Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-06 / 14. szám
1913 április 6. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Az uralkodók elismeréséhez járult a bécsiek ragaszkodása és tisztelete, melynek jeléül, mint Kemény Kálmán úrtól hallottam, a belvárosban egy utcát nevezlek el róla.. — Meg van-e még most is ez az utca: nem tudom. A bécsi kongresszus után azonban megszakadt b. Steindl előmenetele. Már 1814 ben meglopja a kapitányi rangot s az maradt 1833. áprilisié, midőn mint őrnagy vonult nyugalomba. Tizenkilenc hosszú éveken által csak egy fokkal lépett elő az, ki a történelem lapjain oly sok hasznot szerzett uralkodójának, dicsőséget és hírnevet a hadseregnek és a magyar névnek. A magyar névnek ! — Talán azért mellőzték, mert magyar volt? — En úgy vélem. Steindl Károly báró ezután visszavonul Dunaföldvárra, hol kjs birtokán még rövid négy évig gazdálkodik. 1837. szeptember 14-én halt meg ugyanott rögtöni halállal, szivszélhüdés következtében, 52 éves korában. Holttestét Rábold János orvos vizsgálta meg, ki a halál biztos jelét találja. Szeptember 16 án délután négy órakor nagy katonai pompával temeti el a dunaföldvári róni. kath. sirkertbe Egyed Antal plébános, a magyarországi római katholikus lelkész! kar egyik büszkesége. Sírját teljes biztonsággal nem találtam meg. Kemény Kálmán dr. rácalmási földbirtokos szerint, kinek édesatyja, mint említettük, mostoha öccse volt Steindlnek és azt személyesen is ismerte, a mai fehérvári úti róin. kath. temetőben nyugszik a hőslelkü magyar őrnagy a kápolnától balra, ha annak oltárával állunk szemben, közvetlen a kápolna mellett. Arcképe, sajnos, ne | maradt az utókorra. Kemény Kálmán dr. édesatyja állítása szerint középtermetű, széles vállu, szőke hajú és bajuszu, borotvált állu, egészséges, piros arcú, kék szemű férfiú volt. * Az itt többször emlitett Kemény Kálmán dr., Steindl Károly unokaöccse hívta fel figyelmemet a francia háborúk ezen hősére s a legtöbb adattal készséggel állott szolgálatomra. Mint Steindl rokonának és örökösének, igen sok adat és okmány van birtokában. VIDÉK. Nemzeti ünnep Tolnán. A tolnai Kath. Legényegylet ez évben is a szokott lelkesedéssel ünnepelte meg március 15-ikének napját. Reggel a felszentelt zászló kisé- rete mellett szent misét hallgattak az ifjak, délután 5 órakor volt az ünnepély hazafias része. Az egyleti helyiség három szobáját zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, akik a legnagyobb megelégedés hangján nyilatkoztak az ünnepély lefolyásáról. Varga József egyleti világi elnök egy rövid visszapillantást tett ama régi nagy napokra s miután a megjelenteket szívélyes szavakkal üdvözölte, felkérte Fekete Ágoston tolnai prépost-plébánost, mint az egylet egyházi elnökét, az ünnepi beszéd megtartására. Akik ezt a beszédet hallották, azok egyhamar nem fogják elfelejteni. Egészen -uj zsánerben mutatta be, hogy mi a haza és hogy hogyan kell a hazát szeretni. Ezt a két eszmét már sokszor hallottuk, olvastuk, de ily alakban kidomborítva, még nem. Majd mikor már látta a könnyeket kiperegni hallgatói szeméből, megkönyörült rajtuk és átcsapott a 48-as idők egyik legszebb vívmányának, a sajtószabadságnak ismertetésére. Bemutatta a sajtónak árny- és fényoldalait, példákkal illusztrálta annak fattyúhajtásait is és mikor félórás beszéd után az finné pélyt megnyitódnak nyilvánította, akkor látták, hogy ez a beszédje még az előbbit is fölülmúlta. Szűnni nem akaró taps és éljenzés közt lépett le a szónoki emelvényről. Erre Moaohina Juliska szavalt el egy hazafias költeményt. Lelkesen megéljenezték tiszta, zamatos nyelvezetű előadásáért. Utána Pettrits Ferenc fiatal iparosmester tartott egy szintén nagyhatású beszédet. Többször vdlt már alkalma a közönségnek hallani őt « a közönség mindenkor megbecsülte benne azt a kiváló szorgalmat és iparkodást, hogy fél óráig vagy akár egy egész óráig eltartó oly -beszédeket mond, amelyek telve vannak a legszebb hasonlatokkal és igazi élvezetet nyújtanak a hallgatóságnak. Majd Betlásics Gyula, Tunczinger Viaus és Müller János tréfás monológjai következtek. Mind- hármójuk