Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-17 / 11. szám

1912 március 17.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

nép nagy részénél tapasztalható rideg önzésnek, bizalmatlanságnak, minden jóindulat és jellemszilárdság hiányának? Azt találjuk, hogy a fel sőbb helyekről látott példák és. az, hogy a népnevelésügy mindenkor mellőzött és háttérbe szó ritott mostohája volt közügyeinknek, azonkívül közállapotaink számtalan viszássága és különösen a képviselőválasztásoknál előfordult etetések, itatások és vesztegetések stb. romboló hatással voltak a közerkölcsökre. Ideje tehát, hogy kellő reformokkal a létező bajokat minél előbb és gyökeresen orvosolják. Ezt pedig csak úgy remélhetjük, ha az általános, titkos, választói jogot

léptetik életbe.

Paksi.

Március 15.

— Ünnepi Istentisztelet. A belvárosi tóm. kath. templomban dr. Fent apát, Kun és Bauer segédlelkészek közreműködésével, március 15-ének emlékére d. e. 9 órakor ünnepi misét tartott. Az istentiszteleten megjelentek az összes hivatalok, igy : a kir. törvényszék dr. Kövessy Ödön helyettes törvényszéki elnök vezetésével, az ügyészség, a vármegye Simontsits Elemér alispán vezetésével, a kir. p. ü. igazgatóság Gallér János vezetésével, a városi tisztviselők dr. Szentkirályi Mihály polgármester vezetésével, megjelent a selyemtenyésztési felügyelőség, a tanári.és tanítói kar s az összes iskolák, hol ünnepi megemlékezésül fél szünetet tartottak, ünnepi Istentisztelet volt a reform, templomban és az izr. imaházban is.

Szentmise után a főgimnáziumi ifjúság zászlaja alatt bevonult a gimnázium tornacsarnokába, ahol hazafias ünnepélyt tartottak. Az ifjúsági dalai da megnyitásra a Himnuszt, befejezésre pedig a Szózatot énekelte. Előadták még a „Talpra Magyar“ énekszámát és még több alkalmas hazafias dalt. Bállá Károly Vili. o. tanuló, az Eötvös önképzőkör elnöke szép beszéddel méltatta március 15. jelentőségét. Szépen szavalt ifj. Kiss Ernő VIII. o. t. Alkalmi beszédet tartottak még Oszbach Antal VIII. és Kristofek Gyula VII. o. tanulók. Hagy tetszést arattak az Áldor testvérek precíz játékukkal. Áldor László Vili. o t. zongorán, Áldor György V. o. tanuló pedig hegedűn játszott.

A polg. leányiskolában lefolyt hazafias iskolai ünnepélynek műsora a következő volt :

. Hymnus. Énekelték a növendékek. A nap jelentőségét méltatta az iskola igazgatója Kovácsné Nagy Lujza. Honfi dal. Dopplertől Énekelték a növendékek. Március idusa. Irta: Ábrányi Emil. Szavalta: Strasser Anna 111 o. t. Magyar dalok. Cimbalmon előadta : Léhmann Róza, a továbbképző tanulója. A szabadság napján. Irta: Bőd nár István. Szavalta Vitkovits Etelka IV. o. t. Magyar dalok. Cimbalmon előadta : Mojzes Erzsi IV. o. t. Magyar táncok. Cováu Zongorán előadta: Szászy Jolán IV. o t. és Wallacher Gizella a továbbképző tanulója. Egy gondolat" bánt en gémét . . . Irta : Petőfi ^Sándor. Szavalta : Vin- kovits Flóra, a továbbképző tanulója. Régi magyar induló. Énekelték a növendékek. Petőfi,

Irta: Ábrányi Emil. Szavalta: Dénes Erzsi IV. o. t. Szózat. Énekelték a növendékek.

