Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-20 / 16. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1913 április 20.

— Műkedvelői előadás és táncmulatság.

A szekszárdi róm. kath. legényegylet folyó hó

20-án, ma a róm. kath. olvasókör dísztermében saját házalapja javára, műkedvelői előadással egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez. Az előadás kezdete 8 órakor. Helyárak: (számozott helyek) I. hely 1 K 40 fill., II. hely 1 korona, állóhely 60 fillér. Felülfizetéscket a legényegylet házalapja javára köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. — Jegyek előre válthatók Szentiványi József egyl. elnöknél. Színre kerül; A Cigány. Eredeti népszínmű 3 felvonásban. — Előadás után tánc.

— Elvitte a vonat a ballábát. A f. hó 17-én Szekulisz János szabadkai segédfékező Mórágy állomáson egy kocsi berakásnál segédkezett. Mikor a pályatesten át akart menni, az egyik átjáró sinei közé beszorult a lába, és sehogysem tudta azt kiszabadítani. Ilyen állapotba jött a síneken egy tolató mozdeny, melynek vezetője nem vette észre a szegény bennszorult lábú vasutast, s a mozdony levágta a hallábát. Szekulicsnak jövő héten lett volna az esküvője. A sérült vasutast a bajai közkórházba szállították.

— Helyettesítés. Dömötör Miklós szék* szárdi anyakönyvvezetőnek Nagybecskerekre történt kinevezése folytán az anyakönyvvezetői teendőket Szüts Ferenc városi nyilvántartó látja el.

Halálozások. Kapossy György nyugalmazott naki kántortanitó, egyházi zeneszerző, kinek énekeskönyve az egész országban közkézen forog, Nakon hosszas betegség után elhunyt. Múlt szombaton temették el az egész falu őszinte részvétele mellett a ritka zeneszerzőt és jeles nevelőt. Az elhunytban Kapossy István volt szekszárdi káplán édesatyját gyászolja

Hőgyészen elhunyt özv. Wurm Lipótné életének 71-ik évében. Az elhunytat a család és rokonok gyászolják. Köztük a elhunytnak fiai: Wurm Ödön és Wurm Ignác nagybérlők.

— Adomány a tüzkárosultaknak. Az Egyesült Szekszárd-Tolnamegyei Nőegylet 120 koronát adományozott a szegény szekszárdi tüzkárosultak részére.

— A fagykár bejelentése. A szekszárdi szőlőtulajdonosok figyelmét felhívjuk, hogy a szenvedett fagykárt adóleirás végett a városi adóhivatalnál írásban mielőbb jelentsék be.

— A pénzügyi számvevőségi tisztviselők mozgalma. Az ország pénzügyi számvevőségi tisztviselői a f. hó 20-án Budapesten a régi Országházban tartják meg országos nagygyűlésüket, melyen á helyzetük javítása céljából indított mozgalom teendőit tárgyalják meg. A nagygyűlésre a szekszárdi p. ü. igazgatóság mellé rendelt számvevőség tisztikara Kontskó Andor p. ü. számvizsgálót és Háry Béla p. ü. számellenőrt küldötte ki.

— Egy erdötanácsos öngyilkossága. Ihrig

Vilmos volt bátaszéki uradalmi erdőtanácsos — mint Kaposvári ól írják — ott, múlt csütörtökön lakásán vadászfegyverével főbelőtte magát és rövid haláltusa után meghalt. A tragikus véget ért nyugalmazott erdőtanácsos 82 éves volt, aki már régebben betegeskedett, az aggkorral járó elgyengülés a télen ágyba döntötte éB a gyötrő betegség érlelte meg benne az öngyilkosság gondolatát. Nején kívül fia, leánya, unokái és rokonai gyászolják. — Az elhunyt országos hirü vadász ember volt; ő lőtte a szálkai erdőben azt a szarvast, melynek agancsa 130 centiméter és 13 kilogramm súlyú. Ez az agancs most Montenuovó herceg birtokában van.