élőadását lelkesen .megéljenezték. fentién Wiuterbárth László kétszer is Jel lépett. Ahol ő szerepelj ott zajos derültség ül mindenki arcára. Kuptdkat adott elő harmónium kisé- ■ret mellett, melyek minden verse megnevezhette a közönséget. Mikor pedig mint tét szavazó pölgár jelent meg és követelte a 8 órai alvást, 8 órai seótsakoeást és 8 ómi «tüntetést, további az általános, titkos szavazati j9jgot, ezt oly kitűnő alakításban mutatta be, amire nagyon kevesen lennének képesek. Tapsot és éljenzést aratott bőven. Végül a jelenlevők mindnyájan elénekelték az „Isten áldd meg a magyart“ és ezzel az ünnepély véget ért. Az Iparosok Olvasó Egyesületében is fé nyesen ünnepelték meg március 15 ét, hol szintén Fekete Ágoston prépost plébános volt az ünnepély diszszónoka. Majd hazafias szavalatok és egyéb tréfás előadások következtek. Az ünnepélyt társas vacsora zárta be, mely után a lelkes közönség még sokáig együtt maradt. 5 Tanitóválasztás. A tardoskeddi iskolaszék Gzotter A'adár tengődi tanítót osztálytanítóvá választotta. Végbizonyítvány. Az általános választói jogról szóló törvény szbrint az általános- és gazdasági ismétloiskola harmadik évfolyamát végzett tanulók csak akkor kapnak végbizonyítványt, ha a népiskola VI. osztályáról bizonyítványt tudnak felmutatni. Mogszűnt járvány. A hatóság újból megnyitotta az alsónánai iskolát, melyben a járvány megszűnt. TANÜGY. Kinevezés. A miniszter Peszler Györgyöt a tolnanémedii all. elemi iskolai gondnokság elnö kévé, Takács Józsefet és Fábián Józsefet pedig gondnoksági tagokul nevezte ki. Megbízás. A vallás és közoktatásügyi miniszter Kreskay János bölcskei áll. tanítót az igazgatói teendők elvégzésével megbizta. Közgyűlés. A Duna—Drávaközi polgári iskolák köre múlt vasárnap tartotta meg Kaposvárott közgyűlését Holub János szekszárdi polg. iskolai igazgató elnöklésével, melyen több fontus tanügyi kérdésben hoztak határozatot. A tisztviselői kar a következőképpen alakult meg; elnök: Holub János, társelnök: Nagyné Csorba Mária, alelnök : Ujváry Kamilla, titkár: Szohner Sándor, köri képviselő: Rónai Sámuel, pénztáros: Szmodics Szilárd, jegyző: Szentgyörgyi Béla. A módszeres értekezletekről alapos és a kérdés minden részle tét megvilágító felolvasást tartott Rónai Sámuel. Tass Ferenc központi titkár beszámolt az egyesület működéséről. Rámutatott a polgári iskola sérelmeire és jelezte az orvoslás módjait. Beszélt az iskola reformjáról, a tanárképzésről, a fizetésrendezésről és egyéb kapcsolatos teendőkről. A tetszéssel fogadott előadáshoz Vajthó Jenő szólt hozzá, aki a polgári iskola reformját olyképpen óhajtja, hogy ez legyen a jövő gazdasági középiskolája. Szerinte minden tárgynak annyi az értéke, amennyiben hozzájárul a gazdasági képzéshez. A gyűlés táviratban üdvözölte a közoktatás- ügyi minisztert. Elhatározta, hogy a központot serkenteni fogja a tanárképzés rendezésére. Állást foglal amellett a jogos kívánság mellett, hogy a polgári iskolákat vegyék ki a tanfelügyelőség hatásköréből és külön főigazgatóság alá rendeljék. Collner Ernő felszólalásában tiltakozik ama törekvés ellen, hogy népes polgári iskolákat gimnáziumokká alakítsanak át. Inkább a néptelen középiskolákat kell polgári iskolává alakítani, miáltal azok benépesülnének. A tanitói nyugdíjtörvény revíziója. A tanítói fizetésrendezésről szóló törvény megalkotása után most következik a nyugdíjtörvény revíziója, melyen a vallás és közoktatásügyi minisztériumban már dolgoznak. A .tervezet szerint a tanitói nyugdíj - törvényen több lényeges módosítást tesznek, melyek közül a legégetőbbek a nyugdíjjogosultságnak tiz évről öt érre leendő leszállítása, az összes szolgálati évek és a lakbér beszámítása, az özvegy ek nyugdijának felemelése, a nyugdíj hoazéjáru- láp «leszállítása, a szolgálati időnak 35 évben leendő megállapítása. Egyenlő fizetés » tanítóknak Az egri érsek, a püspöki kar megbízásából, lépéseket tesz, hogy az állami és nem állami tanítók javadalmai között' fennforgó különbségek, amelyek az uj tanitói .fizu* ! tésrendezésben sem szűntek meg, törvényhozási utón megszüntettessenek. IRODALOM. , — A