Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-20 / 16. szám
— _A bátaszék—mohi cs—baranyavár— pél- monostori vasút. Baranyavármegye törvényható sági bizottsága múlt hétfőn tartott tavaszi közgyűlésében a bátaszék—mohács—baranyavár—pél- monostori helyiérdekű vasút építésére 150.000 koronát szavazott meg. Amint az érdekelt községek a még szükséges 250.000 koronát megszavazzák, az építéshez azonnal hozzáfognak. — Lövöldöző legények. A szekszárdi vad erkölcsű legények vére csak nem tud lehiggadni. A múlt vasárnap Fehér István és Molnár József újvárosi legények vitézkedtek és pedig ezúttal passióból revolver lövésekkel verték fel az éjjeli csendet. Áldozata is lett a virtuskodásnak. Simon Ferenc 19 éves legényt egy lövés eltalálta s rajta könnyebb sebesülést okozott. A lövöldözök ellen az eljárást megindították. Fogorvos. Kovács J. Specialista íog- és szájbetegségeknél. Készit arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélkül fogaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás : a gimnáziummal szemben. CSARNOK. Petőfi Bem táborában. Visszaemlékezés. Irta; Farkas Ernőd. Kossuth lángszavára a földből termettek a honvédek. Ceglédi beszéde után tömegesen kelt föl a nép s indult a táborba az esküszegő Jella- sich ellen. Petőfi sem ülhetett otthon. Elhatározta, hogy Székelyföldre megy honvédeket toborozni. Feleségét szüleihez Erdődre vitte s Nagybányán keresztül akart a Székelyföldre menni. Itt azonban találkozott Teleki Sándor gróffal, aki az oláhok borzalmas kegyetlenségeire hivatkozva, lebeszélte őt erdélyi útjáról. Petőfi erre visszatért Erdőre, onnan pedig Pestre. Ezalatt megvívták a sukorói győzelmes csatát, az újonc honvédsereg Bécs felé nyomult s Petőfi is a táborba sietett, mely Parn orfnál a határszélen állott. Kossuthnak az volt a terve, hogy a magyar sereg menjen át a határon és adjon segít séget a bécsi forradalom hőseinek. így határozott az országgyűlés is, mert a honvédek nem kötelesek az ország határain túl harcolni. A költő bejárva a tábort, heves szónoklatokban izgatott Kossuth terve ellen s csak az ősz Csányi László jóságának köszönhette, hogy a miatt baja nem esett. Az ő tanácsára aztán visszafordult Pestre. Épp ekkor vonult el az utcán, egy szabad csapat, amelynek az iiju Vasváry volt a vezére. Széles, vörös toll lengett Kossuth kalapju kon, fehér, habos selyemzászlójukat pedig az ősz- bevegyült, sápadt arcú, zömök ember vitte, büsz kén lépegetve a nagy lobogóval. Petőfi gyönyörködve nézte a pompás csa palot ; amint a zászlótartóra pillantott, kitörő örömmel kiálltotta: — Hiszen ez az édes apám! Azzal odarohant a katonás öreghez és boldogan ölelte a szivére. — Édes apám — mondta sugárzó arccal — eddig azt hittem, hogy. te vagy büszke én reám, de most látom, hogy én lehetek büszke az apámra! — Már fiam, a hazámért ón is szivesen halok meg 5 ezt a zászlót olyan örömmel lengelém, mintha édesanyád régi jegykendője volna. — A szabadság jegykendője az, édesapám ! _ Már tűzben is voltunk vele Sukorónál. De m ondd csak, hova mégy most fiam? — Én is Pestre megyek, de mivel nagyon sietős az utam, szekeret fogadok. Megölelték egymást, aztán búcsút vettek. Apjáról irta később Erdődön „A vén zászlótartó'- cimü meghatóan szép költeményét, amelyben azt mondja, hogy apja, akinek vállait egy kínos élet gondja, betegség és ötvennyolc év nyomja, elfeledve minden buját-baját, ifjak közé hadi hajtársul állt. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY „Március tizenötödikjében is azt irta valaki a parndorfi táborból, hogy ,,zászlótartónk, a még ifjú vérü Petőfi verselyt gyalogol velünk". Pesten a költő csakhamar megkapta honvédkapitányi kinevezését s ezzel ment Erdődre, ott töltött pár napot, aztán bevonult Debrecenbe a zászlóaljához. Júliához „Búcsú'* címen meghatóan gyöngéd verset irt, melynek ismételten visszacsendülő refrainje ez : Isten veled szép ifjú hitvesem, Szivem, szerelmem, lelkem, életem. Petőfi az ujonckiképzéssel bíbelődött Debrecenben. Felesége, aki közel volt szüléséhez, egyszer szemrehányó levelet irt neki, amiért ily állapotban elhagyja s nem törődik vele, talán már nem is szereti. A költő erre „Szeretlek kedvesem“ cimü versével felelt, amelyben rajongó szerelme egekig szárnyal. Mintha egy tüzhányóhegy izzó lávája omlanék benne, s a lobogó lánghullámokból ibolyák, liliomok és uefelejtsek hullanának le andalító ihletet lehelve magukból. Lemondanék minden Dicsőségről érted, S megszereznék érted Minden dicsőséget. Nekem nincsen vágyam Nincsen akaratom, Mert amit te akarsz Én is azt akarom. Ez volt talán a legforróbb, a leggyöngébb költeménye feleségéhez, aki valósággal istenit s ő, aki a hatalmasokkal is nyersen szembeszállott, e gyönge galamb előtt szinte térden állva vallja meg újra és újra örök szerelmét. Akarata kemé- szebb, mint a vas de az is meglágyul, fölolvad felesége akaratában, vágyai magasabban szállnak, mint a kőszáli sasok, de ezekről is lemond ő érette, valamint a dicsőségről is, amelyet pedig Istenként imád. Büszke is volt neje e költeményre. Ebből látta, hogy korlátlan hatalma van a költőn, aki azelőtt senkire se hajlott, csupán a maga akaratát követte. A költőnek zászlóaljával Nagybecskerekre kéllett volna vonulnia, de ő anélkül, hogy sza badságot kapott volna, feleségéhez ment Erdődre. E fegyelemsértés miatt meggyűlt a baja Petőfinek. Orlay barátja azonban kijárta, hogy utólag mégis szabadságot kapott. TANÜGY. Népiskolai igazgatók kinevezése. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök, aki már nem egyszer bizonyitotta be a tanítóság iránt érzett nemes főpásztori jóságát, a napokban rendeletet adott ki, melyben kimondja, hogy egyház- megyéje területén működő érdemes, vallásos és hazafias tanítóit, illetve tanítónőit igazgatókká nevezi ki, ha az illetékes plébánosok, a kér. esperes, tanfelügyelő utján őket kinevezésre hozzá terjesztik. A kinevezésnél a rendszabályok 187. §-ának végrehajtásánál annak 3-ik bekezdése tartandó szem előtt. E szerint: »az igazgatói kinevezéseknél a kiválóbb szakképzettség és érdem szolgál irányadóul.« ' A püspök rendelete szérint összesen 237 igazgatótanitói állás létesül s ezekből 142 esik a három vagy több tanitós iskolákra, 40 hely a két tanitós iskolákra és 55 helyet részint az illetékes plébános isk. igazgatók kisegitésére, részint az érdemes tanító kitüntetése céljából az egy tanitós iskolák részére tartat fenn. Nagyobb helyeken, mint Szekszárd, Mohács, Dunaföldvár, Paks, ahol a helység különböző részein vannak iskolák, minden Önálló s legalább 6 tanitós iskola részére külön igazgatótanitói állás lesz. A püspök elrendelte, hogy az igazgató cim adományozása egyúttal az érdem elismerése kiván lenni, azért indokolt, hogy az iskola fentartó hitközségek a falusi népiskolánál igazgatói címmel, esetleg működési körrel is felruházott tanítók részére legalább évi 100 korona, a városokban működő igazgatói címmel és működési körrel is felruházott tanítók részére legalább 200 korona tiszteletdijat állapítsanak meg. Amennyiben ez nem lenne elérhető, - amit a püspök nem hisz, altkor más utón, nevezetesen a községi és feleke :zeti elemi népiskolai tanítók illetményeiről készült Törvényjavaslat 14. § ában jelzett soronkivüli előléptetés alkalmazása által szándékozik az érdem anyagi elismerését biztosítani. Gróf Zichy Gyula püspöknek ezen nagy- fontosságú intézkedése általános örömöt és megelé gedést keltett a kath, tanítók körében, mert ez a főnkéit gondolkozásra valló intézkedés egyedül álló az egész országban. 