— A Szekszárdi Dalárda értekezlete. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklése mellett a Szekszárdi Dalárda folyó évi április hó 18-án délután értekezletet tartott, melyen a nyár elejére dalestély rendezését határozták el. A tervezett dalestélyt jó idő esetén a Szekszárd-Szálló udvarán tartják meg. Tánc nem lesz, hanem a hallgatóság asztalok mellett foglal helyet s a belépti dij is leszállított lesz, hogy a művészi programúm dalestélyen minél nagyobb számban és minél feszélyezetlenebbül jelenhessen meg a publikum. A próbákat meg is kezdték.

— Leszállították az angol kamatlábat. Ezen látszólag jelentéktelen esemény nagy kihatással van az egész világ közgazdaságára és nálunk is hamarosan érezhető lesz annak hatása. Londontól érkezett távirati jelentés szerint az angol nemzeti bank csütörtöki tanácsülésén a kamatlábat fél százalékkal leszállította. Az angol bank elhatározása nagy megkönnyebbülést ’ hozott. — Péflzügyi körökben általános a vélemény, hogy a feszült pénzügyi helyzet javulása most már komolyan kezdetét veszi.

— Mautner Gyufa fogászati műtermét f. évi május hó 5-én Szekszárdim* Mofnár Mór-féle házban, Széchenyi-utca 169. sz. megnyitja.

— Nincs gyermeknap Szegeden. Szegedről jelentik: Az Országos Gyermekvédő Liga a tavasz- szal gyermeknapot akart rendezni Szegeden és ezt a szándékát bejelentette Lázár György dr. polgármesternek, mint a főispán helyettesének. A polgármester azonban az ünnepség megtartását nem engedélyezte, azzal az indokolással, hogy a jelenlegi pénzszük világban, mikor a polgárság legszükségesebb kiadásait is csak a'legnagyobb erőfeszítések árán fedezheti, nem szabad a közönséget jótékonycélu pumpolásokkal zaklatni. A polgármester nemcsak a Liga kérelmét tagadta meg, hanem ez évben más jótékonycélu pumpo- lásokat sem engedélyez.

— A városok háztartásának rendezése és az uj adótörvények. A napokban az a hir látott napvilágot hogy az adótörvényeket csak 1916 ban léptetik életbe. Most pedig állítólag beavatott forrásból azt közük, hogy a jelenlegi kormány a koalíció által alkotott törvényeket véglegesen elejtette, sőt a pénzügyminisztérium törvényelőkészítő-osztályában már dolgoznak is az uj adótörvények revízióján. A revízió munkája két nevezetes irányban folyik a pénzügyminisztériumban: elsősorban kihagyják azokat a paragrafusokat, melyek rengeteg zaklatásnak és az adót megkétszerező bírságolásnak tették volna ki a dolgozó polgárságot, másodsorban módot keresnek arra, hogy a vidéki városok háztartását megóvják a csődtől. Ennél okosabbat és népszerűbbet bizony a kormány nem cselekedhetne.

— Kísérleti léggömbök. Nemsokára gyakrabban lehet majd látni léggömböket, miket tudományok vizsgálódások céljából bocsátanak a levegőbe. Különös jelentőséget tehát nem kell ezeknek tulajdonítani, mégis a belügyminiszter rendeletben arra hívja fel a lakosságot, hogy az ily leszálló léggömböket ne rongálja meg, hanem aki talál ilyent, közölje ezt távirattal „Meteor Buda“ címre, ahonnan a léggömb elküldésére alkalmas ládát fog kapni. Az elcsomagolásnál is, egyébbként is ügyelni kell a gömbön alkalmazott műszerekre, mert azok előállítása igen költséges, s csak ha épségben érkeznek meg rendeltetési helyökre szolgálhatják azt a célt, melynek elérése végett a gömbbel útnak bocsátattak. Aki ilyen léggömböt a jelzett címre eljuttat, 20 korona jutalmat kap.

— A bonyhádi vásár. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1913. évi 25136. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Tolnavármegye területéhez tartozó Bonyhád községben az 1913. évi április 28. és 29 re eső országos kirakó- és állatvásár ez évien kivételesen május 13 és 14-én tartassék meg.