cukorrépa trágyázása. Irta Kovácsy Béla, m. kir. gazdasági akadémiai igazgató. Ára 1 korona. Megrendelhető a Pátria r t, gazdasági könyvkereskedésében, Budapest, IX., Üllői-ut 25. szám. A megnehezült munkás-viszonyok különösen a cukorrépa termelőket sújtják érzékenyen s eredményezik azt, hogy minden répatermelőnek megkettőzteiett erővel kell arra törekednie, hogy a lehető legnagyobb terméseket érje el. Miután pedig termelőink talajmunka és a répa megművelése tekintetében a tökéletesség elég magas fokán állanak, egyedül a talaj trágyázása S a műtrágyák célszerűbb alkalmazásával fokozhatják terméseiket. Ezért tűzte maga elé a szerző e füzet megírásánál ezt a célt, ezért gyűjtötte össze mindazon kísérletek és gyakorlati tapasztalatok eredményeit, melyek alkalmasak a cukorrépa termések fokozására. Részletesen kifejti könyvében, hogy minő mennyiségű tápláló anyagot von el a cukorrépa a talajtól, ismerteti az istállótrágya termésfokozó hatását s azt, hogy mennyiben lehet a répa által a talajból elvont tápláló anyagot istállótrágyában, majd pedig műtrágyákkal pótolni. Behatóan méltatja a szuperfoszfát, majd pedig a chilisalétrom termésfokozó hatását a cukorrépára s végeredményben azt javasolja, hogy az istáilótrágyán kivül az ősszel szórva alkalmazandó 150 kg. szupevfoszfát mellett, tavasszal 50—100 kg. szuperfoszfátot s 30—40 kg. chilisalétromot együttesen kell sorba vetve alkalmazni a lehető legnagyobb termésátlagok elérése, céljából. Nélkülözhetetlen ez a könyv mindazoknak, akik cukorrépa, vagy takarmány- répa termelésével foglalkoznak. Eladó vendéglő. Jó forgalmú utas beszáló vendéglő családi viszonyok miatt eladd, bővebb felvilágosítást a kiadóhivatalban. 263. sz. jvégrh. 1913. Árverési hirdetmény. Alulírott kir. bírósági végrehajtó az 1908. évi XLI. t.-c, 19. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szekszárdi kir. törvényszék 659/P. 1913. számú végzése következtében, Brezlmayer József tolnai ügyvéd által képviselt Tolnavidéki Takarékpénztár részvénytársaság javára, 1700 kor. s járnlékai erejéig 1913 évi febuár hó 13-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 6390 koronára becsült kővetkező ingóságok, u. ra.: IV. r. végrehajtást szenvedőnél, a Báró- utca 5. számú házában egy metszett üvegü tükör, egy díván, két puhafa két ajtós álló ruhás szekrény, két puhafa ágy, 12 vánkos és 4 dunyha huzattal, egy igás kocsi vasalással, két ajtós keményfa oszlopokon nyugvó sertés ól. A felső malom révben a telelőben 35. és 3. számú dunai reáljogú hajómalom és tartozékai nyilvános árverésen eladatnak. Az árverésnek a paksi kir. járásbíróság 1913. V. 63/2. számú végzése folytán ,1700 korona tőzekövetélés, ennek 1912. évi október hó 21. napjától járó 6% kamatai, */* % váltódij és eddig összesen 149 korona 35 fillérben biróiiag már .megállapított, valamint a még felmerülendő költségeik erejéig Paks községben, a Báró-utca 5- számú házában, IV. rendft végrehajtást szenvedő lakásán és folytatólag a felső malomrévben, a telelőben .leendő megtartására határidőül 1913. évi április hó 16 ik napjának d. e. Vall órája kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssé) hivatnak peg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX 1L*c 107. és lód. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén bécsáron alul is elfognak adatni' Az árverés a felsőmalomrévben, a téli kikötőben d. e. fél .12 órakor fogfolytattam!. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mázok is le- és íelülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1908. évi 3fül. t-e. 20. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Felhivatnak mindazok, kik M elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző -kielégiuetés- hez jogot tartanak, bogy amennyiben rézsűkre a «foglalás korábban .eszközöltetett volna és ez * végrehajtási jegyzőkönyvből ki nép tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az Asveréc megkezdéséig alnlirt kiküldöttnél Írásban vagy pedig szóval bejelenteni él pe mulasszák. Paksen, 1918.. évi .ttifreifts .hó 27. napján. - Cnery, kir.bir. végrehajtó.
