püspöki főgimnáziumot és vele kapcsolatosan internátust létesít, melynek építését legközelebb megkezdik. Ezen kettős kulturális intézménynek templomra is van szüksége, mely vallásos célra a székeskáptalan 300.000 koronát szavazott meg akként, hogy 1913 január 1-től számítva 3 éven át, évenkint 100.000 koronát folyósít.

— Könyvtár adományozás. A földmivelés ügyi miniszter a szakályi és tolnanémedii kisgazdakörnek népkönyvtárat adományozott.