— JÓ lucerna termés. A mesterséges takarmánynövények termesztése hova-tovább nyer jelentőségben, mert az állattartás ma már mező- gazdaságunk egyik legjövedelmezőbb .ága. Külö nősen a lucerna- és lóhereféléknek van nagyon fontos szerepe, amennyiben ezek nemcsak nagy tömeget, de egyszersmind igen kitűnő takarmányt is szolgáltatnak; ezeket kellene tehát nagyobb területen, de jobban előkészített, jobban trágyázott talajon termeszteni, a magyar gazda azonban ezen növények termesztése körül sem fejt ki mindig kellő gondot,; távolról sem olyant, mint a német gazdák. — Lucernának, lóherésnek szánt talaját nem műveli elég mélyen, nem alkalmaz elegendő istálló trágyát, különösen pedig nem használ foszforsav tartalmú műtrágyákat, holott e növények foszforsav fogyasztása rendkívül nagy s igy természetes, hogy az alkalmazott szuper- foszfátot nagy terméstöbblettel hálálják meg. — Gyárfás Józsefnek, az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomás vezetőjének, most megjelent „Lucerna és lóhere kísérletek tanulsága“ cimü munkája kimerítően ismerteti úgy a szerves, mint az ásványi trágyák hatását a lucerna és lóherére s azon hazai kísérletek kivétel nélkül kedvező eredményét, melyek az ország különböző helyein lóhere és lucerna műtrágyázással végeztettek.

— A munkásbiztositó pénztárak és a cséplőgéptulajdonosok harca. A cséplőmunkások biztosítási kötelezettségének kérdése már régóta vita tárgya. A cséplőgéptulajdonosok ugyanis a gépeik mellett alkalmazott munkásokat eleinte az országos Gazdasági és Cselédpénztárnál biztosították baleset esetére. Amikor azonban az 1907. évi XIX. törvénycikk életbe lépett, e törvény abban az irányban is intézkedett, hogy a eséplőmunká- sok ezentúl a kerületi munkásbiztositó pénztáraknál biztosíttassanak betegség és baleset ellen. Ez a biztosítás természetszerűleg csak akkor volt kötelező, ha a cséplőgéptulajdonosok nemcsak a saját, hanem a mások gazdaságában is dolgoztatott gépével. A cséplőgéptulajdonosok ilyen körülmények között két részről is megterheltelek biztosítási járulékkal. Végül a kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, amelyben a törvény- hozás hibáját reparálva úgy intézkedett, hogy a cséplőmunkásokat betegség esetére sem kell a munkásbiztositó pénztáraknál biztosítani. A kerületi munkásbiztositó pénztárak törvényellenesnek minősítették a miniszter rendelkezését és a biztosítási kötelezettség eldöntése végett esetről- esetre a rendőri bírósághoz fordultak. A szabadkai munkásbiztositási választott bíróság volt az első, amely a kérdésben állást foglalt és kimondotta a cséplőmunkásoknak a betegség esetére való biztosítási kötelezettségét. A szabadkai kerületi munkásbiztositó pénztár az ügyet elvi jelentőségű határozat provokálása céljából az állami munkásbiztositó hivatal elé terjesztette, amelynek bírói tanácsa a f. hó 9 én tartott teljes ülésében az elsőbiróság ítéletét indokolásánál fogva teljes egészében magáévá tette.

— Csőd. Németh Ilka felsőireghi be nem jegyzett kereskedő ellen a szekszárdi kir. törvényszék a f. é. április 14-én elrendelte a csődöt. Tömeggondnok dr. Király Géza tamásii ügyvéd és helyettese dr. Marxreiter Alajos szekszárdi ügyvéd.