A szekszárdi Polgári Olvasókör az idén is hagyományos hazafias érzéssel ünnepelte meg március tizenötödikét, a magyar szabadság, reménység évforduló napját. Az Olvasókör tágas dísztermében volt a társasvacsorára felteritve s ott láttuk Szekszárd városának több előkelő vezéremberét, az iparos, kereskedelmi és őstermelő osztályok képviselőit. A fehérasztalok körül nyolevanan foglaltak helyet. A kitünően elkészített halpaprikást fél nyolckor tálalták fel, mire csakhamar rázendített Garay Lajos zenekara. Az első fogás elköltése után Boda Vilmos, az Olvasókör szeretett elnöke emelkedett- fel. — Ünnepi beszédét vele, mint 7 éves kisgyermekkel 1848 ban történt epizóddal vezette be, midőn a német ellenség bevonult Veszprémbe és egyik vitéz oda lépve hozzá, leszakította kis nadrágjáról a piros zsinórt. Majd hü képben ismertette meg az 1848. március 15 ének eseményeit és végül a mostani ifjúságot aposztrofálva, a füg getlen, önálló Magyarország jövendőjére üritette poharát. A fel felujuló lelkes éljenzés után hazafias beszédben Horváth Ignác igazgató tanító, lapunk tőmunkatársa a magyar szabadság, egyenlőség és testvériség igéiből indulva ki éltette Boda Vilmost, mint a 48-as eszmék megtestesült bajnokát Dr. Zsigmond Ferenc ügyvéd szép történelmi beszéd kíséretében indítványozta, hogy a Polgári Olvasókör márciusi ünneplő közönsége táviratilag üdvözölje a szekszárdi kerület nagynevű képviselőjét: gróf Batthyány Tivadart, aki lankádat lan kitartással harcol Magyarország teljes függetlenségéért és a népjogokért. Indítványát nagy lelkesedéssel fogadták és a következő sürgönyt menesztették hozzá :

Méltóságos gróf Batthyány Tivadar urnák Budapest, Horánszki utca 4.

A szekszárdi polgári olvasókör a szabadság mai ünnepén szeretetteljes ragaszkodással üdvözli Méltóságodat, mint a függetlenségi eszmék kitartó \ ezéroarcosát és kéri a magyarok Istenét, hogy a haza érdekében kifejtett lankadatlan küzdelmét siker és eredmény koronázza. Isten éltesse !

Horváth József, igazgató

Boda Vilmos másodszor emelve poharat, dr. Zsigmond Ferencet és Horváth Ignácot éltette, mint a 48 as dicső eszmék férfias hordozóit és terjesztőit. Dr. Zsigmond Ferenc a szabad sajtónak jelenlevő két képviselőjére : Boda Vilmosra és Horváth Ignácra üritette poharát. Bacskay Miklós p ü számvevőségi fövök, számtanácsos az általános, egyenlő, titkos választói jog diadalára ivott. Horváth Ignác dr. Szentkirályi Mihály polgármestert köszöntötte fel, aki szép beszéddel a Polg. Olvasókör összetartását hangoztatva, a tagokat éltette. Vendl István a 48-as honvédeket, Mikecz Endre a hazát, dr. Török Otttó városi ügyész pedig Horváth Józsefet, mint az Olvasókör igazgatóját éltette. Megemlítjük, hogy Vendl István az öreg honvédek részére 13 kor. 30 fillért gyűjtött. A -^kedélyes társaság éjfel utánig maradt együtt derült hangulatban.

ban epedve óhajtott; ime itt van, s számonfogja kérni esküjét, adott szavát. Legjobban szeretett volna odarohanni hozzá, átkarolni puha, bársony kezével annak a nyakát; a szemébe nevetni könnyező lélekkel; bocsánatért esdni könyörgő hangon; vagy megkérdezni tőle: „Miért jött? mit akar? hiszen ő már asszony ; boldog felesége egy embernek, akit lelkében mégis utál : Miért jött hát ő érte?!“ Vagy talán feledve van mar az ifjúság minden öröme? elfonnyadt az édes szerelem minden illatos virága . . . ? sokat töp rengett magában beteg ágyán, álmatlan éjszakákon . . .

De csak fölépült. Megsiratta a boldogtalanságát, s eltemetni kivánta a volt boldogságot.