5 Kinevezések. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök Somssich Sándor keszüi és Bodó János mecsekszabolcsi kántortanitókat igazgatótanitókká nevezte ki. Meghivő. A Tolnamegyei Általános Tanítóegyesületnek folyó évi április hó 26 án délelőtt 10 órakor a szekszárdi polgári fiúiskola tanácstermében tartandó választmányi gyűlésére. Tárgy : A folyó évben Tolnán tartandó évi rendes gyűlésének előkészítése, valamint a választmányi gyűlés elé tartozó összes ügyek elintézése. Tihanyi Domokos, egyleti elnök. Igazgatósági és választmányi ülés.'A Pécs- egyházmegyei Rom. Kath. Tanítóegyesület igazgatósága és választmánya folyó évi május hó 8-án Pécsett, a Kath. Körben gyűlést tart dr. Igaz Béla kanonok egyházi és Horváth Ignác szekszárdi igazgatótanitó világi elnök közös elnöklésével. Az igazgatóság reggel 8 órakor, a választmány 9 órakor ülésezik. A japánok gyakorlati érzéke azonnal fé’J:merte az UI áWI Ferdére taposás, kisiklás, fáradtság, az ide* gek rázksdtafása kizárva! t öerson müvek Budapest, VII. oott _______IRODALOM. — Az?.,Ország-Világ“, Váradi Antal és Fáik Zsig- mondnak harmincnegyadik életévét járó lapja, e heti számában is egész sereg érdekes illusztrációt közöl. Közülök különösen jók a következők: »A görög király gyilkosa«, »Skutari képe a tó felől«, »Skutarii utca«, »Szerb előőrsök farkaskalandja«, Néemancipáció és rendőrség«, »A driná- polyi nagy mecset«, «Török kereskedő boltja Skutaribn«, »A pápa testvérei«, »Nikita Skutari előtt«, »A genti világkiállítás főbejárata«, »A berlin-stettini hajózó csatorna«, »Recefai magyar házaspár«, »Nagyárpádi német szerelmes pár«, »Nagykozári sokác menyecskék«, »Kácsfalui szerb házaspár«, »Visegrád«, »Salámon tornya«. Igen érdekes dr. Glósz Ödön taormtnai hét fölvétele is. Az arcképek közt ott vannak: Hasszán Riza bej, Skutari védelmezője, Zam- bauer Adolf skutarii magyar-osztrák főkonzul, Pierpont Morgant, a francia politikus Deschanel Pál és Barthou Lajos, Livingstone, az olasz énekművészet nagymesterei: Rossini, Verdi. Delle Sedie, Ingo és Patti Adelina, továbbá Vargyas Endre képmásai. — A lap irodalmi részébe regényeket, elbeszéléseket, kritikai cikkeket avagy költeményeket Írtak: Bence János, Esty Jánosné, Fáik Zsigmond dr., Fligl József, Fonyó Berta, Hangay Sándor, Innocens Méta, Káz- mér Ernő, Moly Tamás, Rónaky Kálmán, Sugár Jenő, Szerbák Emil, Szigeti Ferenc, Thomée József, Váradi Antal, Versényi György, Weiser Sarolta, Zsoldos Benő. Tartalmas, kitünően szerkesztett rovatok ezen felül: Szinház, Művészet, Irodalom. Hirek, Zene, Sport stb. Mutatváyszámot ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, V. kér., Hold-utca 7), ahová az előfizetési pénz is beküldhető. A lap ára félévre 8 kor. Amatőrök!! Az idény beá) fával raktáramra felújítva ajánlom becses figyelműkbe. Raktáron tartok: gépet, lemezt, 'filmet, másolópapírt, keretet, vegyszereket, szóval minden szükséges kellékeket eredeti gyári áron. Postai rendeléseket a lehető leggyorsabban intézek el. „«^aray d-rogférla,“ SZEKSZÁRD, Széchenyi-utca, dr. Hangel-féle ház. Telefon szám 64. Telefon szám 64.