— A gyanú sarát fröccsentik szerte-szét a fizetett lapok. Úgy adják, mintha ami Lukáccsal most történik, nagyon méltatlan, igaztalan volna. Mintha dolga megszokott és megengedett dolog lehetne és lehetett volna eddig a politikában. Mintha amivel Lukácsot Désy vádolta, többen is ludasok lennének. Sőt, hogy Wekerle is hasonlatos elszámolási görbeségekben leiedzett volna. Hogy az ellenzék egyes képviselői is pénzeltek volna a sópénzből, mégpedig Kossuth Ferenc tudtával. Azaz ha Lukács panamista, akkor minden politikus panamista. Lukács vétke tehát nem is vétek, hanem politikai közszokás, megengedett, megszokott gyakorlat. Egyszóval a közvélemény formálódjék oda, hogy amit majd mondani fog a bi óság előtt, az előkészített lelkek befogadják s a nemzet adja meg neki a fölmentvényt, vagy nézze el a tetteit, mert hiszen ő csak egy a sok közül s talán nem is a legnagyobb panamista, mint azt annak idején Désy mondotta s amiért Lukács perbefogta. Wekerle azonban torkán akasztotta a szót a vádolónak. Héderváryval mondatta meg, hogy rút valótlanság, amit róla a hazug lapok mondanak. Kossuthék is hasonló világosságba helyezték a maguk tisztaságát. Tehát a gyanú sara fröccsen ugyan, de az éber ellenfél szépen lefejti magáról ezt az undok sarat és visszadobja s ezzel mégjobban belémártja azokat, akiktől származik. S föleszmélteti az embereket, hogy baj lehet ott, ahol az igazság egyenes kimutatása helyett a gyanú sarával akarják az emberek szemét megvakitani, hogy ép bőrrel menekülhessenek. Hogy a gyanú pusztítja az emberek lelkeit, mint a pestis a testi életet, azt most nem bánják azok, akik a zavarosban tudnak csak boldogulni. Nem bánják, ha minden pusztul is, csak ők érvényesüljenek. Azért minél zavarosabbá akarják tenni a politikai vizeket, hogy gerinctelen gyöngeségük védelmet találjon s ők az erősek helyén elmélkedhessenek.

— A tüdővész — legyőzve. Valóban nagy- fontosságú hirt kaptunk Berlinből, melyszerint a tüdővész gyógyításának az emberiséget oly nagy mérvben érdeklő problémája valahára mégis csak megoldást nyert. A berlini Oranienbürger-Strasse 66. számú épületben van elhelyezve a Klinik für Lungenkrankheiten cimü tüdőbetegek különleges klinikája, amely most úgyszólván az egész világ érdeklődési központja, amennyiben ezen a klinikán alkalmazzák a ^Veninger-féle uj gyógymódot meglepő sikerrel. Érdekes képet nyújtanak mo3t ezen épület várótermei, ahol a külföldi lapok hírei nyomán különféle ne nzetiségbeli szerencsétlen tüdő- és gégebetegek gyűlnek össze a biztos halál elől menekülni, egészséget, életet keresni. És e sok nyelvű nemzetiség mind megtalálja a saját nyelvén beszélő klinikai alkalmazottakat, akik tolmácsolják, felvilágosítják és kellő e'helye- zésükről is gondoskodni kötelesek, amennyiben a klinikán valamennyi beteget elhelyezni képtelen- seg. De ami reánk, magyarokra . közönyös nem lehet: a zseniális gyógymód megalkotója : Wenin- ger tanár, magyar ember, aki mintegy 20 év előtt származott el Budapestről külföldre s mint természetbúvár tudományos müvei által csakhamar feltűnést keltett. Évek hosszú során át dolgozott csendben, de vasakarattal, a tüdővész gyógyításának nagyfontosságu problémáján sikertelenül, mig vegre rendíthetetlen kitartása meghozta a szenvedő emberiség százezreinek a mentséget. A klinika élén most maga a tudós áll, aki a kellő orvosi assistencia mellett, fáradhatatlan ambícióval végzi megbecsülhetetlen munkáját. — A gyógyulások eddigi statisztikája meglepő. — Az elsődleges állapotbeliek valamennyien gyógyulnak, a másodlagos állapotbeliek közül 89°|o, a harmadlagos (tertiär) tehát az utolsó állapotbelíek közül, akiknek tüdejében már barlangok (caver- nák) képződtek, 54o/0, tehát még ezeknek is több mint a fele, adatik vissza az életnek. Hazánkfiának e nagy sikere ránk nézve fényes erkölcsi diadal, amennyiben — mint illetékes helyről értesülünk — hosszú távoliét után még ma is, a külföldiek előtt is magyarnak vallja magát.