Nem úgy a másik ! Ez látni akarta, s beszélni vele. A megyebálon találkoztak. Könnyű volt megismerkedni és Pista táncba vitte Irént. Szegény asszony, nem mert reá nézni. Érezte emennek acél karjai miként fonódnak derekára, s gyöngéd öleléssel mint röpíti tovább ; elszédült, s akaratlanul lehanyatlott feje a főhadnagy mellére.

Ez azonban erősen tartotta, nem engedte

leesni.

Szavuk sem volt egymáshoz. A főhadnagy diadalmasan mosolygott, látván az asszony vergődését, tehetetlen kínjait. S mindig erősebben szorította magához.

Irén végre föllélegzett, s bánatos arca olyan halvány volt, mint a kréta, s szemeit, melyeknek tüze éllettelen sí gárrá hamvadt : reá emelte, s hallkan, csak ennyit mondott ;

Engedjen főhadnagy, elég volt már , . . Most, hogy Pista látta annak az asszonynak fájdalmát ; forró vére megcsillapodott, s könyörgő hangon kérte.

A felsőiregi kaszinó március 15 én ünnepi lakomát rendezett, melyen az alkalmi beszédet Kämmerer Ernő dr. munkapárti képviselő tartotta. — Nagyszokolybun a 48 as kör rendezett március idusán lelkes ünnepséget. — Ialvásiban a kaszinó szintén hazafias keretben áldo- dott a magyar szabadság napjának évfordulóján.

KÜLÖNFÉLÉK.

Még egyef, csak egyetlen táncot még az estén, s nem kívánja többé, becsület szavára fogadja, s hogy az egy akaratlan, vagy véletlen fejmozdulatot csinált: karjaiba fűzte annak remegő kezét, segített a helyére vezetni az áléit asszonyt és frisitőt parancsolt a pincérrel, nem a maga számára.

Irén, hogy kipihente magát, nem érzett semmit, csak a feje volt zavaros, meg a keble ben mintha zajosabban verne valami ; s lágy melegség halvány pirt csalt ki sápadt orcáira.

Vissza emlékezett a főhadnagy szavára :

Csak még egy táncot . . . ; s titkos félelem fogta el. Szerette volna, ha férjét megtalálja, s betegséget szinleive hazaviteti magát ; de az ott ült a játék asztalnál, s nem törődött feleségével.

Az meg nem merte megszólítani, mert látta, megint vészit.

Átviharzott lelkében egész ifjúsága. Asszo- nyi életében mi sok jó is volt: semmi. S most eljött a végzet !

A múlt idők eltemetett, megsiratott boldogsága újra feltámadt, s eljött hozzá abban a férfiúban : akit mégis csak szeretett . . .

De, hogy megszólalt a muzsika lágy zenéje, s édes hangok tülték meg a bálterem meleg, parfümös levegőjét.

Itt, ott már táncba is fogtak, s a boszton andalító ritusai mellet hallkan siklottak a párok —: fényes, sima parketten.

Végre jött a főhadnagy, de sápadt arca, mintha sokat árult volna a szív belső csatájából ; s táncra hivta Irént.

(Folytatása köv.)

— Kinevezések. A király Ilardi Sándor pécsi kir. törvényszéki elnöknek a kúriai bírói címet és jelleget adományozta, Dobi Imre dr. pécsi ítélőtáblái birót a kúriához bíróvá nevezte ki.

A pénzügyminiszter Simon Gyula szekszárdi segély dija» pénzügyi számgyakornokot XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségi pénzügyi számtisztté nevezte ki a soproni pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez.

A földmivelésügyi miniszter Magyar Józsefet, Szél Gáspár b*taszéki építési vállalkozó vejét az Orsz.“Gazdasági Munkás és Cselédsegéh penz- táihoz a IX. fizetési osztályba fótis tté nevezte ki.

Dr. Tanárky Árpád, a Ferenc-közkórház igazgató főorvosa Váradi János halálával meg üresedett dijnoki állásra Molnár Gyula szekszárdi kereskedőt nevezte ki.

A földmivelésügyi miniszter Sulyok Géza főállatorvost, volt tolnavármegyei állatorvost, állategészségügyi felügyelővé nevezte ki.

— Előléptetés. A földmivelésügyi miniszter Juhász Nyitó Pált, a most áthelyezett paksi járási m kir. állatorvost a IX ik fizetési osztályba léptette elő.

— Kirendelés. Az igazságügyminiszter Végli János paksi kir járásbirósági joggyakornokot a paksi kir. járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízottnak állandó helyettesévé rendelte ki.

— Szabadságolt tb. főszolgabíró. A hónapok óta betegeskedő Bernálh Béla dr. központi tb. főszolgabiró újabb három hónapi szabadságot kapott, hogy egészségét helyrehozhassa.

— Áthelyezések. A pénzügyminiszter Jáross Béla szentgotthárdi és Herczeg Ernő szekszárdi m. kir. adótiszteket, saját kérelmükre, kölcsönösen áthelyezte

László Sándor dombóvári máv. főnök Sárbogárdit helyeztetett át h ison minőségben.

— Gya o lati bírói vizsga. Mehrwerlh

Árpád nagykanizsai kir. törvényszéki jegyző, Mehrwerlh Ferenc szekszárdi kir. kereskedelmi tanácsos fia Budapesten sikerrel letette a gyakorlati bírói vizsgát.

— Vármegyei közgyűlés. Tolna vármegye törvényhatósága folyó hó 30 án d. e. 10 órakor tartja meg tavaszi közgyűlését a vármegyeház nagytermében, melyen Apponyi Géza gróf, vbt. tanácsos, főispán fog elnökölni.

— Wigand János műfordításai. Wigand

János, a szekszárdi állami főgimnázium kiváló igazgatója jelentékeny irodalmi sikert ért el műfordításaival, amelyről mi is örömmel értesültünk a fővárosi lapok utján. Heinrich Gusztáv, akadémiai főtitkár, főrendiházi tag ugyanis folyó hó 6 án a Kisfaludy társaság ülésén három kitünően sikerült Uhland fordítását olvasta fel, melyek általános nagy tetszésben részesültek. Ez alkalomból az irodalom legjelesebb művelői közül számosán üdvözölték Wigand Jánost.

— Tanulmányul Bécsbe. A szekszárdi áll. főgimnázium tanári kara Budapest érintésével a husvét szünet alatt a felsőbb osztály tanulóit tanulmányútra vezeti Bécsbe.

— Megjutalmazott igazgató-tanító. A vallásés közoktatásügyi miniszter Ladányi Andor kir. tanfelügyelő előterjesztésére Szalai Sándor gindli- családi állami iskolai igazgató-tanítónak, lapunk munkatársának, az ifjúsági egyesület vezetéséért 100 korona jutalmat engedélyezett.

— Általános tagosítás. Gyulaj község birtokosai elhatározták, hogy határukat tagositják. A földmivelésügyi miniszter a helyszíni tárgyalásra dr. Nádasy Gergely miniszteri segédtitkárt küldötte ki, aki március 20-án kezdi meg működését.

— Névmagyarosítások. Petronics Jenő hő- gyészi lakos „Harmat11-vsa, — Jakabovits Mór bouyhádi lakos „Percnyi11 re, Schwarc Ignác és István dombóvári lakosok családi nevöket „Fekete“ re változtatták.

— Áthelyezések a postán. Dombóvárról át helyeztetett : Éosonczy György pt. tiszt Pécsre, Hermann István s. tiszt Zalaegerszegre, Bacsa Gyula Barcsról Szigetvárra, Szatmáry János s. tiszt Barcsról, Kratochvil Jenő s. tiszt Gyönk- ről, Somogyi Nándor s. tiszt Kaposvárról, ősszy Lajos s. tiszt Tolnáról, Novacsek Teréz kezelőnő Siklósról, Restz Franciska kezelőnő Kaposvárról Dombóvárra, Nagy Béla s. tiszt Szekszárdiéi Paksra, Sopper Mihály pedig Bátaszékről Barcsra.